Eddig összesen 7 béketervet állítottak össze különböző országok az orosz-ukrán háború lezárására (2022 márciusában Isztambulban zajlott az első egyeztetés mely elakadt a bucsai mészárlás napvilágra kerülésekor, aztán 2022 novemberében Zelenszkij elnök állított össze egy javaslatot, majd 2023 februárjában a kínaiak álltak elő egyel, utána 2023 júniusában afrikai vezetők, rá egy hónapra Indonézia rukkolt elő egy tervvel, később 2024 májusában Kína és Brazília közös béketervet dolgozott kis végül most novemberben a Trump-adminisztrácó állított össze egy 28 pontos javaslat-tervezetet). Mind elbuktak, ahogyan ez a legújabb is el fog, mert Ukrajna nem teheti meg, hogy elfogadja. De milyen lehetne egy mindenki által igazságosnak talált béke?

Lelegőször is annak kellene benne lennie, hogy a frontvonalak status quo szerinti határvonallá alakítása legyen az új demilitarizált határ-vonal Ukrajna és Oroszország között. Nem lehet ugyanis feltételül szabni, hogy Ukrajna adja át a Donbass régióban általa birtokolt területeket, mert ez nem lenne igazságos és nem is fogadná el az az ukrán hadsereg, mivel vérét áldozta minden négyzetcentiméterért amit jelenleg birtokol Donyeck régióban. Ami a Krímet illeti (amit egyébként Nyikita Hruscsov adományozott 1954-ben Ukrajnának és nem volt eredetileg szerves része) már nem lehet visszajuttatni Ukrajnának és hiábavaló is lenne minden ilyen próbálkozás. 

A méltányos békepontok között a második legfontosabb annak kiemelése, hogy nem rendelkezhet senki egy szuverén, önálló állam haderejéről: arról, hogy mekkora lehet és hány főből állhat. Ez természetesen Ukrajna saját döntése kell hogy maradjon, különben nem nevezhető szuverénnek. Harmadikként nagyon fontos rögzíteni konkrét biztonsági garanciákat a fegyverszünet és béke mellé, melyek valós hatalommal bíró, konkrét hadseregek közbeavatkozását helyezik kilátásba arra az esetre, ha Oroszország megszegné az egyezményt. Ennek kiegészítéseként Ukrajna és Oroszország újonnan rögtített status quo szerinti közös határvonala mentén - végig az 1000 km-es határszakaszon - nemzetközi fegyveres erőket kell elhelyezni egy demilitarizált zónában (minimum 90-100 ezres létszámmal és megfelelő haditechnikai eszközökkel). Bár jelenleg az Egyesült Királyságon kívül egyetlen más ország sem akarja (egyelőre) vállalni ezt a szerepet, meg kell találni a módját akár az ENSZ bevonásával is. 

Az említett három kiemelt jelentőségű pont után természetesen még sok-sok pontnak kell következnie például újjáépítésről, a befagyasztott pénzeszközök sorsáról, fogolycserékről, az oroszok által elhurcolt gyerekek hazatéréséről, a közös ügyként megmaradt egyedi esetekről (mint a zaporozsjei erőmű kérdése), határmenti kérdésekről (mint a Dnyeper használata), kölcsönös megnemtámadási paktumról és természetesen a NATO-csatlakozás kérdéséről.

Forrás: Institute for the Study of War AEI's Crirital Threats Project Daniel Kiss/WSJ (2025.04.16.) LINK

Ami Ukrajna NATO csatlakozását illeti: nyilván nem lehet örök érvényű döntést írásban rögzíteni csak adott határidőre vonatkozót, mint például "10 évig nem csatlakozik Ukrajna a NATO-hoz". Amit egyszerű törvényben és nem alkotmányban rögzítenek. És nyilván Ukrajna illetve az EU dönti el, hogy az ország mikor, milyen módon és milyen feltételekkel csatlakozik majd az Európai Unióhoz (és más európai szervezetekhez). Ezekbe a döntésekbe nem lehet beleszólása Oroszországnak vagy Vlagyimir Puyinnak. 

Mindezen felsoroltak így együttesen nevezhetőek valamennyire elfogadható kiindulópontnak egy méltányos fegyverszünethez és békéhez (ne feledjük: előbb a fegyverszünetnek kell következnie). 

Szerző: Harmat Árpád

A világ legütőképesebb és legmodernebb hadseregeiben számtalan harckocsitípus szolgál, melyek közt hatékonyságban csak kis különbségek fedezhetőek fel: az orosz T-90, a francia Leclerc, a Dél-koreai Black Panther, a német Leopard 2A7, az amerikai M1A2 Abrams, a brit Challenger 2 és a japán TK-X hasonló színvonalon bevethető felső-kategóriás harckocsi. Ám személyes kedvencem mégis az izraeli Merkava.

A Merkava kifejezés eredeti, héberről fordított jelentése: harci szekér, mely arra a korszakra utal, a Krisztus előtti 2. századból, amikor Izrael népe a Makkabeusok irányítása alatt (Kr.e165 -ben) fellázadt a szíriai görög elnyomás ellen és visszafoglalta Jeruzsálemet. (Ez a Hanuka ünnep alapja is.) A háborúban harci szekereket is bevetettek a felek, melyek elé a lovak egymás mellé (és nem egymás mögé) voltak befogva, míg a platformon egy vagy két harcos állt.

A modern, XX. századi Merkava harckocsik megálmodója Israel Tal tábornok volt (élt 1924 - 2010), aki az 1973-as jom kippuri háborút követően (melyben Egyiptom és Szíria egyszerre támadt Izraelre) bejelentette egy saját, Izraelben fejlesztett, tervezett és gyártott nemzeti harckocsiprogram elindítását (mégpedig Merkava néven).

A Merkava I -es típus legelső legyártott példányai 1978-ban álltak hadrendben és rögtön pozitív visszajelzésekkel igazolták az IDF (Israel Defense Forces) felé a típus létjogosultságát. Mivel a dízelmotor szokatlan módon a harckocsitest elejébe került, nagyobb védettséget kapott a kezelőszemélyzet és nagyobbá vált a küzdőtér is hátul. A Merkavák a legelső harctéri, éles próbáknak 1982-ben lettek kitéve, amikor Libanonban vetették be őket. Jól vizsgáztak a Merkava I-esek 105 mm-es M68 típusjelzésű harckocsiágyúi is, melyekkel az izraeliek a Golan fennsíkon több összecsapásban is a T-72 -esek fölé kerekedtek. Később a típust továbbfejlesztették: 1983-ban megjelentek a Merkava II -esek, melyeknek rögtön 4 alváltozata is lett: 2A, 2B, 2C, 2D. Alig 7 évvel később, 1990-ben állt hadrendbe a Markava III., melynek szintén lett két altípusa, a Merkava 3B (Bet) és a Merkava 3 (BAZ).

Komoly minőségi ugrást a Merkava IV. megjelenése jelentett, melyet az amerikai National Interest magazin 2018-ban a világ legjobb harckocsijának nevezett. Fejlesztése 2001-ben fejeződött be, 2002-ben lekerültek a gyártó-szalagokról az első példányok, az IDF pedig 2004-ben állította hadrendbe, mint az Izraeli hadsereg legütőképesebb páncélosát. A Merkava 4 a korábbi 1200 lóerős dízelmotor helyett (Mk.3) már 1500 lovas meghajtással készült (amivel műúton 60 km/h -ra képes, 500 km-es hatósugárban), erősebb páncélzatot kapott, 65 tonnás tömeggel került gyártásra és egy 120 mm -es harckocsiágyúval látták el. Az elsődleges fegyverhez francia, német és amerikai NATO lövedékek is kompatibilisek. A másodlagos fegyverek: 3db 7,62 mm-es géppuska és egy 60 mm-es gránátvető. A javadalmazás (muníció): 48 db 120 mm-es lövedék és 1000 db 7,62 mm-es lőszer. Ami a személyzetet illeti: csak 4 fő szükséges a kezeléshez (parancsnok, vezető, irányzó, töltő), de a Merkava IV. szállítani képes a küzdőtérben 6 katonát még pluszban (sebesülteket, lövészeket, bárkit). Méretek: hossz: 9,04 m, szélesség: 3,7 m, magasság: 2,66 m.

A Merkava IV. különlegessége a Trophy Aktív Védelmi Rendszer (APS), mely hatásos aktív védelmet biztosít a harckocsinak az ellene kilőtt, irányított páncéltörő rakétákkal szemben. A harckocsi 4 radart kapott, melyek azonnal érzékelik a közeledő rakétákat és így a tank képes ellen-lövedékek kilövésével elhárítani a becsapódásokat. A harckocsi-parancsnok taktikai sisakjába egyébként egy speciális kijelző van építve, mely összeköttetésben áll a harckocsi környezetét 360 fokban pásztázó kamerával, így a kezelőszemélyzet mindig tudja, ha a járművet bármi (vagy bárki) megközelíti. Ez különösen az Izraelben gyakori városi harcban fontos. Jelenleg a zsidó állam rendelkezik a nyolcadik legtöbb harckocsival a Földön és a közel 3 ezer izeaeli tank túlmyomó része Merkava. Az ország védelmét tökéletesen biztosítják.

A Merkava IV. egy modern, nagy tűzerejű, jól páncélozott, korszerű fegyverrendszerekkel ellátott és XXI. századi elektronikával felszerelt kimagaslóan jól teljesítő elhárítórendszerrel rendelkező harckocsi. Posztom végén hozzáteszem: szerintem jelenleg a legjobb a világon, vagy legalábbis az egyik legjobb. De mindenképp személyes kedvencem, különleges megjelenése, nagy tűzereje, méretes küzdőtere, elektronikája illetve védelme miatt. Nézzük a képeken (forrás):

 Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad a posztot, várunk Facebook oldalunkon is! 

A történelemben számtalan híres és sikeres mesterlövész tevékenykedett, hősies tetteket, hihetetlen eredményeket és meghökkentő áldozatszámokat elérve. Rendszerint mozdulatlanul megbújva, jól kiválasztott rejtekhelyekről tüzeltek ellenségeikre és gyakran egy - két kilométer távolságból likvidálták a másik fél tisztjeit, kiválasztott célszemélyeit. Minden háborúnak megvoltak a maga sikeres mesterlövészei, akik többnyire valóságos legendákká váltak harcostársaik körében. Jelen poszt a legjobbakról szól és kiemelten az USA történetének legsikeresebb precíziós mesterlövészéről.

Szokatlan és különleges történetek mindig is színesítették a háborúk krónikáját, ám az egyik ilyen sztori a második világháború óta foglalkoztatja az Egyesült Államok hadseregét (mi több: még filmen is megjelent). Az amerikaiak annyira nagy becsben tartják ezt a történetet és annak hősét, hogy az USA hadvezetése a most épülő, legújabb és legmodernebb, Ford osztályú repülőgép-hordozóját erről a személyről nevezte el. A 100 ezer tonnás, 337 méter hosszú, 90 harci repülő szállítására alkalmas USS Doris Miller (CVN 81) - melynek építése már 2023-ban gőzerővel zajlik majd, így 2030-ban sor kerülhet hadrendbe állására is - egy színes bőrű konyhásról kapta nevét. (Ezt jelentette be a haditengerészet nemrégiben.) Doris Miller ugyanis a második világháború alatt, Pearl Harbor megtámadásakor, 1941 december 7-én, a japán bombázás alatt kivételes hősiességről tett tanúbizonyságot, mégpedig a USS West Virginia csatahajó egyik Browning légvédelmi géppuskájánál, majd több sebesült kimentésekor.

Mindenki máshoz köti az úgynevezett "kulturáltság" mibenlétét: egyesek a költészet és irodalom ismeretét, mások a komolyzenei műveltséget, megint mások pedig a világra nyitott sokoldalúságot tekintik a kulturáltság indikátorának, melybe beletartozik, hogy valaki a legtöbb művészeti és tudományos területet folyamatosan nyomon-követi, ismeri és viselkedésében, gondolkodásában is ezek tiszteletét "közvetíti" (természetesen a hagyományos értékek, erkölcs, udvariasság, jólneveltség megtartása mellett). 

Jelenleg a világ legnagyobb haditengerészeti flottáinak listáján az Egyesült Államok és Kína után az orosz flotta következik, mely leginkább Vlagyimir Putyin utóbbi években mutatott haderő-fejlesztési politikájának köszönhető. Napjainkban az orosz haditengerészet legütőképesebb egységeit 1 repülőgép-hordozó (Kuznyecov), 2 csata-cirkáló (Kirov osztály), 11 cirkáló, 4 fregatt és 12 atom-tengeralattjáró alkotja. A Nagy Péter csata-cirkáló illetve a felújítás alatt álló Nahimov Admirális a világ legjelentősebb méretű hadihajói közé tartoznak (mindkettő 23-24 ezer tonnás óriás) és rögtön a repülőgép-hordozó fegyvernem után következnek.

Quentin Tarantino 2019-es dráma-thrillere a Volt egyszer egy Hollywood komoly és kiemelt jelenetet szán az 1969-es Sharon Tate mészárlásnak, mely épp 50 éve borzasztja el Amerika és a világ közvéleményét. De mi is történt azon a bizonyos napon, 1969 augusztus 9-én?

A "technológiai szingularitás" (angolul: Singularity) egyike a legnehezebben megérthető és legkevésbé átlátható tudományos fogalmaknak, lévén, hogy összetett és jelenleg még nem ismert hatású folyamatokból tevődik össze. A szó a latin "singularis" azaz egyedülálló vagy különleges jelzőkből származik és ilyen értelmű használatában egy olyan jövőbeni eseményt és/vagy időszakot jelöl, mely a mesterséges, emberfeletti intelligencia létrehozásával a mai kor embere számára felfoghatatlan változásokat hoz, teljesen átalakítva napjaink társadalmát. [Pontos fogalommeghatározás.] Ezek a bizonyos változások megjósolhatatlanok, de szinte bizonyosan kiterjednek majd a gazdaság, a társadalom és a közgondolkodás területeire is, átfogóan felforgatva világunkat. Gyökeres fordulatról van tehát szó, olyan áttörésről, mint amit az emberiség történetében például a tűz első, tudatos használata, a kerék feltalálása vagy a gőzgép kifejlesztése okozott az ipari forradalom elindításával. Az emberiség történetének új periódusát nyithatja meg, miként 527 évvel ezelőtt az újkor hajnala, Amerika felfedezésével.

A Közel-Kelet forrong: a Hormuzi-szorosban Irán sorra megtámadja az oda érkező tankereket, Törökország harckocsikkal nyomul be a határaihoz közeli kurd területekre Szíriában, Szaúd-Arábiában pedig olajfinomítók ellen zajlanak dróntámadások ismeretlen indítóhelyekről. Ha a különböző térségbeli híreket összerakjuk, egy kétpólusú konfliktusrendszert láthatunk, melyben mindkét oldalon nagyhatalmakat találunk.  

Tizennyolc évvel ezelőtt, 2001 szeptember 11. reggelén a világ TV csatornái, hírújságjai és rádióadói szörnyű, szinte sokkoló üzenetekkel illetve képekkel árasztották el a médiát, amikor arról számoltak be, hogy New Yorkot súlyos terrortámadás érte. Ezen napon ugyanis 19 géprabló 4 utasszállító repülőgép térített el, melyek különböző célpontokba csapódva 3 ezer embert öltek meg (egészen pontosan a géprablókkal együtt 2996-ot).