Szokatlan és különleges történetek mindig is színesítették a háborúk krónikáját, ám az egyik ilyen sztori a második világháború óta foglalkoztatja az Egyesült Államok hadseregét (mi több: még filmen is megjelent). Az amerikaiak annyira nagy becsben tartják ezt a történetet és annak hősét, hogy az USA hadvezetése a most épülő, legújabb és legmodernebb, Ford osztályú repülőgép-hordozóját erről a személyről nevezte el. A 100 ezer tonnás, 337 méter hosszú, 90 harci repülő szállítására alkalmas USS Doris Miller (CVN 81) - melynek építése már 2023-ban gőzerővel zajlik majd, így 2030-ban sor kerülhet hadrendbe állására is - egy színes bőrű konyhásról kapta nevét. (Ezt jelentette be a haditengerészet nemrégiben.) Doris Miller ugyanis a második világháború alatt, Pearl Harbor megtámadásakor, 1941 december 7-én, a japán bombázás alatt kivételes hősiességről tett tanúbizonyságot, mégpedig a USS West Virginia csatahajó egyik Browning légvédelmi géppuskájánál, majd több sebesült kimentésekor.
Az akkoriban alig 22 éves matróz, egyszerű konyhásként dolgozott a hatalmas csatahajón, mely 1941 decemberében az ominózus napon épp Pearl Harbor kikötőjében ringatózott horgonyláncán. Nem számított támadásra sem ő, sem a Virginia legénysége, sem a többi hajó matróza vagy tengerésztisztje. Doris - aki sajátos női keresztnevét egyébként születésekor kapta, amikor a bába lánygyermeket jósolt a szülőknek - a támadás reggelén épp a fedélközben dolgozott, ahol a szennyes egyenruhák mosására volt beosztva. Az 1930-as és 40-es évek Amerikájában a színes bőrű katonák még nem nagyon számíthattak komoly beosztásokra (vagy pláne tiszti rendfokozatra, melyre akadt ugyan példa, de csak nagyon elvétve), sőt a feketéket rendszerint kifejezetten csak alantas munkákra osztották be a flottánál - például konyhai kisegítésre, takarításra vagy mosásra. Pedig Doris Miller többre lett volna képes: kis híján két méter magas termetével, hatalmas izomzatával kiemelkedő eredményeket ért el a középiskola futball csapatában, majd később a flottánál is mint bokszoló ragyogó győzelmeket ért el (a Virginia csatahajón ő volt bajnok). Ám nem lehetett belőle igazi matróz, helyette naphosszat csak tányérokat, edényeket mosogatott, takarított, vagy a többiek szennyesét mosta. Pedig benne is munkált a hazaszeretet, ő is harcolni akart a japánok ellen. Azon a bizonyos napon aztán bizonyította bátorságát: aznapi hősies tetteiért az amerikai flotta főparancsnoka személyesen tüntette ki, a haditengerészet keresztjével.
Ő volt az első színes bőrű katona, aki megkapta ezt a hatalmas elismerést az amerikai flottánál. De hogyan is kezdődött az a bizonyos támadás és mit tett Doris Miller a japán támadás alatt?
Japán 1931 -től folytatott agresszív, terjeszkedő politikát Ázsiában: ebben az évben szerezte meg Észak-Kínát (Mandzsúriát), majd 1937-től egész Kína ellen indított háborút, végül 1940 -ben Indokína és az indonéz szigetvilág megszerzése következett. A terjeszkedés közben a japánok szövetségre léptek a náci Németországgal és Olaszországgal (Háromhatalmi egyezmény aláírása 1940 szeptember 27 -én), így már európai szövetségesek támogatásával készülhettek a Csendes-óceáni szigetvilág meghódítására. Miközben Hitler arra buzdította Japánt, hogy a gazdag malajziai angol gyarmat, Szingapúr bevételére induljon, Jamamoto admirális (a japán flotta parancsnoka) jobban tartott attól, hogy Hawaira áttelepült amerikai flotta esetleg fenyegetni fogja a frissen kialakuló japán birodalmat. A döntés tehát Tokioban az lett, hogy a japán flotta következő célpontja Hawai és Pearl Harbor legyen.
A japán hadihajók 1941 december 7-én hadüzenet nélkül, váratlanul támadták meg az USA Csendes-óceáni flotta-bázisát, Pearl Harbort. Bár a japán flotta 440 km-el a szigetcsoport előtt megállt, repülőgép-hordozóikról 183 bombázó és vadászgép szállt fel, hogy megsemmisítsék a kikötőben állomásozó, védtelen amerikai hadihajókat.
Aznap reggel 7:55 -kor bombatámadás ért négy amerikai csatahajót, két rombolót, három cirkálót és egy aknarakót, melyek közül a cirkálók kivételével mindegyik hajó el is süllyedt. Súlyos károk keletkeztek Pearl Harbor civilek lakta részeiben is, több száz polgári áldozattal, amellett mintegy 188 amerikai repülőt még a földön semmisítettek meg a japánok. A majdnem egész délelőtt tartó brutális támadásban összesen 2403 amerikai halt meg.
Doris Miller az első japán gépek közeledtére reggel 8 -kor a fedélközben lett figyelmes, miközben épp a szennyeseket válogatta. A bombázók hallatára, majd a felzúgó riadójelre azonnal a légvédelmi ágyúkhoz sietett, hogy segítse azok lőszerrel történő ellátását, ám a matrózok, tüzérek sehol nem voltak. Így inkább a sebesülteknél segített és vagy tucatnyi társát helyezte biztonságba. Minimum 8-10 ember köszönhette neki az életét. Közben karjai közt halt meg a hajó parancsnoka, Mervyn Bennion kapitány is (akinek annyira súlyos volt sebesülése, hogy Doris már nem tudta megmenteni). Később úrrá lett rajta a visszavágás (bosszú) iránti harci vágy és az egyik 12,7 milliméteres (50 kaliberes) légvédelmi géppuskához sietett, mellyel percekig tüzelt a támadó japán gépekre. Teljesen egyedül kezelte (a hevedereket normális esetben egy kisegítő szokta igazítani a lövész keze alá dolgozva), ráadásul még kiképzést sem kapott a fegyver használatára. (Néhány szavas gyors-segítséget azért kapott a géppuska kezeléséről az egyik tüzértől.) Doris Miller egészen az utolsó japán gépek visszavonásáig harcolt és mentette a sebesülteket. Sőt kivette a részét a támadás utáni kármentésben is.
A támadás után Chester Nimitz tengernagy és flottaparancsnok maga tüntette ki Millert, bátor helytállásáért és életeket mentő hősies fellépéséért. Ünnepélyes ceremónián vehette át a haditengerészet nagykeresztjét, a "Navy Crosst", mely a "Medal of Honor" mellett a másik legnagyobb elismerés a harctéri bátorságért. (Amellett kapott két hónap rendkívüli szabadságot is).
Sajnos Doris Miller nem érhette meg a háború végét: 1943 november 24-én, nem sokkal 24. születésnapja után, a Liscoma Bay nevű kísérő-hordozón érte a halál, amikor hajóját a Makin-szigetek mellett torpedó-találat érte és elsüllyedt. Egy egész nemzet siratta meg, ám meg is őrizte emlékét.
kép forrása: defencetalk.com
Doris Miller alakja máig a hős katona szimbóluma az amerikai haditengerészetnél, amellett pedig a feltörekvő "kisemberek", karrierre esélytelenek példaképe is. Jelenleg az amerikaiak 12 repülőgép hordozójának legtöbbje korábbi elnökökről van elnevezve. (Kivételek is akadnak, mint a USS Carl Vinson, mely egy georgiai képviselőről kapta nevét, aki a második világháború alatt az anyahajó-építés legfőbb támogatója volt). Viszont olyan repülőgép-hordozó eddig nem létezett, mely egy matrózról kapta volna nevét. Ez változott meg most, amikor néhány éve megszületett a döntés arról, hogy a legújabb amerikai hordozó névadója Doris Miller legyen. /A lehető legjobb döntést hozták./
Harmat Árpád
Ha érdekesnek találtad a posztot, várunk Facebook oldalunkon is!