Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

Pervenimus

A világ legveszélyesebb szervezete [32.]

2018. augusztus 01. - Pervenimus

Napjaink világa tele van veszélyes terror-szervezetekkel, különböző maffiákkal, drog-kartellekkel, alvilági szindikátusokkal és gengszter szövetségekkel. A legveszélyesebbek egész városokat, országokat, sőt kontinenseket tartanak rettegésben. A legkomolyabb gyilkosságok és merényleteket a drog-maffiák rovására írhatóak.

Pablo Escobar életéről megjelenő cikkek, posztok, bogbejegyzések (köztük a Pervenimus írását) követően -- de leginkább a hírhedt drogbáróról szóló, jelenleg is mozikban megtekinthető film kapcsán -- a figyelem a Latin-amerikai drogkartellekre vetült. Sokakban merül fel a kérdés: mi történt Escobar halálát követően és mi a helyzet jelenleg a világ drogkereskedelmével? Lépett másik szervezet az Escobar vezette Medellín-kartell helyébe? Vannak egyáltalán ma is hasonló magán-hadseregek, a kokain-csempészet szolgálatában, drogbárók vezetése alatt? Nos, ha odafigyelünk a hírekre, a válasz: igen.

sinaloa2.jpg

Ma is létezik egy Escobaréval vetekedő méretű, mindenható, óriás-kartell, melyet jelenleg a világ legveszélyesebb szervezetének tekinthetünk, ez a Sinaloa Kartell, Mexikóban. Persze a "világ legveszélyesebbje" cím szubjektív és egyébként is erős vetélytársak nehezítik a mérlegelést. Ott van például az Iszlám Állam (ISIS), mely még ma is működik a Közel-Keleten és Líbiában, illetve al-szervezetei révén Afrika más részein is (pl. a Boko-Haram, Nigériában és az Al-Shabaab Szomáliában). Aztán ott a kínai, japán, olasz, ukrán és orosz maffia, (Trádok,  Jakuza, Cosa Nostra) melyek behálózzák a világot (leginkább az Egyesült Államokat), meg ott vannak a különböző helyi összefogások, alvilági szervezetek (pl.: a közép-amerikaiak által működtetett, USA -ban aktív MS-13, a Los Angeles -i 18th Street Gang, a brazil Primeiro), nem beszélve a Sinaloa-kartell helyi konkurenseiről, például a Los Zetas -ról. 

sinaloa5.jpg

Elfogott Los Zetas tagok (2012 - Mexikóváros)

Ám mindegyiket túlszárnyalja -- legalábbis szervezettségben, vagyonban és nagyságban -- az egész Mexikót és Latin-Amerikát behálózó, Egyesült Államokban is erős pozíciókkal bíró Sinaloa -Kartell. Pablo Escobar 1993 -as halálát követően (melyről előző posztunkban írtunk) a Cali Kartell is felszámolásra került, majd a kokain-csempészet központja Kolumbiából áttevődött Mexikóba. Hogy miért épp oda? Nos, mert a 80-as évek végére egy nagyon komoly méretű drog-szervezet alakult ott ki (Guadalajara-Kartell), egy bizonyos Félix Gallardo (El Padrino, azaz Keresztapa) irányítása alatt, aki 1989-ben (elfogása idején) új kartellekre osztotta Mexikót (pl. Tijuana, Juarez, Sinaloa kartellek). A Sinaloa a Csendes-óceán parti övezetet kapta és már ekkor a legerősebbnek számított, mégpedig Joaquin Guzmán (El Chapo) irányításával. 

sinaloa3.jpg

El Chapo végső elfogásakor (2017-ben) a DEA emberei közt /CBS news/

Az erőegyensúly azonban nem tartott sokáig: a kartellek már a 90-es években egymással és a mexikói kormánnyal is harcokat kezdtek. El Chapot 1993 -tól kezdődően többször is letartóztatták, mégis mindig meg tudott szökni és 2016-ra magánvagyonát 4 milliárd dollárra tudta feltornázni (lekörözve Escobart). A 90-es évek elejétől Mexikó első számú drogbárója lett és ezt a pozícióját 26 éven keresztül meg is tudta őrizni (1990 és 2016 között).

Guzmán egyik szökése, 2015 nyarán egészen elképesztő volt: emberei ugyanis másfél kilométeres földalatti alagutat fúrtak zuhanyzója alá (egy teljes évig dolgozva a föld alatt), hogy kimenekítsék. Ám El Chapo szerencséje sem tartott örökké, 2016-ban újra -- most már végleg -- elkapták, majd 2017-ben Mexikó átadta az Egyesült Államoknak. Helyettese Dámasó López Núnez alig valamivel később (de még szintén 2017-ben) került rendőrkézre. A Sinaloa válságba került, főleg legfőbb vetélytársuk, (a Közép-Mexikóban és a nyugati, öböl-vidéken tevékenykedő) leszerelt vagy a mexikói hadseregtől dezertált, jórészt volt kommandósokból álló Los Zetas megerősödése miatt.  De komoly riválisuk lett 2018 -ra a frissen létrejött Jelisco Kartell is. Ám az idei évre a Sinaloa új vezető alatt, Ismael Zambada García (El Mayo) irányításával mégis visszanyerte vezető szerepét Mexikóban. Ma övék a legtöbb csempész-útvonal és terület Észak-Mexikóban. Ám így is három nagy érdekkör uralja az országot [lásd lenti térkép], vagyis nem kizárólagos a hatalmuk; az egyik maga a Sinaloa, a második a Jalisco (az úgynevezett Templomos Lovagok kartellel) és harmadik a Los Zetas (a Gulf Kartellel).

sinaloa.jpg

A befolyási övezetek ma, Mexikóban (forrás: stratfor.com)

Napjainkban a három szervezet közt továbbra is tart a drogháború (és persze a mexikói hatóságokkal is folyik a küzdelem). A tét: a kokain és más drogok jelentette óriási haszon, illetve területek és csempész útvonalak (határon átfúrt alagutak) birtoklása. Közben az erőviszonyok alakulásába az Egyesült Államok is beleszól, hiszen a CIA és a DEA (Drug Enforcement Administration), a határ mindkét oldalán tevékenykedve nagy erőkkel akadályozza a drogkartellek működését, üldözve az egyes csempész-csoportokat. Az amerikaiak többnyire a mexikói hatóságokkal együttműködve "dolgoznak", de nem ritka az sem, hogy a határvidék mexikói oldalán saját szakállukra hajtanak végre akciókat. (Az ilyen típusú bevetésekről szól partner blogunk posztja.)

Az "áru", azaz a drog (kokain, marihuána, ópium , és egyéb) nagyobb része délről (Kolumbiából, Peruból) érkezik, kisebb részét eleve Mexikóban állítják elő. Kolumbiában jelenleg a Los Urabenos Kartell a legerősebb, de többnyire együttműködnek a mexikói kartellekkel a hatékony és zavar mentes csempészet fenntartása érdekében, így az egész rendszer "olajozottan" működik. A hasznot mindenki "leszedi" magának, a biznisz ugyanis óriási: a Global Financial Integrity szerint az illegális drogok globális piacának értéke tavaly 500 milliárd dollár körül mozgott, miközben Dél-Amerika évi 900 tonna kokaint állít elő, a 350 milliós Észak-Amerika ellátására. 

sinaloa4.jpg

A régi és új vezető. El Mayo körözési felhívása a DEA szórólapján

Egyszerűbben megvilágítva a kereskedelem rentábilitását: a mexikóiak 2000 dollár körüli kilónkénti áron szerzik be a kokaint Peruban (és Kolumbiában) és 100 ezer dollárért adják el New Yorkban. Ötvenszeres tehát a nyereség, vagyis nem véletlen, hogy emberek ezreit ölik halomra érte. Ám a mexikói drogkartellek mindegyike kizárólagosságra és még nagyobb nyereségre (befolyásra) törekszik, emiatt dúl 2006 óta még nagyobb intenzitással a drogháború Mexikóban. Az amerikai AFP hírügynökség szerint a pusztítás mértéke óriási: 2006 és 2018 közt becslések szerint legalább 200 ezer ember áldozatául a küzdelmeknek. (Csak 2017-ben 23 101 gyilkosságot követtek el a drogkartellek emberei.) 

sinaloa6.jpg

A drogháború áldozatai

Az egyik legdurvább pusztítás nyomait, 2017 decemberében fedezték fel a mexikói hatóságok, mégpedig az ország északi részén, Coahuila államban (Torreón környékén), ahol összesen 3 ezer db (!) savval szétmaratott  és elégetett csontváz került elő a sivatagos területen. (A környék egyébként épp a Sinaloa és a Los Zetas területeinek határa, így valószínűsíthető, hogy a valamelyik kartell hozta ide megsemmisíteni a másik kartellből megölt tagok holttesteit.) 

A háborúval felérő drogharc pedig egyre inkább a világ legveszélyesebb szervezetének, a Sinaloa-Kartellnek a dominanciájával zajlik. A Sinaloa mindent ural és mindenhol rettegés kíséri működését: félnek a rendőrök, a katonák, a járókelők és hétköznapi emberek is, hiszen ahol akadályba ütköznek, ott megcsonkított, halálra vert, vagy levágott fejű áldozatok bukkannak fel. A drog-harc (és maga a drog-fogyasztás) napjainkban a világ egyik legnagyobb válságtényezője (a terrorizmus, klímaváltozás, túlnépesedés mellett).

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.08.01.(13:00)  

A bejegyzés trackback címe:

https://pervenimus.blog.hu/api/trackback/id/tr3514149515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fortress_ 2018.08.01. 19:30:25

Több ember halálát okozta a mexikói drogháború, mint a szíriai polgárháború mindenestől. Egyébként mind a Los Zetas, mind a Sinaloa az elrettentésre építi hatalmát. Ezért van annyi lefejezés és kegyetlen kivégzés. Akik mindezt látják többnyire nem mernek nekik nemet mondani vagy a rendőrséget értesíteni (ahol egyébként is meg vannak az embereik).

Józsi01 2018.08.01. 19:30:35

Köszi, érdekes írás volt. Ezeket nem tudtam.

Kelta6725 2018.08.01. 19:30:54

Az államnak kéne ingyen ellenőrizve ellátnia függőket kábszerrel, és akkor nem vennék meg..szépen orvosi ellenőrzés mellett, biztonságos, tiszta nem szennyezett adaggal..
ennyi, és akkor senki nem költene ezeknek a kábszerére, és felszívhatják maguknak..
addig míg van kereslet..lesz kínálat is
Mivel eddig a a bandák elleni harc nem sok eredményre vezetett, az árút kell kivenni a piacról..legális ellenőrzött cuccal.
Nem bonyolult ez, de amíg megvett politikusok százai blokkolják a megoldást, esélytelen..

FLAZZ 2018.08.01. 20:50:10

Az állam asszisztált az alagút ásásos szökéshez...

for-avar 2018.08.01. 21:05:31

@Kelta67: ez így szépen hangzik...de a hollandoknál sem működik. Meg erős ellenérzés alakult ki még a liberálisabb országokban is

paráznabillegető 2018.08.01. 21:05:45

@Kelta67: aztamindenit... :o
hogy az állam készítsen az ADÓFIZETŐK PÉNZÉN minőségi drogot és aztán adja oda INGYEN a függőknek...
zseniális! hogy erre eddig még nem gondolt senki???

kelta! szívesen olvasnánk megoldásaid ez egyéb területekre vonatkozóan is, mint például prostitúció, szervekreskedelem, fegyvercsempészet, vagy akár sima betöréses rablás... :D

Petrus Rosidus Maximus 2018.08.02. 00:28:54

@Jericho 1: az elrettentés hatékonyan működik Mexikóban, hisz senki nem akar a megcsonkítottak, lefejezettek sorsára jutni. A Sinaloa pedig rendesen rá is játszik erre. Gyakran teszik közszemlére áldozataikat, főleg azokat, akik köptek és például felüljárókra akasztgatják megcsonkított áldozataik holttestét.

Egyallampolgar 2018.08.02. 00:29:03

@Kelta67:
Lehet ebben a legalizációban igazság. Én azért mellé tenném azt is, hogy ha egy államban megvannak az esélyek a nyomorból felemelkedésre, ha a társadalomból kizuhanó szegényeket, szerencsétleneket az állam elkapja, kevesebben fordulnak ezekhez az aljas szervezetekhez.

teéjesenmindegy 2018.08.02. 09:32:56

@Kelta67: Igen, mert az emberek nem péntek esténként egy buliban szippantgatnak a budiban, vagy kurvák melléről a kokót, hanem kedden délelött bemennek a kórházba, szívnak egyet, és mennek tovább....

szepi79 2018.08.02. 09:33:41

@paráznabillegető: "hogy az állam készítsen az ADÓFIZETŐK PÉNZÉN minőségi drogot "

dehogyis! a kartelek pénzén! :D (építünk egy falat, és mexikó fogja kifizetni!)

m.t. 2018.08.02. 11:21:24

@paráznabillegető:
Nem ismerek szamokat, de siman el tudom kepzelni hogy a droghaboru minden folyomanyaval egyutt tobbe kerul az adofizetonek, mint droggal ellatni a fuggoket. Meg amugy nem kellene hogy ingyen legyen, ha mar most is hajlandoak fizetni a fuggok. Siman letre kell hozni egy allami ceget ami masszivan alalicital a kartelleknek, csak egy szereny 10%os profitot termel. Ettol a piac beomlik, hirtelen tok olcso a kokain, es miutan nem akkora biznisz nem eri meg olni erte.

Megoldasok egyeb teruletekre:
prostitucio -> szexrobotok
szervkereskedelem -> klonozas
fegyvercsempeszet -> nyomtathato fegyverek (bar inkabb a problema gyokerere kellene nezni, miert akarnak az emberek lovoldozni?)
betoreses rablas -> alapjovedelem

Berelhetoreklamfelulet 2018.08.02. 11:21:38

@Kelta67: ingyen????
Alapvető problémák vannak nálad....

Nem létezik olyan, hogy "ingyen", semmi sincs ingyen. Az állam pénze az adófizetők pénze.
Kvázi te azt mondod, hogy a söpredék függőségét tartsák el a becsületesen dolgozó és adófizető emberek. Nyilván mennyivel is jobb lenne az, mint mondjuk iskolákra vagy utakra költeni :DDDD

Berelhetoreklamfelulet 2018.08.02. 12:52:40

@m.t.:
ajjaj, nagy a baj....

prostitucio -> szexrobotok
1, Nem lesz megoldás. Ára miatt, egy élő ember bérlése még mindig olcsóbb.
Nyilván hosszú távon behozná az árát, de a hószútavú pénzügyi tervezés nem azoknak a kiváltsága akik ezeket használják.
(A luxus kurvákat mondjuk eltünteti majd.)

2, Nem az a baj, hogy egyeseknek nem lesz mivel közösülniük, hanem a szolgáltatók honnan fognak pénzt keresni? Ezek az illetők most könnyű és minimális munkával keresnek több pénzt, mint egy átlag ember, mi lesz velük ezután? Ráveszed hogy mennynek le a bányába robotolni kevesebb pénzért? :D

szervkereskedelem -> klonozas
1, Hat ezt nem úgy néz ki, hogy nagyon támogatnák, hisz mindenféle emberi jogra meg tudom is én mire hivatkoznak.

2, Szintúgy jóval olcsóbb egy 3. világbeli senkit megölni kvázi ingyen, majd pár 100$-ért feldolgozni, mint több tízezer dollárért, hószú idő alatt klónozni.

fegyvercsempeszet -> nyomtathato fegyverek
:D? Te úgy oldanád meg, hogy fegyvert adsz a bűnözőknek? Ennyi erővel normál fegyvert is adhatnál nekik, és meg lenne oldva a probléma ilyen szinten...
(Amúgy meg a nyomtatott fegyver nem életképes, ahhoz még egyéb dolgok (lőszer) szintúgy kellenek, +szétesik pár lövés után...)

betoreses rablas -> alapjovedelem
1, Honnan szerzel pénzt alapövelemre? Még mindig nem létezik ingyen pénz.

2, Alapjövedelem csak a mesékbe működik.

3, Még ha be is vezetnék, az, hogy kap elég pénzt arra ,hogy ne haljon éhen, meg tudjon lakni, még mindig nem akadályozná meg őt abba, hogy betörjön plazmatévét lopni...

Paracord 2018.08.02. 16:39:40

A Sinaloa már 29 éve vezető drogkartell Mexikóban, gyakorlatilag Félix Gallardo 1989-es területfelosztási javaslata óta. Ezzel a Föld egyik legrégibb erőszak-szervezete

fairi 2018.08.02. 16:39:49

@m.t.:
" Meg amugy nem kellene hogy ingyen legyen, ha mar most is hajlandoak fizetni a fuggok."

Dolog ennél bonyolultabb.
Vannak akik már függőek drogtól, ha ez a depencia súlyos, bármit megtesznek a szerért és nehéz nekik leszokni. Sokszor kb lehetetlen.

Másik akik kipróbálják a szert, ennek sok oka lehet, barátok hatása, sima kíváncsiság valami önismeret vagy csak az élmény miatt. Elég gyakori ez, kb ezek töredéke lesz végül függő.

Alkohol és a dohány is drog, pl alkohol sok muszlim országban illegális kábítószer.
Addig nyugati országokban alkohol és dohány terjesztése állami monopólium.

Ezenkívül melyik ma ismert jelenleg illegális szert lehetne a társadalomba ujra berakni??

Marihuánával vannak próbálkozások, ez járható. Talán extacy is biztonságos, ha bevizsgált a szer, kevés mellékhatás.
Ám mi a helyzet mondjuk a meth-tel, kokainnal, heroinnal? Ezek tényleg kemény drogok, erős függőség, akár életen át. Ám ha betiltva marad, el lehet érni a társadalom ne akarja őket és inkább a biztonságosabb alternatívát fogyassza???

2019.05.06. 20:43:08

Afrikában a legtöbb országban az az általános vélemény, ha valaki rendőr, nem lehet tisztességes ember. Latin Amerikában sok rendőr kényszerből teszi ezt, mert mondjuk nem képes megvédeni a szeretteit a zsarolás elől még rendőrként sem.
süti beállítások módosítása