Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

Pervenimus

A csernobili atomkatasztrófa kérdőjelei [48.]

/Az 1986-os események rekonstruálása/

2019. június 01. - Pervenimus

Szerző: Harmat Árpád

A HBO csatornán 2019 tavaszán futó öt részes minisorozat, melynek címe "Chernobyl" óriási népszerűségnek örvend és újra fókusz alá helyezi a csernobili atomkatasztrófa részleteit. Úgy tűnik az emberek érdeklődése ma sem csökkent az 1986-ban történt tragédiát illetően. A filmsorozat, melyről a Kritikus blog elemzést készített, most újra felidézi a hajdanán történteket.

Az esemény olyan katasztrófa volt annak idején, melyre egy bizonyos életkor felett szinte mindenki emlékszik. Én magam épp 13 éves voltam akkoriban és az atomerőműben történt robbanás napján iskolámmal együtt egy honvédelmi napon vettem részt (vagyis reggeltől késő délutánig a szabadban tartózkodtam) ami miatt később szüleim hosszú évekig aggodalmaskodtak (a hazánk légterébe is eljutó sugárszennyezésre gondolva). A Szovjetunió vezetői napokig tagadni próbálták a tragédiát és csak bizonyos országok (pl. a svédek) számonkérő nyilatkozatai és sugárzás-mérései hatására ismerték el a katasztrófa tényét. De nézzük a tényeket, mi is történt pontosan a csernobili erőműben?

csernobil1.jpg

Mintegy 33 évvel ezelőtt, 1986 április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a Szovjetunióban (ma: Ukrajna), a Csernobil és Pripjaty városok közt található Lenin atomerőmű 4-es reaktorában két hatalmas robbanás történt. Az erőműben négy darab RBMK típusú, grafit-moderátoros, könnyűvíz hűtésű, forralóvizes, egyenként 1GW villamos teljesítményt leadó reaktor működött ekkoriban (és tervezés alatt állt még két reaktor megépítése).

A váratlan robbanások hatására az elkövetkező 10 napban (amíg az oltás zajlott) körülbelül 200 ezer terabecquerel radioaktív anyag került a környezetbe. (A becquerel a radioaktivitás mértékegysége, melyet Henri Becquerel francia fizikusról neveztek el, 1903-ban. A sugárzási dózist pedig sievert -ben mérik, Rolf Sievert svéd fizikus után.) A csernobili sugárzás 13-szor volt nagyobb az atomerőmű közelében, mint 2011-es fukusimai katasztrófában és 2000-szer nagyobb, mint a hirosimai robbanásban mért szennyeződés. (Hirosima után 89, Fukusimánál pedig 15 ezer terabecquerel sugárzást mértek.)

csernobil_reaktorhaz_rajz.jpg

A robbanás közvetlen előzménye és kiváltó oka az volt, hogy a katasztrófa előtti napon a 4-es blokkot karbantartásra, illetve egy kísérletre akarták előkészíteni. A kísérlet során a pót-generátorokkal való hűtést akarták tesztelni, felkészülve egy olyan esetre, ha egy áramszünet miatt erre volna egyszer szükség. Megkezdték tehát a fokozatos leállítást, ám ennek végrehajtása a biztonsági rendszabályok megszegésével (sőt a biztonsági berendezések kiiktatásával) történt. A szabálytalan leállítási procedúra során az eleve hibás tervezésű erőmű 4-es blokkjának reaktora instabil állapotba került, mert túlságosan alacsony szintre csökkentették a teljesítményét és a neutronok elnyelésére szolgáló szabályzórudakat is túl nagy arányban távolították el a hűtővízből. Fokozta a problémát a szabályzórudak hegyének grafitbevonata, melyet a későbbi szakértők tervezési hibának minősítettek. (A korábban széntüzelésű erőművekkel foglalkozó igazgató, illetve a nukleáris tengeralattjárók atomreaktoraihoz értő főmérnök-helyettes valószínűleg nem tudta [vagy nem vette figyelembe], hogy a reaktorok 20%-ra történő teljesítménycsökkentése óriásira instabilitást okozhat.)

csernobil_map.jpg

Bár az erőmű Pripjaty városában található, mégis Csernobili erőmű néven emlegették (teljes neve: Csernobili Vlagyimi Iljics Lenin Atomerőmű - Чернобыльская атомная электростанция имени Владимира Ильича Ленина)

Ellenőrizetlen láncreakció indult tehát el, melynek végén egy gőzrobbanás következett be a hűtőrendszerben, majd később még egy robbanás magában a reaktormagban. A detonációkban lerobbant a reaktor-épület teteje és meggyulladt a moderátorként alkalmazott 1700 tonna grafit is, melynek eloltása alatt (8-10 napon keresztül) folyamatosan került radioaktiv anyag a környezetbe. A reaktorban lévő kripton és xenon 100% -a, jód-, tellúr és cézium-izotópok 20-40% -a került a légkörbe. A robbanások után az erőmű vezetése nem rendelt el azonnali riadót, sőt 24 órán keresztül bagatellizálta a történteket. Újabb 12 órának kellett eltelnie, mire - épp 36 órával a tragédia után - megindult a katasztrófa-elhárítás. Gorbacsov pedig - a Szovjetunió akkori vezetője - még ezt követően is arra törekedett, hogy a világ ne értesüljön az esetről.

Az első órákban egyáltalán nem mérték a sugárzást az erőműben és a felrobbant reaktor közelében, sőt a dozimétereket elő sem keresték. Az első mérések fél nap elteltével (a reaktor mellett használva) kiakasztották az 1000 röntgenig mérő műszereket vagyis bőven 10 sievert/h feletti lehetett a sugárzás szintje. (1 röntgen/h = 10 millisievert/h) Ennek dacára az első 12 órában úgy kezelték a problémát, mintha 3-4 röntgen/h (vagyis 30-40 millisievert/h) lenne mindössze a sugárzás.

csernbil_tuz.JPG

Mintegy 20 órával a robbanás után érkezett a döntéshozókhoz az első valós mérési eredmény, ami állítólag (a filmben elmondottak szerint) 15 ezer röntgen volt (azaz 150 sievert), mégpedig a 4-es blokk közelében. Felelőtlenség kísérte minden szinten az első órák cselekvéseit. Az első számú nagy kérdőjel a csernobili atomkatasztrófa kapcsán, hogy mennyi lehetett valójában (és pontosan) a radioaktvititás a tragédia utáni órákban (és napokban). Vajon mennyire valósághű a 150 sievert?

A második kérdőjel a felelősséggel kapcsolatban vetődik fel: pontosan kik, milyen szintű vezetők, mérnökök, operátorok voltak felelősek a hibás konstrukciójú atomerőműért illetve a reaktor szabálytalan leállításáért? Mivel a Szovjetunió akkori vezetése inkább az egész ügy bagatelizálásában és eltussolásában volt érdekelt, a lefolytatott vizsgálat is csak felszínesen zajlott és szinte kizárólag a helyi szakemberek hibáira fókuszált. A katasztrófa után egy évvel, 1987 júliusában Csernobil kultúrházában zajlott a felelősök elleni per.

csernobil3.jpg

Összesen nyolc vezető és dolgozó felelősségét vizsgálták: az első számú vádlott Viktor Bruhanov igazgató volt, illetve az erőmű főmérnöke, Nyikolaj Fomin és helyettese, Anatolij Gyatlov. A második felelősségi körben szintén vád alá helyezték Borisz Rogozskin ügyeletes főmérnököt, Alekszandr Kovalenko műhelyvezetőt, Jurij Lauskin biztonsági felügyelőt, Alekszandr Akimov éjszakai műszakvezetőt és Leonyid Toptyunov operátort. A két utóbbi személy nem érte meg a tárgyalást, még 1986 tavaszán meghalt (néhány héttel a tragédia után) sugárbetegségben. A pert alig három hét alatt lefuttatták, mindvégig az emberi felelősség kihangsúlyozása felé terelve a tanúvallomásokat és nélkülözve a független szakértőket. A három főbűnösnek tartott vezetőt (Bruhanovot, Fomint és Gyatlovot) 10-10-10 évre ítélték, a többiek 2-5 év közti szabadságvesztést kaptak. (Megjegyzendő: egyik elítéltnek sem kellett a teljes büntetését letöltenie, 5 éven belül mind szabadultak. A sokak által legfőbb bűnösnek tekintett Gyatlov 1995-ben halt meg, szívelégtelenségben.) Nagy kérdés, hogy a katasztrófa okai közt milyen arányban szerepelt konstrukciós hiba és milyen arányban gondatlanság. 

csernobil_felelosok.jpg

Bruhanov, Gyatlov és Fomin a vádlottak padján (foto: Reuters)

Ami az áldozatok számát illeti, - ami a harmadik kérdőjel - a csernobili katasztrófa miatt elhunytakat négy csoportba sorolhatjuk: az elsőbe tartoznak az erőmű dolgozói (akik a tragédia éjszakáján a 4-es blokk közelében dolgoztak), a másodikba a legelsőként helyszínre érkező szakemberek tartoznak, a harmadik csoportba az úgynevezett likvidátorokat sorolhatjuk (azon részüket, akik az erőmű közvetlen közelében tevékenykedtek) a negyedikbe pedig mindazokat a környékbeli lakosokat, akik a későbbi években hunytak el a balesettel összefüggésbe hozható rákos megbetegedésekben.

legasov.jpg

Valery Legasov professzor (1936-1988) a katasztrófát kivizsgáló bizottság feje, aki két évvel a katasztrófa után öngyilkos lett (a filmben Jared Harris alakítja)

Ami a legelső csoportot illeti: a detonációban két fő azonnal, egy harmadik pedig másnap vesztette életét. A robbanást követő hét nap alatt további 28-an haláloztak el súlyos sugárbetegség miatt (és még 20-an az elkövetkező években). A második csoportot azok a katasztrófa-elhárításon dolgozó személyek alkotják, akik legelőször érkeztek a helyszínre és így a legnagyobb sugárdózist kapták (nagyrészt a hiányos tájékoztatásuk, elégtelen védőruházatuk és a sugárzásmérők hiánya miatt). Főleg katonák, tűzoltók, bányászok és belügyminiszteri dolgozók kaptak ilyen módon azonnali halálos sugárzás-mennyiséget, amikor a lángoló 4-es reaktor tüzét próbálták eloltani és az erőművet illetve környékét stabilizálni. Mintegy 237 főre teszik a számukat (legnagyobb részük tűzoltó).

csernobil4.jpg

A harmadik csoportba sorolhatóak a "likvidátorok" akik a katasztrófa teljes övezetében dolgoztak. Összesen 510 ezer katona és munkás állította ugyanis helyre a katasztrófa sújtotta területet, miközben a helyi lakosság kitelepítését is segítette. A félmilliós létszám 15% -a (75 ezer ember) munkája során 500 milisievert feletti sugárzásdózist kapott, mert olyan övezetekben dolgozott, ahol az egy m2 -en a Cs-137 izotóp általi szennyezettség meghaladta az 555 kBq/m2-t. A Greenpeace 2005-ös jelentése szerint (melyet a szervezet az ENSZ -nek készített) közülük 7190 katona és munkás halt meg olyan okból, melyet a nagy sugárzással áll összefüggésben. A negyedik áldozat-csoportba a kitelepítettek tartoznak és mindazok a környékbeli lakosok, akik a későbbi években (évtizedekben) daganatos betegségekben hunytak el. Számuk a jelentés szerint legalább 460-470 ezer lehet (közülük legalább 6 ezer a kitelepítettek közül került ki). Így mindent egybevéve közel fél millió Csernobil halálos áldozatainak száma, akik közül közül 7477 -en szinte teljes bizonyossággal a katasztrófa miatt vesztették életüket. Részletezve: 51 fő az erőmű dolgozói közül, 237 fő a katasztrófa elhárítók közül és 7190 fő az erőmű közelében élő, dolgozó vagy a kitelepítésben résztvevő katonák közül. Más becslés szerint az 51 erőműben dolgozó áldozathoz "csupán" 83 olyan halálesetet lehet adni, mely egészen biztosan a katasztrófa miatt történt (tűzoltók katonák, munkások). És teljesen ismeretlen (bizonyíthatatlan) a lakosság körében kialakult halálesetek száma. (Akárhogyan is nézzük, 288 vagy 134 ember egészen biztosan az ottani helyzet miatt halálozott el.)

csernobil_levegobol.jpg

A fenti képen a szétrobban 4-es reaktorház látható 1986-ban, még füstölgő állapotában, levegőből fotózva az épületet.

A hivatalos áldozatszám

A hivatalos áldozat-szám az ENSZ 2006-os jelentése szerint jelenleg 54 fő! Ők azok, akik egészen bizonyosan a katasztrófa miatt haláloztak el: ketten a robbanásban közvetlenül, a többiek pedig a 4-es reaktorban aznap szolgálatot teljesítők közül sugárzásban megbetegedett dolgozók illetve az elsőnek odaérkező tűzoltók voltak. Mindannyin a moszkvai 6-os kórházba kerültek és ott is hunytak el. Közülük a legnagyobb sugárdózisban részesülők: például Ignatyenko (tűzoltó), Akimov (mérnök), Toptunov (mérnök) és Sztinyikov (főmérnök helyettes) olyan iszonyatos szenvedésen mentek keresztül haláluk előtt, ami szinte elképzelhetetlen a hétköznapi emberek számára.

Sajnos nem tudni, hogy az 54 elhalálozotthoz mennyi áldozat számítódik még hozzá: például az a 100 bányász biztosan, akik a katasztrófa utáni napokban alagutat fúrtak (kézi szerszámokkal) a felrobbant atomreaktor alá, hogy ott folyékony nitrogénnel hűtsék le a felgyülemlő rádioaktív lávát. Ezzel egy újabb katasztrófát hárítottak el, amiért viszont az elkövetkező néhány évben az életükkel fizettek. E sorok írójaként tehát személyes véleményem az, hogy az 54 elismert áldozathoz a 100 bányászt hozzáadva, 154 főnek kellene a hivatalos áldozatszámnak lennie, amihez a Greenpeace 7190-es számát (katonák, likvidátorok)  is hozzá kellene adni. [A témában ajánlott poszt: Mizantrop blog: Csernobil áldozatainak száma.]

Csernobil hősei

A csernobili katasztrófa története tele van hősökkel. Hősök voltak a fentiekben említett bányászok, akik meggátolták a láva okozta katasztrófát. Ugyancsak természetesen hősök voltak azok a bátor tűzoltók, akik napokig oltották a reaktorházat, majd sorra meghaltak (sugárbetegségben) és végül hősök voltak azok a búvárok is (hárman), akik megakadályozták a harmadik robbanás bekövetkezését a tragédia után néhány nappal. A három férfi (Alekszej Ananenko, Valerij Bezpalov és Borisz Baranov) egy 20 ezer literes vízgyűjtő medencébe merültek le a reaktorház közelében, hogy leengedjék, mert az a veszély fenyegetett, hogy a medencét eléri a felette lévő reaktormagból kifolyó olvadt anyag és ez gőzrobbanást okozhat. A detonáció végzetes lehetett volna, mert a légkörbe óriási mennyiségű - és Európa nagy részébe is eljutó - mérgező anyagot juttatott volna. A három bátor önkéntes azonban megakadályozta az újabb tragédiát. Sorsukról megoszlanak a hírek: az azóta megjelenő cikkek nagy része szerint mindhárman meghaltak a küldetésük utáni hetekben, míg Andrew Leatherbarrow (aki könyvet írt a katasztrófáról) tudni véli, hogy túlélték a küldetést és évtizedekkel később hunytak csak el. Nem tudni mi az igazság, de szerintünk nem valószínű amit Leatbarrow állít túlélésükről. Mindenesetre sorsuk a tragédia egy újabb kérdőjele (mely már a negyedik).

Ugyancsak a csernobili katasztrófa hőse Volodimir Mikitovics Sevcsenko kijevi rendező is, aki élete feláldozásával készített dokumentumfilmet a felrobbant atomerőműben és annak környékén. Már három héttel a katasztrófa után, 1986 május 16-án a helyszínre érkezett és azonnal nekilátott a forgatásnak. Összesen 100 napot töltött a felrobbant 4-es reaktor és a környék filmezésével, mely munka végére akkora sugárdózist kapott, hogy 1987 március 29-én belehalt a sugárbetegségbe. Nem érhette meg filmje bemutatását, melynek a "Nehéz hetek krónikája" címet adta.

csernobil_sevcsenko.jpg

Sevcsenko a reaktor filmezése közben

Megdöbbentő módon a katasztrófa után fél évvel a csernobili atomerőmű sértetlen blokkjait újra működésbe helyezték (1986 október 1-én) és a létesítményt csak 2000 decemberében állították le végleg. A katasztrófát okozó és sugárzó állapotú 4-es reaktor fölé 1986-ban beton szarkofágot emeltek 7 ezer tonna acél és 410 ezer köbméter beton felhasználásával. Huszonöt évvel később azonban (2011-ben) a szarkofágon repedések jelentkeztek, így megkezdődött egy új, modernebb acél-szerkeszet építése. Ennek átadására 2016 novemberében került sor. Az új acélborítást, mely 1,5 milliárd euróba került, külön sínpályán csúsztatták a reaktor fölé, hossza 110 méter, szélessége 257 méter, magassága 105 méter, tömege pedig 36 ezer tonna.

csernobil5.jpg

A csernobili erőmű új acél-szarkofágjának épitése

A komoly védelmi intézkedések dacára ma Csernobil és Pripjaty is kísértetvárosok. A hajdan 13 ezer lakosú Csernobilban és a 49 ezer fős Pripjaty városában nem lakik senki (csupán néhány száz fő dolgozik az övezetben, váltásokban). Az állandó lakosok száma csekély, de közéjük tartozik Viktor Petrovics Bruhanov, az erőmű egykori igazgatója, akik börtönből való szabadulása után a kísértetváros Csernobilban telepedett le.

csernobil_kisertetvaros.jpg

A fenti képen Pripjaty kísértetváros látható, mely napjainkban elhagyatott épületek sokaságából áll. A terület engedéllyel bejárható, az oda érkezőket a városban nagyjából 0,2 és 40 mikrosievert/h közti sugárzásdózis fogadja (ami veszélytelen; összehasonlításként: Magyarországon ÉVENTE 2400 mikrosievert a sugárzás, azaz napi 6, óránként 0,27), de Csernobilban és Pripjatyban bizonyos területeken - pl. a kórház alagsorában, illetve az erőmű környékén - 0,5 sievert/h dózist is eléri (ami fél millió mikrosievert/h).

Ami az emberre veszélyes sugárzásdózist illeti: szakértők szerint évi 0,1 sievert (100 milisievert) sugárzás már rákot okozhat (a páciens későbbi élete során), egyszeri alkalommal kapott 1 sievert, betegséget okoz ugyan, de még nem halálos; viszont egyszeri 5 sievert sugárdózis a sugárfertőzöttek 50%-át megöli 30 napon belül. Alexander "Sasha" Yuchenko, aki a robbanáskor a 4-es reaktornál dolgozott (ő tartotta azt a vas ajtót, melyen keresztül a gyakornokok bementek megnézni a reaktorzónát) csodával határos módon élte túl a 4,1 sievert sugárzást. Utána 1 évig volt kórházban és még bőrátültetést kapott.

1986-ban az atomerőmű 30 km-es körzetéből 350 millisievert/h (0,35 sievert/h) terhelésnél kezdték kitelepíteni a lakosságot. (Egyébként egyes szakértők szerint a csernobili atomreaktor-robbanás utáni órákban és napokban a közvetlen közelben egészen 300 sievert/h értékig is felmehetett a sugárzás szintje.)

csermobil_2019.jpg

A csernobili 4-es blokk az új acélszarkofág elhelyezése előtt és után

A szarkofág és közvetlen környéke jelenleg lezárt terület, oda már senkit nem engednek. A két érintett városban való tartózkodás - főleg a veszélyesebb övezetekben - egyszerre csak néhány órára javasolt. A helyszínen dolgozókat folyamatosan váltják, hogy egyszerre 10-14 napnál senki ne tartózkodjon az erőmű 30 km-es közelében. Ez pedig így lesz még nagyon-nagyon sokáig. A hajdan működő Lenin atomerőmű környéke még vagy 10 ezer évig lakhatatlan marad.

Harmat Árpád Péter

Kiegészítés, a film, a könyv és az áttanulmányozott magyar illetve angol nyelvű források alapján: Egészen elképesztő az a mérhetetlen tudatlanság és felelőtlenség, ahogyan az egész katasztrófát az első 72 órában kezelték a helyi "szakemberek" és hivatalos szervek. A kivezényelt tűzoltók például mindenfajta védőfelszerelés nélkül mentek a lángoló atomreaktor közelébe, ahol 300 sievert/h sugárzásdózis lehetett. A helyi lakosság inkább érdeklődve, mint megijedve szemlélte az egészet és a lakosok a detonációk után 36 órával is - amikorra már egy teremtett léleknek sem lett volna szabad az erőmű 30 km-es körzetében lennie - ugyanúgy élték életüket, mintha semmi sem történt volna (pedig akkor már minden sugárzott a régióban). Érthetetlen, hogy olyan emberek, akik egy atomerőmű alkalmazottai, nincsenek képben arról, hogy egy felrobbant atomreaktor közeléből menekülni kell. Érthetetlen, hogy egy atomerőműben nincs azonnal hozzáférhető doziméter és hogy katasztrófa esetén senki nem ellenőrzi folyamatosan a sugárzás szintjét. Érthetetlen, hogy a mentőalakulatok tagjaiban fel sem merült, hogy védőruhát kérjenek, miközben egy sérült atomreaktort oltottak. Érthetetlen, hogy tűzoltók, munkások, katonák ennyire tudatlanok legyenek a radioaktiv sugárzás veszélyeiről. És végképp érthetetlen, hogy felelős vezetők hogyan voltak képesek tőbb figyelmet szentelni az eltussolásnak, mint emberek megmentésének. 

Az HBO 5 részes filmje az atomkatasztrófáról meglehetősen életszerűen mutatja be a 33 évvel ezelőtti eseményeket. Megtekintésével sok érdekességet is megtudhatunk a korabeli eseményekről és a tragédia okairól, körülményeiről. 

chernobyl_vezetok.jpg

A kulcsfigurák sorsa 1986 után:

  • Valerij Legasov: Két évvel a csernobili katasztrófa után, 1988 április 27-én, saját otthonában lett öngyilkos.
  • Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes: Négy évvel a katasztrófa után halt meg, 1990-ben.
  • Anatolij Gyatlov főmérnök: 10 év munkatáborra ítélték, de csak 5 évet töltött le (egészségügyi okokból) 1995-ben szívelégtelenségben halt meg.
  • Nyikolaj Fomin: Őt is 10 évre ítélték, de Gyatlovval egyszerre szabadult. Rabsága alatt idegösszeomlást kapott. Szabadulása után egy erőműben dolgozott. További sorsa ismeretlen, nem tudni él e napjainkban. Angol nyelvű cikkek ennyit írnak róla: "Unfortunately, it's unclear what happened to him after he was released, but considering his deteriorating health, it's unlikely he lived for too long." Posztunk egyik hozzászólójától jött infó szerint: Fomin a Udomlya -i Kalinin erőműben dolgozott szabadulása után 1990-1995 közt, majd nyugdíjba vonult. Ma is él nyugdíjasként Udomlya kisvárosában (Szentpétervár - Moszkva közt félúton.)
  • Viktor Bruhanov: 10 éves ítéletéből ő is csak ötöt töltött le. Állítólag ma Csernobilban él, az orosz állam engedélyével.
  • Anatolij A. Szitnyikov - mérnök, Gyatlov helyettese. Fomin kiküldi a 3-as reaktor tetejére, hogy belenézzen a 4-es reaktor belsejébe, hogy valóban felrobbant e. Megteszi, de belehal, 1986 május 30-án.
  • Borisz Sztolyarcsuk - mérnök, a 4-es reaktor vezérlőjében tartózkodott a robbanáskor. Ám később nem tartott Akimovékkal, így túlélte a katasztrófát. Ma is él.
  • Alekszandr F. Akimov és Leonid Toptunov - mérnökök, Akimov műszakvezető a 4-es reaktorban, a robbanás estéjén önként vállalja, hogy Toptunovval együtt elmegy a felrobbant reaktor falához és megnyitja a reaktorzónát vízzel elárasztani tudó szelepeket. Halálos adag sugárzást kapnak. Haláluk: május 11.,14.
  • Alexandr Yuvchenko - a 4-es reaktorban dolgozott, a robbanás estéjén ő tartotta azt a reaktorajtót, melyen keresztül a gyakornokok beléptek megnézni a reaktorzónát. Csodával hatásos módon túlélte a 4,1 sievert sugárzást. Egy évet volt kórházban (bőrátültetést kapott).
  • Viktor Proskuryakov, Aleksander Kudryavtsev - gyakornokok. Halálos adag sugárdózist kaptak, amikor Akimov parancsára bementek a reaktorhoz, megnézni a r.zónát. Velük volt Perevozchenko is, ő is meghalt.

Zárásul, de még a 4-es blokk alaprajza előtt egy észrevétel: a radioaktiv sugárzásról még ma sem tudunk mindent megdöbbentő például, hogy a végzetes éjszakán 3 ember: Borisz Sztolyarcsuk, Viktor Bruhanov és Nyikolaj Fomin is órákat töltöttek a felrobbant atomreaktor épületében (Sztolyarcsuk egyenesen a vezérlőben, Gyatlov és Akimov mellett) mégis mindhárman makk egészségesen élnek ma is otthonaikban.

csernobil_reaktorrajz1.jpg

Készítette: Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

2019.06.01(12:00)

A témához ajánlott posztok és cikkek:

A bejegyzés trackback címe:

https://pervenimus.blog.hu/api/trackback/id/tr2014871828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Történelemtanár_ 2019.06.03. 21:38:48

@neiro: @Pour le Mérite:

SITNIKOV Anatoly Andreevich valós személy volt, Gyatlov helyettese. 1500 röntgenegység sugárzást kapott, 1986 május 31 -én halt meg, a robbanás utáni ötödik napon.

translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=ru&u=https://chnpp.gov.ua/ru/about/labour-glory-ru/geroi-likvidatory&prev=search

neiro 2019.06.03. 21:48:16

A búvárokat rosszul tudod. Ahogy benne van a sorozatban, az a vízgyűjtő - lényegében az erőmű alatti mély betonpince - veszélyt jelentett, ha a megolvadt reaktor fűtőanyag (összekevereve olvadt betonnal, homokkal stb.) átolvasztaná a reaktor beton alapját. A víz, ami odafolyt, ezredannyira sem sugárzott, mint a felszínen és a tetőn a szétszóródott fűtőanyag (ami egyébként szintén benne volt a sorozatban). A 3. blokk felől léptek be ahol a sugárzás többé-kevésbé normális szintű volt. Azért ők mentek le, mert ők voltak épp szolgálatban, ők voltak a felelősek azért a szektorért. Már korábban kiszivattyúzták addig, hogy a víz csak bokáig ért. Volt működő sugárzásmérőjük is.

Tehát a sorozat dramatizál, amikor Gorbacsovtól kérnek engedélyt, hogy feláldozzanak 3 embert; majd önkénteseket kerestek volna.

Szitnikov valós személy, Fomin őt küldte fel, hogy nézzen körül. És tényleg nem hitték el, amikor visszajött és beszámolt arról, amit látott. Ahogy korábban a reaktor műszakvezetőjének, Valerij Ivanovics Perevozcsenkónak sem hittek, aki a robbanás után megnézte mi történt, és a saját szemével látta a grafit reaktortömböt égni, és aki szintén meghalt kb. egy hónap múlva (ez is benne van az első részben).

A sorozatot rajta lehet csípni, hogy túldramatizál jónáhány helyen de ettől eltekintve alapvetően nagyon hűen adja vissza a történteket !

Kár ezekért a legendákért meg konteókért ami mindenfelé terjed a neten. Ha csak a tényeket nézed az is bőven elég.

Proud Mary 2019.06.03. 22:09:30

@Jericho 1: jajistenem, kérlek ne szólj bele ilyen dolgokba. tologasd a csattogós lepkéd tovább, és a ilyen dolgokat bízd azokra akik nem olyan puhapöcsűek, mint te

Fortress_ 2019.06.03. 22:12:28

@Proud Mary: Ilyen röhejes nick névvel nem tudlak komolyan venni kedves Mari! :))))) Ne haragudj. :D

Fortress_ 2019.06.03. 22:15:50

A másoknak való beszólást is lehet stílusosan csinálni. Úgy, hogy üssön a dolog. Mert mondjuk úgy sértő és becsmérlő, hogy van benne némi igazság. Mint tudjuk az fáj a legjobban. De szimpla és ostoba trágárkodás olcsó és azt minősíti jelentéktelenséggel, aki leírja a másiknak. Mint Proud Mariska esetében. Piti kis csóringer csupán.

kewcheg 2019.06.03. 22:30:03

Vlagyimir Iljics Koszigin utolsó bosszúja volt Csernobil.A Jóisten verje meg az összes kommunistát.

Teszt.Elek 2019.06.03. 23:14:15

Jó írás, de ami a rengeteg "érthetetlent" illeti az írás végén, az felesleges volt.
- "Érthetetlen, hogy egy atomerőműben nincs azonnal hozzáférhető doziméter és hogy katasztrófa esetén senki nem ellenőrzi folyamatosan a sugárzás szintjét." - van és ellenőrizték. Senki nem gondolta komolyan, hogy egy olyan baleset bekövetkezhet, ahová a 3-4REM-ig mérő dizométerek kevesek lesznek. A rend kedvéért, már 3-4REM is messze felette van annak, ami rendben lenne egy erőműben.

- "Érthetetlen, hogy a mentőalakulatok tagjaiban fel sem merült, hogy védőruhát kérjenek, miközben egy sérült atomreaktort oltottak." - Ugyan miért? Csernobil előtt senki nem tudta milyen veszélyes ez.. még a tudósok közül se mindenki, akkor miért pont a talpas kiskatona, vagy a tűzoltó tudta volna? Ráadásul egy olyan rendszerről beszélünk, ahol az információ szigorúan ellenőrizve és irányítva volt.

- "Érthetetlen, hogy tűzoltók, munkások, katonák ennyire tudatlanok legyenek a radioaktiv sugárzás veszélyeiről." - Ugyan miért? Lásd fentebb...

- "És végképp érthetetlen, hogy felelős vezetők hogyan voltak képesek tőbb figyelmet szentelni az eltussolásnak, mint emberek megmentésének. " - Nyilván nem éltél abban a rendszerben, de láthatóan még csak bele sem gondoltál milyen lehetett, különben ezen nem értetlenkednél. Azok a felelős vezetők tudták, hogy bármilyen.. mondom BÁRMILYEN komoly üzemzavar is jobb esetben az állásukba, rosszabb esetben a szabadságukba kerül. (igen, akkoriban az is menő volt még, hogy szabotőrnek nevezzék azokat, akik elrontottak valamit, mert olyan, hogy rossz oktatás, vagy hibás szovjet technológia egyszerűen nincs) Akkor gondoljunk kicsit bele, mennyi mentális gátat kellett lebontani ahhoz, hogy belássák egy olyan katasztrófáért felelősek, amely az emberiség sorsára van kihatással. Nem.. semmi meglepő, vagy érthetetlen nincs benne. Ahogy abban sincs, hogy azok lépték meg a fájdalmas lépéseket, akiknek ez nem került politikailag semmibe. De ha megnézed a filmet, akkor ezt remekül át is adják, szóval totál felesleges az értetlenkedés.

Petrus Rosidus Maximus 2019.06.03. 23:15:16

@neiro:

"A 3. blokk felől léptek be ahol a sugárzás többé-kevésbé normális szintű volt" ---

Az erőmű alaprajza szerint a 4-es blokk épülete nem csatlakozott más épületekhez. Mindenképp szabad téren át kellett megközelíteniük. Vagyis olyan övezeteken át, ahol 15 -20 ezer röntgen (150-200 siveret) a sugárzás. Na EZÉRT hihetetlen számomra, hogy makk egészségesen odamentek, lemerültek, majd visszajöttek aztán tavaly lekezeltek a kamerák előtt Porosenkóval. Nem életszerű és nem is túl hihető (számomra legalábbis).

Fortress_ 2019.06.03. 23:16:25

@Horváth András zöld dossziéja a Nagyi receptjeivel: Igen. Azóta is megbántódva nyeldesem könnyeimet, mély depresszióba esve. :-))))))) :DDDD

HARP3R 2019.06.03. 23:23:37

@Teszt.Elek: Te vagy a hatszázadik olyan hozzászóló, aki azt hiszi, hogy 1986-ban az átlagember semmit nem tudott az atomerőművekről, a radioaktivitásról és a sugárzásról. Érthetetlen, hogy miért hiszi ezt ennyi ember.

Arra gondolok, akik ilyeneket írnak, túl fiatalok és azt hiszik, 86 olyan régen volt, hogy akkoriban az oktatás gyermekcipőben járt. Nagyot tévednek. Én 1990-ban érettségiztem, 86-90 közt voltam középiskolás. Voltak nálunk szovjet cserediákok is. Egészen biztosan állítom: TANÍTOTTÁK nekik is, nekünk is a radiokativitás, meg az erőműveket. Sőt! A hidegháborúban még komolyabban is vették. MINDENKI képben volt ilyen témákban.

Urancityhero 2019.06.03. 23:38:12

Paks 2 pedig a magyar történelem legnagyobb lopása. És még k veszélyes is.

neiro 2019.06.03. 23:40:47

@Pour le Mérite: itt egy alaprajz, vesd össze a bejegyzés tetején levő fotóval!

carlwillis.files.wordpress.com/2011/08/chnpp_phase_ii_map_raw2.jpg

Szitnikov a két reaktor közötti "vent building" tetejéről nézett le.

Egyébként a sugárzás nem átlagosan és nem mindenhol volt annyi. Ekkore értékhez 1-2 méterre kellett lenned egy reaktorból kidobódot fűtőanyag-törmelékhez. Ahogy a HBO sorozatban is látszik, simán sétálgatnak 100-200 méterre az épülettől.

Ilyen törmelék a tetőn, és közvetlenül a reaktor mellett pl. "unit 4 reactor building" felirat alatti törmelékhalomban volt. Itt közelítették meg a reaktort a tűzoltók (ahogy a filmen is látszik)

Még nagyobb volt a sugárzás közvetlenül a felrobbant reaktor felett.

Teszt.Elek 2019.06.03. 23:47:50

@HARP3R: Hát persze.. nyilván az irodalom / dokumentáció ami a történéseket leírja is csak nagyzol amikor az információhiány kérdését feszegeti. Nem mondtam, hogy az emberek ostobák lennének, se azt, hogy teljesen tudatlanok, de azt feltételezni, hogy olyan bizonyossággal képben voltak a veszélyről, mint te vagy én ma, 30+ évvel az események után, hát kicsit távol áll a valóságtól.

Akkoriban egyszerűen nem volt annyi információ (főleg nem publikusan elérhető információ) a sugárzás káros hatásairól mint ma (többek között Csernobilnak hála) már van.

HARP3R 2019.06.03. 23:56:44

@Teszt.Elek: Éppen ezt mondom értsd már meg, hogy nem igaz. 1986-ban voltam középisolás, vagyis a csernobili katasztrófa idején, ÉS TANULTAM A RADIOAKTIVITÁSRÓL, ahogyan a szovjet középiskolások is. OKTATTÁK ezt az iskolákban. Felfogod végre? NEM csernobilnak hála van erről infó, hanem előtte is volt!!!!

Petrus Rosidus Maximus 2019.06.04. 00:02:46

@neiro: Akik "simán sétálgattak 100 méterre az épülettől" azok mind meghaltak néhány napon vagy héten belül. Ez is kiderül a sorozatból (ami azért nem forrásértékű, tudományos mű). A búvárok, tűzoltók és BÁRKI (beleértve Szitnikovot, Legasovot vagy éppen Scserbinát) ha ilyen közel mentek a felrobbant reaktorhoz, halálos adag sugárzást kaptak. MINDENKI!!!

Éppen ezért tartom furcsának a 3 búvár esetét, hogy ők meg megúszták. Amúgy a térkép nagyon jó, amit ide linkeltél. Eddig nem láttam ennyire részleteset a 3-as és 4-es blokkról (köszi). Eddig úgy tudtam, hogy a 3-as és 4-es blokk nem egy épület volt. De úgy tűnik igen.

Történelemtanár_ 2019.06.04. 00:09:43

@Pour le Mérite: @Teszt.Elek: Én is emlékszem a 80-as évek közepére. Emlékszem vetítettek nekünk oktató videót egy atomtámadásról a suliban. A hidegháborúban nagyon is komolyan vették egy atomtámadás lehetőségét. EZÉRT tudott erről sokat mindenki akkoriban. Mondjuk 85 után, amikor Gorbacsov kerül hatalomra, jött az enyhülés, de azért egészen 89-ig hidegháború elvtárs-tovaris korszak volt akkoriban. Gyerekként láttam az oktatófilmben, hogy mit kell csinálni, ha jönnek a csúnya amerikai bombázók, meg hogy egy atombomba után sugárzás is van.

Teszt.Elek 2019.06.04. 00:10:50

@HARP3R: Nagyobb betűkkel írj, hátha akkor lesz valami értelme is. Nem írtam sehol, hogy nem tanítottak semmit a radioaktivitásról. Én magam is tanultam róla, bár valamivel 86 után, viszont én is emlékszem még arra, hogy mennyire volt "mély" az akkor átadott ismeretanyag.

Ellenben azóta rengeteget olvastam Csernobilról, megnéztem számtalan dokumentumfilmet a témában és elég sok forrás támasztja alá azt a nézetet, amit képviselek.

Az emberek többsége egyszerűen nem volt tisztában a veszély valós nagyságával. Sem azzal, hogy az erőmű képes olyan sugárdózist generálni, ami bőven meghaladja azt, amit akár kisebb atombombák okoznának, sem azzal, hogy már relatív kis dózis is hosszú távú komoly egészség károsodást okozhat.

Még az orvostudomány is sok újat tanult a sugárbetegség biológiai hatásáról és lefolyásáról, akkor miért pont a mezei ember tudta volna, mi vár rá ha sokat bámészkodik, vagy túl közel megy az égő reaktorhoz.

HARP3R 2019.06.04. 00:20:07

@Teszt.Elek: Akkor sem értek veled egyet ne is haragudj! Nagyon is tisztában kellett lenniük egy hidegháborús időszakban a sugárzásról. Itthon is és kint is. A Szovjetunióban meg pláne. Az orvostudomány fejlődött, hogyne, de 1986-ban annyi egészen biztosan eljutott mindenkihez, amennyi annak idején hozzám is, nevezetesen, hogy egy atomerőmű hasadó anyagokkal működik és radioaktivitás az alapelve, pont mint egy atombombának. Elfelejted, hogy a 80-as években az akkori emberek számára az atomháború nem volt elvont fogalom. A hidegháború korában foglalkoztatta az embereket. Én gyerekként még fantáziáltam is róla és apámékkal beszélgettük: ha jönne egy atomtámadás, mit lehetne csinálni.

Teszt.Elek 2019.06.04. 00:32:43

@HARP3R: nem, nem felejtem el és nem, nem találgatok amikor leírok dolgokat, hanem azt írom le, amit láttam, olvastam az adott esemény kapcsán. Amit te leírtál és amit én leírtam vicces módon nem ütik egymást, csak valamiért elmész a nyilvánvaló mellett és csak azért mert az emberek tudtak a bombáról és féltek tőle, azt gondolod, hogy tisztában voltak az atomreaktorok veszélyeivel is, főleg akkor, amikor mindenki azt szajkózta, hogy azok biztonságosak és veszélytelenek.

Amúgy nem kell egyetértsünk, nincs azzal semmi gond. Csak annyit kérek, hogy ne tulajdoníts általam le nem írt gondolatokat nekem és főleg ne azok alapján próbáld megcáfolni amit írtam :)

neiro 2019.06.04. 00:53:02

@Pour le Mérite:

Miért halt volna meg mindenki ? Az erőmű négy blokkjában kb. 600-an dolgoztak aznap éjjel, és 186 tűzoltót riasztottak a tűzhöz. A többi reaktort le sem állították csak bő egy nap múlva, akkor is egy minimális létszámnak ott kellett maradnia, akik a leállított reaktor hűtését felügyelték. Ebből összesen 31-en haltak meg úgy, hogy a reaktor vagy a kilökődött fűtőanyag közvetlen közelében töltöttek néhány percet.

Nem egy ember - köztük Gyatlov - túlélték úgy, hogy bő fél napot vezérlőteremben voltak... nézd meg az alaprajzon hol.

De nem bánom, legyen akkor egy ilyen is, hogy Porosenko valaki másokat tüntetett ki :)
Az tény, hogy akkor nem kaptak semmit. Például az a tűzoltóparancsnok, aki először érkezett a tűzhöz - annak a Vaszilij Ignatenkonak a főnöke, aki a filmben szerepel - poszthumsz a Szovjetunió Hőse lett.

Úgyhogy zárásként és érdekességként ide linkelem a DP-5 sugárzásmérőt, amit a búvárokon és a tetőn dolgozó lapátos-ólomköpenyes likvidátorokon is megfigyelhettek - a hangját folyton hallani. Ez az, ami 200 röntgen/óra sugárzásig mér, ami egyáltalán nem volt a tűzoltóknak, akiket égő atomerőműhöz riasztottak, és amiből csak egy működött amit viszont figyelmen kívül hagytak azzal, hogy mivel kiakadt a maximumon, hibás. Pedig az eszköz egy kis beépített, kalibrációs célú sugárforrással is rendelkezik - videóban bemutatva - szóval össze lehetett volna vetni. Ez a DP-5A - volt DP-5B, és DP-5V is.

Nagyobb sugárzást úgy mértek vele, hogy a nyílást eltakarták egy ólom-fóliával, aminek az áteresztőképességét (hogy mennyit árnyékol) szintén a kalibrációs sugárforrással előzetesen megmérték. A műszer által mutatott értéket aztán ennyivel felszorozták.

www.youtube.com/watch?v=4yw9RQEiE8o

neiro 2019.06.04. 00:59:05

A többieknek meg, a tűzoltókat azzal riasztották, hogy kémiai robbanás történt, a tető ég amit kátránnyal szigeteltek, a reaktor érintetlen és folyamatosan hűtik, és a sugárzás nem haladja meg a 3-5 röntgen per órát.

Pont ahogy a filmben van.

Ilyenkor a tűzoltó megy, kérdés nélkül, a katonai függelem és fegyelem érvényes rájuk is.

Min vitatkoztok ?

Petrus Rosidus Maximus 2019.06.04. 06:34:32

@neiro: Ami az áldozatok számát illeti: én úgy tudom 50-en haltak meg az erőmű dolgozói közül (köztük Gyatlov is, csak ő 95-ben) és még kb 250-en a kiérkező tűzoltók, bányászok, katonák, munkások közül. Ezek a poszt első két csoportja. Hagyjuk most a 3. és 4. csoportot, a likvidátorokat és a lakosságot, mert ezek körében nehezebben bizonyitható hogy miben haltak meg és egyébként is legtöbbjük csak évekkel kèsőbb hunyt el.

A kérdésem: mi a közös a 250 áldozatban? Nem az, hogy mind a reaktor 100-200 méteres közelében tartózkodtak védőruha nélkül huzamosabb ideig? (Ja és a számokról mit gondolsz? A 250-ről főleg?)

MaCS_70 2019.06.04. 07:18:53

Azoknak, akik szerint tudni illik, hogy sugárveszély van, ha ég egy atomerőmű:

Egy atomerőműben az éghető anyagok jellemzően nem a sugárveszélyes helyeken vannak. Ahhoz, hogy Csernobilnál egyáltalán megforduljon a fejükben az, hogy a tűznek köze van a reaktorhoz, tudniuk kellett volna, hogy az RBMK grafitot használ.

Már itt is számtalanszor leírták, és a filmben is kifejezetten hangsúlyos elem volt, hogy a tűzoltók egy cseppet sem aggódtak, mert úgy tudták, hogy a tető kátrányborítása ég. ("Legrosszabb esetben büdös leszek a kátránytól.")

Ugyebár maga az erőmű mérnöki vezetősége sem tudta, sőt, elképzelhetetlennek tartotta még jó néhány óráig, hogy a reaktor sérült lenne! (A "birka" tűzoltóknak bezzeg tudniuk kellett volna, mert a 80-as években tanították az iskolában... Jézusom...)

Egyébként feltételezem, hogy akkor sem jelentettek volna beteget a tűzoltók (szemben az egyik itteni nagy jellemmel), ha tudják, hogy a szinte biztos halálba mennek -- erről is esett már szó, nem kevés.

MaCS

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2019.06.04. 08:06:37

@HARP3R: Bocsi, de a Manhattan terv esetében sem voltak még tisztában vele azok sem akik az atombombával foglalkoztak közvetlenül. Majd pont a tűzoltók voltak vele tisztában? Én katonaként sok oktatást kapta az atomvillanásról. A sievert, röntgen, becquerel kifejezéseket ki sem ejtették a szájukon.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2019.06.04. 08:08:08

A vita felesleges. A tűzoltóra a katonai szabályok vonatkoznak. Mennie kell és kész. Szibéria rosszabb.

Proud Mary 2019.06.04. 08:51:38

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: trollkodtam a linkelt poszt alá megkúrt úrfi, gyere már oda és trollkodj vissza

neiro 2019.06.04. 09:45:27

@Pour le Mérite: A áldozatok száma mindig is óriási vita marad.

Az ENSZ hivatalos számai. Ketten meghaltak a robbanásban. Az erőműben dolgozók, a tűzoltók, és a likvidátorok közül összesen 134-en kerültek kórházba az ismert tünetekkel (hányás, szédülés, vérzés, égéshez hasonló sebek). 30-an haltak meg kórházban a következő hetekben, egy áldozat maradt a romok között. Ez 31, és sokaig ez volt a hivatalos szám.

2006-ban megpróbálták újra megszámolni, és akkor már beleszámolták az újságírót (fenn a cikkben), a helikopter legénységét, és 54-re jutottak (miután van abban bizonytalanság, hogy példáult Gyatlovot az áldozatok közé kell-e számolni ez akár felmehetne kb. 60-ra is).

Ez az 54 a hivatalos szám, ők azok akiket név szerint lehet azonosítani.

Voltak-e olyan áldozatok, akikről egyértelműen tudtak, de elhallgatták ? Például a három búvár sem az eredeti 31-ben sem a 2006-os 54-ben nincs benne. Elképzelhető, hogy vannak. Nagyon is következik a rendszer akkori működéséből. Másrészt később a glasznoszty idején se azóta egyetlenegy elhallgatott áldozat története nem került elő, nem bizonyosodott be. Ez már spekuláció-konteó kategória.

Hogy a sugárzás hosszú távon hány ember halálát okozta... A számok pár ezertől százezerig futnak. A legnagyobb számot a cikkben is idézett Greenpeace adta meg, durván 200 ezer. Ez olyan kérdés, mint a londoni szmog hány ember halálát okozta. Vagy a csalós dízel hány ember halálát okozta. Vagy Fukushima hány ember halálát okozta. Vagy a passzív dohányzás - mielőtt a kocsmákban, irodákban tiltották volna - hány ember halálát okozta. Ennek semmi köze a titkolózáshoz. Nagyon nehéz mérni. A matematikusok egyelőre a használandó statisztikai módszerben sem tudnak megegyezni.

Coyothe 2019.06.04. 09:48:17

@MaCS_70: Szellemi fogyatékos az a tűzoltó, akinek azt mondják a kátrány ég a tetőn, majd kimegy és ezt elhiszi, mikor egy szétrobbant atomreaktor van az orra előtt!

Petrus Rosidus Maximus 2019.06.04. 10:04:16

@neiro: 54 halott? És az a sok tűzoltó meg bányász, akiket a moszkvai 6-os kórházba vittek meghalni?

neiro 2019.06.04. 10:50:57

@százados: Ezt ne csináld, mert könnyű a fotelból, az egyik első jelzés, hogy a probléma komoly az először kiérkező tűzoltók vezetőjétől jött. A neve Vlagyimir Pavlovics Pravik, másfél hónap múlva meghalt.
A film jól ábrázolja azt, hogyan utasítja el, titkolja el a vezetés a számukra hihetetlen és elfogadhatatlan tényeket.

@Pour le Mérite:
134-en kerültek kórházba (majdnem kivétel nélkül a moszkvai 6-os kórházba).

Ami közös ebben a 31, illetve 54 emberben, hogy mindegyikük jelentős időt töltött el az alaprajzon látható, később betonnal lefedett területen belül; a tetőn vagy az épületben.

Az alaprajz már a szarkofág megépítését követő állapotot mutatja. Balra lenn van a betonnal lefedett turbina terem ott fejlesztették a villanyt (ami lenn jobbra félig látszik, az a 3. reaktor ugyanakkora turbina-terme).

A négyes reaktor körül látható vastag beton-falak a szarkofág falai.

És igen, ha készítenél egy emlékművet az áldozatoknak, 54 nevet tudnál felvésni. Még egyet kettőt hozzátehetnél, például Legaszovot aki percre pontosan két évvel a katasztrófa után öngyilkos lett, miután magnószalagra mondta azt, amit nem mondthatott el Bécsben (ahol egyébként egy világos, pontos, őszinte, nagyon alapos elemzést adott a történtetkről). Vagy egy autóbalesetben elütött behívott kiskatonát (ugye a vodka). Akkor eljutnál kb. 60-ig.

És kifutnál a nevekből ! Nem azért mert nincs több áldozat (tegyük félre most a sikeresen "eltitkolt"akat) hanem mert szinte lehetetlen egy sok évvel később diagnosztizált rákot egyértelműen csernobilhoz kötni; még komplex, fejlett statisztikai módszerekkel is!

MaCS_70 2019.06.04. 11:31:26

@százados: Te most innen, 33 év távlatából, a részleteket ismerve baromi okos vagy.
Kíváncsi lennék, hogy ott helyben hogyan teljesítettél volna, csak mert akkor vélhetően az (egyik) első lettél volna, aki felismeri azt, hogy maga a reaktor ég.

A tűzoltóknak a talajszintről fizikailag sem lett volna lehetőségük ezt meglátni, ezt maga a vezetőség, az erőmű szakembereivel is csak órákkal később ismerte fel, amikor Szitnyikov (többen megírták) a tetőről felmérte. (Nem sokkal élte túl...)

Szerinted tehát szellemi fogyatékosok voltak a tűzoltók azért, mert kintről érkezve nem adtak azonnal pontos helyzetelemzést arról, amit maguk a szakértő bentiek sem tudtak?

MaCS

MaCS_70 2019.06.04. 11:39:41

@Proud Mary: Gratulálok! Valóban sikerült trollkodnod egy szépet!

Csak hogy a többiek is láthassák:
atombuzi.blog.hu/2014/02/13/a_csernobili_baleset_okai

Kurt úrfi részletes reaktorfizikai elemzéséhez ennyit tudtál hozzáfűzni:
"jajjj megkúrt úrfi, ennyi hülyeséget.. ha csendben maradtál volna akkor jártál volna a legjobban."

Esetleg érveid is vannak, vagy simán csak rombolni szeretsz?
Pontosan mi a szakmai kifogásod az ott leírtakkal szemben?

Kurt úrfi nyilvánvalóan otthon van az atomreaktorok fizikájában és működésében kapcsolatos kérdésekben. (Bár sajnos nem tudom, hogy közlebbről mivel foglalkozik, de ezúton is köszönet a számtalan hasznos, szakmai irományáért.)
Hát te?
Érveket kérnék, szakmai érveket!

MaCS

Petrus Rosidus Maximus 2019.06.04. 11:51:59

@neiro: Köszi az adatokat! Egy utolsó dolgot azért továbbra sem értek! 54-60 ember köthető direktben a nagy sugárdózishoz, amit azokban a napokban kaptak az ott dolgzók. Ez oké. De mi van a kivezényelt 186 tűzoltóval és két tucat bányásszal? Ők is a reaktor közvetlen közelében dolgoztak. Néhányuk bene van az 54-ben? Vagy egyikőjük sem?

Coyothe 2019.06.04. 11:58:20

@neiro: Én nem csak fotelből állítom, amit mondok. Katonaként is ezt gondolom.

@MaCS_70: Igen. Továbbra is azt mondom: az a tűzoltó aki a lángokban álló és szétrobbant atomreaktort oltva is azt hiszi, hogy veszélytelen az egész és csak a tetőn lévő kátrány ég, az szellemi fogyatékos.

Kezdjük ott, hogy a robbanást ezer dolog mutatta: törmelék, megrongálódott épület-szerkezet, a tető eltűnése, rombolás mindenhol, elhajlott épületvasak .. stb. Mindezt ott a 4-es bokk mellett látni lehetett (már aki nem csukta be a szemét). Ebből minden épeszű tűzoltónak pontosan tudnia kellett, hogy az előzetes tájékoztató semmit nem ért és nagyon nem arról van szó, hogy csak a tetőn ég a kátrány.

A tűzoltók nem hülyék Még 86-ba a Szovjetunióban sem voltak azok. Ahogy kiért velük a riadókocsi pontosan tudták, hogy miről van szó.

HARP3R 2019.06.04. 12:05:24

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Bocs, de miután akkoriban is és ma is oktatási anyag az iskolákban (általános és középiskolában is) a radioaktivitás, illetve az atomenergia (igaz csak röviden), igenis ismerniük kellett a csernobili reaktort oltó tűzoltóknak egy sérült atomreaktor kockázatait!

MaCS_70 2019.06.04. 12:17:05

@százados: A tűzoltók egy égő épületet láttak -- a sötétben.

Éghetett ott bármi -- tulajdonképpen a reaktor kivételével.

Nem véletlen, hogy a filmben többször is hangúlyosan megbeszélik fizikusok és mérnökök, hogy EGY RBMK REAKTOR NEM ROBBANHAT FEL!!! Szinte kivétel nélkül az összes fontosabb szakértő szereplő, az élen magával Legaszovval is kimondja, hogy ez szerintük lehetetlen.

Kurt úrfi részletesen le is írta, hogy mégis hogyan volt ez lehetséges, és hogy erről akkoriban a szovjet oldalon nem tudtak.

Eleve senki sem feltételezte tehát, hogy a reaktorban robbanás történjen, azt pedig különösen nem, hogy olyan erejű, ami a 3000 tonnás (!!!) reaktorfedelet elmozdítja a helyéről, és még az épületet is félig lerombolja.

"A két robbanás erejét jól jellemzi, hogy a reaktor hűtőcsatornái fölött elhelyezkedő
hatalmas, 3000 tonna súlyú reaktorfedél körülbelül 50 méter magasra repült, a reaktorcsarnok tetejébe ütközött - kiszakítva a tetőszerkezetet -, majd oldalára fordulva visszazuhant a reaktorba."

Az életem véletlenek láncolata mentén úgy alakult, hogy szó szerint tucatnyi atomreaktorokkal foglalkozó mérnök és tudós fordul elő a családi, ismerősi, baráti körömben, akikkel az elmúlt 30 évben elég sokat beszélgettünk Csermobilról. Többen azt mesélték közülük, hogy másnap (igen, már tudták, hogy történt valami, és sejtették, hogy hol) és a következő napokban Pakson a műszakban folyamatosan azt próbálták kitalálni, hogy mégis mi a csoda történhetett, mert nem tudtak elképzelni olyan forgatókönyvet, hogy egy reaktor (akár VVER, akár RBMK) felrobbanjon.

Ennek megfelelően a tűzoltókat is úgy instruálták, hogy reaktortűz eleve szóba sem jöhet -- ég a tető, ég az épület, de az erőmű, köszöni szépen, működik (ami mellesleg még igaz is volt).

Ehhez képest szerinted a kivonuló tűzoltóknak kellett volna felülbírálniuk az erőmű szakembereit, és minden atomfizikus és mérnököt megelőzve megállapítani, hogy az általuk még csak nem is látott reaktor ég???

MaCS

MaCS_70 2019.06.04. 12:26:11

@HARP3R: Akkor Neked is: amikor a tűzoltók odaértek, szó nem volt annak még csak a légyfingnyi hátsó gondolatáról sem, hogy sérült atomreaktorról lenne szó. Az égő tetőhöz vonultak, hagyományos technikával, sőt, vízzel kezdtek oltani, ami reaktortűz esetén szigorúan tilos lenne (ugyebár városi-reakció).

Még hosszú órákig nem hogy nem ismerték fel, de minden vonalon, hivatalosan CÁFOLTÁK, hogy a reaktorral bármi gond lenne!!! A sugárzást is a műszerek méréshatára szerinti mértékben állapították meg (talán 3,6 vagy 4,6 R/h, valójában több ezer R/h) azzal, hogy kicsit magas, de nem vészes!

MaCS

MaCS_70 2019.06.04. 12:33:51

@MaCS_70: Bocs, a vízzel oltásról helyesen: városigáz-reakció. Pont ez okozta a katasztrófát, miután a sérült csövekből kiáramló víz a magas hőmérsékleten a grafittal reakcióba lépve szénmonoxidot és hidrogént képez.

Bár, jobban belegondolva, az oltóvízből egyetlen csepp sem juthatott el az égő grafitig, de fölötte felforrva remek radioaktív gőzt képezhetett.

Nem tudom, hogy a kivonuló tűzoltók mennyire voltak képben, de feltételezem, annyira azért kiképezték őket, hogy ha a reaktor égne valami csoda folytán, akkor vízzel oltani szigorúan tilos. (Ha pedig mégsem képezték i őket erre, az megint csak nem az ő hibájuk...)

Tehát önmagában az a tény, hogy vízzel kezdtek oltani, azt bizonyítja, hogy senkinek meg sem fordult a fejében az, hogy a reaktor égne -- és akkor, ott erre egyébként nagyon jó okuk is volt.

Persze ha páran az itteni kommentelők közül ott lettek volna, nyilván helyben megfejetették volna a rejtélyt és megoldották volna a helyzetet.

MaCS

Coyothe 2019.06.04. 13:32:13

@MaCS_70: Na akkor még egyszer Cukorfalat

Az, hogy a szakemberek a vezérlőben, vagy a hivatalnokok az irodákban mit gondoltak az egy dolog. Hihették hogy nem robbant fel a reaktor vagy bármit. De amikor egy esetkocsi vagy riadóegység egy helyszinre ér, LÁTJA hogy mi a valóság. Nekik aztán mondhatják a fejesek, hogy a kátrány ég a tetőn, ha egyszer saját szemükkel látják hogy NINCS is már tető és szétrobbant az épület felső szegmense.

neiro 2019.06.04. 13:49:02

@Pour le Mérite: a 134 kórházba szállítottban benne vannak az erőmű mérnökei és technikusai, két biztonsági őr (hölgy), tűzoltók. Azok közül a bányászok ill. metróépítők közül, akik az erőmű alatti vájatokat készítették egy sem került kórházba.

Ezek a "közvetlen" áldozatok, nagyrészt direkt sugárfertőzés érte őket aminek azonnali és egyértelmű tünetei voltak.

További közvetlen, egyértelmű áldozatok köthetőek magához a robbanáshoz vagy egyéb balesethez mint a helikopter.

Hogy az ott dolgozó bányászok, katonák, takarítók, stb. közül hánynak rövidítette meg az életét a sugárzás, alattomosan, ezt nagyon nehéz megbecsülni.

Úgyhogy zárásképp, innen letölthető az ENSZ/WHO tanulmánya, amely legfeljebb pár ezresre becsüli az áldozatok számát (matematikai módszerekkel mérhetetlen):
www.who.int/ionizing_radiation/pub_meet/chernobyl-accident-health-effects/en/

Erre készítette a Greenpeace a fenti blogbejegyzésben is idézett tanulmányt, az ENSZ számára (de ha úgy vesszük nem a megrendelésére). Ők olyan 200 ezerre teszik ugyanezt.

Ebből a tarományból mindenki választhat magának egy kedvenc számot.

Proud Mary 2019.06.04. 13:55:39

@MaCS_70: hülyeúr, milyen érveket vársz a trollkodásra?

MaCS_70 2019.06.04. 14:08:32

@százados: Cukorfalat a jó nénikéd...

Akkor még egyszer:

A tűzoltóknak miért kellett volna többet látniuk annál, amit azok láttak, akiknek a helyzetük és a tudásuk is sokkal többet engedett "látni"? Valami csodaszemű tűzoltók szolgáltak ott, akik beláttak az épületbe és hirtelen megvilágosodva az erőmű üzemeltetőit felülmúló reaktorfizikai ismeretekre tettek szert?

Őket épülettűzhöz riasztották, és azt is láttak, láthattak. A reaktorba konkrétan nem láthattak be, az viszont triviális volt, hogy nem atomrobbanás történt.

Azt, hogy a reaktor sérült meg, NAPPALI FÉNYBEN, a TETŐRŐL egy MÉRNÖK ismerte fel, miután DIREKT EZT KERESTE.

A tűzoltóknak erre SÖTÉTBEN, RÁLÁTÁS NÉLKÜL, ELLENTÉTES INFORMÁCIÓK BIRTOKÁBAN, SZAKISMERET NÉLKÜL esélyük sem lehetett. Arról az elhanyagolható apróságról nem is beszélve, hogy éppen egy kissé talán elfoglaltak voltak azzal, hogy azt a munkájukat végezzék, amiért odahívták őket.

Úgyhogy sem OKUK, sem LEHETŐSÉGÜK nem volt arra, hogy felismerjék, hogy a reaktorral van gond.

MaCS

Coyothe 2019.06.04. 15:09:37

@MaCS_70: Te komolyan azt gondolod, hogy egy irodából és nem a robbanás helyszínén lehet többet tudni egy kialakult katasztrófa helyzetről? Erre már nem tudok mit mondani.

A reaktor megsérüléséről (felrobbanásáról) Szitnyikov főmérnök-helyettes tájékoztatta hitelt érdemlően a vezetőket, mert egy szomszédos épületről megszemlélte (ami miatt 5 nappal később meghalt egyébként). DE azt a tűzoltók is látták, hogy nem a tető ég, hanem az épület robbant fel, mely esetben a reaktor is megsérülhetett. Ehhez nem kell atomfizikusi diploma, csak két szem és józan ész.

Vitánknak nincs már értelme szerintem, mert fatalistákkal, akik csak a saját mantrájukat hajtogatják korlátolt módon, én nem látom értelmét vitatkozni.

Négyes_ 2019.06.04. 15:39:10

@százados: Szerintem hagyd rá. Az életben meg nem győzöd arról, hogy nem csak atomfizikai doktorátussal lehet észlelni egy épület felrobbanását, hanem egyszerű józan ésszel is. Az ilyenek nem győzhetőek meg akkor sem, ha az orruk előtt van bárminemű bizonyíték, mert mérhetetlenül beképzeltek, önhittek és korlátoltak. Az idődet fecsérled csupán. Hagyd rá!

Petrus Rosidus Maximus 2019.06.04. 15:42:47

@neiro: Akkor tehát 134. Ez a vége. A posztban 51 erőművi áldozat + 237 katasztrófa elhárító szerepel, az összesen 288. Minden további haláleset már kevéssé bizonyíthatóan hozható összefüggésbe a balesettel.

Akár 134, akár 288 megdöbbentően kevés, a 15 ezer röntgenes, vagyis 150 sievert sugárzáshoz képest. De ahogy írtad , csak kevés helyen volt ekkora érték. Elfogadom! Köszi az infókat! Szervusz!

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2019.06.04. 16:00:53

@HARP3R: Ugyanmár! Te tudod milyen sugárzások vannak, milyen az áthatoló képességük és mennyire károsak? Milyen káros anyagokkal hogy kerülhetsz kapcsolatba?Na! becsületesen! gugli nélkül!

neiro 2019.06.04. 16:43:29

@Pour le Mérite:

Menjünk rajta végig még egyszer.

134-en betegedtek meg sugárbetegségben (hányás, vérzés, égési sebek, stb.) Szinte mindnyájan a moszkvai 6.sz korházba kerültek. 29-en meghaltak. A többiek - volt aki maradandó sérülésekkel, bő fél év gyógyulás után - de élve elhagyták a kórházat. Például Alekszander Juvcsenko, reaktortechnikus, aki nyitva tartotta a reaktorterem nehéz vasajtaját annak a két gyakornoknak, akiket Akimov küldött be a reaktortérbe, hogy a szabályzó rudakat kézzel leengedjék, nagy bőrfelületen égésekkel, több helyen átültetéssel stb. stb.. Egy ember a örökre a romok alatt maradt, a neve Vlagyimir Nikolajevics Sasenuk. Még egy további ember - aki bizonyítottan 400 röntgent kapott, és ott volt a 134 között, de elhagyta a kórházat - rákban meghalt pár év múlva.

Ez a hivatalos 31 halálos áldozat, amit az ENSZ számontartott 20 évig.

2006-ban, a 20. évfordulán az ENSZ újra átvette a listát. 13 főt még felvettek a listára, köztük a lezuhant helikopter legénységét. Így most a hivatalos névsor 54. Ekkor készült a fent linkelt FAO tanulmány is.

Nincs 134 fős, sem 288 fős lista.

Mindenki érzni nem ennyi volt a valós halálos áldozatok száma. Ezt már matematikai / statisztikai módszerekkel is nagyon nehéz megmondani.

Szerinted megdöbbentően kevés ? szerintem megdöbbentően sok.

Petrus Rosidus Maximus 2019.06.04. 17:36:13

@neiro: Most 31 + 13 főről írsz. Ez 44 halálos áldozat. De egy korábbi kommentedben azt írtad (idézem):

"134-en kerültek kórházba (majdnem kivétel nélkül a moszkvai 6-os kórházba)."

aztán pedig azt írtad:

"... a 134 kórházba szállítottban benne vannak az erőmű mérnökei és technikusai, két biztonsági őr (hölgy), tűzoltók."

Ezek szerint csak van 134-es lista!

neiro 2019.06.04. 18:16:08

Persze de nem mint a halálos áldozatok listája, hanem legfeljebb mint komoly sugárzást elszenvedők & emiatt kórházban ápoltak listája.

Abban teljesen igazad van, hogy nem 13 hanem 23. Sőt Sasenuk is másnap halt meg (ráomlott egy gerenda a halálos sugárdózis mellett) a helyi kórházban. Aki a romok alatt halt meg, a neve Valeríj Kodemcsuk.

Mindezeket a pontatlanságokat leszámítva, az ENSZ hivatalosan 31 halálos áldozatot tartott számon 2006-ig, és 54-et azóta.

gigabursch 2019.06.04. 19:13:11

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Akkoriban volt ez a kérdés:
- Katona! Mit kell csinálni, ha atomvillanást lát?
- Jelentem, jól meg kell nézni, mert több ilyen nem lesz az életemben!

kicsit morbid, de hát ez egy olyan kor volt...

Panelmedve 2019.06.04. 21:39:40

@neiro: Benne van az 54-ben Vaszilij Ignatyenko? Az a szegény tűzoltó, aki a harmadik részben hal meg?

neiro 2019.06.04. 22:23:20

@Argus.: Benne igen, az első hivatalos 31-ben és 2006-tól az 54-ben is. Ő volt az első tűzoltó a tetőn. Akimov és Toputnov is benne van, akik a reaktort kezelték majd Gyatlov utasítására kézzel próbálták a hűtővíz szelepeket nyitni az első részben.

Most végeztem az utolsó résszel. Nem kicsit lett hatásvadász (a tárgyalás nem így történt, KGB sem stb. stb.) de ettől még nagyon jó !

A halál hídja a turistáknak szóló sztori amit az önfeláldozó búvárokkal együtt kajál az internet de úgy néz ki a KGB minden nyomot eltüntetett mert a sem a 31-ben sem az 54-ben nincs egyetlen halálos áldozat a vasuti hídról bámészkodók között. Nem is szólva Borisz Serbináról aki faszán beletanult az atomreaktorok műkodésébe.

De komolyra fordítva. Senkit se tévesszen meg, az ENSZ 31, ill. 54 "csak" azok az áldozatok akiket név szerint lehet azonosítani. Sokan lehetnek, akik évekkel később meghaltak rákban, ami a csernobili sugárzás következtében alakult ki. Csak nem lehet őket egyértelműen összekötni.

HARP3R 2019.06.05. 08:53:54

@neiro: Nem tudod véletlenül mikor halt meg és miben Nyikolaj Fomin főmérnök? Nem találtam erről semmit eddig!

Pervenimus 2019.06.05. 10:02:19

@HARP3R: Fominról mi sem találtunk semmit! A film végén annyit tesznek közé róla, hogy 5 éves börtönbüntetése után kiszabadulva dolgozott még egy erőműben. De azt mi sem tudtuk kideríteni, hogy jelenleg is éle e még.

neiro 2019.06.05. 10:44:23

A film pontatlan. Fomin megpróbált önygilkos lenni a tárgyalás előtt (ezért elhalasztották a tárgyalást), összetörte a szemüvegét és megpróbálta az ereit felvágni.

A tárgyalás után megkezdte a börtönbüntetését, de átkerült a rybinszki kórházba, a foglyok számára fentartott mentális osztályra. A Jaroszlavi Orvostudományi Intézetben mentális betegnek nyilvánították, így korán szabadult - 1990. október 26-án egy civil pszichiátriai klinikára került át. Amikor ott gyógyultnak nyilvánították, a Kalinin Atomerőműben (Udomlja város) kapott valamilyen munkát. Onnan ment nyugdíjba 5 év után, és ma is Udomljában lakik. Máig igazságtalannak tartja a büntetését, bűnbaknak tartja magát.

Brjuhanov is él még. De ha meghaltak azóta, teljesen megfelejtkezett a világ róluk, és ők is így akarnák.

Nem tudom elfogadtok.e orosz ill. lengyel forrást:
www.mn.ru/newspaper/zoom/68777
wiki.czarnobyl.pl/wiki/Niko%C5%82aj_Fomin

Pervenimus 2019.06.05. 10:51:32

@neiro: Köszi az infókat! Kiegészítjük vele a posztot!

neiro 2019.06.05. 10:56:39

A film hatásvadász zárómondata között: "A hivatalos szovjet adat 31 halálos áldozat, ami azóta sem változott". Ezek megátalkodott a szovjetek, de hogyan lehetne új szovjet hivatalos adat ?

Wildhunt 2019.06.05. 11:03:24

@százados: nem kötekedés, de akkor katonaként: ha parancsot kapsz egy megerősített állás megrohamozására, megtagadhatod azzal, hogy nem csinálod, mert öngyilkosság? Nem lesz következménye?

neiro 2019.06.05. 11:05:01

@Pervenimus:

A wikin van egy angol nyelvű lista a hivatalos 31 áldozatról, de ez nem lehet teljesen pontos, mert Leonyid Pertovics Teljatnyikov őrnagy, aki a tűzoltók regionális parancsnoka volt, és a legenták szerint seggrészegen érkezett a helyszínre, viszont óriási balhét vágott le Brjuhanovnak, hogy mi történik az embereivel, majd őt is a 6. kórházban ápolták hónapokig, a Szovjetunió Hőse csak a későbbi, 54 fős áldozatok között szerepelhet. Tehát egyvalaki hiányzik.

en.wikipedia.org/wiki/Deaths_due_to_the_Chernobyl_disaster

Coyothe 2019.06.05. 11:25:22

@neiro: Esetleg azt nem tudod, hogy Borisz Scserbina miben halt meg 1990-ben (70 évesen)? Elég idős volt a természetes halálhoz is, de lehet, hogy Legraszov "jóslata" alapján (aki előre megmondta neki, hogy max 5 évet él még a bekapott sugárzás miatt) valóban a csernobili radioaktiv hatások miatt hunyt el.

@Wildhunt: A hadsereg nem így működik. De nem küldjük halálba a katonáinkat értelmetlenül. Például fegyver nélkül, lőszer nélkül. Legalábbis igazi tiszt nem tesz ilyet. Csernobilnál a védőfelszerelés volt a "fegyver" a káros hatások ellen.

Periodista. 2019.06.05. 12:41:34

Érdekes, hogy Fromin és Bruhanov ma is makk egészsègesek és egy deka sugárzást nem kaptak, holott a végzetes éjszakán ők is Pripjatyban voltak, majd az erőmű 3-as blokkjának irodájában is megfordultak (amikor felküldték szegény Szitnyikovot a tetőre, hogy megnézze fentről a 4-es reakort).

Eremitha 2019.06.05. 15:48:44

@neiro: @százados: @Periodista.: Az utolsó, ötödik epizód szerint Scserbina és Legraszov is betegek voltak már az 1987-es tárgyalás idején is. Valószínűleg rákbetegek. Így azt gondolom: Scserbina rákban hal meg, Legraszov ugyan megöli magát, de ha nem teszi, ő is daganatos betegség miatt hal meg.

Wildhunt 2019.06.05. 20:33:02

@százados: "nem küldjük halálba..." nem ugyanazt a történelmet tanultuk...

neiro 2019.06.05. 23:30:03

@mutatis mutandis:

Ez a sorozat egyetlen komoly gyenge pontja. Annyira pontosan ad vissza minden kis részletet, az épületektől kezdve az öltözeteken át a járművekig, a történteket, a szereplőket, és a kor általános hangulatát, hogy amikor a drámai hatás kedvéért eltér a valóságtól, ez is 100% valóságnak érződik. Pedig rengeteg eltérés van:

- Legaszovnak nem kellett botrányt rendeznie a Kremlben
- Serbinát nem kellett utasítani, hogy vigyen már magával egy fizikust (egyébként is szervetlen kémikus, a tudományok doktora)
- nem dobnak ki senkit egy helikopterből ha nem tudja érthetően elmagyarázni a nukleáris reaktor működését
- nem lőnek le semmilyen helikopterpilótát ha nem repül a reaktormag fölé
- nem kellett megvárni míg a katonák parancsnoka beül egy ólmozott GAZ-66-ba, hogy végre mindenki elfogadja, hogy a reaktor is megsérült (a mérés egyébként megtörtént, de addigra már mindenki tudta)
- nem kellett megvárni, hogy Frankfurtban eltiltsák a gyerekeket a játszótérről, hogy elkezdjék a várost kiüríteni (27-én 14:00-kor kezték el, és Forsmarkban másnap 28.-án mértek magas adatokat és tudta meg a világ).
- sem Legaszov sem Serbina nem töltöttek annyi időt a helyszínen, hogy megbetegedhettek volna
- nem hárman szervezték és felügyelték az egészet
- nem titkolta el Legaszov a reaktor tervezési hibáit Bécsben, csak a hangsúlyt az emberi tényezőre tette
- vodkán kívül ittak mást is
- nem kellett tanúskodnia (na jó ezt tudjuk, a KGB ügyesen eltitkolta)

És lehetne a sort végtelenségig folytatni. Bármennyire is hű, bármennyire is érdekfeszítő, nem dokumentumfilm.

Paracord 2019.06.06. 09:38:44

@neiro: Ezek szerint Scserbina vegyész volt?

neiro 2019.06.06. 22:44:30

Jaj dehogy én írtam hülyén, Legaszov volt kémikus professzor.

Paracord 2019.06.06. 23:47:40

@neiro: Azért arra kíváncsi lennék, hogy mi volt Scserbina esetében a halálok? Legaszovnál már soha nem fog kiderülni, hogy volt e rákja (hisz felakasztotta magát).

Mellesleg szerintem április 26 után voltak ők éppen elég munkaórát az övezetben, hogy kapjanak egy jó adag sugárzást, ami aztán a rák egyik válfaját okozhatta mindkettejüknél. Sevcsenkó 100 órát filmezett ott és 10 hónapot élt utána.

Argus_ 2019.06.07. 00:17:46

Bennem csak két kérdés merül fel a sorozat után, amir eddig senki nem tudott válaszolni.

1.) Hol van a 4-es blokk vezérlője? (Egy épületben van e vele és ha nem, hány méterre van tőle?)

2.) Hová megy a végzetes éjszakán Akimov és Toptyunov (önfeláldozóan elzárnak valami szelepeket) és van e értelme annak, amit csinálnak? Ilketve pontosan HOL vanna???

neiro 2019.06.07. 08:24:33

@Paracord: Nem lehet tudni, Serbina nincs rajta a hivatalos áldozatok 54-es listáján. Azok, akik nem lehettek rajta az 1987-ben kiadott halálos áldozatok listáján (a 31 főn) például Sevcsenkó vagy Teljatnyikov őrnagy bizonyítottan komoly adag sugárzást kaptak és hónapokkal/évekkel később rákban haltak meg. Őket a WHO az adatok 2006-os felülvizsgálatakor tette fel a katasztófa KÖZVETLEN áldozatainak listájára. Serbina vagy nem rákban halt meg, vagy nem lehet sugárzáshoz kötni.

(és, ezek az emberek "mellesleg" láncdohányosok voltak, a filmben legalábbis ... )

@CriticalMaster: alaprajz, a vezérlőtermet megtalálod rajta rögtön:

carlwillis.files.wordpress.com/2011/08/chnpp_phase_ii_map_raw2.jpg

Akimov és Toptunov jobbra indulnak el a felmennek a a 7. emeletre, hogy kézzel kinyissák a vészhűtés szelepeit. Ezzel hűtővizet áramoltatnak a reaktorba. A vezérlőteremből jobbra indultak el, majd még a 4. reaktorblokk épületén belül balra fordultak, ott van egy lépcsőház, ezek a dolgok az ott, nagyjából az épület középvonalánál vannak. A robbanásban a betonfalak megsérültek, a csövek eltörtek, működő sugárzásmérőjük nem volt, bokáig vízben és reaktor-fűtőanyag törmelékeiben mászkáltak, eközben kb. 1500 röntgen sugárzást kaptak, és a moszkvai 6. kórházban haltak meg májusban.

Abban a tudatban tették, hogy a reaktor érintetlen, ilyenkor a reaktor hűtése szó szerint létfontosságú. Mivel a reaktor felrobbant, amit addigra már Perevozcsenko - a művezető aki a reaktortereben látta a reaktorfedél részeit a gőztől elmozdulni - elmondott nekik (csak teljesen hihetetlennek, elképzelhetetlennek gondolták) semmi értelme nem volt.

Pervenimus 2019.06.07. 14:40:16

@neiro: Bejelöltem az általad idelinkelt alaprajzra, hogy szerintem melyik helyiség az atomreaktor és melyik a vezérlő. Szerinted stimmel ez így?

mentorosh lecsó 2019.06.07. 14:54:50

Ez az HBO sorozat kicsit plágium gyanús nekem... :)))

Kísértetiesen hasonló dramaturgiát és jeleneteket tartalmaz Frederik Pohl 1987-ben megjelent azonos című könyve (Csernobil). A magyar fordítás 1988-ban készült, Molnár István munkája.

A HBO minisorozat, egy-az-egyben másolja a könyvben illusztrált látványvilágot, történéseket és dialógusokat. A szerző nevét (Frederik Pohl) viszont sehol sem lehet a film végén olvasható listában látni...

Nem eget rengető dolog, csak furcsa...

neiro 2019.06.07. 17:49:42

@Pervenimus: Persze hogy stimmel.

Van több jó ábra is a neten, itt egy másik.

www.offgridweb.com/survival/nuclear-near-miss-draining-the-chernobyl-reactor/#chernobyl-nuclear-reactor-disaster-radiation-ukraine-5

Balra van a turbinaterem, jobbra a reaktor (olyan metszet mintha az előző rajzon függőlegesen húznék egy vonalat a négyes reaktor közepénél). A kettő között az a folyosó, ahol a vezérlőszoba is van (19-es számmal jelölve). Ahol a reaktor körül az a sok vékony kék vonal van, azok jelzik a hidegvíz vezetékeket, nagyjából ott kellett Akimovnak és Toptnovnak a sok csapot egyesével kinyitogatni (az előző kérdéshez).

Pervenimus 2019.06.07. 20:45:28

@neiro: Köszi szépen. Jók és hasznosak ezek az alaprajzok!

Recensor 2019.06.08. 13:12:41

A film végén a kiegészítések közt az jelenik meg, hogy a bányászok közül, akik a reaktor alá fúrtak kézi erővel 100 ember nem érte meg a 40. életévét. Az 54-es áldozatszám már csak miattuk is kizárt!

Solo_ 2019.06.08. 15:34:01

@Rozsdalovag: Ha CSAK a tűzoltókat, üzemi dolgozókat, operátorokat és bányászokat nézzük az is legalább 200 fő. Ennyi a biztos haláleset a reaktor robbanással összefüggésben. És még 4-8 ezer olyan, ami közvetett módon utal arra, hogy a sugárzás a halálok.

Solo_ 2019.06.09. 13:37:28

Ha van valaki, aki esetleg tud valamit Boris Stolyarchuk sorsáról és megírná, annak hálás lennék nagyon. @neiro:

Boris Stolyarchuk ott volt a katasztrófa éjszakáján a vezérlőben, ám nem vállalta, hogy Akimovval és Toptyunovval együtt elmegy kézzel megnyitni a szelepeket a reaktor vízzel való elárasztása érdekében. A másik kettő 15 napon belül meg is halt, de ő túlélte. De azt nem tudom mennyivel. Esetleg ma is él még?

Négyes_ 2019.06.09. 13:54:25

борис столярчук чернобыль

EcceHomo 2019.06.10. 20:38:04

@mentorosh lecsó: Pohl könyve valóban nem rossz, de (1987-ben írta!) a reaktor magjában történt kis méretű, helyi nukleáris robbanást jelöl meg a kiváltó oknak (84. és 86. oldal). A film sokkal inkább támaszkodik a 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott Szvetlana Alekszejevics 2013-ban megjelent "Csernobili ima" (Európa Könyvkiadó 2016.) című könyvére. Az írónő közel 2 évtizedet szánt a téma feldolgozására, - ez alatt az idő alatt rengeteg olyan emberrel beszélt, akiket pl. likvidátornak rendeltek a katasztrófa helyszínére, vagy olyan özvegyekkel, akik elveszítették férjüket, és utánuk csak oklevelek és kitüntetések maradtak... Azért is ajánlom a könyvet elolvasásra, mert Csernobil említésére szinte mindenki elsősorban Ukrajnára gondol, holott a baleset időpontjában uralkodó szélirány miatt Fehéroroszország területe kapta a levegőbe jutó 50x10ahatodikon Curie radionuklid 70%-át! Az ország területének több mint 23%-a fertőződött cézium-137-tel, - összehasonlításként: Ukrajna esetében ez 4,8%, Oroszországnál pedig 0,5% volt. Több mint 1,8 millió hektár termőföldön haladja meg a sugárfertőzés az 2 Ci/km2-t, és mintegy 0,5 millió hektár stroncium-90-nel szennyeződött. A tízmillió lakosból ez 2,1 millió embert érint, közöttük 700 ezer gyermeket...

neiro 2019.06.11. 12:44:25

@Rozsdalovag:
(illetve mindenki)

Nincs a film végén megjelent szövegekkel gond, mint a 100 bányász vagy a halál hídja, de vegyétek figyelembe, hogy "úgy becsülik" felvezetéssel kerültek oda; ráadásul forrás nélkül. Ki becsüli ennyire az ENSZ/WHO ? a Greenpeace ? stb.). Továbbá azt is vegyétek figyelembe, hogy a film jól vegyít a 100%-osan valós részektől a drámai, interneten elterjed "köztudomású" sztorikon át a teljes fikcióig (mint a tárgyalás). Nem dokumentumfilm.

Ami az áldozatokat illeti. A katasztrófának közvetlenül, bizonyítottan 31 áldozatát tartották nyilván 1987 óta. Ezt a számot 2006-ban felülvizsgáltak, azóta összesen 54-et. Mennyi áldozata lehet ezen felül a katasztrófának ? Feljebb írtunk már a különböző becslésekről, ezek terjedelméről, megbízhatóságáról, matematikai megalapozhatóságról, illetve hiányáról. Aki a becsülhető áldozatok számában fix pontokra próbál hagyatkozni (itt ezt olvastam, ott az volt a film végén stb.) és ebből összerakni valamit, ingoványos talajra kerül.

Solo_ 2019.06.12. 07:28:25

Az áldozatok számának hiteles és pontos megismerése mission impossible.

Érdekes viszont a poszt utolsó mondata: ha olyan sokan haltak meg akkoriban csak mert Csernobil körzetében tevékenykedtek (mentettek, oltottak, bányásztak stb) és 30 km sugarú körben itélték veszélyesnek az ott tartózkodást, akkor miként élhette túl az említett trió (Bruhanov, Fomin, Sztolyarcsuk) amikor ők aznap szinte végig a reaktorépületben tartózkodtak? (Méterekre a felrobbant és sugárzó 4-es reaktortól.) És hogyan lehet, hogy ma is makk egészségesek?

Ursus Arctus 2019.06.12. 07:59:07

@Secretus Rector: A radioaktiv sugárzással kicsit átestünk a ló túloldalára. A valóélet megmutatta: túlélhető a sugárzás még közvetlen közelről is, ha nem direktbe kapjuk. Sztolyarcsuk például nem nyitott ajtót a reaktor teremre, nem ment a szelepekhez a reaktorterem falához (mint Akimov), nem oltott a tetőn (mint Ignatyenko) és nem ment a nyitott reaktor épület fölé (mint Szitnyikov), igy túlélte annak dacára hogy a végzetes éjszakán a 4-es blokk épületében volt.

barionmann 2019.06.18. 13:59:39

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Hát ez az. Biztos, hogy tudták a kiérkező tűzoltók, hogy nem egy sima tűz van, hiszen fémes ízt is éreznek a szájukban, de azt tutira nem tduták, hogy mekkora lehet a baj. A sugárzásnak egyetlen egy szemmel is jól látható (bár a tűz közelében lehet nem lehetett látni) bizonyítéka volt, amit Gyatlov szépen le is fitymál, az pedig a sérült reaktor felett sejtelmes kéken derengő Cserenkov sugárzás. Persze ebből sem lehet megállapítani a mértékét, de a tényét nem cáfolja. Az viszont, hogy valaki felsimerje a Cserenkov sugárzást, már tényleg szakembernek, de legalábbis jól képzettnek kell lennie... (Egyébként gúgli nélkül, alfa, béta, gamma (és persze UV, Röntgen, de ezek fasorban sincsenek a gamma energiájához képest az EM spektrumon), neutron)

Nietzsche_ 2019.08.25. 08:48:09

Remek poszt, áttekinthető, világos és valósághű leírással. Összesen 53 857 megtekintés. Bravo. Ami a sorozatot illeti: 4 részbe is belefért volna, de így is szinte sokkoló. Jó, hogy elővették a témát még ha ennyi idő után is.

Morpheusz_ 2019.09.06. 00:35:23

@neiro: De azért ne feledjük a "józan ész" faktort se azon tényezők közül, melyek az áldozatok számát határozzák meg. Akkora sugárdózis mellett, mely a katasztrófa után 30 km -es körben 36 órán keresztül érte az embereket, kellett, hogy következménye legyen. Mégpedig egészségi következménye. Csupán a szám a kérdés. Az viszont nem, hogy a hivatalos áldozatszámhoz bizony hozzá kell adni valamennyit.

Jager_ 2019.11.02. 19:14:58

Borisz Sztolyarcsuk, Viktor Bruhanov és Nyikolaj Fomin túlélése és hogy még ma is makkegészségesek, illetve hogy a búvárok majd ki csattannak az egészségtől még mindig megdöbbentő számomra.

¿Qué tapas hay? 2020.02.16. 19:10:51

Szép, visszafogott poszt ez, lehetőség szerint kerüli a túldramatizálást. A benne lévő tévedéseket nem rónám fel a poszternak, lévén az interneten erről az eseményről több téves és hamis információ található, mint valós. Nehéz ilyen alapanyagból dolgozni. Néhány apróságot találok megjegyzendőnek:
1) A katasztrófa-elhárítás gyakorlatilag azonnal megkezdődött, amint a létesítményi, illetve az állami tűzoltóságot riasztották. A köztársasági rendőrség és polgári védelem napkeltétől dolgozott az erőműben és Pripjatyban (ez a 26-án készült Nazarenko-filmben tökéletesen látható is). A város kiürítését még azelőtt elkezdték szervezni (26-án délután), mintsem a városban a sugárzás szintje a kitelepítési beavatkozási szintet elérte volna.
2) A búvárokról: a halott búvárok mítosza annyira szép és megható, hogy mindenki elhiszi, noha maga Ananyenko évekig küzdött azért, hogy elhiggyék, hogy nem halt meg. (L. a feljebb belinkelt Szojuzcsernobil-visszaemlékezést) Amúgy nem merültek ők sehová, különösen nem a lokalizációs medencékbe, mert az fizikailag lehetetlen lett volna. Az ő feladatok a két, egyenként, üzemszerűen 1900 köbméter vizet tartalmazó medence vizének leengedése volt. Ezt a reaktorépület északi oldalán, félig a föld alatt lévő közműfolyosóról lehetett megcsinálni. A vállalkozásnak (utólagos értékeléssel) nem maga a folyosón végzett munka volt a legveszélyesebb része, lévén ez az épületrész az épület reaktortól legtávolabb fekvő része, img.index.hu/imgfrm/2/7/7/0/BIG_0015782770.jpg amit a sugárzástól a hermetikus tér falazata, a lokalizációs medencék vize árnyékolt. A búvárok az épületen belül mozogtak végig, az út legveszélyesebb része az volt, amikor a V-blokkról átlósan át kellett vágniuk a szállítófolyodón, a "B"-blokk északi részébe vezető bejárathoz. Ugyanis a robbanást követően egy szép adag törmelék hullott le a reaktorcsarnokból a függőleges szállítóaknán keresztül a szállítófolyosóra, amit nem tudtak elég nagy ívben kikerülni.
(Amúgy kitűnő ötlet volt az alaprajzot betenni, ahhoz csak annyit, hogy több darabból összeállítva az épület több szintjét mutatja. Az "A", "B" és "V"-blokki részeken a +12.50m szintet, a "G"-blokk gáztalanítói részén a +10.00m szintet, a turbinacsarnoki részen a +12.00m-t.)
3) Az áldozatokról: Továbbra is tartom a régi ajánlatomat, hogy aki a második közvetlen, azonnali áldozat nevét (Hogyemcsukon felül) meg tudja mondani, azt meghívom egy pezsgős vacsorára. Egyes források említenek egy szívrohamos/infarktusos esetet, de ennek az áldozatnak a nevére nem sikerült még ráakadni. A balesetben, és az azt követő hét napban két (2) ember halt meg: Hogyemcsuk azonnal a helyszínen, Sasjenok a pripjatyi kórházban 26-án. A következő áldozat Alekszandr Lelecsenko volt a kijevi kórházban, május 7-én.
A nevesített szereplők közül azért megemlíteném Alekszandr Juvcsenkót, aki 2008-ban halt meg 47 éves korában, egyértelműen az elszenvedett sugárterhelés következményeként.

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Csernobilban természetes uránt használtak, ezért a hűtővízbe nem adagoltak fékező anyagot."

Kiváló tisztelettel: a természetes uránt már a tervezési fázisban elvetették, az RBMK üzemanyag eredetileg 1,8% dúsítású volt, amit az 1975-ös leningrádi üzemzavar után emeltek fel 2%-ra.

Von Hermanitz 2020.04.26. 18:33:39

54 bizonyított halott, 100 majdnem bizonyított halott 7190 valószínű halott és 800 ezer olyan olyan elhunyt, aki mind a katasztrófára visszavezethető rákban vagy szív-érrendszeri betegségben halt meg.

Pervenimus 2020.04.26. 18:34:50

@Persevant: Igen. Ezek a sarokszámok. (56888)

Ukraine war 2023.02.13. 06:47:14

Három és fél éve íródott poszt, de még most is újraolvasom, mert tényleg átfogó. Jók a képek is.
Az áldozatszám természetesen nem lehet 54, ez csupán a közvetlenül a katasztrófához köthető, hivatalos halottszám. De a sugárzás alattomos dolog, ezrekkek végzett a robbanás utáni hónapokban, években.

Morpheus_ 2023.10.27. 21:00:53

Negyedszer is megnézve a 2019-es brit sorozatot (Csernobil) illetve kétszer megtekintve a 2021-es orosz változatot, egyértelmű meggyőződésem lett, hogy a ruszki tűzoltók döbbenetesen ostobák voltak, ha fingjuk sem volt arról, amit akkoriban ég egy általános iskolás is tudott, hogy felrobbant atomreaktor közelébe nem szabad menni, mert hatalmas ott a sugárzás. Én az atomkatasztrófa idején, 1986-ban épp nyolcadikos voltam és igenis TANUTUNK akkoriban a rádio-aktivitásról. Nehéz elhinnem egy nálam akkoriban alig 4-5 évvel idősebb tűzoltó (egy 18-19 éves ruszki tűzoltósrác) hogy a jóistenbe nem tanult erről. Most vagy őrületesen gyenge volt a 80-as évek orosz iskolarendszere vagy konkrétan az akkor és ott szolgálatot teljesítők voltak rettenetesen gyenge képességűek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.10.27. 21:53:19

@Morpheus_:

Van még két lehetőség:

1) Nem tudták, hova viszik őket oltani.

2) Nem mertek ellenkezni.

Az utóbbihoz kapcsolódva talán ismered a viccet Ronald Reagan előadásában:

youtu.be/IBeMJ9Hb1us?t=22

Morpheus_ 2023.10.27. 22:00:44

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Biztosan tudták, hogy hová viszik őket. A lángoló reaktor fénye 100 kilométernél is messzebbre is ellátszott. Csak egy vak nem láthatta. És az ellenkezésről meg annyit: ha ezer módja van annak, hogy távol maradjanak a biztos haláltól.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2023.10.28. 09:35:00

@Morpheus_:

"ezer módja van annak, hogy távol maradjanak a biztos haláltól."

Ezek szerint nem hallgattad meg Ronald Reagant. Ne feledd, a Szovjetunióról beszélünk.

Lehet, azt hazudták nekik, hogy nagy ugyan a tűz, de a reaktorból nem került ki sugárzó anyag. Ezt azért is elképzelhetőnek tartom, mert a személyzet és a hatóságok eleinte kicsinyítették a baleset súlyosságát.

Scriptor_ 2023.12.07. 18:53:18

A mini sorozatot harmadszor is újranézve megint elmerültem ebben a témában. Hihetetlen továbbra is számomra az 1986-os tudatlanság, ami a Szovjetuniót jellemezte minden szinten: a tűzoltók, bányászok, erőmű-dolgozók, lakosok egytől egyik totál semmit nem tudtak arról, hogy mi az a sugárzás és hogy mennyire veszélyes egy felrobbant atomerőmű. Egészen durva, hogy erről valószínűleg semmit nem tanulhattak a szovjet fiatalok és vagy nem létezett fizika-kémia oktatás vagy nagyon felszínesen zajlott. Én 1973-ban születtem, a katasztrófa évében hetedik osztályos voltam (1986-ban) és egészen biztosan tudom, hogy akkoriban a kémia és fizika tantárgyak anyagaiban szerepelt a rádi-aktivitás. Igaz jobbára inkább középiskolában. Döbbenetes hogy ennyivel alacsonyabb szinten mozoghatott ugyanabban az évben a szovjet iskolák oktatása. Ezen ma is lecsodálkozok. A "halálhídon" simán gyönyörködtek a lángoló erőműben és senkiben nem merült fel egyetlen kósza gondolat erejéig sem, hogy néhány kilométerről simán eléri őket az atomfelhő és a sugárzás. Őrület.
süti beállítások módosítása