Napjaink világa tele van veszélyes terror-szervezetekkel, különböző maffiákkal, drog-kartellekkel, alvilági szindikátusokkal és gengszter szövetségekkel. A legveszélyesebbek egész városokat, országokat, sőt kontinenseket tartanak rettegésben. A legkomolyabb gyilkosságok és merényleteket a drog-maffiák rovására írhatóak.
Pablo Escobar életéről megjelenő cikkek, posztok, bogbejegyzések (köztük a Pervenimus írását) követően -- de leginkább a hírhedt drogbáróról szóló, jelenleg is mozikban megtekinthető film kapcsán -- a figyelem a Latin-amerikai drogkartellekre vetült. Sokakban merül fel a kérdés: mi történt Escobar halálát követően és mi a helyzet jelenleg a világ drogkereskedelmével? Lépett másik szervezet az Escobar vezette Medellín-kartell helyébe? Vannak egyáltalán ma is hasonló magán-hadseregek, a kokain-csempészet szolgálatában, drogbárók vezetése alatt? Nos, ha odafigyelünk a hírekre, a válasz: igen.
Ma is létezik egy Escobaréval vetekedő méretű, mindenható, óriás-kartell, melyet jelenleg a világ legveszélyesebb szervezetének tekinthetünk, ez a Sinaloa Kartell, Mexikóban. Persze a "világ legveszélyesebbje" cím szubjektív és egyébként is erős vetélytársak nehezítik a mérlegelést. Ott van például az Iszlám Állam (ISIS), mely még ma is működik a Közel-Keleten és Líbiában, illetve al-szervezetei révén Afrika más részein is (pl. a Boko-Haram, Nigériában és az Al-Shabaab Szomáliában). Aztán ott a kínai, japán, olasz, ukrán és orosz maffia, (Trádok, Jakuza, Cosa Nostra) melyek behálózzák a világot (leginkább az Egyesült Államokat), meg ott vannak a különböző helyi összefogások, alvilági szervezetek (pl.: a közép-amerikaiak által működtetett, USA -ban aktív MS-13, a Los Angeles -i 18th Street Gang, a brazil Primeiro), nem beszélve a Sinaloa-kartell helyi konkurenseiről, például a Los Zetas -ról.
Elfogott Los Zetas tagok (2012 - Mexikóváros)
Ám mindegyiket túlszárnyalja -- legalábbis szervezettségben, vagyonban és nagyságban -- az egész Mexikót és Latin-Amerikát behálózó, Egyesült Államokban is erős pozíciókkal bíró Sinaloa -Kartell. Pablo Escobar 1993 -as halálát követően (melyről előző posztunkban írtunk) a Cali Kartell is felszámolásra került, majd a kokain-csempészet központja Kolumbiából áttevődött Mexikóba. Hogy miért épp oda? Nos, mert a 80-as évek végére egy nagyon komoly méretű drog-szervezet alakult ott ki (Guadalajara-Kartell), egy bizonyos Félix Gallardo (El Padrino, azaz Keresztapa) irányítása alatt, aki 1989-ben (elfogása idején) új kartellekre osztotta Mexikót (pl. Tijuana, Juarez, Sinaloa kartellek). A Sinaloa a Csendes-óceán parti övezetet kapta és már ekkor a legerősebbnek számított, mégpedig Joaquin Guzmán (El Chapo) irányításával.
El Chapo végső elfogásakor (2017-ben) a DEA emberei közt /CBS news/
Az erőegyensúly azonban nem tartott sokáig: a kartellek már a 90-es években egymással és a mexikói kormánnyal is harcokat kezdtek. El Chapot 1993 -tól kezdődően többször is letartóztatták, mégis mindig meg tudott szökni és 2016-ra magánvagyonát 4 milliárd dollárra tudta feltornázni (lekörözve Escobart). A 90-es évek elejétől Mexikó első számú drogbárója lett és ezt a pozícióját 26 éven keresztül meg is tudta őrizni (1990 és 2016 között).
Guzmán egyik szökése, 2015 nyarán egészen elképesztő volt: emberei ugyanis másfél kilométeres földalatti alagutat fúrtak zuhanyzója alá (egy teljes évig dolgozva a föld alatt), hogy kimenekítsék. Ám El Chapo szerencséje sem tartott örökké, 2016-ban újra -- most már végleg -- elkapták, majd 2017-ben Mexikó átadta az Egyesült Államoknak. Helyettese Dámasó López Núnez alig valamivel később (de még szintén 2017-ben) került rendőrkézre. A Sinaloa válságba került, főleg legfőbb vetélytársuk, (a Közép-Mexikóban és a nyugati, öböl-vidéken tevékenykedő) leszerelt vagy a mexikói hadseregtől dezertált, jórészt volt kommandósokból álló Los Zetas megerősödése miatt. De komoly riválisuk lett 2018 -ra a frissen létrejött Jelisco Kartell is. Ám az idei évre a Sinaloa új vezető alatt, Ismael Zambada García (El Mayo) irányításával mégis visszanyerte vezető szerepét Mexikóban. Ma övék a legtöbb csempész-útvonal és terület Észak-Mexikóban. Ám így is három nagy érdekkör uralja az országot [lásd lenti térkép], vagyis nem kizárólagos a hatalmuk; az egyik maga a Sinaloa, a második a Jalisco (az úgynevezett Templomos Lovagok kartellel) és harmadik a Los Zetas (a Gulf Kartellel).
A befolyási övezetek ma, Mexikóban (forrás: stratfor.com)
Napjainkban a három szervezet közt továbbra is tart a drogháború (és persze a mexikói hatóságokkal is folyik a küzdelem). A tét: a kokain és más drogok jelentette óriási haszon, illetve területek és csempész útvonalak (határon átfúrt alagutak) birtoklása. Közben az erőviszonyok alakulásába az Egyesült Államok is beleszól, hiszen a CIA és a DEA (Drug Enforcement Administration), a határ mindkét oldalán tevékenykedve nagy erőkkel akadályozza a drogkartellek működését, üldözve az egyes csempész-csoportokat. Az amerikaiak többnyire a mexikói hatóságokkal együttműködve "dolgoznak", de nem ritka az sem, hogy a határvidék mexikói oldalán saját szakállukra hajtanak végre akciókat. (Az ilyen típusú bevetésekről szól partner blogunk posztja.)
Az "áru", azaz a drog (kokain, marihuána, ópium , és egyéb) nagyobb része délről (Kolumbiából, Peruból) érkezik, kisebb részét eleve Mexikóban állítják elő. Kolumbiában jelenleg a Los Urabenos Kartell a legerősebb, de többnyire együttműködnek a mexikói kartellekkel a hatékony és zavar mentes csempészet fenntartása érdekében, így az egész rendszer "olajozottan" működik. A hasznot mindenki "leszedi" magának, a biznisz ugyanis óriási: a Global Financial Integrity szerint az illegális drogok globális piacának értéke tavaly 500 milliárd dollár körül mozgott, miközben Dél-Amerika évi 900 tonna kokaint állít elő, a 350 milliós Észak-Amerika ellátására.
A régi és új vezető. El Mayo körözési felhívása a DEA szórólapján
Egyszerűbben megvilágítva a kereskedelem rentábilitását: a mexikóiak 2000 dollár körüli kilónkénti áron szerzik be a kokaint Peruban (és Kolumbiában) és 100 ezer dollárért adják el New Yorkban. Ötvenszeres tehát a nyereség, vagyis nem véletlen, hogy emberek ezreit ölik halomra érte. Ám a mexikói drogkartellek mindegyike kizárólagosságra és még nagyobb nyereségre (befolyásra) törekszik, emiatt dúl 2006 óta még nagyobb intenzitással a drogháború Mexikóban. Az amerikai AFP hírügynökség szerint a pusztítás mértéke óriási: 2006 és 2018 közt becslések szerint legalább 200 ezer ember áldozatául a küzdelmeknek. (Csak 2017-ben 23 101 gyilkosságot követtek el a drogkartellek emberei.)
A drogháború áldozatai
Az egyik legdurvább pusztítás nyomait, 2017 decemberében fedezték fel a mexikói hatóságok, mégpedig az ország északi részén, Coahuila államban (Torreón környékén), ahol összesen 3 ezer db (!) savval szétmaratott és elégetett csontváz került elő a sivatagos területen. (A környék egyébként épp a Sinaloa és a Los Zetas területeinek határa, így valószínűsíthető, hogy a valamelyik kartell hozta ide megsemmisíteni a másik kartellből megölt tagok holttesteit.)
A háborúval felérő drogharc pedig egyre inkább a világ legveszélyesebb szervezetének, a Sinaloa-Kartellnek a dominanciájával zajlik. A Sinaloa mindent ural és mindenhol rettegés kíséri működését: félnek a rendőrök, a katonák, a járókelők és hétköznapi emberek is, hiszen ahol akadályba ütköznek, ott megcsonkított, halálra vert, vagy levágott fejű áldozatok bukkannak fel. A drog-harc (és maga a drog-fogyasztás) napjainkban a világ egyik legnagyobb válságtényezője (a terrorizmus, klímaváltozás, túlnépesedés mellett).
Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!
pervenimus.blog.hu
2018.08.01.(13:00)