Ma a Föld lakossága 7,6 milliárd fő, mely népesség azonban nagyon egyenlőtlenül oszlik el bolygónkon. Egyes területek, mint az Oroszországhoz tartozó Szibéria, vagy Ausztrália belső része, illetve Kína nyugati része (Takla Makán), vagy a Szahara vidéke alig-alig lakott, míg ezzel szemben India nagy része és Kína tengerparti övezete óriási mértékben túlnépesedett. Hogy néhány szélsőséges példát említsünk: Mongólia másfél millió négyzetkilométeres, hatalmas területén 3 millió ember él (vagyis 1 km2 -re alig két fő jut), míg ezzel szemben a Mongóliától 3000 kilométerrel délebbre fekvő Banglades 150 ezer négyzetkilométeres területen (másfél Magyarországnyi államban) mintegy 165 millió ember (!) nyomorog összezsúfolódva (közel 1300 fő/km2 a népsűrűség). Ha térképen vizsgáljuk meg mindezt, jól láthatjuk (a sötéttel jelölt részeken), hogy a legmagasabb népesség Ázsiában (Indiában, Kínában), illetve Afrika középső részein és Európában él, míg Kanada, Szibéria, Ausztrália alig-alig lakott.

Az emberiség technikai fejlődése során rengeteg, korábban lehetetlennek tűnő határt lépett már át. Ide tartoznak az épületek is. Amikor 1931 -ben felépült New Yorkban (Manhattanben) a 102 emelet magas Empire State Building, a világ lélegzet visszafojtva csodálta 381 méteres hihetetlen magasságát. Aztán eltelt nyolc évtized, és Dubajban 2010 január 4-én átadták a több, mint kétszer olyan magas, 828 méteres Burdzs Kalifát, miközben az Empire State Building a legmagasabb épületek 10-es listájára sem fért már fel. Újabb 11 év után pedig, vagyis 2021-re tervezve átadásra kerül majd Szaúd-Arábiában (Dzsidda városában) a Vörös tenger partján álló, több mint 1 kilométer magas Jeddah Tower. Ezzel az épülettel az emberiség átlépi az 1000 méteres határt, az emberkéz alkotta létesítményeket tekintve.

A világ országainak békés vagy éppen békétlen (veszélyes) jellege az úgynevezett Global Peace Index alapján határozható meg. Az Institute for Economics and Peace (IEP) szervezete által először 2007-ben megalkotott, majd azóta évente újra és újra kiadott mutató, egyetlen számba foglalva jelzi, hogy bolygónk egyes országaiban milyen szintű a biztonsági helyzet, vagyis a terrorizmus, bűnözés és a fegyveres konfliktusok (belső harcok, háborúk ... stb) okozta veszélyeztetettség. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az IEP felmérését egy könnyen értelmezhető térképen célszerű tanulmányozni, melyen a sötét és világos zölddel jelöl államok a békés, a sárgával jelöltek a közepesen békés, a naranccsal és vörössel jelöltek pedig a kevéssé biztonságos (sőt a piros esetében kifejezetten veszélyes) államokat jelölik.

III. Béla királyunk Mátyás templomban lévő sírhelyének és maradványainak 2013 óta zajló vizsgálata kapcsán merült fel újra sokakban a kérdés: milyen eredetű nemzeti király-dinasztiánk és milyen ősi népektől eredeztethető a magyarság? Bár sok kiváló magyar történész foglalkozott már a témával (pl. Róna-Tas András, Győrffy György, Kristó Gyula, Veres Péter, László Gyula, Tóth Sándor László ... stb) valójában nincs igazi konszenzus a kérdésben. Maguk a források is szegényesek: a bizánci oklevelek, a muszlim források, az orosz évkönyvek és a magyar krónikás-hagyomány is más-más szemszögből láttatja őstörténetünk egy-egy "szeletét".  

A magyarok bejövetele /Feszty-körkép/

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, orosz elnök 2018 március elsején megtartott évértékelő beszédében olyan bejelentéseket tett, melyekre felkapta a fejét nem csupán a nemzetközi sajtó, de a haditechnikai fejlesztéseket nyomon követő katonai szakértők, kutatók és hobbi hadi-technikusok világközössége is. A jelzett napon ugyanis az 1999 decembere óta hatalmon lévő moszkvai vezető azt közölte népével (és így a világgal is), hogy ...

A koreai félsziget a XX. század közepén került először a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor 1945 -ben a második világháború során, az 1910 óta ott állomásozó japán katonaságot északról szovjet, délről pedig amerikai seregek győzték le. Korea felszabadult a 35 éves japán uralom alól, ám rögtön ketté is szakadt, mégpedig a 38. szélességi kör mentén. Ettől a vonaltól északra kommunista rendszer, délre kapitalista berendezkedés alakult ki. A Szovjetunió és Kína az északi államot, az USA a délit támogatta. 

Sokszor halljuk a médiában, rengeteget emlegetik az újságírók, hajtogatják a kormány emberei, megjelenik a különböző publikációkban és most már az ellenzékiek körében is kezd divatossá válni a "polgári" kifejezés. De mit is jelent, ki mit ért alatta? És a fő kérdés: hogyan dekódoljuk majd a fogalmat az elkövetkező évtizedekben?

Polgári kávéház a XIX. század végén

Barack Obama két ciklus után, 2016 január 20 -án búcsúzik az Egyesült Államok elnöki hivatalától, átadva a hatalmat a 45. amerikai elnöknek, Donald Trump -nak. Ezzel a demokrata pártot a republikánusok váltják az ország élén. Érdekességként említendő, hogy bár a demokrata párt és Hillary Clinton közel 3 millióval több szavazatot kapott, mégis veszítettek, mégpedig a sajátos amerikai választási rendszer miatt. (Ez a rendszer, melyet elektori szisztémának is hívnak, súlyozottan veszi figyelembe, hogy hány államból érkezik a jelöltekre az összegyűlt szavazatszám. Ebben pedig Trump volt sikeresebb, hiszen több államban tudott népszerűbb lenni.) 

A minap érdekes bejegyzésre bukkantam a világhálón, mégpedig egy olyan posztra (valamelyik külföldi oldalon), mely a világtörténelem legnagyobb hatású alakjait sorolta fel. Az 50 tagból álló lista (táblázatos formában) egy Google felmérésen alapult, vagyis nem egy-egy poszter, kutató, vagy történész véleményét tükrözi, hanem az általános közvélekedést.

Az amerikai választások és Donald Trump november kilencedikei meglepő győzelme után sokan gondolkodnak el azon, hogy a legelső, 1789-es elnöki beiktatás óta – mely George Washingtonhoz kötődik – vajon kik voltak a 45 eddigi amerikai vezető közül a legjobbak és kik a legrosszabbak.