Bolygónkon jelenleg 193 db nemzetközileg elismert, független állam létezik. Az 1933 -as Montevideói Egyezmény alapján akkor tekinthető egy ország függetlennek, ha 4 tényező biztosítottnak vehető vele kapcsolatban; ezek a következők: állandó terület, állandó népesség, saját kormány és végül képesség arra, hogy az adott entitás kapcsolatba lépjen a nemzetközi jog más alanyaival. A montevideói kritériumokhoz jön még egy ötödik fontos elem is: az ENSZ tagság, azaz a szuverenitás feltétele az is, hogy a kérdéses államot a nemzetközi közösség államainak többsége elismerje. Itt kiemelendő például Koszovo esete (mely szerepel jelen listánkban is), hiszen az ENSZ államok közel 60% -a elismeri (111 ország, köztük hazánk is), így kerülhetett a mi listánkra is (bár vitatható jogállása).

Mióta a nemzetközi média megtelt az ukrajnai hadiállapot november 28 -án történt bevezetéséről és az orosz - ukrán kapcsolatok mélypontra zuhanásáról (ukrán hadihajók Krím közelében történt orosz feltartóztatása miatt), sokan gondolkodnak el azon, vajon hogyan is kezdődhetett az egész? A válasz nagyjából 3 fontos pontban foglalható össze.

• A poszt keletkezése: 2018 október 16.
  
• A poszt frissítése: 2019 október 9. (jelen poszt végén lévő kiegészítés)
  

Csongrád megye legjobb iskolási 2018 októberében

Ha az ország 1318 db gimnáziumát, szakgimnáziumát vizsgáljuk a kompetencia mérések, érettségi- és továbbtanulási eredmények alapján, egy sorrendet kapunk, mely megmutatja, hogy megyénkben melyek a legjobb eredményekkel büszkélkedő középiskolák. A legelső 5 helyen nem meglepő módon 4 szegedi gimnázium áll és holtversenyben két hódmezővásárhelyi gimi:

1. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 6 osztályos képzésben országos: 6. hely, 4. osztályosban: 19. hely
2. SZTE Gyakorló Gimnázium (régi nevén: Ságvári) 4 osztályos képzésben országos 66. hely
3. Szegedi Deák Ferenc Gimnázium, 4 osztályos képzésben: 182. hely 
4. Szegedi Tömörkény István 4 osztályos képzésben: 226. hely, szakgimnáziumként: 233. hely 
5. Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium 6 osztályosban: 256. helyen, 4 osztályosban: 282. helyen; illetve Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium 4 osztályos képzésben: 271. helyen, 8 osztályos képzésben: 267. helyen 

Damien Chazelle rendező idén elkészített filmje, "Az első ember" (First Man) hamarosan a hazai mozikba kerül, hogy megismerjük belőle azokat az 1969 -es eseményeket, melyek az emberiség legelső Holdra szállását előzték meg. Azon a bizonyos, 49 évvel ezelőtti napon ugyanis, 1969 július 20 -án Neil Armstrong és Edwin Aldrin amerikai űrhajósok a Hold felszínére léptek, az Apollo-11 program keretében. (A harmadik űrhajós: Michael Collins nem lépett az égitestre, ő az Apollo űrhajó parancsnoki- és szervizmoduljában maradt.) Az eseményt az egész világ figyelemmel kísérte akkoriban. Korabeli adatok szerint  a világon 600 millió TV néző szemlélte (a Föld minden pontján) a floridai Kennedy Űrközpontból érkező felszállási képeket. A több napos küldetés emlékezetes része volt, amikor Armstrong bal lába először érintette a Holdfelszínt, az emlékezetes mondata kíséretében: 

One small step for (a) man, one giant leap for mankind. / Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.

A kereken 20 hónapja (2017 januárja óta) hivatalban lévő Donald Trump elnöki tevékenységét ennyi idő elteltével már objektíven is meg lehet ítélni, hisz nem lehet hivatkozni a "kezdeti nehézségekre" és az elődtől "megörökölt" problémák szándékos túlértékelése (vagy a kudarcok okaiként való feltüntetése) sem túl hiteles ennyi idő után.

Már Trump megválasztása sem ment zökkenőmentesen, hisz abszolút számokat nézve (vagyis a leadott állampolgári voksok menyiségét vizsgálva) valójában vetélytársa, (a demokrata párti) Hillary Clinton nyert, csupán a sajátos, amerikai választási szabályok miatt (melyek az egyes jelöltek tagállamonkénti győzelmét vagy vereségét preferálják) jöhetett ki Trump győztesként (ami kormányzati pozícióba hozta a Barack Obama 8 éves időszakát tűkön ülve kiváró republikánusokat). Aztán ott van a két másik kínos körülmény is: egyrészt megvádolták azzal, hogy választási diadalában orosz beavatkozás is szerepet játszott, illetve, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt. Ez utóbbi vád mostanában nagyon komoly fejfájást okozhat a már 72. évét is betöltő Trumpnak, hiszen a bíróság is foglalkozik a kérdéssel és volt ügyvédje is elismerte: "... ezeknek a pénzeknek a kifizetésére közvetlenül Donald Trumptól kapott utasítást". 

A világ legjobb vadászgépe címért ma több, negyedik és ötödik generációs vadász-típus is verseng, melyek közt a különböző szakértők más-más sorrendet alakítanak ki. Az élvonalban amerikai, orosz, francia és kínai gyártmányú gépek is akadnak. A vadászgépek napjainkban a legfontosabb harci-eszközökké váltak, a stratégiai nukleáris rendszerek után - melyeket senki nem meri bevetni (tegyük hozzá: hál'istennek) - a vadászgépek lettek minden hadsereg legütőképesebb védekező és támadó fegyverei. Az USA közel 2 ezer db, Kína 1125 db, Oroszország pedig 818 db vadászgéppel rendelkezik. A vadászok számát illetően előkelő helyen áll még India (590 db), Észak és Dél Korea (458, 406 db), Pakisztán (320 db) Egyiptom (309 db), Franciaország (299 db) illetve Izrael (252 db) is. Ám a leggyorsabb, legjobban manőverező, legnagyobb tűzerejű, legsokoldalúbb és legkevésbé észlelhető típusok közt nagy a versengés napjainkban.

A Föld nagyjából 200 független országa 2017 -ben összesen 80 billió (milliószor millió, vagyis 10¹²) dollár GDP -t tudott produkálni. A GDP (gross domestic product, azaz bruttó hazai termék) egy adott évben, adott országban előállított és végső felhasználásra szánt javak, termékek, szolgáltatások összességének értékét jelenti. Ha nem is tökéletesen, de nagyjából alkalmas egy ország gazdasági erejének megmutatására. A Föld 12 legnagyobb nominális GDP értékét produkáló országa, egyben a világ 12 legerősebb állama is. A lista persze állandóan változik, de az "élboly" egy ideje nem módosult. Nézzük, kik tartoznak ide! [link]

Napjaink világa tele van veszélyes terror-szervezetekkel, különböző maffiákkal, drog-kartellekkel, alvilági szindikátusokkal és gengszter szövetségekkel. A legveszélyesebbek egész városokat, országokat, sőt kontinenseket tartanak rettegésben. A legkomolyabb gyilkosságok és merényleteket a drog-maffiák rovására írhatóak.

Pablo Escobar életéről megjelenő cikkek, posztok, bogbejegyzések (köztük a Pervenimus írását) követően -- de leginkább a hírhedt drogbáróról szóló, jelenleg is mozikban megtekinthető film kapcsán -- a figyelem a Latin-amerikai drogkartellekre vetült. Sokakban merül fel a kérdés: mi történt Escobar halálát követően és mi a helyzet jelenleg a világ drogkereskedelmével? Lépett másik szervezet az Escobar vezette Medellín-kartell helyébe? Vannak egyáltalán ma is hasonló magán-hadseregek, a kokain-csempészet szolgálatában, drogbárók vezetése alatt? Nos, ha odafigyelünk a hírekre, a válasz: igen.

Pablo Escobar, a július végén mozikba kerülő spanyol film, az "Escobar" kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Fernando León de Aranoa filmje minden elismerést megérdemel, mint ahogyan a főszereplők: Javier Bardam és Penélope Cruz játéka is. (Ajánlott kritika) Korábban, 2015 -ben egyébként a Netflix is készített már sorozatot Escobar életéről Narcos címmel, de az egész estés filmek "kategóriájában" ez a mostani, legújabb alkotás tűnik a legnépszerűbbnek az előzetes visszajelzések alapján.  Nézzük meg azonban közelebbről, kiről is szól a történet?

Pablo Escobar (1949-1993)

Zára a horvát tengerparton fekszik, Dalmácia második legnagyobb városként (Split után), 75 ezer lakossal, gyönyörű tengerparttal és rengeteg látnivalóval.  A település mindössze 627 km Budapesttől (790 km –re Szegedtől), vagyis 6-7 óra alatt simán elérhető (végig autópályán haladva, néhány pihenővel). Kérdés: miért is ideális utazási célpont nyaraláshoz?