Az emberiség technikai fejlődése során rengeteg, korábban lehetetlennek tűnő határt lépett már át. Ide tartoznak az épületek is. Amikor 1931 -ben felépült New Yorkban (Manhattanben) a 102 emelet magas Empire State Building, a világ lélegzet visszafojtva csodálta 381 méteres hihetetlen magasságát. Aztán eltelt nyolc évtized, és Dubajban 2010 január 4-én átadták a több, mint kétszer olyan magas, 828 méteres Burdzs Kalifát, miközben az Empire State Building a legmagasabb épületek 10-es listájára sem fért már fel. Újabb 11 év után pedig, vagyis 2021-re tervezve átadásra kerül majd Szaúd-Arábiában (Dzsidda városában) a Vörös tenger partján álló, több mint 1 kilométer magas Jeddah Tower. Ezzel az épülettel az emberiség átlépi az 1000 méteres határt, az emberkéz alkotta létesítményeket tekintve.

A világ országainak békés vagy éppen békétlen (veszélyes) jellege az úgynevezett Global Peace Index alapján határozható meg. Az Institute for Economics and Peace (IEP) szervezete által először 2007-ben megalkotott, majd azóta évente újra és újra kiadott mutató, egyetlen számba foglalva jelzi, hogy bolygónk egyes országaiban milyen szintű a biztonsági helyzet, vagyis a terrorizmus, bűnözés és a fegyveres konfliktusok (belső harcok, háborúk ... stb) okozta veszélyeztetettség. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az IEP felmérését egy könnyen értelmezhető térképen célszerű tanulmányozni, melyen a sötét és világos zölddel jelöl államok a békés, a sárgával jelöltek a közepesen békés, a naranccsal és vörössel jelöltek pedig a kevéssé biztonságos (sőt a piros esetében kifejezetten veszélyes) államokat jelölik.

III. Béla királyunk Mátyás templomban lévő sírhelyének és maradványainak 2013 óta zajló vizsgálata kapcsán merült fel újra sokakban a kérdés: milyen eredetű nemzeti király-dinasztiánk és milyen ősi népektől eredeztethető a magyarság? Bár sok kiváló magyar történész foglalkozott már a témával (pl. Róna-Tas András, Győrffy György, Kristó Gyula, Veres Péter, László Gyula, Tóth Sándor László ... stb) valójában nincs igazi konszenzus a kérdésben. Maguk a források is szegényesek: a bizánci oklevelek, a muszlim források, az orosz évkönyvek és a magyar krónikás-hagyomány is más-más szemszögből láttatja őstörténetünk egy-egy "szeletét".  

A magyarok bejövetele /Feszty-körkép/

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, orosz elnök 2018 március elsején megtartott évértékelő beszédében olyan bejelentéseket tett, melyekre felkapta a fejét nem csupán a nemzetközi sajtó, de a haditechnikai fejlesztéseket nyomon követő katonai szakértők, kutatók és hobbi hadi-technikusok világközössége is. A jelzett napon ugyanis az 1999 decembere óta hatalmon lévő moszkvai vezető azt közölte népével (és így a világgal is), hogy ...

A koreai félsziget a XX. század közepén került először a nemzetközi figyelem középpontjába, amikor 1945 -ben a második világháború során, az 1910 óta ott állomásozó japán katonaságot északról szovjet, délről pedig amerikai seregek győzték le. Korea felszabadult a 35 éves japán uralom alól, ám rögtön ketté is szakadt, mégpedig a 38. szélességi kör mentén. Ettől a vonaltól északra kommunista rendszer, délre kapitalista berendezkedés alakult ki. A Szovjetunió és Kína az északi államot, az USA a délit támogatta. 

Sokszor halljuk a médiában, rengeteget emlegetik az újságírók, hajtogatják a kormány emberei, megjelenik a különböző publikációkban és most már az ellenzékiek körében is kezd divatossá válni a "polgári" kifejezés. De mit is jelent, ki mit ért alatta? És a fő kérdés: hogyan dekódoljuk majd a fogalmat az elkövetkező évtizedekben?

Polgári kávéház a XIX. század végén

Barack Obama két ciklus után, 2016 január 20 -án búcsúzik az Egyesült Államok elnöki hivatalától, átadva a hatalmat a 45. amerikai elnöknek, Donald Trump -nak. Ezzel a demokrata pártot a republikánusok váltják az ország élén. Érdekességként említendő, hogy bár a demokrata párt és Hillary Clinton közel 3 millióval több szavazatot kapott, mégis veszítettek, mégpedig a sajátos amerikai választási rendszer miatt. (Ez a rendszer, melyet elektori szisztémának is hívnak, súlyozottan veszi figyelembe, hogy hány államból érkezik a jelöltekre az összegyűlt szavazatszám. Ebben pedig Trump volt sikeresebb, hiszen több államban tudott népszerűbb lenni.) 

A minap érdekes bejegyzésre bukkantam a világhálón, mégpedig egy olyan posztra (valamelyik külföldi oldalon), mely a világtörténelem legnagyobb hatású alakjait sorolta fel. Az 50 tagból álló lista (táblázatos formában) egy Google felmérésen alapult, vagyis nem egy-egy poszter, kutató, vagy történész véleményét tükrözi, hanem az általános közvélekedést.

Az amerikai választások és Donald Trump november kilencedikei meglepő győzelme után sokan gondolkodnak el azon, hogy a legelső, 1789-es elnöki beiktatás óta – mely George Washingtonhoz kötődik – vajon kik voltak a 45 eddigi amerikai vezető közül a legjobbak és kik a legrosszabbak.

Lezárult az amerikai elnökválasztás és Donald Trump győzelmét hozta. A kérdés már "csak" annyi: milyen Amerika és milyen világ következik a demokratákat váltó, új, republikánus rendszerben, melynek irányítása most egy politikában újoncnak számító, 70 éves ingatlan milliárdoskezébe került.