Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

Pervenimus

Az USA - Irán közti konfliktus 7 fordulópontja és egy háború esélye [49.]

2019. június 15. - Pervenimus

Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között már 1979 április elseje óta nagyon rossz a viszony, amikor az iráni forradalom révén megszületett a nyugat- és főképp Amerika-ellenes Iráni Iszlám Köztársaság. Az új perzsa vezetés Homeini ajatollah irányítása alatt teokratikus rendszert teremtett az ázsiai országban, ahol egyházi irányítás alá került a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és szinte minden hivatal (a teljes államigazgatási és közigazgatási apparátussal együtt). Az azóta eltelt kerek 40 esztendő szinte semmit nem változtatott ezen, bár Homeini 1989-ben elhunyt, egy másik vallási vezető vette át helyét, aki ma is uralja Iránt, a neve: Ali Hámenei.

iran_usa.jpg

Irán a vezetője a muszlim vallású hívők kisebbik irányzatának, a síita iszlámnak és így nagyon komoly riválisa a szunnita többség élén álló Szaúd-Arábiának. A két állam közt sok évtizedes feszültség érezhető, mely néha már-már nyilt háborúig fajul (pl. a jemeni polgárháborúban).

Irán jelenleg erőteljes expanzív külpolitikát folytat és aktív tagja egy Amerika és nyugat-ellenes formációnak, melyben vezető szerepet tölt be Oroszország és Kína is. A másik oldalon az USA, Izrael és Szaúd-Arábia áll, így valójában Irán egy nagyhatalmi versengés metszéspontjában helyezkedik el. Ebben a bizonyos viszályban az EU és Nyugat Európa sajátos "kiegyensúlyozó" szerepet tölt be, gyakran közvetítve a felek között.

uss_lincoln.jpg

A USS Lincoln és egy kísérőhajója az Arab-tengeren

Az elmúlt években az USA - Irán konfliktus végzetes irányba fordult és elemzők szerint akár háborúba is sodorhatja a feleket. Az új válság 7 fordulóponton keresztül értékelhető:

  • 1. -- 2002 augusztus 14.: Egy Franciaországban működő, iráni ellenzéki szervezet, az NCRI (National Council of Resistance of Iran) nyilvánosságra hozza, hogy az iráni kormány titkos, földalatti urándúsító üzemet épít Natanz városa közelében. A 8 méter mélyen fekvő nukleáris telep minden szempontból alkalmasnak tűnik atomfegyverek előállítására is. Az NCRI bejelentése után Irán tagadja a telep létezését, ám 2003 februárjában végül mégis elismeri.
  • 2. -- 2003 nyara: A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kiemeli: nem adta hozzájárulását a titkos üzem létrehozásához így kéri, hogy ellenőrei megtekinthessék a létesítményt. Irán ezt elutasítja, amire válaszul az ENSZ 2003 szeptember 12-én felszólítja Iránt, hogy írja alá a NAÜ atomsorompó-szerződésének kiegészítő jegyzőkönyvét. Iránt ezt először megtagadja, majd aláírja, de továbbra sem hajlandó az együttműködésre. A nemzetközi válasz: szankciók, kereskedelmi korlátozások bevezetése Iránnal szemben. Az Irak elleni 2003-as háború alatt a nemzetközi fókusz lekerül Iránról, majd Mahmud Ahmadinezsád 2005-ös hatalomra kerülésétől (és Izrael ellenes kirohanásaitól) kezdődően újra ellenséges lesz az amerikai - iráni viszony. Az amerikai - iráni kapcsolatok Barack Obama 2009-es elnöki beiktatása után indulnak csak javulásnak. Obama elnöki sikereinek fontos része lesz az Iránnal való fokozatos megbékélés.
  • 3. -- 2015 július 14.: Bécsben aláírásra kerül az úgynevezett "Iráni atomegyezmény", mely Barack Obama kezdeményezésére feloldja az Irán elleni szankciókat, ha a perzsa állam lemond dúsításra alkalmas uránkészlete 98% -áról és a többi országhoz hasonlóan aláveti magát a NAÜ ellenőrzéseinek. Az aláírók: Irán és az ENSZ Bt 5 állandó tagja (USA, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország), illetve Németország.
  • 4. -- 2018 május 8.: Az egy éve megválasztott új amerikai elnök, Donald Trump felmondja az iráni atomegyezményt (kiléptetve abból az USA -t) arra hivatkozva, hogy a dokumentum nem korlátozza Irán terjeszkedő külpolitikáját és ballisztikus rakétaprogramját. Innentől az Egyesült Államok újra blokkolja az Iránnal való kereskedelmet.
  • 5. -- 2019 január: Turádzs Hasszán iráni haditengerészeti főparancsnok bejelenti, hogy márciustól Irán hadihajókat küld az Atlanti óceánra, Venezuela és Amerika partjaihoz. Alig 4 hónappal később Washington tengeri csapásmérő egységet indít a Perzsa-öböl térségébe, az USS Lincoln repülőgép-hordozó részvételével. A 12-es csapásmérő csoportot az említett anyahajó mellett 1 cirkáló, 5 romboló és 1 fregatt alkotja.
  • 6. -- 2019 április 8.: Az Amerikai Egyesült Államok terrorszervezetté nyilvánítja az úgynevezett Iráni Forradalmi Gárdát, mely ugyan az iráni haderő része, de közvetlenül az ajatollah irányítása alá tartozik és 125 ezres állománya a tengeri, légi és szárazföldi egységek mellett hírszerzéssel, illetve diverzáns vagy különleges akciókkal is foglalkozik (Irán területén kívül).
  • 7. -- 2019 június 13.: Az Ománi-öbölben, Irán partjaitól 14 tengeri mérföldre támadás ér két tartályhajót, mely agresszióért az USA és Anglia Iránt vádolja. Az egyik hajó, a Courageous Szaúd-Arábiából indult Szingapúrba panamai felségjelzés alatt (de japán tulajdonban), a másik tengeri jármű pedig (a Front Altair) olajat szállított egy norvég cég szolgálatában. Az incidens elmérgesíti és még feszültebbé teszi az amerikai - iráni viszonyt.

perzsaobol.jpg

Jelenleg a világ biztonságpolitikai elemzői a háborús esélyét találgatják. Ami aggodalomra adhat okot, az John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó "kemény-kéz politikája", amivel Trumpot egy Iránnal szembeni agresszív fellépésre ösztönzi a háború-pártinak tartott politikus.

iran_adatok_2019.jpgA helyzet már csak azért is veszélyes, mert Irán kifejezetten szoros és jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, melyek a világ második és harmadik legjelentősebb katonai nagyhatalmai. Ugyanakkor Irán önmagában is jelentő regionális nagyhatalom: a világ 18. legnépesebb állama, mely egyben a Föld 17. legnagyobb területű és 28. legnagyobb GDP -t előállító országa is. [lásd: jobb oldali táblázatunkat, Irán adataival] A globalfirepower szerint Irán rendelkezik a világ 14. legnagyobb és legerősebb hadseregével. (A térségben csak Törökország és Egyiptom előzi meg, viszont Pakisztán, Izrael és Szaúd-Arábia utána következik a GFP listáján.) Irán hadserege 870 ezer fős és rendelkezik 142 vadászgéppel, komoly tengeralattjáró flottával (34 db) és 3 ezer km távolságba is kilőhető ballisztikus rakétákkal.

Egy nyílt háború esélye az USA és Irán közt elsősorban az amerikai fegyverlobbi előretörése, a washingtoni héjják nyomása, Bolton befolyása és az USA nemzetközi mozgástere függvényében változhat, de jelenleg elenyésző. A törékeny nemzetközi viszonyok azonban bármikor változhatnak. [LINK]

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

2019.06.15(13:10)

A bejegyzés trackback címe:

https://pervenimus.blog.hu/api/trackback/id/tr1714895376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fortress_ 2019.06.17. 08:04:54

Érdekes tema. Irán valóban regionális nagyhatalom, de inkább orosz - kínai kapcsolatai miatt veszélyes, ahogy a posztban is szerepel. Trump nem kockáztat egy nemzetközi konfliktust. Kínával egyébként is feszült a viszonya Peking Dél-kínai terjeszkedése miatt.

Periodista. 2019.06.17. 08:08:40

Kár, hogy az Index nem teszi ki a posztot! Pedig nagyon is aktuális téma!

Pervenimus 2019.06.17. 17:46:19

Kikerült!!! Köszönjük!

acycloren 2019.06.17. 17:59:57

@Jericho 1: Trump nem lesz sokáig a helyén, pont, mert minden előítélet ellenére ő a béke embere Washingtonban. Nemrég nyilatkozta, hogy a környezetében sokan vannak, akik mindenáron a háborúkat erőltetik, mert anyagi hasznuk van belőle. Az amerikai hadiipari-politikai körök háborút akarnak és tenni fognak ennek érdekében, a republikánusok és demokraták ebben egyetértenek és ki fogják golyózni Trumpot. Indul ugyanaz, ami annak idején Irakkal kapcsolatban lejátszódott. A CNN és BBC megrázó riportokkal puhítja a nyugati polgárokat, elnyomásról, a demokráciára áhítozó csillogó szemű iráni fiatalokról hoznak le anyagokat. Meg természetese a kitalált tömegpusztító fegyverekről. Amiket Irakban azóta se találnak.
Lesz több false flag művelet, az átlagember meg megkajálja őket.

A térségben Szaúd-Arábia nagyobb gazember, de hát ők brit-amerikai csatlósok, nem is eshet bajuk.

A történelem azt mutatja, hogy aki nem rendelkezik atomfegyverekkel, azt elég hamar eléri az amerikai demokráciaexport, dróncsapások, cirkálórakéták, CIA-s zsoldosok (bocsi, private military contractors) képében. Észak-Koreának az a szerencséje, hogy van atombombája és nincs a talpuk alatt kőolaj. Ezért nem mernek oda benyomulni az amerikaiak és nem is éri meg nekik.

@poszt
"Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között már 1979 április elseje óta nagyon rossz a viszony, amikor az iráni forradalom révén megszületett a nyugat- és főképp Amerika-ellenes Iráni Iszlám Köztársaság."

Ez így egy hazugság. A perzsákkal nem 1979-ben romlott meg az amerikai-brit hatalmi klikk viszonya. Hanem 1953-ban, amikor Mohamed Mosaddegh-et megbuktatta az amerikai CIA és a brit MI6. Aztán a perzsák nayakára ültették a sahot, aki brutális elnyomó rendszert épített ki, kiterjedt titkosrendőrséggel, kínzásokkal, likvidálásokkal. Izraeli és amerikai titkosszolgálati segítséggel.

De az amerikai és brit olajcégeknek átjátszotta a nemzeti vagyont. A perzsákat sorozatosan megalázták, kihasználták, elnyomták a nyugati hatalamak és helyi csatlósaik.
Aztán jött a forradalom, majd az irak-iráni háború, amiben mindenki nyomta Szaddámnak a segítséget, az amerikaiak meg lelőttek iráni civil repülőt is, ezzel fenyegetnek most is a roppant demokrata amerikaiak...

en.m.wikipedia.org/wiki/Iran_Air_Flight_655

Ha már az országok közti konfliktusról beszélünk, akkor a kezdeteket se feledjük.

Most nagyon úgy tűnik, hogy az vezetne a tartós békéhez, ha Irán atomfegyverhez jutna. Mert akkor a kölcsönös elrettentéssel meg lehetne előzni a háborúra éhes amerikai körök lépéseit. Az elmúlt 30 év arra bizonyíték, hogy akinek nem volt atomfegyvere, azt rohanta Amerika. Ahogy a hidegháború alatt is az akadályozta meg a közvetlen szovjet-amerikai konfliktust, hogy mindkét félnek voltak atomfegyverei, most is ez lehetne a megoldás.
Az iráni rendszer és a perzsa emberek nem egy nagy kollektív öngyilkos szekta. Ők csak túl akarják élni ezt az egészet. És erre az atomfegyver lenne a biztosíték. Pont az elrettentő ereje miatt. Be se kell vetni, mindenki lenyugodna a picsába.

STIRLITZ 2019.06.17. 18:06:18

@acycloren: Persze legyen csak atomfegyvere mindenkinek. Minden államnak, mert akkor a csúnya USA majd nem rohanja le. :))))

Pervenimus 2019.06.17. 18:10:28

@acycloren: De igen. Az USA és a perzsa állam viszonya 1979-ben romlott meg. Mert 1979-ig a közel-keleti országot Pahlavi sah vezette, aki amerika- és nyugatbarát politikát folytatott.

acycloren 2019.06.17. 18:22:42

@Pervenimus: Pahlavi amerikabarát volt, csak pont az irániak utálták. Khomeini nem úgy került hatalomra, hogy egy imádott sahot kergetett el. Hanem egy gyűlölt diktátort döntött meg az iszlám forradalom. Ami aztán brutális is lett, de a perzsák akkor kovácsolódtak újra egységbe a szaddamista baathista Irak elleni háborúban. Amiben Amerika és mindenki más is a perzsa nép ellenében a legborzasztóbb pszichopata diktátort, Szaddamot támogatta pénzzel, fegyverrel.

@STIRLITZ: Igen, a hidegháborúból pont azért nem lett szovjet-amerikai háború, mert mindkét félnek volt atomfegyvere. Azok az országok, amik nem rendelkeztek atomfegyverre, csatatérré váltak a proxy-háborúkban. A Szovjetunió bukása után Amerika sorra rohanta le a neki nem tetsző országokat, tehát a nagyon sátáninak beállított szovjet rendszer bukása nem hozta el a békét, csak az amerikai háborús héjákat bátorította fel.

Lásd Wesley Clarke beszéde arról, hogy a hidegháború után a felduzzasztott amerikai haderővel kezdeni akartak valamit a washingtoni hadiipari-politikai körök, eltervezték, hogy hogy rombolnak le 7 országot 5 év alatt.

m.youtube.com/watch?v=z8ityb0Ips4

acycloren 2019.06.17. 18:31:09

@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: Nem birca vagyok, te viszont akár a témához is hozzászólhatnál. Ja, az nem megy. Személyeskedsz, de semmit se tudsz cáfolni abból, amit írtam.

@Pervenimus: en.m.wikipedia.org/wiki/SAVAK

A sah egy nyugati báb volt, akit a perzsák nyakára ültettek. Ahogy Pinochet és más Amerika-barát latin-amerikai mészárosok, diktatorok, úgy a közel-keleti megfelelőik is kaptak amerikai, brit, francia, izraeli segítséget, kiképzést, fegyvereket.

Az iráni forradalom nem egy imádott uralkodót döntött meg, hanem egy népét elnyomó diktátort.

A perzsák nem felejtették el, hogy hogyan bántak el velük a britek és amerikaiak, csak mert a földjükben olaj lapul...

Operation Ajax, az első a sok amerikai titkosszolgálati műveletek sorában, amikor békeidőben megdöntötték egy idegen országban a kormányt. (Később ez rutinná vált).

https://en.m.wikipedia.org/wiki/1953_Iranian_coup_d'%C3%A9tat

Pervenimus 2019.06.17. 18:41:15

@acycloren: Valójában a sah nyugatos rendszerét egy iszlamista diktatúrára cserélték.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2019.06.17. 18:54:08

@acycloren: Persze hogy nem birca vagy mert nem sorosoztál,meg liberálisoztál.
De a stílusod nagyon ismerős.A másik neveden szoktál ilyeneket írni Amerikáról.:))

Von Hermanitz 2019.06.17. 19:06:10

Irán egyértelműen nagyhatalmi politikát folytat, mégpedig Allah nevében, a síita iszlám terjesztéséért. Vezetője egy főpap (Ali Hámenei), aki diktatúrában vezeti Iránt. A Putyinnal való szoros kapcsolat és a Kínához ezer szállal kötődő perzsa gazdaság szavatolják Irán sérthetetlenségét. Sajnos a világ orra előtt fejleszti ki atomarzenálját: rakéták és bombák formájában. Egyelőre tehetetlen vele szemben a világ.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2019.06.17. 19:17:59

@acycloren: Egyébként meg van minden rendszer előnye és hátránya.
Ugyanúgy az USA-ban és ugyanúgy Iránban.

The Mandalorian 2019.06.17. 21:39:09

Irán simán végigcsinálja orosz tudósokkal - mérnökökkel és kínai tőkével az atomprogramját. Lesz, (vagy már van is) atomfegyvere, sőt pár év múlva olyan rakétarendszere is lesz, mint Észak-Koreának. Az egész világot uralni akaró orosz-kínai érdekrendszer keresztülviszi, mert elemi érdekük, hogy legyen a térségben (Közel-Keleten és Közép-Ázsiában) egy velük szövetséges, Amerika-ellenes atomhatalom.

Négyes_ 2019.06.18. 09:36:01

Bizonyos országok komoly rizikótényezőt jelentenek a világbékére nézve. Ilyen Észak-Korea mellett Irám is. A perzsa állam ugyanis harcolo csapatokat működtet a határain kívül, például Szíriában, Irakban és Jemenben is. Mindenhol a síiták védelmében lép fel, valójában nagyhatalmi érdekeiért.

STIRLITZ 2019.06.18. 14:01:41

Az Irán elleni amerikai embargó elsősorban az orosz - kinai kapcsolatok miatt hatástalan. Washington hiába ösztönöz minden államot (akit csak tud) az Iránnal való kereskedelem felfüggesztésére, ha Peking és Moszkva köldökzsinóron tartja Teheránt.

Fritz Gerlich 2019.06.18. 18:24:18

Egy Irán elleni háború túl nagy falat lenne az USA számára. Kétszer - háromszor erősebb Iraknál vagy Afganisztánnál, melyekkel az utóbbi évtizedekben harcolt. Ráadásul ott van Oroszország és Kína is, melyek ultimátumot adhatnának kijátszva az atomkártyát.

kiskutyauto 2019.06.19. 14:56:16

Azt nézem, hogy az emírek, akik ott nem tudnak a pénzükkel mit kezdeni és kínjukban meg unalmukban már óriás szigeteket építgetnek (miközben nemzettársaik, arab népek százmillió éheznek és tizedelődnek a világban), könnyedén meg tudnák csinálni, hogy vágnak egy csatornát, ergo a szorost elkerülve, az Emírségek területén menne át minden fontos hajó, és le lenne tudva a gond... nemde? PL Dubai Creek víztározó és a Kalba tó közé... csak 100 km lenne, és meglenne az emírségeki elkerülő csatorna... szerintem egy év alatt simán kivágnák, a víz meg szépen magától belefolyna... ;)

STIRLITZ 2019.06.19. 17:14:22

@kiskutyauto: Ez egyébként kivitelezhető lenne (persze rengeteg pénzből). A gond viszont ott van, hogy nem oldaná meg a helyzetet, mert Irán az EGÉSZ Perzsa-öböl területét úgy kezeli, mint sajátját. Ha át is hajóznának az Emirátusokon, a túloldalon még a Katari és Szaúdi partok mentén is számíthatnának iráni támadásra a tankerek.
süti beállítások módosítása