Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között már 1979 április elseje óta nagyon rossz a viszony, amikor az iráni forradalom révén megszületett a nyugat- és főképp Amerika-ellenes Iráni Iszlám Köztársaság. Az új perzsa vezetés Homeini ajatollah irányítása alatt teokratikus rendszert teremtett az ázsiai országban, ahol egyházi irányítás alá került a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és szinte minden hivatal (a teljes államigazgatási és közigazgatási apparátussal együtt). Az azóta eltelt kerek 40 esztendő szinte semmit nem változtatott ezen, bár Homeini 1989-ben elhunyt, egy másik vallási vezető vette át helyét, aki ma is uralja Iránt, a neve: Ali Hámenei.

Irán a vezetője a muszlim vallású hívők kisebbik irányzatának, a síita iszlámnak és így nagyon komoly riválisa a szunnita többség élén álló Szaúd-Arábiának. A két állam közt sok évtizedes feszültség érezhető, mely néha már-már nyilt háborúig fajul (pl. a jemeni polgárháborúban).

Irán jelenleg erőteljes expanzív külpolitikát folytat és aktív tagja egy Amerika és nyugat-ellenes formációnak, melyben vezető szerepet tölt be Oroszország és Kína is. A másik oldalon az USA, Izrael és Szaúd-Arábia áll, így valójában Irán egy nagyhatalmi versengés metszéspontjában helyezkedik el. Ebben a bizonyos viszályban az EU és Nyugat Európa sajátos "kiegyensúlyozó" szerepet tölt be, gyakran közvetítve a felek között.

A USS Lincoln és egy kísérőhajója az Arab-tengeren

Az elmúlt években az USA - Irán konfliktus végzetes irányba fordult és elemzők szerint akár háborúba is sodorhatja a feleket. Az új válság 7 fordulóponton keresztül értékelhető:

• 1. -- 2002 augusztus 14.: Egy Franciaországban működő, iráni ellenzéki szervezet, az NCRI (National Council of Resistance of Iran) nyilvánosságra hozza, hogy az iráni kormány titkos, földalatti urándúsító üzemet épít Natanz városa közelében. A 8 méter mélyen fekvő nukleáris telep minden szempontból alkalmasnak tűnik atomfegyverek előállítására is. Az NCRI bejelentése után Irán tagadja a telep létezését, ám 2003 februárjában végül mégis elismeri.
• 2. -- 2003 nyara: A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) kiemeli: nem adta hozzájárulását a titkos üzem létrehozásához így kéri, hogy ellenőrei megtekinthessék a létesítményt. Irán ezt elutasítja, amire válaszul az ENSZ 2003 szeptember 12-én felszólítja Iránt, hogy írja alá a NAÜ atomsorompó-szerződésének kiegészítő jegyzőkönyvét. Iránt ezt először megtagadja, majd aláírja, de továbbra sem hajlandó az együttműködésre. A nemzetközi válasz: szankciók, kereskedelmi korlátozások bevezetése Iránnal szemben. Az Irak elleni 2003-as háború alatt a nemzetközi fókusz lekerül Iránról, majd Mahmud Ahmadinezsád 2005-ös hatalomra kerülésétől (és Izrael ellenes kirohanásaitól) kezdődően újra ellenséges lesz az amerikai - iráni viszony. Az amerikai - iráni kapcsolatok Barack Obama 2009-es elnöki beiktatása után indulnak csak javulásnak. Obama elnöki sikereinek fontos része lesz az Iránnal való fokozatos megbékélés.
  
• 3. -- 2015 július 14.: Bécsben aláírásra kerül az úgynevezett "Iráni atomegyezmény", mely Barack Obama kezdeményezésére feloldja az Irán elleni szankciókat, ha a perzsa állam lemond dúsításra alkalmas uránkészlete 98% -áról és a többi országhoz hasonlóan aláveti magát a NAÜ ellenőrzéseinek. Az aláírók: Irán és az ENSZ Bt 5 állandó tagja (USA, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország), illetve Németország.
• 4. -- 2018 május 8.: Az egy éve megválasztott új amerikai elnök, Donald Trump felmondja az iráni atomegyezményt (kiléptetve abból az USA -t) arra hivatkozva, hogy a dokumentum nem korlátozza Irán terjeszkedő külpolitikáját és ballisztikus rakétaprogramját. Innentől az Egyesült Államok újra blokkolja az Iránnal való kereskedelmet.
• 5. -- 2019 január: Turádzs Hasszán iráni haditengerészeti főparancsnok bejelenti, hogy márciustól Irán hadihajókat küld az Atlanti óceánra, Venezuela és Amerika partjaihoz. Alig 4 hónappal később Washington tengeri csapásmérő egységet indít a Perzsa-öböl térségébe, az USS Lincoln repülőgép-hordozó részvételével. A 12-es csapásmérő csoportot az említett anyahajó mellett 1 cirkáló, 5 romboló és 1 fregatt alkotja.
• 6. -- 2019 április 8.: Az Amerikai Egyesült Államok terrorszervezetté nyilvánítja az úgynevezett Iráni Forradalmi Gárdát, mely ugyan az iráni haderő része, de közvetlenül az ajatollah irányítása alá tartozik és 125 ezres állománya a tengeri, légi és szárazföldi egységek mellett hírszerzéssel, illetve diverzáns vagy különleges akciókkal is foglalkozik (Irán területén kívül).
  
• 7. -- 2019 június 13.: Az Ománi-öbölben, Irán partjaitól 14 tengeri mérföldre támadás ér két tartályhajót, mely agresszióért az USA és Anglia Iránt vádolja. Az egyik hajó, a Courageous Szaúd-Arábiából indult Szingapúrba panamai felségjelzés alatt (de japán tulajdonban), a másik tengeri jármű pedig (a Front Altair) olajat szállított egy norvég cég szolgálatában. Az incidens elmérgesíti és még feszültebbé teszi az amerikai - iráni viszonyt.

Jelenleg a világ biztonságpolitikai elemzői a háborús esélyét találgatják. Ami aggodalomra adhat okot, az John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó "kemény-kéz politikája", amivel Trumpot egy Iránnal szembeni agresszív fellépésre ösztönzi a háború-pártinak tartott politikus.

A helyzet már csak azért is veszélyes, mert Irán kifejezetten szoros és jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával, melyek a világ második és harmadik legjelentősebb katonai nagyhatalmai. Ugyanakkor Irán önmagában is jelentő regionális nagyhatalom: a világ 18. legnépesebb állama, mely egyben a Föld 17. legnagyobb területű és 28. legnagyobb GDP -t előállító országa is. [lásd: jobb oldali táblázatunkat, Irán adataival] A globalfirepower szerint Irán rendelkezik a világ 14. legnagyobb és legerősebb hadseregével. (A térségben csak Törökország és Egyiptom előzi meg, viszont Pakisztán, Izrael és Szaúd-Arábia utána következik a GFP listáján.) Irán hadserege 870 ezer fős és rendelkezik 142 vadászgéppel, komoly tengeralattjáró flottával (34 db) és 3 ezer km távolságba is kilőhető ballisztikus rakétákkal.

Egy nyílt háború esélye az USA és Irán közt elsősorban az amerikai fegyverlobbi előretörése, a washingtoni héjják nyomása, Bolton befolyása és az USA nemzetközi mozgástere függvényében változhat, de jelenleg elenyésző. A törékeny nemzetközi viszonyok azonban bármikor változhatnak. [LINK]

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!