Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

A csernobili atomkatasztrófa kérdőjelei [48.]

/A 33 évvel ezelőtti események rekonstruálása/

2019. június 01. - Pervenimus

A HBO csatornán jelenleg futó öt részes minisorozat, melynek címe "Chernobyl" óriási népszerűségnek örvend és újra fókusz alá helyezi a csernobili atomkatasztrófa részleteit. Úgy tűnik az emberek érdeklődése ma sem csökkent az 1986-ban történt tragédiát illetően. A filmsorozat, melyről a Kritikus blog elemzést készített, most újra felidézi a hajdanán történteket.

Az esemény olyan katasztrófa volt annak idején, melyre egy bizonyos életkor felett szinte mindenki emlékszik. Én magam épp 13 éves voltam akkoriban és az atomerőműben történt robbanás napján iskolámmal együtt egy honvédelmi napon vettem részt (vagyis reggeltől késő délutánig a szabadban tartózkodtam) ami miatt később szüleim hosszú évekig aggodalmaskodtak (a hazánk légterébe is eljutó sugárszennyezésre gondolva). A Szovjetunió vezetői napokig tagadni próbálták a tragédiát és csak bizonyos országok (pl. a svédek) számonkérő nyilatkozatai és sugárzás-mérései hatására ismerték el a katasztrófa tényét. De nézzük a tényeket, mi is történt pontosan a csernobili erőműben?

csernobil1.jpg

Mintegy 33 évvel ezelőtt, 1986 április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a Szovjetunióban (ma: Ukrajna), a Csernobil és Pripjaty városok közt található Lenin atomerőmű 4-es reaktorában két hatalmas robbanás történt. Az erőműben négy darab RBMK típusú, grafit-moderátoros, könnyűvíz hűtésű, forralóvizes, egyenként 1GW villamos teljesítményt leadó reaktor működött ekkoriban (és tervezés alatt állt még két reaktor megépítése).

A váratlan robbanások hatására az elkövetkező 10 napban (amíg az oltás zajlott) körülbelül 200 ezer terabecquerel radioaktív anyag került a környezetbe. (A becquerel a radioaktivitás mértékegysége, melyet Henri Becquerel francia fizikusról neveztek el, 1903-ban. A sugárzási dózist pedig sievert -ben mérik, Rolf Sievert svéd fizikus után.) A csernobili sugárzás 13-szor volt nagyobb az atomerőmű közelében, mint 2011-es fukusimai katasztrófában és 2000-szer nagyobb, mint a hirosimai robbanásban mért szennyeződés. (Hirosima után 89, Fukusimánál pedig 15 ezer terabecquerel sugárzást mértek.)

csernobil_reaktorhaz_rajz.jpg

A robbanás közvetlen előzménye és kiváltó oka az volt, hogy a katasztrófa előtti napon a 4-es blokkot karbantartásra, illetve egy kísérletre akarták előkészíteni. A kísérlet során a pót-generátorokkal való hűtést akarták tesztelni, felkészülve egy olyan esetre, ha egy áramszünet miatt erre volna egyszer szükség. Megkezdték tehát a fokozatos leállítást, ám ennek végrehajtása a biztonsági rendszabályok megszegésével (sőt a biztonsági berendezések kiiktatásával) történt. A szabálytalan leállítási procedúra során az eleve hibás tervezésű erőmű 4-es blokkjának reaktora instabil állapotba került, mert túlságosan alacsony szintre csökkentették a teljesítményét és a neutronok elnyelésére szolgáló szabályzórudakat is túl nagy arányban távolították el a hűtővízből. Fokozta a problémát a szabályzórudak hegyének grafitbevonata, melyet a későbbi szakértők tervezési hibának minősítettek. (A korábban széntüzelésű erőművekkel foglalkozó igazgató, illetve a nukleáris tengeralattjárók atomreaktoraihoz értő főmérnök-helyettes valószínűleg nem tudta [vagy nem vette figyelembe], hogy a reaktorok 20%-ra történő teljesítménycsökkentése óriásira instabilitást okozhat.)

csernobil_map.jpg

Bár az erőmű Pripjaty városában található, mégis Csernobili erőmű néven emlegették (teljes neve: Csernobili Vlagyimi Iljics Lenin Atomerőmű - Чернобыльская атомная электростанция имени Владимира Ильича Ленина)

Ellenőrizetlen láncreakció indult tehát el, melynek végén egy gőzrobbanás következett be a hűtőrendszerben, majd később még egy robbanás magában a reaktormagban. A detonációkban lerobbant a reaktor-épület teteje és meggyulladt a moderátorként alkalmazott 1700 tonna grafit is, melynek eloltása alatt (8-10 napon keresztül) folyamatosan került radioaktiv anyag a környezetbe. A reaktorban lévő kripton és xenon 100% -a, jód-, tellúr és cézium-izotópok 20-40% -a került a légkörbe. A robbanások után az erőmű vezetése nem rendelt el azonnali riadót, sőt 24 órán keresztül bagatellizálta a történteket. Újabb 12 órának kellett eltelnie, mire - épp 36 órával a tragédia után - megindult a katasztrófa-elhárítás. Gorbacsov pedig - a Szovjetunió akkori vezetője - még ezt követően is arra törekedett, hogy a világ ne értesüljön az esetről.

Az első órákban egyáltalán nem mérték a sugárzást az erőműben és a felrobbant reaktor közelében, sőt a dozimétereket elő sem keresték. Az első mérések fél nap elteltével (a reaktor mellett használva) kiakasztották az 1000 röntgenig mérő műszereket vagyis bőven 10 sievert/h feletti lehetett a sugárzás szintje. (1 röntgen/h = 10 millisievert/h) Ennek dacára az első 12 órában úgy kezelték a problémát, mintha 3-4 röntgen/h (vagyis 30-40 millisievert/h) lenne mindössze a sugárzás.

csernbil_tuz.JPG

Mintegy 20 órával a robbanás után érkezett a döntéshozókhoz az első valós mérési eredmény, ami állítólag (a filmben elmondottak szerint) 15 ezer röntgen volt (azaz 150 sievert), mégpedig a 4-es blokk közelében. Felelőtlenség kísérte minden szinten az első órák cselekvéseit. Az első számú nagy kérdőjel a csernobili atomkatasztrófa kapcsán, hogy mennyi lehetett valójában (és pontosan) a radioaktvititás a tragédia utáni órákban (és napokban). Vajon mennyire valósághű a 150 sievert?

A második kérdőjel a felelősséggel kapcsolatban vetődik fel: pontosan kik, milyen szintű vezetők, mérnökök, operátorok voltak felelősek a hibás konstrukciójú atomerőműért illetve a reaktor szabálytalan leállításáért? Mivel a Szovjetunió akkori vezetése inkább az egész ügy bagatelizálásában és eltussolásában volt érdekelt, a lefolytatott vizsgálat is csak felszínesen zajlott és szinte kizárólag a helyi szakemberek hibáira fókuszált. A katasztrófa után egy évvel, 1987 júliusában Csernobil kultúrházában zajlott a felelősök elleni per.

csernobil3.jpg

Összesen nyolc vezető és dolgozó felelősségét vizsgálták: az első számú vádlott Viktor Bruhanov igazgató volt, illetve az erőmű főmérnöke, Nyikolaj Fomin és helyettese, Anatolij Gyatlov. A második felelősségi körben szintén vád alá helyezték Borisz Rogozskin ügyeletes főmérnököt, Alekszandr Kovalenko műhelyvezetőt, Jurij Lauskin biztonsági felügyelőt, Alekszandr Akimov éjszakai műszakvezetőt és Leonyid Toptyunov operátort. A két utóbbi személy nem érte meg a tárgyalást, még 1986 tavaszán meghalt (néhány héttel a tragédia után) sugárbetegségben. A pert alig három hét alatt lefuttatták, mindvégig az emberi felelősség kihangsúlyozása felé terelve a tanúvallomásokat és nélkülözve a független szakértőket. A három főbűnösnek tartott vezetőt (Bruhanovot, Fomint és Gyatlovot) 10-10-10 évre ítélték, a többiek 2-5 év közti szabadságvesztést kaptak. (Megjegyzendő: egyik elítéltnek sem kellett a teljes büntetését letöltenie, 5 éven belül mind szabadultak. A sokak által legfőbb bűnösnek tekintett Gyatlov 1995-ben halt meg, szívelégtelenségben.) Nagy kérdés, hogy a katasztrófa okai közt milyen arányban szerepelt konstrukciós hiba és milyen arányban gondatlanság. 

csernobil_felelosok.jpg

Bruhanov, Gyatlov és Fomin a vádlottak padján (foto: Reuters)

Ami az áldozatok számát illeti, - ami a harmadik kérdőjel - a csernobili katasztrófa miatt elhunytakat négy csoportba sorolhatjuk: az elsőbe tartoznak az erőmű dolgozói (akik a tragédia éjszakáján a 4-es blokk közelében dolgoztak), a másodikba a legelsőként helyszínre érkező szakemberek tartoznak, a harmadik csoportba az úgynevezett likvidátorokat sorolhatjuk (azon részüket, akik az erőmű közvetlen közelében tevékenykedtek) a negyedikbe pedig mindazokat a környékbeli lakosokat, akik a későbbi években hunytak el a balesettel összefüggésbe hozható rákos megbetegedésekben.

legasov.jpg

Valery Legasov professzor (1936-1988) a katasztrófát kivizsgáló bizottság feje, aki két évvel a katasztrófa után öngyilkos lett (a filmben Jared Harris alakítja)

Ami a legelső csoportot illeti: a detonációban két fő azonnal, egy harmadik pedig másnap vesztette életét. A robbanást követő hét nap alatt további 28-an haláloztak el súlyos sugárbetegség miatt (és még 20-an az elkövetkező években). A második csoportot azok a katasztrófa-elhárításon dolgozó személyek alkotják, akik legelőször érkeztek a helyszínre és így a legnagyobb sugárdózist kapták (nagyrészt a hiányos tájékoztatásuk, elégtelen védőruházatuk és a sugárzásmérők hiánya miatt). Főleg katonák, tűzoltók, bányászok és belügyminiszteri dolgozók kaptak ilyen módon azonnali halálos sugárzás-mennyiséget, amikor a lángoló 4-es reaktor tüzét próbálták eloltani és az erőművet illetve környékét stabilizálni. Mintegy 237 főre teszik a számukat (legnagyobb részük tűzoltó).

csernobil4.jpg

A harmadik csoportba sorolhatóak a "likvidátorok" akik a katasztrófa teljes övezetében dolgoztak. Összesen 510 ezer katona és munkás állította ugyanis helyre a katasztrófa sújtotta területet, miközben a helyi lakosság kitelepítését is segítette. A félmilliós létszám 15% -a (75 ezer ember) munkája során 500 milisievert feletti sugárzásdózist kapott, mert olyan övezetekben dolgozott, ahol az egy m2 -en a Cs-137 izotóp általi szennyezettség meghaladta az 555 kBq/m2-t. A Greenpeace 2005-ös jelentése szerint (melyet a szervezet az ENSZ -nek készített) közülük 7190 katona és munkás halt meg olyan okból, melyet a nagy sugárzással áll összefüggésben. A negyedik áldozat-csoportba a kitelepítettek tartoznak és mindazok a környékbeli lakosok, akik a későbbi években (évtizedekben) daganatos betegségekben hunytak el. Számuk a jelentés szerint legalább 460-470 ezer lehet (közülük legalább 6 ezer a kitelepítettek közül került ki). Így mindent egybevéve közel fél millió Csernobil halálos áldozatainak száma, akik közül közül 7477 -en szinte teljes bizonyossággal a katasztrófa miatt vesztették életüket. Részletezve: 51 fő az erőmű dolgozói közül, 237 fő a katasztrófa elhárítók közül és 7190 fő az erőmű közelében élő, dolgozó vagy a kitelepítésben résztvevő katonák közül. Más becslés szerint az 51 erőműben dolgozó áldozathoz "csupán" 83 olyan halálesetet lehet adni, mely egészen biztosan a katasztrófa miatt történt (tűzoltók katonák, munkások). És teljesen ismeretlen (bizonyíthatatlan) a lakosság körében kialakult halálesetek száma. (Akárhogyan is nézzük, 288 vagy 134 ember egészen biztosan az ottani helyzet miatt halálozott el.)

csernobil_levegobol.jpg

A csernobili katasztrófa története tele van hősökkel. Hősök voltak azok a bátor tűzoltók, akik napokig oltották a reaktorházat, majd sorra meghaltak (sugárbetegségben) és hősök voltak azok a búvárok is (hárman), akik megakadályozták a harmadik robbanás bekövetkezését a tragédia után néhány nappal. A három férfi (Alekszej Ananenko, Valerij Bezpalov és Borisz Baranov) egy 20 ezer literes vízgyűjtő medencébe merültek le a reaktorház közelében, hogy leengedjék, mert az a veszély fenyegetett, hogy a medencét eléri a felette lévő reaktormagból kifolyó olvadt anyag és ez gőzrobbanást okozhat. A detonáció végzetes lehetett volna, mert a légkörbe óriási mennyiségű - és Európa nagy részébe is eljutó - mérgező anyagot juttatott volna. A három bátor önkéntes azonban megakadályozta az újabb tragédiát. Sorsukról megoszlanak a hírek: az azóta megjelenő cikkek nagy része szerint mindhárman meghaltak a küldetésük utáni hetekben, míg Andrew Leatherbarrow (aki könyvet írt a katasztrófáról) tudni véli, hogy túlélték a küldetést és évtizedekkel később hunytak csak el. Nem tudni mi az igazság, de szerintünk nem valószínű amit Leatbarrow állít túlélésükről. Mindenesetre sorsuk a tragédia egy újabb kérdőjele (mely már a negyedik).

Ugyancsak a csernobili katasztrófa hőse Volodimir Mikitovics Sevcsenko kijevi rendező is, aki élete feláldozásával készített dokumentumfilmet a felrobbant atomerőműben és annak környékén. Már három héttel a katasztrófa után, 1986 május 16-án a helyszínre érkezett és azonnal nekilátott a forgatásnak. Összesen 100 napot töltött a felrobbant 4-es reaktor és a környék filmezésével, mely munka végére akkora sugárdózist kapott, hogy 1987 március 29-én belehalt a sugárbetegségbe. Nem érhette meg filmje bemutatását, melynek a "Nehéz hetek krónikája" címet adta.

csernobil_sevcsenko.jpg

Sevcsenko a reaktor filmezése közben

Megdöbbentő módon a katasztrófa után fél évvel a csernobili atomerőmű sértetlen blokkjait újra működésbe helyezték (1986 október 1-én) és a létesítményt csak 2000 decemberében állították le végleg. A katasztrófát okozó és sugárzó állapotú 4-es reaktor fölé 1986-ban beton szarkofágot emeltek 7 ezer tonna acél és 410 ezer köbméter beton felhasználásával. Huszonöt évvel később azonban (2011-ben) a szarkofágon repedések jelentkeztek, így megkezdődött egy új, modernebb acél-szerkeszet építése. Ennek átadására 2016 novemberében került sor. Az új acélborítást, mely 1,5 milliárd euróba került, külön sínpályán csúsztatták a reaktor fölé, hossza 110 méter, szélessége 257 méter, magassága 105 méter, tömege pedig 36 ezer tonna.

csernobil5.jpg

A csernobili erőmű új acél-szarkofágjának épitése

A komoly védelmi intézkedések dacára ma Csernobil és Pripjaty is kísértetvárosok. A hajdan 13 ezer lakosú Csernobilban és a 49 ezer fős Pripjaty városában nem lakik senki (csupán néhány száz fő dolgozik az övezetben, váltásokban). Az állandó lakosok száma csekély, de közéjük tartozik Viktor Petrovics Bruhanov, az erőmű egykori igazgatója, akik börtönből való szabadulása után a kísértetváros Csernobilban telepedett le.

csernobil_kisertetvaros.jpg

A fenti képen Pripjaty kísértetváros látható, mely napjainkban elhagyatott épületek sokaságából áll. A terület engedéllyel bejárható, az oda érkezőket a városban nagyjából 0,2 és 40 mikrosievert/h közti sugárzásdózis fogadja (ami veszélytelen; összehasonlításként: Magyarországon ÉVENTE 2400 mikrosievert a sugárzás, azaz napi 6, óránként 0,27), de Csernobilban és Pripjatyban bizonyos területeken - pl. a kórház alagsorában, illetve az erőmű környékén - 0,5 sievert/h dózist is eléri (ami fél millió mikrosievert/h).

Ami az emberre veszélyes sugárzásdózist illeti: szakértők szerint évi 0,1 sievert (100 milisievert) sugárzás már rákot okozhat (a páciens későbbi élete során), egyszeri alkalommal kapott 1 sievert, betegséget okoz ugyan, de még nem halálos; viszont egyszeri 5 sievert sugárdózis a sugárfertőzöttek 50%-át megöli 30 napon belül. Alexander "Sasha" Yuchenko, aki a robbanáskor a 4-es reaktornál dolgozott (ő tartotta azt a vas ajtót, melyen keresztül a gyakornokok bementek megnézni a reaktorzónát) csodával határos módon élte túl a 4,1 sievert sugárzást. Utána 1 évig volt kórházban és még bőrátültetést kapott.

1986-ban az atomerőmű 30 km-es körzetéből 350 millisievert/h (0,35 sievert/h) terhelésnél kezdték kitelepíteni a lakosságot. (Egyébként egyes szakértők szerint a csernobili atomreaktor-robbanás utáni órákban és napokban a közvetlen közelben egészen 300 sievert/h értékig is felmehetett a sugárzás szintje.)

csermobil_2019.jpg

A csernobili 4-es blokk az új acélszarkofág elhelyezése előtt és után

A szarkofág és közvetlen környéke jelenleg lezárt terület, oda már senkit nem engednek. A két érintett városban való tartózkodás - főleg a veszélyesebb övezetekben - egyszerre csak néhány órára javasolt. A helyszínen dolgozókat folyamatosan váltják, hogy egyszerre 10-14 napnál senki ne tartózkodjon az erőmű 30 km-es közelében. Ez pedig így lesz még nagyon-nagyon sokáig. A hajdan működő Lenin atomerőmű környéke még vagy 10 ezer évig lakhatatlan marad.

Harmat Árpád Péter

Kiegészítés, a film, a könyv és az áttanulmányozott magyar illetve angol nyelvű források alapján: Egészen elképesztő az a mérhetetlen tudatlanság és felelőtlenség, ahogyan az egész katasztrófát az első 72 órában kezelték a helyi "szakemberek" és hivatalos szervek. A kivezényelt tűzoltók például mindenfajta védőfelszerelés nélkül mentek a lángoló atomreaktor közelébe, ahol 300 sievert/h sugárzásdózis lehetett. A helyi lakosság inkább érdeklődve, mint megijedve szemlélte az egészet és a lakosok a detonációk után 36 órával is - amikorra már egy teremtett léleknek sem lett volna szabad az erőmű 30 km-es körzetében lennie - ugyanúgy élték életüket, mintha semmi sem történt volna (pedig akkor már minden sugárzott a régióban). Érthetetlen, hogy olyan emberek, akik egy atomerőmű alkalmazottai, nincsenek képben arról, hogy egy felrobbant atomreaktor közeléből menekülni kell. Érthetetlen, hogy egy atomerőműben nincs azonnal hozzáférhető doziméter és hogy katasztrófa esetén senki nem ellenőrzi folyamatosan a sugárzás szintjét. Érthetetlen, hogy a mentőalakulatok tagjaiban fel sem merült, hogy védőruhát kérjenek, miközben egy sérült atomreaktort oltottak. Érthetetlen, hogy tűzoltók, munkások, katonák ennyire tudatlanok legyenek a radioaktiv sugárzás veszélyeiről. És végképp érthetetlen, hogy felelős vezetők hogyan voltak képesek tőbb figyelmet szentelni az eltussolásnak, mint emberek megmentésének. 

Az HBO 5 részes filmje az atomkatasztrófáról meglehetősen életszerűen mutatja be a 33 évvel ezelőtti eseményeket. Megtekintésével sok érdekességet is megtudhatunk a korabeli eseményekről és a tragédia okairól, körülményeiről. 

A kulcsfigurák sorsa 1986 után:

  • Valerij Legasov: Két évvel a csernobili katasztrófa után, 1988 április 27-én, saját otthonában lett öngyilkos.
  • Borisz Scserbina miniszterelnök-helyettes: Négy évvel a katasztrófa után halt meg, 1990-ben.
  • Anatolij Gyatlov főmérnök: 10 év munkatáborra ítélték, de csak 5 évet töltött le (egészségügyi okokból) 1995-ben szívelégtelenségben halt meg.
  • Nyikolaj Fomin: Őt is 10 évre ítélték, de Gyatlovval egyszerre szabadult. Rabsága alatt idegösszeomlást kapott. Szabadulása után egy erőműben dolgozott. További sorsa ismeretlen, nem tudni él e napjainkban. Angol nyelvű cikkek ennyit írnak róla: "Unfortunately, it's unclear what happened to him after he was released, but considering his deteriorating health, it's unlikely he lived for too long." Posztunk egyik hozzászólójától jött infó szerint: Fomin a Udomlya -i Kalinin erőműben dolgozott szabadulása után 1990-1995 közt, majd nyugdíjba vonult. Ma is él nyugdíjasként Udomlya kisvárosában (Szentpétervár - Moszkva közt félúton.)
  • Viktor Bruhanov: 10 éves ítéletéből ő is csak ötöt töltött le. Állítólag ma Csernobilban él, az orosz állam engedélyével.
  • Anatolij A. Szitnyikov - mérnök, Gyatlov helyettese. Fomin kiküldi a 3-as reaktor tetejére, hogy belenézzen a 4-es reaktor belsejébe, hogy valóban felrobbant e. Megteszi, de belehal, 1986 május 30-án.
  • Borisz Sztolyarcsuk - mérnök, a 4-es reaktor vezérlőjében tartózkodott  arobbanáskor. Ám később nem tartott Akimovékkal, így túlélte a katasztrófát. Ma is él.
  • Alekszandr F. Akimov és Leonid Toptunov - mérnökök, Akimov műszakvezető a 4-es reaktorban, a robbanás estéjén önként vállalja, hogy Toptunovval együtt elmegy a felrobbant reaktor falához és megnyitja a reaktorzónát vízzel elárasztani tudó szelepeket. Halálos adag sugárzást kapnak. Haláluk: május 11.,14.
  • Alexandr Yuvchenko - a 4-es reaktorban dolgozott, a robbanás estéjén ő tartotta azt a reaktorajtót, melyen keresztül a gyakornokok beléptek megnézni a reaktorzónát. Csodával hatásos módon túlélte a 4,1 sievert sugárzást. Egy évet volt kórházban (bőrátültetést kapott).
  • Viktor Proskuryakov, Aleksander Kudryavtsev - gyakornokok. Halálos adag sugárdózist kaptak, amikor Akimov parancsára bementek a reaktorhoz, megnézni a r.zónát. Velük volt Perevozchenko is, ő is meghalt.

Zárásul, de még a 4-es blokk alaprajza előtt egy észrevétel: a radioaktiv sugárzásról még ma sem tudunk mindent megdöbbentő például, hogy a végzetes éjszakán 3 ember: Borisz Sztolyarcsuk, Viktor Bruhanov és Nyikolaj Fomin is órákat töltöttek a felrobbant atomreaktor épületében (Sztolyarcsuk egyenesen a vezérlőben, Gyatlov és Akimov mellett) mégis mindhárman makk egészségesen élnek ma is otthonaikban.

csernobil_reaktorrajz1.jpg

 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

2019.06.01(12:00)

A témához ajánlott posztok és cikkek:

A bejegyzés trackback címe:

https://pervenimus.blog.hu/api/trackback/id/tr4614871828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Periodista. 2019.06.01. 15:44:27

Az egész reaktorleállítási procedúrát teljesen szabálytalanul hajtották végre. Aztán a szabályzórudak grafitbevonata rossz irányba forditotta a folyamatot és visszafordithatatlan lett a hütéstúlterhelés. Jött a gőzrobbanás. Anatolij Gyatlov felügyelte az egészet csak épp nem értett hozzá. Ő a főbűnös.

Paracord 2019.06.02. 00:59:31

A filmben bemutatják, hogy a lángokban álló 4-es atomreaktorhoz kiérkeznek a tűzoltók és elkezdik oltani, mintha csak egy pajtát oltanának. Egyik zseninek sem jut eszébe: "gyerekek, nincs itt hangyányi radioaktiv sugárzás? Nem kéne valami védőruha?" ... Hihetetlen! .. Most vagy a ruszki tűzoltók IQ -ja és műveltsége volt ennyire gyenge a 80-as években, vagy úgy általában nem tudtak lófaszt se a radioaktivitásról az emberek!

Panzerjäger_ 2019.06.02. 11:45:56

Remek leírása az eseményeknek. Bár sokakat csak a film érdekel, amit most játszik az HBO, valójában a történelemhű események volnának a lényeg. Számomra is megdöbbentő, hogy mennyi amatörizmus kísérte az egészet, kezdve a kísérlettel és folytatva a katasztrófa utáni tétlenséggel és kései reagálással.

Zsuzsi25 2019.06.02. 18:38:09

@Paracord: Gratulálok az értelmes hozzászóláshoz. Nem. Semmit nem tudtak róla. 0, zéro. Ma, ha egy ilyen tortenik, (fukushima) 20 perc alatt végig járja a világot a hír a facebookon. Azzal a kulonbséggel, hogy ma már tudjuk, hogy baromi veszélyes. Akkor még fikarcnyi fogalmuk nem volt róla.

M_R 2019.06.02. 18:40:58

@Paracord: A tűzoltókat tűzhöz riasztották. Napokig senki (még akik esetleg tudtak róla hogy radioaktív anyag is kikerülhetett) sem ismerték el hogy nem egyszerű tűz/gőztartály felrobbanása történt..

Emmett Brown 2019.06.02. 19:10:54

Lehet, hogy lakhatatlan, de attól még az állatvilág köszöni szépen jól elvan. Talán a legbiztonságosabb része a Földnek számukra.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.02. 19:13:49

"A balesethez egy ismert, ám de figyelmen kívül hagyott reakció vezetett.
Ezt az úgynevezett reaktor mérgezést már Wigner Jenő észlelte a hanfordi
reaktoroknál, az effektus magyarázata pedig Teller Edéhez fűződik.
Ennek lényege hogy a hasadások során keletkezik tellur-135 és jód-135 izotóp többek között.
Csakhogy a tellúr-135 felezési ideje 19 másodperc és jód-135 izotóppá alakul, amely 6.6 óra felezési idővel xenon-135-ös izotópot ad. A xenon-135-nek pedig van egy csúnya tulajdonsága, a termikus neutronokat nagyon szereti elnyelni.
Ekkor áll elő az úgynevezett Teller effektus, a xenon kilengés.
www.feltalaloink.hu/tudosok/tellerede/html/teledetal2.htm
Míg az urán-235 hasadási keresztmetszete néhány száz barn a termikus neutron spektrumban, addig a xenon-135 befogási hatákeresztmetszete egymillió barn körüli. Vagyis a keletkező xenon-135 elnyeli a neutronokat és xenon-136-á alakul, ami már nem olyan nagy neutron befogó.
Ezt onnan ismerték fel, hogyha egy reaktort leállítottak, akkor néhány óra múlva nagyon nehéz,vagy lehetetlen volt az újraindítás, illetve egy frissen indított reaktor egy idő után magától leállt, ha nem csökkentettek a fékezésen.
Egy üzemelő reaktorban a folyamatos neutronfluxus a xenon-135 szintet alacsonyan tartja, de ha a reaktort leállítják, akkor rövid idő múlva annyi xenon-135 halmozódik fel, hogy az újraindítás nehéz vagy lehetetlen, ezért hívják reaktor méregnek. Ezt az USA titokban tartotta, talán ha még azelőtt az oroszok tudomásukra jut, nem fognak neki az RBKM reaktorok kifejlesztéséhez.
Az oroszok később már tisztában voltak ezzel a kockázattal, de ezeknek a reaktoroknak az olcsósága nagyon csábító volt a villamosságra éhes orosz gazdaságnak.
Csernobilban egy kísérletet hajtottak végre, leállították a 4-es számú reaktort és azt akarták kipróbálni, hogy az így termelt gőz elegendő energiát termel ahhoz, hogy a reaktor hűtését biztosító szivattyúkat működtessék, amíg a dízel generátorok beindulnak.
A orosz nyomozóhatóságok szerint ehhez a reaktor típushoz értő mérnök nem volt jelen amikor az újraindították a reaktort, mert szóltak a villamos rendszer írányítók hogy kell a termelt áram.
A reaktor leállításával elkezdett felgyűlni a xenon-135 izotóp. Amikor a reaktort újra akarták indítani, már olyan szintet ért el, hogy az összes fékezőrúd kihúzásával sem növekedett a teljesítmény, hanem 7 százalékon működött. Az operátorok kiiktatták a vészleállító rendszereket is.
Csakhogy csökkent a jód-135 szint amiből a xenon-135 keletkezik és az maga is bomlik és cézium-135 izotóppá alakul ami már nem olyan erős neutron elnyelő. Továbbá az alacsony szinten működő reaktor neutron fluxusa is fogyasztotta a xenon-135 izotópot xenon-136-á alakítva, amely szintén már nem nagy neutron elnyelő.
Ekkor elérkezett az a pont, ahol a xenon-135 szintje olyan alacsonyra csökkent, hogy a reaktor teljesítménye megnőtt, ami a neutron fluxus megnövekedésével járt. A megnövekedett neutron fluxus azonban a maradék xenon-135 izotópot azonnal elfogyasztotta, így a reaktor mindenféle fékezés híján megfutott.
Pár másodperc alatt a névleges 3 GW hőteljesítményéről annak százszorosára ugrott független szakértők szerint.
Az orosz kivizsgálók szerint 15-20 másodperc alatt csak a tízszeresére nőtt.
Ez nem vág össze azzal hogy miért nem nyomták meg azonnal a vészleállítót.
A reaktor operátor hiába kapott a vészleállító gombjához, már egy borzalmas láncreakció indult meg.
Először is a vészleállító rudak alja grafitból volt, így azok még jobban növelték a moderációt, ezáltal a reaktor teljesítményt.
A csövek addigra a hirtelen hőhatástól elgörbültek és a rudak sem estek be teljesen.
Továbbá a csernobili reaktorok üregtényezője pozitív. Ez a grafitos reaktorok sajátossága, ezért nem engedélyezik az USA-ban békés célra a grafitos reaktorokat. Még Ford elnök rendelte el, aki tanult egy szemeszter reaktorfizikát.
A neutronok moderálását döntően a grafit végzi ezekben a reaktorokban. A nyomott vizes reaktorok nem tartalmaznak grafitot (Paks), így megfutásuk esetén a képződő gőzbuborékok miatt a moderálás csökken, így azok leállnak.
Azonban a víz nem csak moderál, hanem nyel is el neutronokat. Vagyis egy pozitív üregtényezőjű reaktor
esetén a víz hiába forr meg, jobban csökkent a neutron elnyelés mint a moderálás - a grafit marad és moderál, de nem nyel el - és így a megfutásra pozitív visszacsatolás történik a képződő gőzbuborékok miatt."

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.02. 19:14:44

"A xenon-135 mérgezésből adódó megfutást ugyan nyomottvizes reaktorban is elő lehetne idézni - Pakson a reaktoroperátorok a vészleállítót nem tudják kiiktatni, tehát ott még így sem - de ott a fékezést nem csak a fékező rudak, hanem a vízbe adagolt bórsav is végzi, a reaktor egyenletes kiégése végett.
Vagyis egy xenon mérgezés esetén a paksi reaktorban hiába húzzák ki az összes rudat, a reaktor egyáltalán nem fog működni.
Ha napokat várnak, akkor is nagyon lassan indul meg. A primer kör vizének kicserélése kellene hozzá hogy csernobili megfutást lehessen előidézni. Csernobilban természetes uránt használtak, ezért a hűtővízbe nem adagoltak fékező anyagot.
A több, egymást erősítő tényező okozta megfutás további katasztrófát okozott.
Megnőtt a víz nyomása, a csövek felhasadtak. Ekkor a szuperkritikus vízgőz, amely gyakorlatilag oxidáló szer magas hőmérsékleten, reakcióba lépett a grafittal C + H2O = CO + H2 (városi gáz) és ez a reakció eleve megduplázza a gázfázisban lévő molekulák számát, ami radikálisan tovább növelte a nyomást. Ez ledobta a reaktor fedelet, ettől pedig a levegő oxigénjével keveredve egy kémiai robbanás történt, amely a grafit begyulladását okozta.
A többit mindenki ismeri."

Paracord 2019.06.02. 19:19:46

@Zsuzsi25: Én is gratuláluk a te "értelmes" hozzászólásodhoz, melyből süt a tudatlanság. 1986-ban szerinted felnőtt embereknek nem kellett tudniuk mi a radioaktivitás??? Elárulom én 1979-től 1987 -ig tanultam általános iskolában (pont akkoriban) és tanultam a radioaktivitásról. Egy szovjet tűzoltó hogyan nem tudhatta, hogy ha lángol egy atomreaktor, akkor az sugároz. Es ha sugároz, akkor az élteveszélyes? Én csak ezt nem értem. Az sem válasz, hogy nem mondták nekik mert maguktol is tudniuk kellett.

telkoe 2019.06.02. 19:21:55

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Koszonet, hogy ilyen reszletesen es erthetoen volt turelmed leirni.

Alec 2019.06.02. 19:23:47

"Csernobyl"?
Csernobil vagy Chernobyl

Staff Sergeant 2019.06.02. 19:47:11

Számomra is megdöbbentő a katasztrófa utáni tudatlanság. Valóban fogalmuk sem volt a csernobili és pirpjatyi lakosoknak a radioaktivitásról? Azok családtagjai sem tudták, hogy az atomerőmű veszélyes, akik elvben hivatásuk okán képben kellett volna lenniük arról, hogy mi zajlik egy atomerőműben?

mihi4 2019.06.02. 20:02:07

Az ukránok kárpótlást kellene fizessenek a megkárosított országoknak.

Hangyász és bogarász 2019.06.02. 20:12:11

@telkoe: Nem ő írta, csak bemásolta ide. (Két mondatot sem tud helyesen leírni.)
Itt a témában egy elég jó levezetés, ami egyértelműsíti, miért a reaktor tervezői a hibásak és miért nem az üzemeltetés:
www.neimagazine.com/features/featurehow-it-was-an-operator-s-perspective/

Ugyan Nemár 2019.06.02. 20:17:03

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Nagyon köszönöm a leírást, nem mondom, hogy tökéletesen megértettem a leírtakat, de legalább van valami fogalmam :)

gigabursch 2019.06.02. 20:18:58

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Óh, ezt már hányszor leírtad az atomcsapdán, de még most is csak nyomokban értem.
De lassanként megtanulom...
:-)

Tehát, ha jól értelek, egy ilyen nemesgázzal "elfertőzödött" vízben addig kell vármi, amíg az a nemesgáz úgymond ki nem "szellőzik", ill. el nem bomlik a rendszerből?

Phxmike 2019.06.02. 20:19:05

Itt a tuzoltokat anyazo hozzaszolok figyelmen kivul hagynak egy fontos tenyt. Megpedig azt hogy egy nuklearis eromuben nem csak nuklearis robbanas vagy tuz keletkezhet. A hivatalos valtozat szerint gozrobbanas tortent egy viztartaly robbant fel es a teton levo katrany gyulladt meg. Ez a felrevezetes a( sorozatban is lathato) nuklearis szakerto megerkezteig tartott aki a kepukbe vagta hogy igenis grafit van a teton az pedig csakis a reaktormag felrobbansabol keletkezhetett. De ekkor mar keso volt.
A polgari lakossag nem menekulhetet ha akart volna sem. A varost ugyanis lezartak pont azert hogy megakadolyazzak a katasztrofarol szolo hir terjedeset.
Hozzateszem hogy oriasi resze van az egesz katasztrofaban szerintem a tekintelyelvu vezetesnek. Egyszeruen az emberek nem mertek megkerdojelezni akkoriban egy partfotitkar vagy egy fomernok kijelenteset. Az elegge valoszinu hogy egy eromu kozelebe nem hulye tuzoltokat telepitenek meg ha akkoriban sok is volt a hulye. Szinte bitzos hogy ok vettek reszt gyakorlaton es kaptak kikepzest es tudtak mi a radioaktivitas. Ellenben ha tudtak is volna hogy sugarzas van (amit hangsulyozottan nem tudtak, oket egyszeru, hagyomanyos tuzhoz riasztottak) szerintem akkor sem mertek volna a feljebbvalojuk dontese elleneben vedoruhat kerni. Meg kevesbe megtagadni a szolgalatot. Ne feledjetek ez kommunista diktatura volt. Pont olyan mint ami jelenleg van kiepuloben Magyaroszagon. Ugyanaz megy. Dilettansok es kaderek kerulnek fontos pozicioba, tekintelyelvu kormanyzas megy stb. Kisert a mult..

A politikat persze kihagyhattam volna mondjak majd paran de igazabol nem. A csernobili katasztrofa ELSODLEGES oka tisztan politikai termeszetu volt. A rendszerben kodolva volt hogy ez bekovetkezik mint ahogy az is hogy ha egyszer bekovetkezik akkor merhetetlenul nagyok lesznek a karok az emberi vesztesegek. Ne felejtsetek el hogy arrol miszerint a szabalyozorudak vegen levo grafit felporgeti a reakciot bizonyos esetekben mar a katasztrofa elott tudtak!! Csak ezt az informaciot tikositottak. Aztan az allam termeszetes reakcioja volt az is hogy mentes helyett elso az esemeny eltitkolasa. Hiszen a szovjet mernoki tudomany nem senvedhet ilyen merteku kart. Az hogy az evakualas sokkal de sokkal kesobb indult meg mint kellett volna is politikai dontes volt. Itt mindenhez a part engedelye kellett volna. Egy nyugati demokraciaban egy katasztrofavedo parancsnok vagy akar egy tuzoltoparancsnok is elrendelte volna az azonnali evakuaciot. Es meg sorolhatnam...

Emmett Brown 2019.06.02. 20:27:14

@Paracord: lehet hogy tudták. de ha a párttitkár elvtárs azt mondta, hogy nincs radioaktivitás, akkor nem kezdett el a tűzoltó hepciáskodni, mert nagyon könnyen valamelyik csodás sarkköri bányászvárosba vezényelhették át. És a jobbik eset, hgy tűzoltónak...

Gábor Révész 2019.06.02. 20:33:52

@Hangyász és bogarász: Nem tisztem védeni senkit, de a beírásod bunkó és értékelhetetlen. Nem mindenki olyan "penge", mint te, hogy egy angol nyelvű szakcikket megértsen. Kurt úrfi nagyon sokak számára érthető leírást adott, ami rólad nem mondható el.

charlie 2019.06.02. 20:35:13

@Paracord: a tűzoltók úgy tudták, hogy az épület teteje ég, a katrany .

Közepes 2019.06.02. 20:36:47

Van egy 2017-es lengyel doksi film Visszatérés Csernobilba a címe 2017-es. Spektrumon adták le.. Abban mutatnak egy menzát az erőmű közelében ahol naponta 2500-an étkeznek és egy kisboltot is.. Szóval nem pár százan dolgoznak ott.
De pl. a Kurszk katasztrófa is érdekes ott is teljesen analfabéta volt az orosz vezetés.
Pedig az 2000-ben volt.

Pic 2019.06.02. 20:39:19

@Alec: Húúúú rég volt már nagyon, hogy oroszt tanultam, de ha jól rémlik:

A Csernobil az az orosz név magyar fordítása és természetesen latin karakterekkel leírva

A másik az egy érdekes állatfajta, ami angolszász nyelvterületen hódít. Ez egy hibrid megoldás, mert az eredeti cirill betűs név angolos átirata latin karakterekkel.

A cirill "i" betű nálunk gyakorlatilag az "u" betűhöz áll közel, de az angol területen az "y" a bevált latin karakteres megfelelője, bár most, hogy így ezt írom mintha rémlene valami, hogy gyakorlatilag mindkettő egy i betű és annak is ejtjük, de lehet, hogy az "u" tisztán i-nek felel meg, az y meg valami olyan hang ami átmenet az "i" meg az "ü" között??

Utána kellene néznem, túlságosan rég volt. Van még itt valaki aki tanult anno oroszul és jobban emlékszik?

Dev_ 2019.06.02. 20:46:34

@Phxmike: @charlie: A tűzoltók tudatlanságához csak egy gondolat:

Tegyük fel 1986-ban vagyunk, a Szovjetunióban és mindannyian tűzoltókként dolgozunk Pripjaty, illetve Csernobil környékén. Egy este a lángoló atomerőműhöz rendelnek bennünket. A kérdésem a következő: kockáztatod e az életed havi 1000 rubelért (mondtam egy számot) és odamégy minden védőfelszerelés nélkül, vagy beteget jelentesz, esetleg megtagadod a kivonulást (ha nem adnak védőruhát) és más munkát keresel, de legalább tuti életben maradsz? Számomra ez nem lenne dilemma: az életet választanám természetesen, nem pedig az állásom.

De úgy tűnik, azokban a fickókban ez a döntés inkább a munka felé billent. Meg is haltak szépen sorban. Kb 200 tűzoltó. Az ő döntésük volt. Igazából nem tudom sajnálni az ennyire ostoba és birka embereket.

Etniez 2019.06.02. 20:46:44

@Periodista.: Ha nem értett hozzá, akkor nem az a bűnös, aki odahelyezte?

Etniez 2019.06.02. 20:50:14

@mihi4: Talán az orosznak, akkor még Szovjetunió volt...

Periodista. 2019.06.02. 21:00:22

@Etniez: Csak részben. Mert ha nem értek valamihez, akkor nem csinálom. És legfőképp nem hozok veszélybe milliókat a hozzá nem értésemmel.

Pepejoe 2019.06.02. 21:09:35

@Paracord:
Ne magadból indulj ki. Az emberek nagy részénél ez nem egyértelmű...én tudok olyat is, aki azt hiszi (hitte) hogy az ilyen erőművekben konkrétan elégetik az uránt és abból van a meleg a csövekben, ennyi, csak mivel lassan ég, nem kell annyi belőle mint a szénből.
A másik, hogy ha én tűzoltó vagyok, akkor úgy is odamegyek, ha tudom, hogy az Isten f.sza ég. Mert ez a dolgom és beledöglök ha arra van szükség. Erre mondják, hogy nem munkám van, hanem hivatásom. Ezek az emberek miatt működik még mindig egy csomó dolog.
Véleményem szerint különböző fokozatokban ez mindenkiben benne van. Nálam a tűzoltós megoldásban nincs, nem is vagyok tűzoltó. Sem ápoló a sürgősségin. Nálam az ország megtámadása kéne pl., hogy beinduljon a "védekezési reflex" amivel védem a sajátjaimat.
A tűzoltók a vadidegenért is vagy konkrét személyként nem leírható országukért is odadobják az életüket.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.02. 21:11:04

@gigabursch: Meg kell várni amíg cézium135-é alakul, mert az már nem neutron habzsolhák.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.02. 21:13:51

@Hangyász és bogarász: Hát peched van faszfejke, azt a posztot konkrétan én írtam a blog tulajdonosának. :-))

Mérges 1234 2019.06.02. 21:19:39

En tamogatom az atomeromveket, de megis el kellene gondolkodni az emberisegnek.

Mert mar tobb nagyon sulyos kbaleset volt, es rengeteg kicsi, es jo nehany kozepes, amiket mind nyugaton, mind keleten igyekeznek eltitkolni.

3 sulyos reaktormag olvadassal is jaro baleset:

Three mile island (USA)
Chernobil
Fukusima (Japan)

Azt mondjak az ujabb reaktorok egyre jobbak, de ma uzemelo reaktorok meg mind regiek. Es ami a fo gond, mindig valami hulye emberi dolog okozza a katasztrofat.

Es minden esetben ha a reaktor elszabadul, altalaban nagyon nehez visszaszerezni az iranyitast.

Paracord 2019.06.02. 21:32:31

@Pepejoe: Szuper. Ha kigyullad Paks menj be a reaktorba! Gratula! :-)

haXXor 2019.06.02. 21:34:41

@Paracord: Ne told ezt túl: nem tudták. Az oké, hogy ma messze több információt lehet 'szerezni', ahogy az is király, hogy te kented-vágtad pöcsös korodban a sugárzás témát de hidd el, akkoriban a szakembereken kívül a kutya nem tudta, hogy mit is okozhat egy atomerőmű robbanása (vagy egyáltalán hogyan működik / milyen veszélyeket jelent). Ahogy azt sem tudhatták, hogy a mag is sérült (jézusom, mégis ki tudja, hogy mi az a mag?! Jó oké, te tudod de ha a kötelességed a tűzoltás akkor igazából mindegy is mert menned kellett volna még ezzel az információval a birtokodban is). Szóval elengedhető a téma, a múlt már nem változtatható, felelősei ennek meg pont nem a tűzoltók vagy azok a hősök lesznek akik életüket adták (akár tudva, akár tudatlanul), hogy mi élhessünk.

ostvan2 2019.06.02. 21:40:04

@Jericho 1: A tűzoltók viselkedését akkor érted meg, ha dolgoztál velük. Sokszor belemennek olyan helyzetekbe, amibe óvatos ember nem menne (nem véletlen, hogy nő nincs köztük), ezért - még ha tudták is a radioaktivitás veszélyeit - mentek oltani.

Mellesleg az radioaktivitás megismerésének kezdetén ezt egy hasznos és jó dolognak tartották, nem féltek tőle. Az atombomba-kísérletek idején az amerikai hadsereg is kivezényelte a katonákat és úgy vizsgálták a bomba hatásait: egy amerikai katona visszaemlékezése: " csukott szemmel, az arcom előtt tartott karom csontjait láttam". Vagy másik amerikai történet: Las Vegasból lehetett látni a Newada-sivatagban robbantott atombombák villanását. Ez akkor turistalátványosság volt.
Szóval én annyira nem bántanám az oroszok hozzá-nem értését. Mert itt nem a sugárzás ismeretének a hiánya a probléma, hanem az, hogy olyan brutális-mértékű sugárterhelésről addig az egész világon nagyon kevés embernek volt ismerete. Na, azóta van(és utólag könnyű pofázni).

A cikk írója csúsztatott egy durvát: amikor az áldozatok számát veszi sorra, az első három kategoriába sorolt halottak számánál tényadatokat említ, ám a negyedik csoport már teljesen megalapozatlan. A 470.000 áldozat az majdnem a likvidátor feladatra kivezényelt fél millió katona nagy része lenne. Mivel azok a katonák a Szovjetunió egész területéről lettek besorozva, mindegyiknek a sorsát lehetetlen lett volna figyelni és titkosítani. Mivel '86-hoz képest 10 éven belül ott is kitört a rendszerváltás, már az a titkosítás is hatálytalan. A szerző a kitelepített kb 63.000 civilből 6000 fő elhalálozását feltételezi a radioaktivitás következtében. Ha az arányt kiterjesztjük a katonákra, akkor a legmerészebb becslésnek is meg kellene állni kb 50.000 áldozatnál.
A sugárszennyeződés miatti megbetegedés leggyakoribb eredménye nem a rák, hanem a szív- és érrendszeri problémák. Volt egy dokumentumfilm a '90-es évek elején olyan emberekkel, akik a Szovjetunió atomkisérleti telepének a közelében éltek évtizedeken keresztül. Közöttük sem volt gyakoribb a rák, mint máshol, egészséges gyermekek születtek, csak az ottaniak viszonylag fiatalon (40 -50 évesen) szív- és érrendszeri betegségekben haltak meg.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.02. 21:51:13

"(Hirosima után 89, Fukusimánál pedig 15 ezer terabecquerel sugárzást mértek.)"

Még szép, mivel például egy paksi blokkban naponta kb egy hiroshimai atombomba anyaga hasad el. Vagyis ott egy hosszabb üzemidő után több száz atombombányi radioaktív hasadvány és transzurán keletkezik. 1g hasadóanyag kb 1 MWnap, vagyis egy paksi blokkban 1,5 kilogramm urán hasad el naponta. Egy 60 százalékos (jó hatásfokú) plutónium bomba 2 kg plutóniumot tartalmaz és ebből valamivel kevesebb hasad el mint egy paksi blokkban naponta.

Pervenimus 2019.06.02. 22:19:52

@ostvan2: Nincs csúsztatás. A 470 ezres számban a környék lakosainak egy része tartozik, NEM pedig a likvidátorok. A posztban ez egyértelműen szerepel:

"... A negyedik áldozat-csoportba a kitelepítettek tartoznak és mindazok a környékbeli lakosok, akik a későbbi években (évtizedekben) daganatos betegségekben hunytak el. Számuk a jelentés szerint legalább 460-470 ezer lehet. ..."

százados 2019.06.02. 22:23:51

Én is olvastam több helyen (orosz oldalakon is), hogy az a három munkás (és mérnök), aki vállalta, hogy a felrobbant atomreaktor alatti medencébe lemerül leengedni a vizet túlélte a küldetést. Van egy cikk, melyben Porosenko ukrán elnök kitüntet közülük kettőt. De nem tudom elképzelni, hogy ez igaz. Egyszerűen nem élhettek túl, még búvár és védőruhában sem 150-300 siveret/h sugárdózist! Hamisítvány a cikk, vagy ruszki propaganda. Hallottunk már ilyet.

felső határ nincs 2019.06.02. 22:34:43

Mekkora geciseg kozvetlen a hatar melle epiteni az eromuvet, plane egy olyan boszme nagy orszagban, mint Ukrajna?

Egyebkent a felhaborodas reszben jogos csak, akik ott az eromu kozeleben eltek annyit sem tudtak, hogy ott atomeromu van - katonai objektum volt termeszetesen, ahova messzirol vittek-telepitettek a munkaerot, es teljesen zart volt. A tuzoltok sem hulyek voltak, hanem szimplan nem tudtak hogy sugarveszely van, mert szandekosan nem mondtak nekik. Egyebkent felszerelesuk sem volt ilyen esetre.

Es meg hasonlo sem tortent soha addig, ergo a nagyfejuek sem sejtettek, hogy ennyire durva kovetkezmenyekre kell szamitani.

]{udarauszkasz 2019.06.02. 22:36:58

@Paracord: Akkoriban a radioaktivitas egy misztikus, magikus fertozes volt, foleg a kommunizmus idejen. Egyszeruen nem volt hozzaferheto erdemi tudasanyag a nagykozonseg szamara, meg a seregben sem tajekoztattak a katonakat a kikepzesek soran sem.

dr. mesterséges színezék 2019.06.02. 22:42:10

@Zsuzsi25: Azért nagyon-nagyon-nagyon valószínűtlen a zéró ismeret és gyanú, mert a hidegháború alatt végig, így a '80-as években is visszatérő téma volt a radioaktivitás.

Inkább "csak" követték a ma is érvényes szabályt: felfelé nem pofázunk.

Paracord 2019.06.02. 22:47:00

@]{udarauszkasz: Remélem tudod, hogy ez nem igaz. Nem tudom hány éves vagy, de én a 80-as években voltam általános iskolás. TANÍTOTTÁK a radioaktivitást, sőt, ami azt illeti jobban mint manapság. A fiamék csak érintőleg veszik Oppenheimert és a Manhattan programot, illetve a hirosimai atombomba hatásait. Mi alaposabban képben voltunk erről annak idején 86-ban. A szovjeteknél is tanították, ebben biztos vagyok. Éppen ezért furcsa az a nemtörődömség, ahogyan a reaktorhoz kivezényelt katonák, munkások és tűzoltók nem gondoltak erre.

Elképzelhető, hogy jobban féltek feletteseiktől és a parancs megtagadástól, mint a sugárbetegségtől, amiben kínok közt végül sorra meg is hatlak.

Pic 2019.06.02. 22:47:51

@Jericho 1: Kedves Jericho.

A válasz az, hogy NEM.

Konkrétabban az, hogy NEM érted. :)))

Szerintem te fiatal vagy és nem éltél a szocializmusban. (Bocsáss meg ha tévednék.)

1. Kommunista rendszer
Egyrészt Oroszországban, bocsánat a SZOVJETUNIÓBAN nagyon erős ellenőrzés, kontroll volt a társadalom felett. Ami nálunk ment 3/3 címszó alatt az kismiska volt a szovjet rendszerhez képest. Sok volt a besúgó is a rendszer mindenkiről mindent tudott.
Mindenkinek volt aktája. Mondok egy példát: Egy kedves ismerősöm a 80-as évek végén kint tanult Leningrádban, de csak egy félévet, mert utána hazaküldték és kitiltották a SZU-ból. Emberünk ugyanis rájött, hogy nagyon nagy a farmer (nadrág) ínség odakint és ő ezen előbb kicsiben, majd a sikereken felbuzdulva ipari, nagyüzemi módszerekkel próbált segíteni. Hogy a volument érezd, a srác fél év után itthon a keresett pénzből vett egy garzont és egy autót (akkoriban LADA volt a menő, ezért azt). Ő mesélte, hogy annak ellenére, hogy relatíve diszkréten szigorúan a koleszos diákokkal üzletelt, amikor kihallgatta őt a rendőrség a pontos eladott darabszám tekintetében 10%-os hibahatáron belül voltak...

Tehát az emberek a fentiek miatt nem nagyon pofáztak, mert könnyen egy szibériába tartó vonaton találták magukat és attól függően, hogy hova vitték 20-80% esélye volt arra, hogy nem tér haza soha, de ha igen akkor is csak 3-4-5 esetleg 10 év múlva.

Te mennyire jártatnád a szádat ha tudnád, hogy könnyen kieshet az életedből alsó hangon 3-4 év??

2. Kötelességtudat
Akkoriban ha valaki egy hivatást űzött, akkor azt sokkal komolyabban vette, mint manapság. Az emberek büszkék voltak a szakmájukra és szégyen volt ha valaki szarul dolgozik, kilóg a sorból, ezért sokan igyekeztek a többiekre rálicitálva "jobban teljesíteni".

3. Más volt a munkamorál
Akkoriban ha a főnök morrant egyet akkor az emberek szó nélkül ugrottak és csinálták, mert ha nem, akkor a főnök kibaszta őket mint macskát szarni, és ha valakinek a munkakönyvében túl sok ilyen kirúgásos bejegyzés volt, akkor a jobb helyekre már nem vették fel. Nem volt az a visszapofázós, nekem nem tetszik ez a meló akkor nem csinálom meg stílus mint manapság. (Mellesleg néhány mai fiatalra is ráférne némi tréning, mert kicsit el van szállva az agyuk, mert azt hiszik a munkahely van értük, de nem.)
Nem azt mondom, hogy akkoriban nem lehetett ellentmondani, hanem azt, hogy pofázás nem volt. Az öreg szakik másképp voltak szocializálva.
Példa:
Volt cégnél nálunk öreg szaki 60 éves meg huszonéves ifjonc. Volt egy vacak meló amit meg kellett csinálnunk. Az öreg szaki odament a főnökhöz és azt mondta: "Te Ferikém, te tisztában vagy vele, hogy ez oltári nagy fafság amit csinálunk?" Mire a főnök: "Igen de mit tegyek ha a kedves ügyfél EZT kéri???" Az öreg szaki nem szólt semmit, megvonta a vállát, ment és szó nélkül csinálta. A fiatalok nem kérdeztek semmit, de állandóan pofáztak, szidták a melót, a főnököt és lazán elszabotálták a melót. Meg is lett az eredménye...

4. Tekintélyelvűség
Ezt már mások is leírták akik ismerték a régi rendszert. Az előzőekből következett az, hogy ha egy "nagyember" mondott valamit, akkor azt az emberek nem nagyon kérdőjelezték meg, mentek és csinálták.

5. Elhallgatás, félrevezetés, félretájékoztatás
A kommunista rendszernek alapvető eleme volt az információk elhallgatása, torzítása.
Ahogy mások is mondták, a tűzoltókat "sima tűzhöz" riasztották.

6. Sokszor mi emberek nem gondolunk bele egy helyzetbe

Bármennyire is azt hiszed, hogy az emberek tudtak a sugárzásról, de nem tudtak róla annyit és nem értették. Ma sem. Te sem érted igazán és én sem és sokan nem. Fel sem fogjuk sokszor, hogy ártatlan helyzetek milyen veszélyt rejtenek. Emlékszem anno a nagyanyámékat mikor meglátogattam vidéken, akkor az öregek ott beszélgettek és nagy komoly arccal annyit mondtak, hogy vigyázni kell "mert jön az ATOM" :D

Példa:
Nemrégiben volt hír, hogy egy kórházban a radiológián sok éve dolgozó TAPASZTALT szakemberek, egy napon valamilyen fura ötlettől megáldva kíváncsiságból megmérték a saját védőruházatukat. ADDIG ESZÜKBE sem jutott megkérdőjelezni azok hatékonyságát, pedig azokkal dolgoznak/dolgoztak nap mint nap!!!
Nos kiderült, hogy az ezeréves ólomkötények úgy elöregedtek mára, hogy a sugárzás úgy megy át rajtuk mintha ott sem lennének.

Nos te vajon, ahogy te írtad... a mai fene nagy felvilágosultságban, a modern tudásoddal bele gondoltál egyszer is, hogy lehet, hogy a múltkorában egy szimpla mellkasröntgenen a nyakadba akasztott ezeréves ólomkötény lehet, hogy semmit nem ért és nem csak a mellkasod kapott egy adagot, hanem a "kopaszfejű főhadnagy" is??

Én nem tartom magamat hülyének, butának sem, de amikor elolvastam ezt a hírt akkor baromira meglepődtem, mert speciel nekem sem jutott még eszembe soha megkérdőjelezni egy olyan egyszerű dolgot mint az ólomkötény. Szerintem te sem.

Akkor mit vársz egyszerű hétköznapi emberektől egy ennél ezerszer komplexebb ügyben, mint pl egy atomerőmű tűz?

Dzsunior80 2019.06.02. 22:51:09

@Jericho 1:
1. A tűzoltóság ugyanolyan parancsuralmi rendszeren alapul, mint a katonaság. Ott parancsmegtagadás súlyos bűnnek számít, komoly börtönbüntetéseket lehet érte kapni.
2. Egy tűzoltónak a tűzoltás, pláne egy atomerőmű mellett ugyanolyan kötelessége, mint egy orvosnak ellátni egy sugárfertőzött beteget. Erre esküdött fel, erről szól a szakmája. Ha fél a tűztől, a radioaktivitástól nem megy létesítményi tűzoltónak.
3. Amit írtál, az azt feltételezi, hogy a tűzoltók tisztában voltak vele, hogy mit oltalanak. De ahogy a filmből is kiderült, nem voltak tisztában, részben a félretájékoztatás, részben az információhiány miatt .
4. Azt is elfelejted, hogy olyan időszakról beszélünk, ahol egy feletesnek, párt-tisztségviselőnek ellentmondani egyenlő volt az öngyilkossággal. Az akkori időszak nem liberális demokrácia volt.
5. Azokat az embereket lehet tudatlan birkának hívni, de ha ők és a későbbi likvidátorok nincsenek, sokkal súlyosabb következmények is történhettek volna.
6. Hozzáteszem ezek a tűzoltók akármilyen képzettek vagy nem képzettek voltak nem igazán voltak tisztában azzal, hogy egy sugárfertőzés mivel járnak. Igazából pont az ő példájukon keresztül ismerte meg az emberiség azt, hogy ez milyen súlyos következményekkel járnak. Az ott megégett, sugárfertőzést kapott tűzoltók utólag sem tudták, hogy milyen súlyos fertőzés érte őket. Ez a filmből is kiderül, hogy csak egy szűk réteg (elsősorban az atomfizikusok, és kutatók) tudták, hogy mekkora rombolást végez egy atomkatasztrófa....egy tűzoltónak mégis honnan kellett volna tudni ezekről? Pláne, hogy több atomfizikust is megdöbbentett a tény, hogy egy ilyen helyen robbanás történhet.

Szóval a fentiek alapján úgy gondolom, hogy a kommented elég bántó, és sértő a mentésbe résztvevő tűzoltókra nézve.

dr. mesterséges színezék 2019.06.02. 22:57:27

@felső határ nincs: "Mekkora geciseg kozvetlen a hatar melle epiteni az eromuvet, "

Érdemes megnézni Mohi/Mohovce elhelyezkedését és visszaemlékezni a térség uralkodó szélirányára: en.wikipedia.org/wiki/Mochovce_Nuclear_Power_Plant

Dzsunior80 2019.06.02. 23:00:48

@felső határ nincs:
"Mekkora geciseg kozvetlen a hatar melle epiteni az eromuvet, plane egy olyan boszme nagy orszagban, mint Ukrajna?"
Amikor építették az atomerőművet, akkor nem a határ mellé építették, hanem a Szovjetunióban. Annak a közepére. Ne mostani földrajzi ismeretek alapján gondolkozz.

dr. mesterséges színezék 2019.06.02. 23:01:42

@]{udarauszkasz: Nem igaz: már a középiskolai honvédelmi ismeretek része volt, de - főleg a kapitalista USA hirosimai és nagaszaki bombája által szolgáltatott tények és propagandalehetőségek miatt - rövidfilmek tucatjai vesézték a témát, amelyeket már gyerekként is nehéz volt elkerülni.

A katonákat pedig már csak azért is kioktatták arra, hogy nem vicc és ne is kezeljék úgy, mert túl korán meghaló katonával nem lehet eljutni Nyugat-Európáig.

dr. mesterséges színezék 2019.06.02. 23:08:45

@dr. mesterséges színezék: Egyébként hogy mennyire volt homályban az egyszeri ember, azt mutatja, hogy a bagetellizálás ellenére beindult a jódtabletták felvásárlása, és a jódozott só is keresett cikk lett hirtelen.

Dev_ 2019.06.02. 23:18:10

@Dzsunior80:
1. Senki, még egy tűzoltó (sőt egy katona sem) kötelezhető olyasmire ami önmagának árt és belehalhat. Ha egy felettes halálba küld egy tűzoltót, később felelnie kell érte.

2. A tűzoltók valóban a tűzoltásra esküsznek fel, de nem a csoportos öngyilkosságra. Akkor is és ma is kapnak védőfelszerelést a lángok ellen. Itt azonban a védőfelszerelésnek tartalmaznia kellett volna sugárvédelmi ruhát is.

3. Ha félre is tájékoztatták őket, azt tudniuk kellette, hogy egy atomerőművet oltanak így legalább általános iskolai tanulmányaikból tudniuk kellette, hogy halálos adag radioaktiv sugárzást kaphatnak.

4. Ellentmondani a parancsnak öngyilkosság? Érdekes: halálos adag sugárzást begyűjteni nem az? Az előbbi esetben elmarasztalnak, utóbbiban pedig lassú, fájdalmas kínhalált halsz egy kórházban.

5. Az igaz, hogy ha nincsenek a likvidátorok, akkor súlyosabbak a következmények, de értelmetlenül meghalt likvidátorok helyett jól felszerelt likvidátorokkal is megvédhettek volna bennünket.

6. Nem lettek volna tisztában a radiokativ sugárzással? Ez is érdekes. Szerinted 86-ban nem tanítottak erről semmit? Megnyugtatlak: tanítottak. Én is tanultam erről annak idején.

Zárásul: az igazsággal való szembenézést nevezheted bántónak, mert az igazság gyakran fáj. Pláne, ha nyíltan kimondják. Ezt pedig, ma 2019-ben már meg is lehet tenni.

felső határ nincs 2019.06.02. 23:18:58

@dr. mesterséges színezék: Szlovakiaban barhol rossz helyen lenne az eromu, ezek tul kicsi orszagok, Paks sem csak rank veszelyes.

felső határ nincs 2019.06.02. 23:21:35

Amugy a paksi eromuvet sosem lattam eloben, a muhi eromu kozeleben viszont remek csapatos erdei orszagutak vannak, jartunk oda regebben, eleg kiraly latvany a sok zold, oszt ott a hutotornyok a kozepibe...

Dev_ 2019.06.02. 23:26:01

@Pic: Bocs, de 1972-ben születtem, vagyis nagyon is konkrét élményeim vannak a 80-as évek szocializmusáról, hiszen abban voltam általános és középiskolás. Amiről írsz, az a beszűkült, korlátolt és végrehajtó típusú cselédgondolkodás, ami sajnos valóban gyakori volt az oroszoknál (nálunk kevésbé). Amikor 1991-ban egyetemistaként jártam Moszkvában láttam, tapasztaltam ezt a típust. Valószínűleg a csernobili tűzoltók, katonák is nagy számban kerültek ki közülük. Ez azonban nem teszi őket szimpatikusabbakká. A fatalizmus és elvakultság sosem az.

Az ólommelényes példát sántít, mert egy egyszeri röntgen veszélye és egy lángoló atomreaktor közvetlen közelről oltása azért nem éppen ugyanaz.

Pic 2019.06.03. 00:06:42

Well.... így még fájóbb. 1972-es és még volt is kint....

Félreértés ne essék: NEM AZ ELVEIDDEL van bajom. Maximálisan egyetértek veled!
Ennek így kellene lennie.
Sajna a cocializmus nem erről szólt és a mai világ sem erről szól.

A véleményeltérés ott van, hogy:
1. Én megértem és el tudom fogadni, hogy anno, abban az élethelyzetben ez nem így ment.

2. Én megértem, hogy egy tűzoltó, egy katona, egy rendőr többet vállal, mint egy egyszeri ember, mert hiszi és tudja, hogy ő a többség érdekében, az emberek védelme, megmentése stb érdekében vállal be olyat, amiben akár megsérülhet, meghalhat. Ezzel ezek az emberek tisztában vannak ÉS MÉGIS mennek.

Ha azok a tűzoltók ott elkezdtek volna a nagy általános elveken meditálni, hogy most akarják-e megmenteni az embereket akár a saját életük árán is, akkor most 10x, 100x ennyi áldozat is lehetne Európa szerte.

Igen, megértem miről beszélsz, ezek az elvek fontosak.
A való élet azonban nem fekete és fehér, hanem a szürke sok árnyalata és az is mind relatív megítélés szempontjából mert nem mindegy hogy adott pillanatban fekete (feketébb) vagy fehér (fehérebb) szín van mellette.

Pontosan ezért én egy megengedő álláspontot képviselek, míg te mereven az elvekhez.

Így azt is látom, hogy ebben a kérdésben veled felesleges a vita, mert Te nem kívánsz a helyzetbe belegondolni, nem kívánod megérteni, csak az elvekhez ragaszkodsz és azt szajkózod. Ahogy anno a nagymamámon isten nyugosztalja megtanultam: Hívő emberrel vallási kérdésekről nem vitatkozunk....

droid_ 2019.06.03. 00:33:34

honnan veszik emberek, hogy ha egy atomeromuben valahol tuz ut ki, az akkor halalos vagy bamilyen sugarzast jelentene. mit nem lehet azon erteni, hogy azt hazudtak hogy eg a teto es el kell oltani. mit nem lehet azon erteni, hogy sem az atlagember, sem a politikai donteshozok nem voltak tisztaban azzal, hogy az eromu melyik resze micsoda, hogyan mukodik es mennyire veszelyes. ezek nem kerdesek, nincs kerdojel.

Dev_ 2019.06.03. 00:44:45

@Pic: ... Wow, bölcselkedik és felülről tekint le a vele egyet nem értőkre. Így még fájóbb.

Nos, ha megérted és el tudod fogadni, a te sarad. A fogalmazási módodból azt érzem, erre büszke vagy és ezt tekinted az egyetlen üdvözítő, sőt bölcs hozzáállásnak. Ez megint csak a te dolgod. Martin Amerongent idézve:

"A megtértek ismérve, hogy nagy buzgóságuk vaksággal sújtja őket."

neoteny · http://word.blog.hu 2019.06.03. 05:52:29

"Példa:
Volt cégnél nálunk öreg szaki 60 éves meg huszonéves ifjonc. Volt egy vacak meló amit meg kellett csinálnunk. Az öreg szaki odament a főnökhöz és azt mondta: "Te Ferikém, te tisztában vagy vele, hogy ez oltári nagy fafság amit csinálunk?" Mire a főnök: "Igen de mit tegyek ha a kedves ügyfél EZT kéri???""

Az ügyfél kérhet, amit akar; de ha nem hajlandó fizetni annyit, amennyit a kérése teljesítéséért a cég kér, akkor nem kerül teljesítésre a kérése.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 06:17:47

@Alec:

A szokásos magyar átírás nem vesz tudomást a Ы betűről az oroszban, s azt ugyanúgy írja át, mint az И betűt. Pedig az előbbi a magyar Ö-höz hasonló hangot jelez, bár ajakkerekítés nélkül és zártabb, míg utóbbi a magyar I-vel azonos.

Ezzel szemben az angol átírás a Ы-t Y-nek írja, míg az И-t meg I-nek.

Pepejoe 2019.06.03. 06:19:20

@Paracord:
Príma!
Jól megfogtad a lényeget. :D
Nem, én nem megyek be. Nem is vagyok tűzoltó. De abban biztos lehetsz, hogy ha ott gáz lesz, akkor be fog menni az, akinek ez a hivatása. És nem is lesz egyedül, sokan be fognak menni még ebben a fene nagy nukleárisatomfelvilágosultokos2019-ben is és ez a mi szerencsénk.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 06:29:16

@Pic:

A kérdést bonyolítja, hogy a cirill ábécé nem egységes, azaz pl. az ukránban és az oroszban nem minden betű ugyanazt jelenti.

Ukrán И = orosz Ы. A magyarban nincs ilyen, kb. Ö olyan ajakformával ejtve, mintha I-t próbálnánk megformázni, de mondható úgy is: Ü hang I-ként kimondva. Azonos a román Î betű értékével.

gigabursch 2019.06.03. 07:03:42

@Mérges 1234:
Apám...
A cirill (és távol-keleti és arab és héber, és...) betűs szavakat fonetikusan írjuk át magyar nyelvre.
Ez eléggé alapvető szabály
Netanjahu sem Nethan-yahoo...

bontottcsirke 2019.06.03. 07:07:50

Őskori megoldás az atomerőmű, már mindenhol leállítoták ezeket a projecteket. A fenntarthatóság a kulcs, ezek az erőművek szarok, sosem térülnek meg, sima gigantománia az egész.

gigabursch 2019.06.03. 07:10:46

@felső határ nincs:
Paksot is eredetileg Mohácsra akarták építeni.
De ebbe beleszólt az élet, és a Tito műsor miatt másképp alakult. Paksott feljebb hozták.

A félkész vasbeton halmazba meg beleépítették a Mohácsi Farostlemezgyárat.

gigabursch 2019.06.03. 07:13:57

@bontottcsirke:
Csak azok a fránya tények ne zavarnának...
Mondjuk téged nem is zavarnak...

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 07:19:43

A védőruha vitáról. Mivel kikerült a környezetbe a hasadóanyag, a keletkezett transzuránok kemény gamma és neutron sugárzást bocsátanak ki. Azok ellen a sugárzás elleni védő ruha nem véd. A kemény gamma ellen centis ólom kellene, a neutron ellen meg az sem jó. A robbanás miatt kikerülő transzuránok egy része spontán hasad és bocsát ki neutronokat hasadás nélkül is. A kalifornium, plutónium, amerícium izotópjai brutális sugárzást adnak, a remamens hőért 80 százalékban azok felelnek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.06.03. 07:21:43

@dr. mesterséges színezék:

És szerinted volt akár a leghalványabb fogalmuk is arról, miképpen véd a jódtabletta?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.06.03. 07:26:40

@Jericho 1: "Amiről írsz, az a beszűkült, korlátolt és végrehajtó típusú cselédgondolkodás, ami sajnos valóban gyakori volt az oroszoknál" Az az amcsi tűzoló is kérdés nélkül szaladt be az összedőlő ikertornyokba, csak szólok mielőtt nagyon beleéled magad az oroszozásba

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.06.03. 07:27:27

@bontottcsirke:

"Őskori megoldás az atomerőmű, már mindenhol leállítoták ezeket a projecteket."

Végül is az Atomcsapda blogból mindenki megtudhatta, hogy az atomerőmű csak egy ósdi, elavult gőzgép.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.06.03. 07:33:25

Szívesebben olvastam volna arról, hol és miven volt pontatlan a sorozat. A balesetműszakilag is korrekt leírását sokezernyi helyen el lehet olvasni.

Inceptio 2019.06.03. 07:46:36

A világ egyik része már ráébredt arra, hogy létezik korszerűbb és biztonságosabb módja is az villamos-energia előállításának és ez nem csak atomerőművekkel lehetséges. A sokáig modernnek gondolt atomerőművek valójában mind időzített kockázati tényezők.

Igenis gondot jelent működtetésük, a következők miatt:

- A keletkező radiaoktiv hulladék évszázadokig veszélyt jelent bárhol is tárolják
- A kiégett radioaktiv elemek "kezelése" elhelyezése probléma
- Rizikót jelentenek a mind gyakoribb természeti csapások miatt (földrengés, vihar, áradás ... stb)
- A bármikor kialakuló emberi figyelmetlenség és gondatlanság esetén kialakuló nukleáris balesetek egész országokat és földrészeket fenyegethetnek

Dev_ 2019.06.03. 07:48:41

@eßemfaßom meg áll: Igen, ... és szerinted egy égő épületben menteni ugyanaz, mint 15 ezer röntgen sugárzású, lángoló atomreaktor közelében ügyködni, miközben 150 sivert halálos sugárzást kapsz. Igaz. Tök ugyanaz a kettő. :)))

Wildhunt 2019.06.03. 07:51:20

@Jericho 1: és ennyi év alatt sem fogtad fel, hogy a katona, tűzoltó, rendőr azért van, hogy a gebasz meg a segged közé álljon. Ezek a EMBEREK ezt önként vállalják. Ha eddig nem fogtad fel, szerintem már nem is fogod. Az a három hülye búvár is, inkább pecázni mentek volna, igaz?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 07:51:41

@Inceptio: " Rizikót jelentenek a mind gyakoribb természeti csapások miatt (földrengés" - Nem mondod? Gyakoribbak lettek a földrengések? Soros shortolja a földrengéseket? Vagy Brüsszel nagyobb kvótát engedélyezett?

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 07:55:04

@MAXVAL bircaman közíró: KGB ügynökként téged alaposan kiképeztek a cirill írásból. De akkor miért Magyarországra dobtak át Bulgária után?

Inceptio 2019.06.03. 07:56:42

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Okostóni! Azt gondolod, hogy az atomerőművek biztonságát nem fenyegetik a földrengések? Gratula.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.06.03. 07:56:56

@Inceptio: "korszerűbb és biztonságosabb módja is" itt most a szénerőművekre gondolsz vagy a gázerőművekre?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.06.03. 07:57:48

@Jericho 1: hát egy fejedre omló toronyház nem hosszabbitja meg jobban az életed mint a sugárzás.

Inceptio 2019.06.03. 07:58:44

@eßemfaßom meg áll: Te aztán hasítasz barátom. Persze az elavult szén- és gázerőműveké a jövő. :D Ehhez is csak gratulálni lehet.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.06.03. 07:59:41

@Inceptio: a "mind gyakoribb természeti csapásokat" te irtad. Mennyivel nött a földrengések gyakorisága (és ereje) pl a Kárpát medencében?

Dev_ 2019.06.03. 08:00:02

@eßemfaßom meg áll: Nem mondod? És mondjuk egy TALÁN fejedre omló épület PLUSZ 15 ezer röntgen halálos radioaktiv sugárzás??? Melyiket választanád? Hmm

Inceptio 2019.06.03. 08:02:08

@eßemfaßom meg áll: BÁRMILYEN természeti csapás + emberi gondatlanság. Mindkettő halálos lehet egy atomerőműben. Azt gondolod, hogy a Kárpát-medencében semmi ilyesmi nem történhet? Itt kizárt minden természeti csapás és peRSZE emberi hiba sem lehet. Itt tévedhetetlenek az emberek és itt minden tökéletes. Naná. Persze :D

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2019.06.03. 08:05:09

@Inceptio: "Mindkettő halálos lehet egy atomerőműben. " Egy nagyobb vihar 150km-es széllel mennyire halálos egy atomerőműven? (mert Mo-on kb ez az ami reális természeti csapás) És szerinted Pakson is játszanak a grafitrudakkal just for fun?

Nyomek 2019.06.03. 08:29:30

@Jericho 1:
"Az ő döntésük volt. Igazából nem tudom sajnálni az ennyire ostoba és birka embereket. "
Nem is értem, mit kezdene bárki a te sajnálatoddal?
Vagy csak a saját hozzáértésedet, józanságodat és felelős döntésképességedet akartad promózni? Mert amit előadsz, az egyfajta dölyfös önhittség.
Hiába állítasz magadról fantasztikus dolgokat, a hozzászólásaid jobban jellemeznek mindennél.

Equalizer. 2019.06.03. 08:33:35

@eßemfaßom meg áll: Lehet más természeti csapás is nagyokos. Például, ha megismétlődik az ami nem régiben és tartósan alacsony marad a Duna vízállása. Akkor gond lehet a reaktorok hűtésével, főleg ha a Paks II is megépül.

Ami meg az emberi mulasztás lehetőségét illeti: biztos Anatolij Gyatlov is úgy gondolta 86 áprilisában, hogy tévedhetetlen, aztán mégiscsak elcseszte a kísérletet és upsz meghalt fél millió ember. De itt ez persze kizárt az ilyesmi. A szittya magyar sose hibázik. :DDD

Jeff 2019.06.03. 08:35:27

@Jericho 1: Tudod van olyan munka, ahol ha azt mondják hogy menni kell, akkor menni kell. Akkor is, ha ez veszélyes. Akkor is, ha meghalnak. Egyébként igazad van, nem kell őket sajnálni. Simán csak tették a kötelességüket, az életük árán is. Ennél nagyobb tisztelettel nem lehet róluk beszélni.

Dzsunior80 2019.06.03. 08:35:49

@Jericho 1:
1. "Senki, még egy tűzoltó (sőt egy katona sem) kötelezhető olyasmire ami önmagának árt és belehalhat. Ha egy felettes halálba küld egy tűzoltót, később felelnie kell érte."

Bűncselekményre nem kötelezhető. Egy égő házba, reaktorba stb. való bemenetelre viszont igen. Hiszen ezért tűzoltó.

2. "A tűzoltájtók valóban a tűzoltásra esküsznek fel, de nem a csoportos öngyilkosságra. Akkor is és ma is kapnak védőfelszerelést a lángok ellen. Itt azonban a védőfelszerelésnek tartalmaznia kellett volna sugárvédelmi ruhát is."

A riasztásnak megfelelő védőruházatot viseltek. Vagyis senki sem mondta nekik, hogy egy sugárzó reaktort kell oltaniuk, hisz kezdetben mindenki tagadta a reaktor sérülését. Máskülönben egyrészt gyanítom megfelelő védőruházat sem állt a rendelkezésre, másfelől, meg meggyőződésem, hogy a legkorszerűbb védőruházat is kevés lett volna ahhoz a sugárdózishoz, amit ott kaptak.

3. Ha félre is tájékoztatták őket, azt tudniuk kellette, hogy egy atomerőművet oltanak így legalább általános iskolai tanulmányaikból tudniuk kellette, hogy halálos adag radioaktiv sugárzást kaphatnak.

"Akkor leírom mégegyszer. Ők nem civilek voltak, hanem hivatásos tűzoltók. Igen, ők azok, akik minden bevetésnél az életüket kockáztatják. Egy PB palack robbanás ellen sincs védőfelszerelésük, de ha kell bemennek érte, és kihozzák, csak hogy nem robbanjon fel. Ezt hívják hivatástudatnak. Lehet őket ezért birkáknak hívni, én inkább hősöknek hívom, ha nem haragszol.

4. "Ellentmondani a parancsnak öngyilkosság? Érdekes: halálos adag sugárzást begyűjteni nem az? Az előbbi esetben elmarasztalnak, utóbbiban pedig lassú, fájdalmas kínhalált halsz egy kórházban. "

A filmből tökéletesen kiderült, hogy senki nem volt tisztában azzal, hogy egy ilyen mértékű sugárdózis milyen következménnyel járnak. Másfelől pedig Te tudod, hogy egy ilyen dózisú sugárfertőzés mivel jár. Mert láttál képeket Csernobili katasztrófáról. Ők gyanítom nem láttak semmi hasonlót. Elképzelni sem tudták. Főleg úgy, hogy azzal a tudattal mentek oltani, hogy pont hogy a reaktor sugárkibocsátását kell megakadályozni a tűz eloltásával. Gyanítom sok tűzoltóval nem beszéltél....ők ilyen szituba a legkevesebbet tudják. A parancsnokaik kapják az infókat, őket kell vakon követniük. A tűzoltás nem tetszik-nem teszik, akarom-nem akarom történet. Itt akkor is menni kell, ha esetleg belehalsz. És ehhez nem kell atomreaktor robbanás.

5. "Az igaz, hogy ha nincsenek a likvidátorok, akkor súlyosabbak a következmények, de értelmetlenül meghalt likvidátorok helyett jól felszerelt likvidátorokkal is megvédhettek volna bennünket."

Mivel a gépek befuccsoltak csak emberi erővel lehetett a munka nagyrészét elvégezni. Két lehetőségük volt. Vagy feláldoznak pár ezer embert, akik elvégzik az életveszélyes melót, vagy kockára teszik a SZovjetunió és Európa nagy részének a egészségét, biztonságát....mindezt iszonyat nemzetközi nyomás alatt, a SZU tekintélyét megőrizve. Egyszerűen nem volt idő tökölésre....ez a mostani fejjel végiggondolva iszonyatos, de akkor sok mérlegelésre nem volt idő.

6. "Nem lettek volna tisztában a radiokativ sugárzással? Ez is érdekes. Szerinted 86-ban nem tanítottak erről semmit? Megnyugtatlak: tanítottak. Én is tanultam erről annak idején. "

De lehet tisztában voltak. De egyrészt megnyugtatták őket, hogy ez "csak" sima tűz, később pedig elmondták nekik, hogy Európa biztonsága rajtuk múlik. Egyszerűen nem voltak tisztában azzal, hogy mivel álltak szemben, mindezt egy olyan rendszerben, ahol a (párt)vezetők szava minden ellenérvet felülír.

Zárásul: "az igazsággal való szembenézést nevezheted bántónak, mert az igazság gyakran fáj. Pláne, ha nyíltan kimondják. Ezt pedig, ma 2019-ben már meg is lehet tenni."

Szumma szummárum PIC tökéletesen leírta az akkori gondolkodást, akkori társadalmi viszonyokat. Sokkal zártabb, információhiányosabb világ volt, a mostaninál, amit sosem fogsz megérteni (csak gúnyosan lenézni), ha a mostani gondolkodással próbálod vizsgálni.

Dev_ 2019.06.03. 08:38:43

@Nyomek: na most a lelkembe gázoltál. Könnyben ázik orcám, hogy miket gondolsz rólam. DDD

Dev_ 2019.06.03. 08:44:21

@Dzsunior80: Minden pontod kábé ugyanarra megy vissza: nem tudtak semmiről, nem tájékoztatták őket + hivatástudat ... stb stb. DE akkor is fejetlenül, átgondolatlanul és az emberek veszélyeztetésével zajlottak a katasztrófaelháritási intézkedések. Nagyjából a világ összes szakértője igy látja Legasovtól az ENSZ szakértőkig.

Nyomek 2019.06.03. 08:56:43

@Jericho 1:
Nem azt mondom, hogy én ismerlek, hanem azt, hogy te nem ismered magadat. :-)
Mondok egy egyszerű receptet:
1. Vegyük azt, amiket magadról állítasz.
2. Olvassuk el a hozzászólásaidat.
Ha ezt a két pontot összeveti bárki, láthatja is az ellentmondásokat. Szerintem csak te nem veszed észre. Ez az önismeret hiánya, nem arról van szó, hogy én mit gondolok rólad.

Dev_ 2019.06.03. 08:59:11

@Nyomek: Fantasztikus. És ennek mi köze a poszthoz meg Csernobilhoz? DD

Dzsunior80 2019.06.03. 08:59:32

@Jericho 1:
Ki mondta, hogy a mentés tökéletesen átgondoltan, szakszerűen zajlott? Senki. Én sem.
A probléma már ott elkezdődött, hogy a legbeavatottabbak sem tudták pontosan, hogy mi történt. Hosszú időn keresztül fogalmuk sem volt, hogy mekkora sugárzással állnak szemben. A kínos tagadással eleve egy fals információval mentek a helyszínre a tűzoltók. Egyszerűen nem volt senkinek se mentési terve arra, hogy egy ilyen szituációban mit és hogyan kell csinálni, hisz minden atomreaktor működését ismerő szakember értetlenül állt azelőtt, hogy hogyan történhetett robbanás.
Vagyis azzal az infóval, hogy gigantikus sugárzás szabadult el, hogy hogyan kell egy ilyen katasztrófát kezelni, hogy pontosan mi a teendő, hogy ezt túléljék, senki sem rendelkezett, mindezt egy olyan információs környezetben, ahol bagatellizálva, titkolva van a baleset súlyossága.
Ne feledd...akkor nem volt internet, nem volt olyan szintű kommunikáció a külvilággal, mint most, nem volt ezt megelőző katasztrófa, amiből "tanulni" tudtak voltak, nem volt körbejárva ilyen pontosan az atomreaktor katasztrófa, mint most (hisz azelőtt nem is történt ilyen). Vagyis csupa olyan tényező, amit mi már természetesnek veszünk, az akkor nem volt az.
Hozzáteszem az a fajta hozzáállás sem volt jellemző, (de elfogadott sem), amit Te képviselsz. És ettől a ponttól kezdve, teljesen meddő a további vitánk is.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 09:01:25

@gigabursch:

Nem fonetikusan, hanem egy adott szabályszerűség szerint.

A szerb cirill neveket meg a szerb latin ábécé szerint írjuk át.

Nyomek 2019.06.03. 09:02:09

@Jericho 1:
A hozzászólásaidhoz van köze. Vagy azoknak nincs köze a poszthoz és Csernobilhoz?

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 09:03:13

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Mindig ott, ahol Krisztusnak nagyobb szüksége van a harcosra.

Pervenimus 2019.06.03. 09:04:00

@Nyomek: Jó volna, ha a poszttal foglalkoznál és nem a többi kommentelő pszicho-analizásával. A személyedkedés helyett (amiért kitiltás jár) kérlek a témával foglalkozz! Köszönjük!

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 09:06:02

@Dzsunior80:

Sok emberben megvan a hősi elem. Azaz önfeláldozás mások érdekében. Ennyi az egész.

százados 2019.06.03. 09:09:32

@Dzsunior80: Azért valljuk meg nagyon naivnak vagy fatalistának kell lenni ahhoz, hogy ne gondoljunk arra: veszélyes egy lángokban álló nukleáris atomreaktor es radiaktivan sugározhat.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 09:15:42

A filmhez: láttam az első 3 részt.

Ami meglepett: jól lett ábrázolva a 80-as évek szovjet valósága, mind a tárgyi, mind az emberi elem. Ez ritkaság nyugati filmekben. S ezen az se segített volna, hogy a filmet a volt SZU-ban forgatták, a statiszták pedig ex-szovjetek emiatt.

Szóval jól lett megcsinálva.

S a színészek is jól alakítják szerepüket. Abszolút hitelesen adják vissza a korabeli szovjet embertípusokat. Annak ellenére, hogy egyes főszerepek nem lett jól megírva, pl. Scserbina karaktere nagyon-nagyon karikatúraszerű lett.

Dzsunior80 2019.06.03. 09:18:41

@százados:
Ha egy tűzoltót, hajnali kettőkor az álmából felvernek, hogy tűz van az erőműben, nagy erőkkel kell elkezdeni az oltást, akkor nem azon fog filózni, hogy vajon lesz-e ott sugárzás, vagy nem, (pláne, ha sosem volt ilyennel dolga, gőze sincs, hogy milyen következményekkel jár egy akkora dózis) hanem azon, hogy időben odaérjen és csinálhassa a munkáját. Főleg, ha a felettesei is megerősítik, hogy "csak" egy sima tűzről van szó.
Másfelől ha esetleg ott szembesülnek is azzal, hogy mi a helyzet, senki sem fogja letenni a tömlőt, és sugárvédelmi ruházatért hisztizni.
Egyébiránt az ezzel kapcsolatos véleményeket, érveket, tényeket PIC, MAXVAL bircaman közíró és én is elég érthetően leírtuk. Ezt lehet tovább csűrni-csavarni, csak nem leszel beljebb.

neiro 2019.06.03. 09:26:48

@százados:

A wikipedia hivatkozásai között szerepel a háromból az egyik "búvár" visszaemlékezése:
www.souzchernobyl.org/?id=2440

Illetve, a tavalyi évforduló alkalmából, a kitüntetésükről szóló cikk:
www.ukrinform.ru/rubric-society/2449795-prezident-vrucil-nagrady-geroamlikvidatoram-i-rabotnikam-caes.html

(a google fordító mindkettőről egész tűrhető eredményt ad).

Az ukrinform az MTI megfelelője szóval hamisítás nem valószínű, egyébként is kinek mi érdeke lenne benne.

A "csoda" aminek köszönhetik az életbenmaradásuk, hogy a sugárzás a mély pincében messze nem volt olyan nagy, mint a reaktor felett / a szétszóródó hasadóanyag közelében. Lényegében a gőzfejlesztésre és hűtésre szolgáló tápvíz (+ tűzoltásra használt víz) jutott oda. A HBO sorozatból is kiderül annak a rádiokativitása jóval kisebb.

Nem kevés bátorság volt oda lemenni, szó szerint halálos kockázat. De a neten sok a túlzás, a HBO sorozat néhol igencsak hatásvadász (ettől persze még jó).

Alekszej Antonov 2019.06.03. 09:28:34

@százados: @Dzsunior80: Én továbbmennék: egyenesen hülyének kell lenni ahhoz, hogy ne gondoljon valaki veszélyre és radioaktiv sugárzasra miközben egy lángoló atomreaktort olt. Még ha az illető egy álmából felkeltett tűzoltó is!

neiro 2019.06.03. 09:35:37

@százados:

A tűzoltós vitához pedig annyit, hogy 1991 októberében a tovább működő kettes blokkban tűz keletkezett a turbina-teremben (elektromos kábel túlmelegedett, ami meggyújtotta a generátor forgórész hűtéshez használt hidrogént), a tűz átterjedt a tetőre amit kátránnyal szigeteltek.

Nagyon sok minden kigyulladhat egy reakroban, aminek nincs köze a reaktor leolvadásához.

Kimentek a tűzoltók és simán eloltották.

százados 2019.06.03. 09:36:02

@neiro: Ezt a cikket olvastam én is. De valahogy nem akaródzik elhinni. A tápvíz radioaktivitása magasló volt ezek a fickók meg abban úszkáltak. Arra tippelnék, hogy annak idején a Szovjet propaganda bekamuzta, hogy élnek, mert kellettek a hősök, aztán azóta is tartják magukat ehhez de a kitüntetett fickók nem azonosak azokkal, akik aznap ott lemerültek a reaktor alá. De ez az én személyes véleményem. Mindenki azt hisz, amit akar.

Dzsunior80 2019.06.03. 09:44:43

@Kontraband:
Pont ezért nem lennél alkalmas semmilyen katasztrófa- v. rendvédelmi pályára. Nincs ezzel gond, nem mindenki született tűzoltónak. :)
Hozzáteszem, szerinted az a többtízmillió katona bármelyik oldalon a világháborúban nem volt tisztában, hogy meghalhat? Dehogynem. Mégis mentek.
A WTC-nél mindenki kifele menekült, a sok hülye tűzoltó meg rohant befele....
Úgye milyen sok hülye ember él a földön? ;)

neiro 2019.06.03. 09:49:00

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Mindjárt én is személyeskedek egy jót :D

2014-es írásod viszont nagyon jó !

project640 2019.06.03. 09:51:46

'Most vagy a ruszki tűzoltók IQ -ja és műveltsége volt ennyire gyenge a 80-as években, vagy úgy általában nem tudtak lófaszt se a radioaktivitásról az emberek!'

az ilyen mondat csak olyan emberek szájából hangzik el, akik még egy picit sem gondolkodik el egy szovjet típusú rendszer mentalitásán....
egyébként a jelenlegi Magyarországon pontosan ez látható kicsiben
ezeknek a rendszereknek a lényeg, hogy az ember tudja, hogy mit kell csinálni, tudja, hogy gond van, de nem teszi ... nem az IQ-ja miatt nem teszi, nem azért nem teszi, mert gyáva ... hanem, mert a rendszerből fakadó, évek alatt elnyomott józan reflexek nem működnek .... Magyarország: évekkel ezelőtt az M1-esen lévő hókáosz miatt fél napig nem volt józan döntés! ... minden ilyen típusú rendszer magába hordozza a tehetetlenséget katasztrófa idején .... a történelem már többször bizonyította, hogy a katasztrófákra a demokratikus berendezkedésű társadalmak sokkal jobban reagálnak

project640 2019.06.03. 09:55:56

nem értek egy csomó embert .... ma mindenki 'olyan okos', ma mindenki 'olyan művelt' ... 1986-ban, a Szovjetunióban csak nagyon korlátozottan jutottak az emberek információhoz ... egy átlag embernek fogalma sem volt az atomerőműről!!! ... miért is lett volna....
itt mindenki nagy elánnal lesajnálóan beszél az ottani tűzoltókról, stb....
ma, amikor minden megnézhető, utánajárható, pont Magyarország az EU egyik roszága, ahol virágoznak a konteo elméletek, ahol Fideszes lakossági fórumokon 100 millió Nigériai AIDS-essel riogatnak

Alekszej Antonov 2019.06.03. 09:58:11

@Dzsunior80: A te szellemi kapacitásod sincs az egekben, ha összemosod a második világháborús katonák hősiességét a reaktorhoz védőfelszerelés nélkül szaladgáló tűzoltók fatalizmusával. :-)))

project640 2019.06.03. 10:01:22

@Paracord: igen? és mit mond a tűzoltó, hogy nem megy ki oltani ... utólag mindneki okos .... ott helyben senki nem tudott semmit!!!!!

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 10:07:17

@százados:

A későszovjet kor sajátos volt.

Egyrészt volt a hivatalos ateista, materialista tanítás.

Másrészt meg hatalmas erejű volt a lappangó vallásosság. S ez a kereszténység elnyomottsága miatt sokszor vad, ezoterikus alakban jött elé.

Benne éltem ebben a környzetben 1980-1985 közt.

Azaz nem csak az számított, hogy az átlag orosz ember antiindividualista, s képes magát feláldozni a közösért, de az a naív hit is, hogy a lélek az anyag felett áll még a hétköznapokban is. Az emberek edarálták a kötelező tanítást, hogy a lét határozza meg a tudatot, meg az alap adja a felépítményt, meg hogy a tudat az anyag legfelsőbb szervezettségi foka, de mindebben annyira nem hitt senki, hogy még a hivatalos propaganda is használta ezeket az antimaterialista nézeteket.

A korabeli vicc:

Petrovot hivatja a párttitkára:
- Petrov, maga ellen súlyos vád érkezett! A felesége azt állítja, hogy Ön nem teljesíti házastársi kötelezettségeit. Ez igaz?
- Igaz.
- S mit tud felhozni mentségére?
- Elsősorban azt, hogy impotens vagyok...
- Nem, Petrov elvtárs, maga elsősorban nem impotens, hanem kommunista. S mint kommunista köteles teljesítni házastársi kötelezettségeit!

Dzsunior80 2019.06.03. 10:16:34

@Kontraband:
Pedig mindkettőnél ugyanaz volt a lényeg.

dr. mesterséges színezék 2019.06.03. 11:03:21

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A leghalványabb sem. Sőt azt sem tudják pontosan, hogy az arzén vagy a légyölő galóca hogyan vágja taccsra őket, vagy hogy a BCG oltás hogyan védi.

bontottcsirke 2019.06.03. 11:06:53

Az atomerőművet támogatók mind tudatlan faszok.

dr. mesterséges színezék 2019.06.03. 11:07:48

@eßemfaßom meg áll: "Az az amcsi tűzoló is kérdés nélkül szaladt be az összedőlő ikertornyokba"

Nem. Stabilnak hitt okertornyokba szaladt bele, amelyek nem várt összerogyása máig konteók melegágya.

dr. mesterséges színezék 2019.06.03. 11:11:47

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Szívesebben olvastam volna arról, hol és miven volt pontatlan a sorozat."

Hacsak nem finomkodtak kegyeleti okokból a proszektúrán, Gyatlovot nem kötél, hanem a szíve vitte el.

pocokman 2019.06.03. 11:21:13

"A fenti képen a csernobili kísértetváros látható, mely napjainkban elhagyatott épületek sokaságából áll." Nem, azon a képen Pripyat látható. Csernobil nem szellemváros, legalábbis nem a klasszikus értelemben. Munkások, személyzet, stb állandóan tartózkodik Csernobilban, szépen karban van tartva (jártam mindkét településen).

Netuddki. 2019.06.03. 11:36:18

@Zsuzsi25: "fikarcnyi fogalmuk se volt róla"?

Butaság. A '80-as években, tehát már 86 előtt volt mindenféle honvédelmi oktatás, aminek része volt a sugárzás okozta tünetek felismerése és hasonlók. Igaz, nem atomerőmű baleset, inkább atomtámadás esetén... :/

Persze azt nem tudom, ez a ruszkiknál akkoriban hogy történt, de kétlem, hogy ne lett volna róla fogalmuk. A fiatalabb korosztálynak legalábbis. Ez egy kicsit furcsa is volt a filmben.

dr. mesterséges színezék 2019.06.03. 11:45:20

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Gyakoribbak lettek a földrengések? Soros shortolja a földrengéseket?"

Az hagyján, de még válogat is: víz- és szélerőmű, meg napelempark közelében direkt nem csinál ilyet soha.

Binglof 2019.06.03. 11:46:07

Tényleg így van, aki nem élt akkor, nem tudja elképzelni az egészet. Akármit is mond. Egyszerűen mai fejjel felfoghatatlan volt az a "burok", amiben éltünk. Igaz, volt jó oldala is.
Most éppen nem jut eszembe hogy mi, de volt...:-)

Netuddki. 2019.06.03. 11:49:29

@Binglof: Internet? Vidéken telefon se volt. :/

Binglof 2019.06.03. 11:52:53

Újpalotán se volt, nemhogy vidéken.... A fülke legfeljebb a Zsókavár sarkán.
De - kis kivételtől eltekintve - a mai 30-asokat nem is érdekli ez az egész. Mi vén faszok pörgünk itt ezen...

gigabursch 2019.06.03. 12:06:13

@MAXVAL bircaman közíró:
Asszem megtaláltad a kivételt.
Köszönöm a pontosítást.

gigabursch 2019.06.03. 12:10:53

@eßemfaßom meg áll:
A felvetésed 100%-ban helyes.

Talán annyit tennék hozzá, hogy nem gondolkodás, hanem kételkedés nélkül.
Nyilván végiggondolták mi a feladatuk az adott helyzetben, akik ott voltak, hogyan fékezzék meg a káreseményt.
És kételkedés nélkül tették a dolgukat.

Félreértés ne essék, nem veled problémázok, hanem csak azon merengek, hogy talán van helyesebb kifejezés

gigabursch 2019.06.03. 12:14:40

@Inceptio:
Szívesen megnéznék egy levezetést a földrengés gyakoriságok változásáról.

De a viharok kapcsán is tudom ajánlani azt a cikksorozatot, ami az elmúlt 150 év, Kis-hazánkra vonatkoztatott tornádó eseményeit vizsgálta.
A kérdésben jártas meteorológusok és klímakutatók írták a cikkeket, de legyen elég a konklúzió.
1870-es évek óta végeznek hivatalos megfigyeléseket.
Sem a gyakoriság, sem a károkozás mértéke nem változott, pusztán csak a képrögzítő eszközök adathalmaza. De az oly mértékben, hogy a régi káreseményeket teljesen elbagatelizálja. (Pedig a Biatorbágy - Budakeszi vonal tudna mesélni mit)

Erről ennyit...

Agymosogep 2019.06.03. 12:14:58

@MAXVAL bircaman közíró: "Benne éltem ebben a környzetben 1980-1985 közt."

Nocsak. Ez melyik állomáshely volt, bolgár spionfióka? :)

gigabursch 2019.06.03. 12:17:47

@eßemfaßom meg áll:
Nem, csak a ritka- és nehézfémbányászattal és feldolgozással, az abból fakadó totál/brutál mérgezéssel agyonsúlytott afrikai, ázsiai térségeket innen békésen szemlélő, és magát irgalmatlanul öko-nano-bio-izének gondoló emberek nem merik a serpenyő nehezebbik felét megnézni, mert az zavarja a gondolkodásukat és a szemléletüket.

gigabursch 2019.06.03. 12:20:16

@Equalizer.:
Hülye!

Egyszer, csak egyszer te is olvasd már el, hogy Paks I és Paks II. között mennyi a hűtővízigény különbség.
Tudod: Víztakarékos Heller-Forgó hűtőtornyok.
De ha nem tudod, akkor tanuld meg.
De ha ez se megy, akkor nlzd meg, hogy a szenes Visontán vagy a nem túl sok vízzel rendelkező atomos Mohin mennyi víz kell hány MW teljesítményhez.

dr. mesterséges színezék 2019.06.03. 12:22:23

@Netuddki.: Elég valószínűtlen, hogy a Magyar Honvédség a Varsiói Szerződésen belül engedélyt kapott volna olyan információk terjesztésére, hogy radioaktív sugárzás káros és a katonának az első lehetséges alkalommal le kell vakarnia magáról mindent, ha ilyen információk megosztása Moszkvának nem tetszett volna és a Szovjetszkaja Armijában nem dívott volna.

A mentesítő alakulatok besorozottjait sem lehetett leszerelés után az utolsó szálig vákuumban tartani, hogy ne adják tovább, amit hallottak.

dr. mesterséges színezék 2019.06.03. 12:24:54

@Binglof: "Tényleg így van, aki nem élt akkor, nem tudja elképzelni az egészet"

Azért ha belepillant az emakárhányba, aztán kórházba kerül látogatóként vagy betegként, vagy iskolába íratja a gyerekét, aztán megint belepillant az emakárhányba, hamar elkezd derengeni valami.

gigabursch 2019.06.03. 12:26:27

@gigabursch:
A cikksorozat az OEE kiadványaként az Erdészeti Lapokban jelent meg.

dr. mesterséges színezék 2019.06.03. 12:28:21

@Binglof: "Igaz, volt jó oldala is.
Most éppen nem jut eszembe hogy mi, de volt..."

Nem volt szégyen szegénynek lenni.

(Sőt, dicsőség volt. Igaz, az volt leginkább büszke a szegénységére, aki nem volt az.
Ennek a bevésődésnek a maradéka a vagyontalan miniszterelnök a vagyonos barátjával.)

CSOKKI MÁLNA 2019.06.03. 12:31:06

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: A sorozatban valami olyasmi is volt, hogy csak harmadrészt sikerült visszailleszteni a szabályozórudakat..

Equalizer. 2019.06.03. 12:43:34

@gigabursch:

IDIÓTA!

Ha ennyire nem értesz valamihez, miért erőlteted a hozzászólást? Legalább egy kicsit olvasd vissza mennyi aggodalom volt a Duna csökkenő vízállása idején a Paksi erőmű biztonságával kapcsolatban.

Pervenimus 2019.06.03. 12:49:04

Ismét megkérek mindenkit: hagyjuk a személyeskedést! Észévekkel ne emóciókkal és ne a másik minősítgetésével próbáljunk vitázni. Különösen vonatkozik ez @gigabursch: és @Equalizer.: kommentelőkre. Nem szólok még egyszer!

Binglof 2019.06.03. 13:44:36

@dr. mesterséges színezék: Akkor jó, mert rohadt sóherek voltunk. :-)

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 15:29:58

@CSOKKI MÁLNA: Pontosan. A hirtelen hősokk miatt meggörbül csövekbe a fékező rudak már vissza sem estek teljesen.

mentorosh lecsó 2019.06.03. 15:33:27

@Equalizer.: te vagy az IDIÓTA! Ne kérd számon a szóhasználatot, kizárólag tőled idéztem !

Sohasem a Duna vízhozamával, vízállásával vagy hőmérsékletével volt a gond !!!
A vízkivételi mű uszadékfogóit kell áttervezni, mert a jelenlegi Paks1 konstrukció hajlamos az alacsony vizes üzemnél bekövetkező "eltömődésre". Kizárólag a tisztítások/takarítások idejére kellett az adott blokk teljesítményét korlátozni, ami viszont köszönőviszonyban sincsen a hiperzöld elméletekkel és a sajtóban megjelent tudatlanoknak szánt, szenzációhajhász, klikkvadász cikkekkel.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 15:39:15

@gigabursch:

Alapvetően az átírás betű alapú. Oroszul pl. óriási az eltérés a kiejtésben,ha a szótag hangsúlyos és ha hangsúlytalan. De ezt a magyar átírás nem veszi tudomásul. Továbbá a hosszan ejtett orosz magángangzókat a magyar átírás mindig röviden írja.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.06.03. 15:42:51

@Agymosogep:

Titkos tengeralatti támaszponton oktattak a gyíkemberek.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 15:47:42

Unom már a Paks2 Duna felmelegszik dumát. A sok méregzöld barom számoljon!
Egy 2 GWe blokk 6 GWt hőteljesítményű, vagyis 4 GW hőt kell elszállítani. A víz párolgáshője 2257 kJ/kg, vagyis 2,2 GJ/m3. Tehát a 4GW elszállításához egy vagy több Heller toronyban másodpercenként kb 2 m3 vizet kell elpárologtatni. Többet pisilünk a Dunába Budapestnél.

mentorosh lecsó 2019.06.03. 15:50:16

@gigabursch: Szia ! Mégsem lesznek Heller-Forgók Paks2-höz kapcsolva. Megoldották a kérdést máshogyan.
Az új blokkok lényegesen jobb termikus hatásfokkal fognak üzemelni mint a mostaniak.
Paks1 kondenzátor hűtői 5 fokkal emelik a belépő víz hőmérsékletét, Paks2 kondenzátorai viszont már csak 3 fokkal... például.
A párhuzamos üzem (leálló Paks1 és induló Paks2 blokkok) idejére igénybe fogják venni a Paks2-höz tervezetten épülő, passzív védelmi rendszer atmoszferikus segédhűtőit is, ha indokolt lesz a kilépő víz hőmérsékletének előírt, szabályos szinten tartása.

Látom azért, hogy te sem bírod a hülyéket ! :)))))

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 16:00:44

@mentorosh lecsó: "Az új blokkok lényegesen jobb termikus hatásfokkal fognak üzemelni mint a mostaniak." Azt hogyan? Paks2 is nyomott vizes, vagyis a primer kör hőmérséklete ugyanaz lesz. A jó öreg Carnot azért még érvényes.

Aurora Borealis het noorderlicht 2019.06.03. 16:01:48

@Alec: "Csernobil vagy Chernobyl"foroszul

nem is értem amúgy, hogyan lett belőle nemzetközileg ez az írásmód, amikor eredetileg Чорнобиль, és még véletlenül sem ejtik e-nek az első magánhangzót :)

@Pic: "A cirill "i" betű nálunk gyakorlatilag az "u" betűhöz áll közel, de az angol területen az "y" a bevált latin karakteres megfelelője, bár most, hogy így ezt írom mintha rémlene valami, hogy gyakorlatilag mindkettő egy i betű és annak is ejtjük, de lehet, hogy az "u" tisztán i-nek felel meg, az y meg valami olyan hang ami átmenet az "i" meg az "ü" között??"

az ukrán és orosz nyelvek között vannak azért különbségek, pl. az ukránban van egy harmadik fajta i betű is, ami az oroszban nincs. Az ukrán kiejtéssel nem vagyok teljesen tisztában, de az o-t ők sem ejtik e-nek, nem tudom, hogyan született.

у = u
ї = ez talán a 'ji', ha jól emlékszem
і = ez tiszta i
и = olyan (e)ü-féle az ukránban, mint az oroszban a ы.

oroszban
у = u
ы = eü/ü jellegű ejtés :)
и = tiszta i

mentorosh lecsó 2019.06.03. 16:08:01

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Olvastam vmi "homályosat" arról, hogy a VVER-1200 esetében sikerült a Xenon-135 lengés/mérgezés szintjét és hatásait minimalizálni az üzemanyag dúsítás hangolásával és az SZBV rudak megfelelően szenzorozott , visszacsatolt mozgatásával.

Mi erről a véleményed ? Hülyeségbe futottam ?

mentorosh lecsó 2019.06.03. 16:13:28

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: a primer kör "nagyjából" ugyanaz, viszont a szekunder kör hatékonyabb lesz mint a jelenleg üzemelő típus...

Diverzáns 2019.06.03. 16:20:53

Egy találós kérdés: mennyire kell hülyének lenni egy 10-es skálán ahhoz, hogy egy lángokban álló atomreaktor közelében ügyködj, miközben azt hiszed nem ér radioaktív sugárzás? DDD :))))))

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.06.03. 17:38:59

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

"a csernobili reaktorok üregtényezője pozitív. Ez a grafitos reaktorok sajátossága, ezért nem engedélyezik az USA-ban békés célra a grafitos reaktorokat. Még Ford elnök rendelte el, aki tanult egy szemeszter reaktorfizikát."

Ez az infót Fordról nem is tudtam. Bárcsak Brezsnyev is tanult volna. Amúgy köszönet a részletes leírásért.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.06.03. 17:48:01

@Dzsunior80:

"Ha félre is tájékoztatták őket, azt tudniuk kellette, hogy egy atomerőművet oltanak így legalább általános iskolai tanulmányaikból tudniuk kellette, hogy halálos adag radioaktiv sugárzást kaphatnak."

Egy atomerőműben vannak olyan részek, is, amelyek kigyulladása nem jár sugárzó anyag kiszivárgásával. Az is lehet, hogy elhallgaták előlük a sugárzást.

Másfelől egy ilyen esetben a tűzoltó kétr dolog közül választhat:

1) Végrehajtja a parancsot, hősi halált hal és a családját az állam megfelelőképp támogatja.

2) Megtagadja a parancsot, kivégzik, és a családját átköltöztetik egy kies szibériai falucskába.

Te melyiket választanád?

gigabursch 2019.06.03. 17:55:35

@Equalizer.:
Az atomcsapdás kretének százszor elcsépelt hazugsághalmazára gondolsz.
Az idiótáknak annyira volt hasznos a cikke, hogy a Duna őshonos állományáról pofáztak és közben címlakékként beraktak egy döglött pettyes busát...

Wildhunt 2019.06.03. 17:57:02

@Aurora Borealis het noorderlicht: az eredeti orosz nevében az orosz "ё" betű van, amit kb. "Jo"-nak kell ejteni. Ez a betű az ukránban nem létezik, vagyis az "o" betű lett helyette, a magyar átírás meg az oroszból eredt, csak eltekintett a két ponttól az "e" felett. Plusz kiejtésben a hangsúly a második szótagra esik, amitől az első "o" hangot gyakorlatilag elnyeled. Én is szégyellem, hogy tudom, de mentségemre az orosztanárnőm egy kb. 190cm magas szőke bombázó volt.

gigabursch 2019.06.03. 17:57:28

@mentorosh lecsó:
Még egy gond lehet.
Kisvizes időszakban erős zajlás.
De ilyenkor a vízügy KÖTELEZŐEN ott tart két jegest, amiből az egyik legalább döngölős.

Wildhunt 2019.06.03. 17:59:04

@gigabursch: pedig angolnát kellett volna...

gigabursch 2019.06.03. 18:01:17

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Egyébként a Heller-Forgókból kiszálló gőz kicsapatása és vízként való ismételt felhasználása mennyire "lehetetlen küldetés"?

____________
Egyszer hallottam egy olyat egy rádiós műsorban, hogy a sivatagi népek számára az éjszakai élethez kell a több réteg ruha, de a nappalihoz is.
A nappali ruházatban a nagy relatív szárazságú környezetben a sok-sok rétegben többször molekula szinten elpárolog és többször veszít hőt.
Nem tudom, hogy igaz-e, akár még igaz is lehet - mindenesetre jól hangzott...

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 18:01:53

@mentorosh lecsó: De Paks hatásfoka nem sokkal rosszabb a Carnot által leírt maximumnál. Úgyhogy ez a kijelentés hogy sokkal jobb lesz, a termodinamika 2. főtételébe ütközik. Ha a Carnot hatásfokot átléped, dől a termodinamika 2. főtétele, meg az entrópiára tett megállapítások.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 18:02:51

@gigabursch: "Egyébként a Heller-Forgókból kiszálló gőz kicsapatása és vízként való ismételt felhasználása mennyire "lehetetlen küldetés"?" - Igen, mert akkor ismét 4 GW hűtést kell varázsolnod.

gigabursch 2019.06.03. 18:03:45

@mentorosh lecsó:
Nagyon nem.
De a legtöbbje nem gyárilag az, csak szerencsétlen öko-szociális környezetben nőtt fel, ahol az észérvek menti gondolkodás kimeríti a szellemi luxus kategóriát.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 18:05:36

@mentorosh lecsó: Nem. Ha változtatják a teljesítményt, abból pontosan tudható mekkora xenon kilengésre kell számítani, vagyis tervezhető a fékezés csökkentése és időbeli újra növelése. De nagyon nem szeretik. A magasabb dúsítás meg veszélyes, mert akkor prompt neutronokra kritikus lehet a reaktor és akkor elszáll.

gigabursch 2019.06.03. 18:05:38

@Aurora Borealis het noorderlicht:
Nem azért mert az e betü két ponttal, ami "jo" hangalakot takar áll ott?
Ezt mostanában hallottam, de sose mentem még utána.
Meg aztán ez az ukrán-orosz-belarusz népek hármashatára környékén van, ki tudja milyen ott a "tájszólás"...

gigabursch 2019.06.03. 18:08:05

@Wildhunt:
Az igencsak "jo" lehetett...
:-)

gigabursch 2019.06.03. 18:15:27

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Akkor kéne csinálni egy bazi nagy üvegházat, fürdőkomplexumot és még ki tudja mit, aztán meg is van a hűtőkapacitás oldva.

Mondjuk arra úgy kíváncsi lennék, hogy hány fokos az a gőz, ami hőtechnikai munkára lenne fogható valami harmadrendű körben és pl. a kőolajfeldolgozás (mondjuk aszfaltkeverő) céljára használható lenne-e?
Ha valaki ért ilyenhez ne tartsa vissza magát és árulja el.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.03. 18:22:51

@gigabursch: 120 fokos a visszamenő hő. Fűtésen kívül semmire nem használható a hűtési oldal. A lakótelepet azzal fűtik.

Aurora Borealis het noorderlicht 2019.06.03. 18:28:13

@Wildhunt: ahh, igy mar vilagos, nem tudtam, hogy a 'jo' sincs az ukránban. Még töprengtem is, hogy az orosz fekete szóhoz most akkor van köze, vagy sincs.
Ne szégyelld, hogy ilyeneket tudsz, nekem anyám orosz... És ha már a slendrián atirasoknal tartunk: új szemelyire volt szükségem, es anyam neve megváltozott. Most sem jó. Először a szül.akviban írták el 77-ben, aztan került bele egy betetlap, miszerint anyja neve helyesen, aztan 2007ben a soroksari okmanyiroda Mancikaja ugy döntött, hogy egy harmadik lesz a jó, mondhattam en barmit. Bizonyitsam be, az keves, hogy az en anyam nevet mar csak ki tudom ejteni... Szóval most ha egy barmilyen űrlapot ki kell töltsek, elő kell vegyem a személyim, arról lemasolni. Nem, senki nem néz hülyének, hogy egy 40 feletti nő nem tudja fejből a sajat anyja nevét :)))))

Thomas Dantes 2019.06.03. 19:52:15

Mindenki aki a tűzoltókat szidta, cvsak annyit kívánok, egyszer gyulladjon ki a házuk. És mondja azt a tűzoltó, hogy én ilyenekért nem kockáztatom az életem. Szép álom, de a tűzoltó még értetek is kockáztatni fogja az életét.

Dev_ 2019.06.03. 20:25:18

@Thomas Dantes: Ostoba, korlátolt tahó vagy! Nem tudom milyen agykapacitásod van, így tagolva mondom: T U D N I U K K E L L E T T!! Felfogtad, te marha?

Chris Kyle 2019.06.03. 20:31:42

Hihetetlen, mennyi okostóni, gondolja, hogy egy tűzoltó, akit egy lángokban álló atomreaktorhoz hívnak, ne tudná, hogy az sugároz? Ehhez tényleg totál hibbantnak kell lenni!

Tudták ők, csak fostak a feletteseiktől, így vállalták, hogy inkább oltanak. A félelem sokszor tette már hősökké az egyszerű embereket.

@Thomas Dantes: Éppen te nézed le őket azzal, ha feltételezed róluk, hogy nem képes összerakni két dolgot egy tűzoltó: azt, hogy ha szét van előtte robbanva egy atomreaktor, akkor az radioaktivitást sugároz, ami kinyírhat bárkit. Ahelyett, hogy másokat alázol, inkább ezen gondolkodj el nagyokos!

Pervenimus 2019.06.03. 20:34:24

@Thomas Dantes: Minősíthetetlen hangvételű és trágár (sőt becsületsértő) hozzászólásod miatt meg kell válnunk társaságodtól!

Pervenimus 2019.06.03. 20:38:57

@Jericho 1: Téged is figyelmeztetni szeretnélek: próbálj meg disztingválni, mert a kulturált vitába nem fér bele a másik sértegetése.

A kommentelési házirendünk egyértelmű: pervenimus.blog.hu/2015/11/07/udvozlunk_a_blog_hu-n_2669

Blog Újság 2019.06.03. 20:43:52

Bennem a sorozat kapcsán az merült fel, hogy miért nem győződtek meg a döntéshozók a kezdetekkor a reaktor állapotáról. Rengeteg idő megy el azzal, hogy találgatják, meg egymásnak bizonygatják, hogy a reaktor ép, vagy nem ép. Eleinte Gyatlov vitázik ezen a csoportvezetőkkel, gépkezelőkkel, majd a főmérnök és erőmű vezető a kirendelt pártvezérekkel. Miért nem küldtek a környező tetők egyikére valakit védőruhában, hogy akár távcsővel is megnézze mi a valós helyzet?

neiro 2019.06.03. 20:49:41

Elszabadultak az indulatok :D

Pedig ennek a tűzoltós vitának egyszer és mindenkorra véget lehetne vetni, ha - ahogy valaki már fentebb megjegyezte :-D

figyelembe vennétek, hogy a '86-os katasztrófa után 5 év múlva komoly de radioaktív sugárzással nem járó tűz keletkezett a 2. blokkban.

És a tűzoltók kimentek és eloltották. Pedig tudták hogy égő atomreaktort mennek oltani. És tudták, hogy jártak a kollégáik 5 éve. Annyi könnyítés lehetett a dologban, hogy a Párt bizonyára beruházott azóta egy-két működő sugárzásmérőbe.

Tehát miről megy a vita.

neiro 2019.06.03. 20:57:35

@Pour le Mérite:

A következő, 8 órakor kezdő műszakból felküldtek egy embert a 3-4 reaktor közötti épület tetejáre ami az egyetlen szóbajöhető hely volt ahonnan bármit látni lehetett, és aki ott 1 perc alatt halálos dózist kapott, és egy hónap múlva meghalt. A neve Anatolij Andrejevics Szitnyikov.

Benne van az első epizódban.

Azoknak az embereknek nem volt működő sgárzásmérőjük, majd amelyik működött, figyelmen kívül hagyták, hogy biztosan az is hibás. Egyszerűen elképesztő.

Nem kell legendákat gyártani az elhallgatott "önfeláldozó" búvárokról akik önként vállalták a halált stb. stb. Mert ami marad, ami tény az is épp elég szörnyű.

Blog Újság 2019.06.03. 21:28:47

@neiro: Tényleg van egy jelenet, amelyben Gyatlov vállalja, hogy felmegy a tetőre és megnézi a reaktort, de hányni kezd és más megy helyette. Ő volt az a Szitnyikov? Valós személy ezek szerint? ... De később is vitatják még a reaktorrobbanást. De lehet rosszul emlékszem.

Ami a búvárokat illeti, azok úgy olvastam, hogy utasításra merültek le a vízgyűjtőbe. Megdöbbentő, hogyan élhették túl. Azt elfogadom, hogy az a medence, mely a reaktor alatt volt (a földfelszín alatt) kevésbé számított sugárzásnak kitett helynek, de AZ ODA VEZETŐ ÚT mégiscsak 15 ezer röntgen sugárzású területen kellett, hogy keresztül vezessen. És ami azt illeti a vízgyűjtőben is kellett lenni pár röntgennek.

Diverzáns 2019.06.03. 21:38:48

@neiro: @Pour le Mérite:

SITNIKOV Anatoly Andreevich valós személy volt, Gyatlov helyettese. 1500 röntgenegység sugárzást kapott, 1986 május 31 -én halt meg, a robbanás utáni ötödik napon.

translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=ru&u=https://chnpp.gov.ua/ru/about/labour-glory-ru/geroi-likvidatory&prev=search

neiro 2019.06.03. 21:48:16

A búvárokat rosszul tudod. Ahogy benne van a sorozatban, az a vízgyűjtő - lényegében az erőmű alatti mély betonpince - veszélyt jelentett, ha a megolvadt reaktor fűtőanyag (összekevereve olvadt betonnal, homokkal stb.) átolvasztaná a reaktor beton alapját. A víz, ami odafolyt, ezredannyira sem sugárzott, mint a felszínen és a tetőn a szétszóródott fűtőanyag (ami egyébként szintén benne volt a sorozatban). A 3. blokk felől léptek be ahol a sugárzás többé-kevésbé normális szintű volt. Azért ők mentek le, mert ők voltak épp szolgálatban, ők voltak a felelősek azért a szektorért. Már korábban kiszivattyúzták addig, hogy a víz csak bokáig ért. Volt működő sugárzásmérőjük is.

Tehát a sorozat dramatizál, amikor Gorbacsovtól kérnek engedélyt, hogy feláldozzanak 3 embert; majd önkénteseket kerestek volna.

Szitnikov valós személy, Fomin őt küldte fel, hogy nézzen körül. És tényleg nem hitték el, amikor visszajött és beszámolt arról, amit látott. Ahogy korábban a reaktor műszakvezetőjének, Valerij Ivanovics Perevozcsenkónak sem hittek, aki a robbanás után megnézte mi történt, és a saját szemével látta a grafit reaktortömböt égni, és aki szintén meghalt kb. egy hónap múlva (ez is benne van az első részben).

A sorozatot rajta lehet csípni, hogy túldramatizál jónáhány helyen de ettől eltekintve alapvetően nagyon hűen adja vissza a történteket !

Kár ezekért a legendákért meg konteókért ami mindenfelé terjed a neten. Ha csak a tényeket nézed az is bőven elég.

Proud Mary 2019.06.03. 22:09:30

@Jericho 1: jajistenem, kérlek ne szólj bele ilyen dolgokba. tologasd a csattogós lepkéd tovább, és a ilyen dolgokat bízd azokra akik nem olyan puhapöcsűek, mint te

Dev_ 2019.06.03. 22:12:28

@Proud Mary: Ilyen röhejes nick névvel nem tudlak komolyan venni kedves Mari! :))))) Ne haragudj. :D

Dev_ 2019.06.03. 22:15:50

A másoknak való beszólást is lehet stílusosan csinálni. Úgy, hogy üssön a dolog. Mert mondjuk úgy sértő és becsmérlő, hogy van benne némi igazság. Mint tudjuk az fáj a legjobban. De szimpla és ostoba trágárkodás olcsó és azt minősíti jelentéktelenséggel, aki leírja a másiknak. Mint Proud Mariska esetében. Piti kis csóringer csupán.

kewcheg 2019.06.03. 22:30:03

Vlagyimir Iljics Koszigin utolsó bosszúja volt Csernobil.A Jóisten verje meg az összes kommunistát.

Teszt.Elek 2019.06.03. 23:14:15

Jó írás, de ami a rengeteg "érthetetlent" illeti az írás végén, az felesleges volt.
- "Érthetetlen, hogy egy atomerőműben nincs azonnal hozzáférhető doziméter és hogy katasztrófa esetén senki nem ellenőrzi folyamatosan a sugárzás szintjét." - van és ellenőrizték. Senki nem gondolta komolyan, hogy egy olyan baleset bekövetkezhet, ahová a 3-4REM-ig mérő dizométerek kevesek lesznek. A rend kedvéért, már 3-4REM is messze felette van annak, ami rendben lenne egy erőműben.

- "Érthetetlen, hogy a mentőalakulatok tagjaiban fel sem merült, hogy védőruhát kérjenek, miközben egy sérült atomreaktort oltottak." - Ugyan miért? Csernobil előtt senki nem tudta milyen veszélyes ez.. még a tudósok közül se mindenki, akkor miért pont a talpas kiskatona, vagy a tűzoltó tudta volna? Ráadásul egy olyan rendszerről beszélünk, ahol az információ szigorúan ellenőrizve és irányítva volt.

- "Érthetetlen, hogy tűzoltók, munkások, katonák ennyire tudatlanok legyenek a radioaktiv sugárzás veszélyeiről." - Ugyan miért? Lásd fentebb...

- "És végképp érthetetlen, hogy felelős vezetők hogyan voltak képesek tőbb figyelmet szentelni az eltussolásnak, mint emberek megmentésének. " - Nyilván nem éltél abban a rendszerben, de láthatóan még csak bele sem gondoltál milyen lehetett, különben ezen nem értetlenkednél. Azok a felelős vezetők tudták, hogy bármilyen.. mondom BÁRMILYEN komoly üzemzavar is jobb esetben az állásukba, rosszabb esetben a szabadságukba kerül. (igen, akkoriban az is menő volt még, hogy szabotőrnek nevezzék azokat, akik elrontottak valamit, mert olyan, hogy rossz oktatás, vagy hibás szovjet technológia egyszerűen nincs) Akkor gondoljunk kicsit bele, mennyi mentális gátat kellett lebontani ahhoz, hogy belássák egy olyan katasztrófáért felelősek, amely az emberiség sorsára van kihatással. Nem.. semmi meglepő, vagy érthetetlen nincs benne. Ahogy abban sincs, hogy azok lépték meg a fájdalmas lépéseket, akiknek ez nem került politikailag semmibe. De ha megnézed a filmet, akkor ezt remekül át is adják, szóval totál felesleges az értetlenkedés.

Blog Újság 2019.06.03. 23:15:16

@neiro:

"A 3. blokk felől léptek be ahol a sugárzás többé-kevésbé normális szintű volt" ---

Az erőmű alaprajza szerint a 4-es blokk épülete nem csatlakozott más épületekhez. Mindenképp szabad téren át kellett megközelíteniük. Vagyis olyan övezeteken át, ahol 15 -20 ezer röntgen (150-200 siveret) a sugárzás. Na EZÉRT hihetetlen számomra, hogy makk egészségesen odamentek, lemerültek, majd visszajöttek aztán tavaly lekezeltek a kamerák előtt Porosenkóval. Nem életszerű és nem is túl hihető (számomra legalábbis).

Dev_ 2019.06.03. 23:16:25

@Horváth András zöld dossziéja a Nagyi receptjeivel: Igen. Azóta is megbántódva nyeldesem könnyeimet, mély depresszióba esve. :-))))))) :DDDD

HARP3R 2019.06.03. 23:23:37

@Teszt.Elek: Te vagy a hatszázadik olyan hozzászóló, aki azt hiszi, hogy 1986-ban az átlagember semmit nem tudott az atomerőművekről, a radioaktivitásról és a sugárzásról. Érthetetlen, hogy miért hiszi ezt ennyi ember.

Arra gondolok, akik ilyeneket írnak, túl fiatalok és azt hiszik, 86 olyan régen volt, hogy akkoriban az oktatás gyermekcipőben járt. Nagyot tévednek. Én 1990-ban érettségiztem, 86-90 közt voltam középiskolás. Voltak nálunk szovjet cserediákok is. Egészen biztosan állítom: TANÍTOTTÁK nekik is, nekünk is a radiokativitás, meg az erőműveket. Sőt! A hidegháborúban még komolyabban is vették. MINDENKI képben volt ilyen témákban.

Urancityhero 2019.06.03. 23:38:12

Paks 2 pedig a magyar történelem legnagyobb lopása. És még k veszélyes is.

neiro 2019.06.03. 23:40:47

@Pour le Mérite: itt egy alaprajz, vesd össze a bejegyzés tetején levő fotóval!

carlwillis.files.wordpress.com/2011/08/chnpp_phase_ii_map_raw2.jpg

Szitnikov a két reaktor közötti "vent building" tetejéről nézett le.

Egyébként a sugárzás nem átlagosan és nem mindenhol volt annyi. Ekkore értékhez 1-2 méterre kellett lenned egy reaktorból kidobódot fűtőanyag-törmelékhez. Ahogy a HBO sorozatban is látszik, simán sétálgatnak 100-200 méterre az épülettől.

Ilyen törmelék a tetőn, és közvetlenül a reaktor mellett pl. "unit 4 reactor building" felirat alatti törmelékhalomban volt. Itt közelítették meg a reaktort a tűzoltók (ahogy a filmen is látszik)

Még nagyobb volt a sugárzás közvetlenül a felrobbant reaktor felett.

Teszt.Elek 2019.06.03. 23:47:50

@HARP3R: Hát persze.. nyilván az irodalom / dokumentáció ami a történéseket leírja is csak nagyzol amikor az információhiány kérdését feszegeti. Nem mondtam, hogy az emberek ostobák lennének, se azt, hogy teljesen tudatlanok, de azt feltételezni, hogy olyan bizonyossággal képben voltak a veszélyről, mint te vagy én ma, 30+ évvel az események után, hát kicsit távol áll a valóságtól.

Akkoriban egyszerűen nem volt annyi információ (főleg nem publikusan elérhető információ) a sugárzás káros hatásairól mint ma (többek között Csernobilnak hála) már van.

HARP3R 2019.06.03. 23:56:44

@Teszt.Elek: Éppen ezt mondom értsd már meg, hogy nem igaz. 1986-ban voltam középisolás, vagyis a csernobili katasztrófa idején, ÉS TANULTAM A RADIOAKTIVITÁSRÓL, ahogyan a szovjet középiskolások is. OKTATTÁK ezt az iskolákban. Felfogod végre? NEM csernobilnak hála van erről infó, hanem előtte is volt!!!!

Blog Újság 2019.06.04. 00:02:46

@neiro: Akik "simán sétálgattak 100 méterre az épülettől" azok mind meghaltak néhány napon vagy héten belül. Ez is kiderül a sorozatból (ami azért nem forrásértékű, tudományos mű). A búvárok, tűzoltók és BÁRKI (beleértve Szitnikovot, Legasovot vagy éppen Scserbinát) ha ilyen közel mentek a felrobbant reaktorhoz, halálos adag sugárzást kaptak. MINDENKI!!!

Éppen ezért tartom furcsának a 3 búvár esetét, hogy ők meg megúszták. Amúgy a térkép nagyon jó, amit ide linkeltél. Eddig nem láttam ennyire részleteset a 3-as és 4-es blokkról (köszi). Eddig úgy tudtam, hogy a 3-as és 4-es blokk nem egy épület volt. De úgy tűnik igen.

Diverzáns 2019.06.04. 00:09:43

@Pour le Mérite: @Teszt.Elek: Én is emlékszem a 80-as évek közepére. Emlékszem vetítettek nekünk oktató videót egy atomtámadásról a suliban. A hidegháborúban nagyon is komolyan vették egy atomtámadás lehetőségét. EZÉRT tudott erről sokat mindenki akkoriban. Mondjuk 85 után, amikor Gorbacsov kerül hatalomra, jött az enyhülés, de azért egészen 89-ig hidegháború elvtárs-tovaris korszak volt akkoriban. Gyerekként láttam az oktatófilmben, hogy mit kell csinálni, ha jönnek a csúnya amerikai bombázók, meg hogy egy atombomba után sugárzás is van.

Teszt.Elek 2019.06.04. 00:10:50

@HARP3R: Nagyobb betűkkel írj, hátha akkor lesz valami értelme is. Nem írtam sehol, hogy nem tanítottak semmit a radioaktivitásról. Én magam is tanultam róla, bár valamivel 86 után, viszont én is emlékszem még arra, hogy mennyire volt "mély" az akkor átadott ismeretanyag.

Ellenben azóta rengeteget olvastam Csernobilról, megnéztem számtalan dokumentumfilmet a témában és elég sok forrás támasztja alá azt a nézetet, amit képviselek.

Az emberek többsége egyszerűen nem volt tisztában a veszély valós nagyságával. Sem azzal, hogy az erőmű képes olyan sugárdózist generálni, ami bőven meghaladja azt, amit akár kisebb atombombák okoznának, sem azzal, hogy már relatív kis dózis is hosszú távú komoly egészség károsodást okozhat.

Még az orvostudomány is sok újat tanult a sugárbetegség biológiai hatásáról és lefolyásáról, akkor miért pont a mezei ember tudta volna, mi vár rá ha sokat bámészkodik, vagy túl közel megy az égő reaktorhoz.

HARP3R 2019.06.04. 00:20:07

@Teszt.Elek: Akkor sem értek veled egyet ne is haragudj! Nagyon is tisztában kellett lenniük egy hidegháborús időszakban a sugárzásról. Itthon is és kint is. A Szovjetunióban meg pláne. Az orvostudomány fejlődött, hogyne, de 1986-ban annyi egészen biztosan eljutott mindenkihez, amennyi annak idején hozzám is, nevezetesen, hogy egy atomerőmű hasadó anyagokkal működik és radioaktivitás az alapelve, pont mint egy atombombának. Elfelejted, hogy a 80-as években az akkori emberek számára az atomháború nem volt elvont fogalom. A hidegháború korában foglalkoztatta az embereket. Én gyerekként még fantáziáltam is róla és apámékkal beszélgettük: ha jönne egy atomtámadás, mit lehetne csinálni.

Teszt.Elek 2019.06.04. 00:32:43

@HARP3R: nem, nem felejtem el és nem, nem találgatok amikor leírok dolgokat, hanem azt írom le, amit láttam, olvastam az adott esemény kapcsán. Amit te leírtál és amit én leírtam vicces módon nem ütik egymást, csak valamiért elmész a nyilvánvaló mellett és csak azért mert az emberek tudtak a bombáról és féltek tőle, azt gondolod, hogy tisztában voltak az atomreaktorok veszélyeivel is, főleg akkor, amikor mindenki azt szajkózta, hogy azok biztonságosak és veszélytelenek.

Amúgy nem kell egyetértsünk, nincs azzal semmi gond. Csak annyit kérek, hogy ne tulajdoníts általam le nem írt gondolatokat nekem és főleg ne azok alapján próbáld megcáfolni amit írtam :)

neiro 2019.06.04. 00:53:02

@Pour le Mérite:

Miért halt volna meg mindenki ? Az erőmű négy blokkjában kb. 600-an dolgoztak aznap éjjel, és 186 tűzoltót riasztottak a tűzhöz. A többi reaktort le sem állították csak bő egy nap múlva, akkor is egy minimális létszámnak ott kellett maradnia, akik a leállított reaktor hűtését felügyelték. Ebből összesen 31-en haltak meg úgy, hogy a reaktor vagy a kilökődött fűtőanyag közvetlen közelében töltöttek néhány percet.

Nem egy ember - köztük Gyatlov - túlélték úgy, hogy bő fél napot vezérlőteremben voltak... nézd meg az alaprajzon hol.

De nem bánom, legyen akkor egy ilyen is, hogy Porosenko valaki másokat tüntetett ki :)
Az tény, hogy akkor nem kaptak semmit. Például az a tűzoltóparancsnok, aki először érkezett a tűzhöz - annak a Vaszilij Ignatenkonak a főnöke, aki a filmben szerepel - poszthumsz a Szovjetunió Hőse lett.

Úgyhogy zárásként és érdekességként ide linkelem a DP-5 sugárzásmérőt, amit a búvárokon és a tetőn dolgozó lapátos-ólomköpenyes likvidátorokon is megfigyelhettek - a hangját folyton hallani. Ez az, ami 200 röntgen/óra sugárzásig mér, ami egyáltalán nem volt a tűzoltóknak, akiket égő atomerőműhöz riasztottak, és amiből csak egy működött amit viszont figyelmen kívül hagytak azzal, hogy mivel kiakadt a maximumon, hibás. Pedig az eszköz egy kis beépített, kalibrációs célú sugárforrással is rendelkezik - videóban bemutatva - szóval össze lehetett volna vetni. Ez a DP-5A - volt DP-5B, és DP-5V is.

Nagyobb sugárzást úgy mértek vele, hogy a nyílást eltakarták egy ólom-fóliával, aminek az áteresztőképességét (hogy mennyit árnyékol) szintén a kalibrációs sugárforrással előzetesen megmérték. A műszer által mutatott értéket aztán ennyivel felszorozták.

www.youtube.com/watch?v=4yw9RQEiE8o

neiro 2019.06.04. 00:59:05

A többieknek meg, a tűzoltókat azzal riasztották, hogy kémiai robbanás történt, a tető ég amit kátránnyal szigeteltek, a reaktor érintetlen és folyamatosan hűtik, és a sugárzás nem haladja meg a 3-5 röntgen per órát.

Pont ahogy a filmben van.

Ilyenkor a tűzoltó megy, kérdés nélkül, a katonai függelem és fegyelem érvényes rájuk is.

Min vitatkoztok ?

Blog Újság 2019.06.04. 06:34:32

@neiro: Ami az áldozatok számát illeti: én úgy tudom 50-en haltak meg az erőmű dolgozói közül (köztük Gyatlov is, csak ő 95-ben) és még kb 250-en a kiérkező tűzoltók, bányászok, katonák, munkások közül. Ezek a poszt első két csoportja. Hagyjuk most a 3. és 4. csoportot, a likvidátorokat és a lakosságot, mert ezek körében nehezebben bizonyitható hogy miben haltak meg és egyébként is legtöbbjük csak évekkel kèsőbb hunyt el.

A kérdésem: mi a közös a 250 áldozatban? Nem az, hogy mind a reaktor 100-200 méteres közelében tartózkodtak védőruha nélkül huzamosabb ideig? (Ja és a számokról mit gondolsz? A 250-ről főleg?)

MaCS_70 2019.06.04. 07:18:53

Azoknak, akik szerint tudni illik, hogy sugárveszély van, ha ég egy atomerőmű:

Egy atomerőműben az éghető anyagok jellemzően nem a sugárveszélyes helyeken vannak. Ahhoz, hogy Csernobilnál egyáltalán megforduljon a fejükben az, hogy a tűznek köze van a reaktorhoz, tudniuk kellett volna, hogy az RBMK grafitot használ.

Már itt is számtalanszor leírták, és a filmben is kifejezetten hangsúlyos elem volt, hogy a tűzoltók egy cseppet sem aggódtak, mert úgy tudták, hogy a tető kátrányborítása ég. ("Legrosszabb esetben büdös leszek a kátránytól.")

Ugyebár maga az erőmű mérnöki vezetősége sem tudta, sőt, elképzelhetetlennek tartotta még jó néhány óráig, hogy a reaktor sérült lenne! (A "birka" tűzoltóknak bezzeg tudniuk kellett volna, mert a 80-as években tanították az iskolában... Jézusom...)

Egyébként feltételezem, hogy akkor sem jelentettek volna beteget a tűzoltók (szemben az egyik itteni nagy jellemmel), ha tudják, hogy a szinte biztos halálba mennek -- erről is esett már szó, nem kevés.

MaCS

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.04. 08:06:37

@HARP3R: Bocsi, de a Manhattan terv esetében sem voltak még tisztában vele azok sem akik az atombombával foglalkoztak közvetlenül. Majd pont a tűzoltók voltak vele tisztában? Én katonaként sok oktatást kapta az atomvillanásról. A sievert, röntgen, becquerel kifejezéseket ki sem ejtették a szájukon.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.04. 08:08:08

A vita felesleges. A tűzoltóra a katonai szabályok vonatkoznak. Mennie kell és kész. Szibéria rosszabb.

Proud Mary 2019.06.04. 08:51:38

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: trollkodtam a linkelt poszt alá megkúrt úrfi, gyere már oda és trollkodj vissza

neiro 2019.06.04. 09:45:27

@Pour le Mérite: A áldozatok száma mindig is óriási vita marad.

Az ENSZ hivatalos számai. Ketten meghaltak a robbanásban. Az erőműben dolgozók, a tűzoltók, és a likvidátorok közül összesen 134-en kerültek kórházba az ismert tünetekkel (hányás, szédülés, vérzés, égéshez hasonló sebek). 30-an haltak meg kórházban a következő hetekben, egy áldozat maradt a romok között. Ez 31, és sokaig ez volt a hivatalos szám.

2006-ban megpróbálták újra megszámolni, és akkor már beleszámolták az újságírót (fenn a cikkben), a helikopter legénységét, és 54-re jutottak (miután van abban bizonytalanság, hogy példáult Gyatlovot az áldozatok közé kell-e számolni ez akár felmehetne kb. 60-ra is).

Ez az 54 a hivatalos szám, ők azok akiket név szerint lehet azonosítani.

Voltak-e olyan áldozatok, akikről egyértelműen tudtak, de elhallgatták ? Például a három búvár sem az eredeti 31-ben sem a 2006-os 54-ben nincs benne. Elképzelhető, hogy vannak. Nagyon is következik a rendszer akkori működéséből. Másrészt később a glasznoszty idején se azóta egyetlenegy elhallgatott áldozat története nem került elő, nem bizonyosodott be. Ez már spekuláció-konteó kategória.

Hogy a sugárzás hosszú távon hány ember halálát okozta... A számok pár ezertől százezerig futnak. A legnagyobb számot a cikkben is idézett Greenpeace adta meg, durván 200 ezer. Ez olyan kérdés, mint a londoni szmog hány ember halálát okozta. Vagy a csalós dízel hány ember halálát okozta. Vagy Fukushima hány ember halálát okozta. Vagy a passzív dohányzás - mielőtt a kocsmákban, irodákban tiltották volna - hány ember halálát okozta. Ennek semmi köze a titkolózáshoz. Nagyon nehéz mérni. A matematikusok egyelőre a használandó statisztikai módszerben sem tudnak megegyezni.

százados 2019.06.04. 09:48:17

@MaCS_70: Szellemi fogyatékos az a tűzoltó, akinek azt mondják a kátrány ég a tetőn, majd kimegy és ezt elhiszi, mikor egy szétrobbant atomreaktor van az orra előtt!

Blog Újság 2019.06.04. 10:04:16

@neiro: 54 halott? És az a sok tűzoltó meg bányász, akiket a moszkvai 6-os kórházba vittek meghalni?

neiro 2019.06.04. 10:50:57

@százados: Ezt ne csináld, mert könnyű a fotelból, az egyik első jelzés, hogy a probléma komoly az először kiérkező tűzoltók vezetőjétől jött. A neve Vlagyimir Pavlovics Pravik, másfél hónap múlva meghalt.
A film jól ábrázolja azt, hogyan utasítja el, titkolja el a vezetés a számukra hihetetlen és elfogadhatatlan tényeket.

@Pour le Mérite:
134-en kerültek kórházba (majdnem kivétel nélkül a moszkvai 6-os kórházba).

Ami közös ebben a 31, illetve 54 emberben, hogy mindegyikük jelentős időt töltött el az alaprajzon látható, később betonnal lefedett területen belül; a tetőn vagy az épületben.

Az alaprajz már a szarkofág megépítését követő állapotot mutatja. Balra lenn van a betonnal lefedett turbina terem ott fejlesztették a villanyt (ami lenn jobbra félig látszik, az a 3. reaktor ugyanakkora turbina-terme).

A négyes reaktor körül látható vastag beton-falak a szarkofág falai.

És igen, ha készítenél egy emlékművet az áldozatoknak, 54 nevet tudnál felvésni. Még egyet kettőt hozzátehetnél, például Legaszovot aki percre pontosan két évvel a katasztrófa után öngyilkos lett, miután magnószalagra mondta azt, amit nem mondthatott el Bécsben (ahol egyébként egy világos, pontos, őszinte, nagyon alapos elemzést adott a történtetkről). Vagy egy autóbalesetben elütött behívott kiskatonát (ugye a vodka). Akkor eljutnál kb. 60-ig.

És kifutnál a nevekből ! Nem azért mert nincs több áldozat (tegyük félre most a sikeresen "eltitkolt"akat) hanem mert szinte lehetetlen egy sok évvel később diagnosztizált rákot egyértelműen csernobilhoz kötni; még komplex, fejlett statisztikai módszerekkel is!

MaCS_70 2019.06.04. 11:31:26

@százados: Te most innen, 33 év távlatából, a részleteket ismerve baromi okos vagy.
Kíváncsi lennék, hogy ott helyben hogyan teljesítettél volna, csak mert akkor vélhetően az (egyik) első lettél volna, aki felismeri azt, hogy maga a reaktor ég.

A tűzoltóknak a talajszintről fizikailag sem lett volna lehetőségük ezt meglátni, ezt maga a vezetőség, az erőmű szakembereivel is csak órákkal később ismerte fel, amikor Szitnyikov (többen megírták) a tetőről felmérte. (Nem sokkal élte túl...)

Szerinted tehát szellemi fogyatékosok voltak a tűzoltók azért, mert kintről érkezve nem adtak azonnal pontos helyzetelemzést arról, amit maguk a szakértő bentiek sem tudtak?

MaCS

MaCS_70 2019.06.04. 11:39:41

@Proud Mary: Gratulálok! Valóban sikerült trollkodnod egy szépet!

Csak hogy a többiek is láthassák:
atombuzi.blog.hu/2014/02/13/a_csernobili_baleset_okai

Kurt úrfi részletes reaktorfizikai elemzéséhez ennyit tudtál hozzáfűzni:
"jajjj megkúrt úrfi, ennyi hülyeséget.. ha csendben maradtál volna akkor jártál volna a legjobban."

Esetleg érveid is vannak, vagy simán csak rombolni szeretsz?
Pontosan mi a szakmai kifogásod az ott leírtakkal szemben?

Kurt úrfi nyilvánvalóan otthon van az atomreaktorok fizikájában és működésében kapcsolatos kérdésekben. (Bár sajnos nem tudom, hogy közlebbről mivel foglalkozik, de ezúton is köszönet a számtalan hasznos, szakmai irományáért.)
Hát te?
Érveket kérnék, szakmai érveket!

MaCS

Blog Újság 2019.06.04. 11:51:59

@neiro: Köszi az adatokat! Egy utolsó dolgot azért továbbra sem értek! 54-60 ember köthető direktben a nagy sugárdózishoz, amit azokban a napokban kaptak az ott dolgzók. Ez oké. De mi van a kivezényelt 186 tűzoltóval és két tucat bányásszal? Ők is a reaktor közvetlen közelében dolgoztak. Néhányuk bene van az 54-ben? Vagy egyikőjük sem?

százados 2019.06.04. 11:58:20

@neiro: Én nem csak fotelből állítom, amit mondok. Katonaként is ezt gondolom.

@MaCS_70: Igen. Továbbra is azt mondom: az a tűzoltó aki a lángokban álló és szétrobbant atomreaktort oltva is azt hiszi, hogy veszélytelen az egész és csak a tetőn lévő kátrány ég, az szellemi fogyatékos.

Kezdjük ott, hogy a robbanást ezer dolog mutatta: törmelék, megrongálódott épület-szerkezet, a tető eltűnése, rombolás mindenhol, elhajlott épületvasak .. stb. Mindezt ott a 4-es bokk mellett látni lehetett (már aki nem csukta be a szemét). Ebből minden épeszű tűzoltónak pontosan tudnia kellett, hogy az előzetes tájékoztató semmit nem ért és nagyon nem arról van szó, hogy csak a tetőn ég a kátrány.

A tűzoltók nem hülyék Még 86-ba a Szovjetunióban sem voltak azok. Ahogy kiért velük a riadókocsi pontosan tudták, hogy miről van szó.

HARP3R 2019.06.04. 12:05:24

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Bocs, de miután akkoriban is és ma is oktatási anyag az iskolákban (általános és középiskolában is) a radioaktivitás, illetve az atomenergia (igaz csak röviden), igenis ismerniük kellett a csernobili reaktort oltó tűzoltóknak egy sérült atomreaktor kockázatait!

MaCS_70 2019.06.04. 12:17:05

@százados: A tűzoltók egy égő épületet láttak -- a sötétben.

Éghetett ott bármi -- tulajdonképpen a reaktor kivételével.

Nem véletlen, hogy a filmben többször is hangúlyosan megbeszélik fizikusok és mérnökök, hogy EGY RBMK REAKTOR NEM ROBBANHAT FEL!!! Szinte kivétel nélkül az összes fontosabb szakértő szereplő, az élen magával Legaszovval is kimondja, hogy ez szerintük lehetetlen.

Kurt úrfi részletesen le is írta, hogy mégis hogyan volt ez lehetséges, és hogy erről akkoriban a szovjet oldalon nem tudtak.

Eleve senki sem feltételezte tehát, hogy a reaktorban robbanás történjen, azt pedig különösen nem, hogy olyan erejű, ami a 3000 tonnás (!!!) reaktorfedelet elmozdítja a helyéről, és még az épületet is félig lerombolja.

"A két robbanás erejét jól jellemzi, hogy a reaktor hűtőcsatornái fölött elhelyezkedő
hatalmas, 3000 tonna súlyú reaktorfedél körülbelül 50 méter magasra repült, a reaktorcsarnok tetejébe ütközött - kiszakítva a tetőszerkezetet -, majd oldalára fordulva visszazuhant a reaktorba."

Az életem véletlenek láncolata mentén úgy alakult, hogy szó szerint tucatnyi atomreaktorokkal foglalkozó mérnök és tudós fordul elő a családi, ismerősi, baráti körömben, akikkel az elmúlt 30 évben elég sokat beszélgettünk Csermobilról. Többen azt mesélték közülük, hogy másnap (igen, már tudták, hogy történt valami, és sejtették, hogy hol) és a következő napokban Pakson a műszakban folyamatosan azt próbálták kitalálni, hogy mégis mi a csoda történhetett, mert nem tudtak elképzelni olyan forgatókönyvet, hogy egy reaktor (akár VVER, akár RBMK) felrobbanjon.

Ennek megfelelően a tűzoltókat is úgy instruálták, hogy reaktortűz eleve szóba sem jöhet -- ég a tető, ég az épület, de az erőmű, köszöni szépen, működik (ami mellesleg még igaz is volt).

Ehhez képest szerinted a kivonuló tűzoltóknak kellett volna felülbírálniuk az erőmű szakembereit, és minden atomfizikus és mérnököt megelőzve megállapítani, hogy az általuk még csak nem is látott reaktor ég???

MaCS

MaCS_70 2019.06.04. 12:26:11

@HARP3R: Akkor Neked is: amikor a tűzoltók odaértek, szó nem volt annak még csak a légyfingnyi hátsó gondolatáról sem, hogy sérült atomreaktorról lenne szó. Az égő tetőhöz vonultak, hagyományos technikával, sőt, vízzel kezdtek oltani, ami reaktortűz esetén szigorúan tilos lenne (ugyebár városi-reakció).

Még hosszú órákig nem hogy nem ismerték fel, de minden vonalon, hivatalosan CÁFOLTÁK, hogy a reaktorral bármi gond lenne!!! A sugárzást is a műszerek méréshatára szerinti mértékben állapították meg (talán 3,6 vagy 4,6 R/h, valójában több ezer R/h) azzal, hogy kicsit magas, de nem vészes!

MaCS

MaCS_70 2019.06.04. 12:33:51

@MaCS_70: Bocs, a vízzel oltásról helyesen: városigáz-reakció. Pont ez okozta a katasztrófát, miután a sérült csövekből kiáramló víz a magas hőmérsékleten a grafittal reakcióba lépve szénmonoxidot és hidrogént képez.

Bár, jobban belegondolva, az oltóvízből egyetlen csepp sem juthatott el az égő grafitig, de fölötte felforrva remek radioaktív gőzt képezhetett.

Nem tudom, hogy a kivonuló tűzoltók mennyire voltak képben, de feltételezem, annyira azért kiképezték őket, hogy ha a reaktor égne valami csoda folytán, akkor vízzel oltani szigorúan tilos. (Ha pedig mégsem képezték i őket erre, az megint csak nem az ő hibájuk...)

Tehát önmagában az a tény, hogy vízzel kezdtek oltani, azt bizonyítja, hogy senkinek meg sem fordult a fejében az, hogy a reaktor égne -- és akkor, ott erre egyébként nagyon jó okuk is volt.

Persze ha páran az itteni kommentelők közül ott lettek volna, nyilván helyben megfejetették volna a rejtélyt és megoldották volna a helyzetet.

MaCS

százados 2019.06.04. 13:32:13

@MaCS_70: Na akkor még egyszer Cukorfalat

Az, hogy a szakemberek a vezérlőben, vagy a hivatalnokok az irodákban mit gondoltak az egy dolog. Hihették hogy nem robbant fel a reaktor vagy bármit. De amikor egy esetkocsi vagy riadóegység egy helyszinre ér, LÁTJA hogy mi a valóság. Nekik aztán mondhatják a fejesek, hogy a kátrány ég a tetőn, ha egyszer saját szemükkel látják hogy NINCS is már tető és szétrobbant az épület felső szegmense.

neiro 2019.06.04. 13:49:02

@Pour le Mérite: a 134 kórházba szállítottban benne vannak az erőmű mérnökei és technikusai, két biztonsági őr (hölgy), tűzoltók. Azok közül a bányászok ill. metróépítők közül, akik az erőmű alatti vájatokat készítették egy sem került kórházba.

Ezek a "közvetlen" áldozatok, nagyrészt direkt sugárfertőzés érte őket aminek azonnali és egyértelmű tünetei voltak.

További közvetlen, egyértelmű áldozatok köthetőek magához a robbanáshoz vagy egyéb balesethez mint a helikopter.

Hogy az ott dolgozó bányászok, katonák, takarítók, stb. közül hánynak rövidítette meg az életét a sugárzás, alattomosan, ezt nagyon nehéz megbecsülni.

Úgyhogy zárásképp, innen letölthető az ENSZ/WHO tanulmánya, amely legfeljebb pár ezresre becsüli az áldozatok számát (matematikai módszerekkel mérhetetlen):
www.who.int/ionizing_radiation/pub_meet/chernobyl-accident-health-effects/en/

Erre készítette a Greenpeace a fenti blogbejegyzésben is idézett tanulmányt, az ENSZ számára (de ha úgy vesszük nem a megrendelésére). Ők olyan 200 ezerre teszik ugyanezt.

Ebből a tarományból mindenki választhat magának egy kedvenc számot.

Proud Mary 2019.06.04. 13:55:39

@MaCS_70: hülyeúr, milyen érveket vársz a trollkodásra?

MaCS_70 2019.06.04. 14:08:32

@százados: Cukorfalat a jó nénikéd...

Akkor még egyszer:

A tűzoltóknak miért kellett volna többet látniuk annál, amit azok láttak, akiknek a helyzetük és a tudásuk is sokkal többet engedett "látni"? Valami csodaszemű tűzoltók szolgáltak ott, akik beláttak az épületbe és hirtelen megvilágosodva az erőmű üzemeltetőit felülmúló reaktorfizikai ismeretekre tettek szert?

Őket épülettűzhöz riasztották, és azt is láttak, láthattak. A reaktorba konkrétan nem láthattak be, az viszont triviális volt, hogy nem atomrobbanás történt.

Azt, hogy a reaktor sérült meg, NAPPALI FÉNYBEN, a TETŐRŐL egy MÉRNÖK ismerte fel, miután DIREKT EZT KERESTE.

A tűzoltóknak erre SÖTÉTBEN, RÁLÁTÁS NÉLKÜL, ELLENTÉTES INFORMÁCIÓK BIRTOKÁBAN, SZAKISMERET NÉLKÜL esélyük sem lehetett. Arról az elhanyagolható apróságról nem is beszélve, hogy éppen egy kissé talán elfoglaltak voltak azzal, hogy azt a munkájukat végezzék, amiért odahívták őket.

Úgyhogy sem OKUK, sem LEHETŐSÉGÜK nem volt arra, hogy felismerjék, hogy a reaktorral van gond.

MaCS

százados 2019.06.04. 15:09:37

@MaCS_70: Te komolyan azt gondolod, hogy egy irodából és nem a robbanás helyszínén lehet többet tudni egy kialakult katasztrófa helyzetről? Erre már nem tudok mit mondani.

A reaktor megsérüléséről (felrobbanásáról) Szitnyikov főmérnök-helyettes tájékoztatta hitelt érdemlően a vezetőket, mert egy szomszédos épületről megszemlélte (ami miatt 5 nappal később meghalt egyébként). DE azt a tűzoltók is látták, hogy nem a tető ég, hanem az épület robbant fel, mely esetben a reaktor is megsérülhetett. Ehhez nem kell atomfizikusi diploma, csak két szem és józan ész.

Vitánknak nincs már értelme szerintem, mert fatalistákkal, akik csak a saját mantrájukat hajtogatják korlátolt módon, én nem látom értelmét vitatkozni.

Equalizer. 2019.06.04. 15:39:10

@százados: Szerintem hagyd rá. Az életben meg nem győzöd arról, hogy nem csak atomfizikai doktorátussal lehet észlelni egy épület felrobbanását, hanem egyszerű józan ésszel is. Az ilyenek nem győzhetőek meg akkor sem, ha az orruk előtt van bárminemű bizonyíték, mert mérhetetlenül beképzeltek, önhittek és korlátoltak. Az idődet fecsérled csupán. Hagyd rá!

Blog Újság 2019.06.04. 15:42:47

@neiro: Akkor tehát 134. Ez a vége. A posztban 51 erőművi áldozat + 237 katasztrófa elhárító szerepel, az összesen 288. Minden további haláleset már kevéssé bizonyíthatóan hozható összefüggésbe a balesettel.

Akár 134, akár 288 megdöbbentően kevés, a 15 ezer röntgenes, vagyis 150 sievert sugárzáshoz képest. De ahogy írtad , csak kevés helyen volt ekkora érték. Elfogadom! Köszi az infókat! Szervusz!

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2019.06.04. 16:00:53

@HARP3R: Ugyanmár! Te tudod milyen sugárzások vannak, milyen az áthatoló képességük és mennyire károsak? Milyen káros anyagokkal hogy kerülhetsz kapcsolatba?Na! becsületesen! gugli nélkül!

neiro 2019.06.04. 16:43:29

@Pour le Mérite:

Menjünk rajta végig még egyszer.

134-en betegedtek meg sugárbetegségben (hányás, vérzés, égési sebek, stb.) Szinte mindnyájan a moszkvai 6.sz korházba kerültek. 29-en meghaltak. A többiek - volt aki maradandó sérülésekkel, bő fél év gyógyulás után - de élve elhagyták a kórházat. Például Alekszander Juvcsenko, reaktortechnikus, aki nyitva tartotta a reaktorterem nehéz vasajtaját annak a két gyakornoknak, akiket Akimov küldött be a reaktortérbe, hogy a szabályzó rudakat kézzel leengedjék, nagy bőrfelületen égésekkel, több helyen átültetéssel stb. stb.. Egy ember a örökre a romok alatt maradt, a neve Vlagyimir Nikolajevics Sasenuk. Még egy további ember - aki bizonyítottan 400 röntgent kapott, és ott volt a 134 között, de elhagyta a kórházat - rákban meghalt pár év múlva.

Ez a hivatalos 31 halálos áldozat, amit az ENSZ számontartott 20 évig.

2006-ban, a 20. évfordulán az ENSZ újra átvette a listát. 13 főt még felvettek a listára, köztük a lezuhant helikopter legénységét. Így most a hivatalos névsor 54. Ekkor készült a fent linkelt FAO tanulmány is.

Nincs 134 fős, sem 288 fős lista.

Mindenki érzni nem ennyi volt a valós halálos áldozatok száma. Ezt már matematikai / statisztikai módszerekkel is nagyon nehéz megmondani.

Szerinted megdöbbentően kevés ? szerintem megdöbbentően sok.

Blog Újság 2019.06.04. 17:36:13

@neiro: Most 31 + 13 főről írsz. Ez 44 halálos áldozat. De egy korábbi kommentedben azt írtad (idézem):

"134-en kerültek kórházba (majdnem kivétel nélkül a moszkvai 6-os kórházba)."

aztán pedig azt írtad:

"... a 134 kórházba szállítottban benne vannak az erőmű mérnökei és technikusai, két biztonsági őr (hölgy), tűzoltók."

Ezek szerint csak van 134-es lista!

neiro 2019.06.04. 18:16:08

Persze de nem mint a halálos áldozatok listája, hanem legfeljebb mint komoly sugárzást elszenvedők & emiatt kórházban ápoltak listája.

Abban teljesen igazad van, hogy nem 13 hanem 23. Sőt Sasenuk is másnap halt meg (ráomlott egy gerenda a halálos sugárdózis mellett) a helyi kórházban. Aki a romok alatt halt meg, a neve Valeríj Kodemcsuk.

Mindezeket a pontatlanságokat leszámítva, az ENSZ hivatalosan 31 halálos áldozatot tartott számon 2006-ig, és 54-et azóta.

gigabursch 2019.06.04. 19:13:11

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Akkoriban volt ez a kérdés:
- Katona! Mit kell csinálni, ha atomvillanást lát?
- Jelentem, jól meg kell nézni, mert több ilyen nem lesz az életemben!

kicsit morbid, de hát ez egy olyan kor volt...

Panzerjäger_ 2019.06.04. 21:39:40

@neiro: Benne van az 54-ben Vaszilij Ignatyenko? Az a szegény tűzoltó, aki a harmadik részben hal meg?

neiro 2019.06.04. 22:23:20

@Argus.: Benne igen, az első hivatalos 31-ben és 2006-tól az 54-ben is. Ő volt az első tűzoltó a tetőn. Akimov és Toputnov is benne van, akik a reaktort kezelték majd Gyatlov utasítására kézzel próbálták a hűtővíz szelepeket nyitni az első részben.

Most végeztem az utolsó résszel. Nem kicsit lett hatásvadász (a tárgyalás nem így történt, KGB sem stb. stb.) de ettől még nagyon jó !

A halál hídja a turistáknak szóló sztori amit az önfeláldozó búvárokkal együtt kajál az internet de úgy néz ki a KGB minden nyomot eltüntetett mert a sem a 31-ben sem az 54-ben nincs egyetlen halálos áldozat a vasuti hídról bámészkodók között. Nem is szólva Borisz Serbináról aki faszán beletanult az atomreaktorok műkodésébe.

De komolyra fordítva. Senkit se tévesszen meg, az ENSZ 31, ill. 54 "csak" azok az áldozatok akiket név szerint lehet azonosítani. Sokan lehetnek, akik évekkel később meghaltak rákban, ami a csernobili sugárzás következtében alakult ki. Csak nem lehet őket egyértelműen összekötni.

HARP3R 2019.06.05. 08:53:54

@neiro: Nem tudod véletlenül mikor halt meg és miben Nyikolaj Fomin főmérnök? Nem találtam erről semmit eddig!

Pervenimus 2019.06.05. 10:02:19

@HARP3R: Fominról mi sem találtunk semmit! A film végén annyit tesznek közé róla, hogy 5 éves börtönbüntetése után kiszabadulva dolgozott még egy erőműben. De azt mi sem tudtuk kideríteni, hogy jelenleg is éle e még.

neiro 2019.06.05. 10:44:23

A film pontatlan. Fomin megpróbált önygilkos lenni a tárgyalás előtt (ezért elhalasztották a tárgyalást), összetörte a szemüvegét és megpróbálta az ereit felvágni.

A tárgyalás után megkezdte a börtönbüntetését, de átkerült a rybinszki kórházba, a foglyok számára fentartott mentális osztályra. A Jaroszlavi Orvostudományi Intézetben mentális betegnek nyilvánították, így korán szabadult - 1990. október 26-án egy civil pszichiátriai klinikára került át. Amikor ott gyógyultnak nyilvánították, a Kalinin Atomerőműben (Udomlja város) kapott valamilyen munkát. Onnan ment nyugdíjba 5 év után, és ma is Udomljában lakik. Máig igazságtalannak tartja a büntetését, bűnbaknak tartja magát.

Brjuhanov is él még. De ha meghaltak azóta, teljesen megfelejtkezett a világ róluk, és ők is így akarnák.

Nem tudom elfogadtok.e orosz ill. lengyel forrást:
www.mn.ru/newspaper/zoom/68777
wiki.czarnobyl.pl/wiki/Niko%C5%82aj_Fomin

Pervenimus 2019.06.05. 10:51:32

@neiro: Köszi az infókat! Kiegészítjük vele a posztot!

neiro 2019.06.05. 10:56:39

A film hatásvadász zárómondata között: "A hivatalos szovjet adat 31 halálos áldozat, ami azóta sem változott". Ezek megátalkodott a szovjetek, de hogyan lehetne új szovjet hivatalos adat ?

Wildhunt 2019.06.05. 11:03:24

@százados: nem kötekedés, de akkor katonaként: ha parancsot kapsz egy megerősített állás megrohamozására, megtagadhatod azzal, hogy nem csinálod, mert öngyilkosság? Nem lesz következménye?

neiro 2019.06.05. 11:05:01

@Pervenimus:

A wikin van egy angol nyelvű lista a hivatalos 31 áldozatról, de ez nem lehet teljesen pontos, mert Leonyid Pertovics Teljatnyikov őrnagy, aki a tűzoltók regionális parancsnoka volt, és a legenták szerint seggrészegen érkezett a helyszínre, viszont óriási balhét vágott le Brjuhanovnak, hogy mi történik az embereivel, majd őt is a 6. kórházban ápolták hónapokig, a Szovjetunió Hőse csak a későbbi, 54 fős áldozatok között szerepelhet. Tehát egyvalaki hiányzik.

en.wikipedia.org/wiki/Deaths_due_to_the_Chernobyl_disaster

százados 2019.06.05. 11:25:22

@neiro: Esetleg azt nem tudod, hogy Borisz Scserbina miben halt meg 1990-ben (70 évesen)? Elég idős volt a természetes halálhoz is, de lehet, hogy Legraszov "jóslata" alapján (aki előre megmondta neki, hogy max 5 évet él még a bekapott sugárzás miatt) valóban a csernobili radioaktiv hatások miatt hunyt el.

@Wildhunt: A hadsereg nem így működik. De nem küldjük halálba a katonáinkat értelmetlenül. Például fegyver nélkül, lőszer nélkül. Legalábbis igazi tiszt nem tesz ilyet. Csernobilnál a védőfelszerelés volt a "fegyver" a káros hatások ellen.

Periodista. 2019.06.05. 12:41:34

Érdekes, hogy Fromin és Bruhanov ma is makk egészsègesek és egy deka sugárzást nem kaptak, holott a végzetes éjszakán ők is Pripjatyban voltak, majd az erőmű 3-as blokkjának irodájában is megfordultak (amikor felküldték szegény Szitnyikovot a tetőre, hogy megnézze fentről a 4-es reakort).

mutatis mutandis 2019.06.05. 15:48:44

@neiro: @százados: @Periodista.: Az utolsó, ötödik epizód szerint Scserbina és Legraszov is betegek voltak már az 1987-es tárgyalás idején is. Valószínűleg rákbetegek. Így azt gondolom: Scserbina rákban hal meg, Legraszov ugyan megöli magát, de ha nem teszi, ő is daganatos betegség miatt hal meg.

Wildhunt 2019.06.05. 20:33:02

@százados: "nem küldjük halálba..." nem ugyanazt a történelmet tanultuk...

neiro 2019.06.05. 23:30:03

@mutatis mutandis:

Ez a sorozat egyetlen komoly gyenge pontja. Annyira pontosan ad vissza minden kis részletet, az épületektől kezdve az öltözeteken át a járművekig, a történteket, a szereplőket, és a kor általános hangulatát, hogy amikor a drámai hatás kedvéért eltér a valóságtól, ez is 100% valóságnak érződik. Pedig rengeteg eltérés van:

- Legaszovnak nem kellett botrányt rendeznie a Kremlben
- Serbinát nem kellett utasítani, hogy vigyen már magával egy fizikust (egyébként is szervetlen kémikus, a tudományok doktora)
- nem dobnak ki senkit egy helikopterből ha nem tudja érthetően elmagyarázni a nukleáris reaktor működését
- nem lőnek le semmilyen helikopterpilótát ha nem repül a reaktormag fölé
- nem kellett megvárni míg a katonák parancsnoka beül egy ólmozott GAZ-66-ba, hogy végre mindenki elfogadja, hogy a reaktor is megsérült (a mérés egyébként megtörtént, de addigra már mindenki tudta)
- nem kellett megvárni, hogy Frankfurtban eltiltsák a gyerekeket a játszótérről, hogy elkezdjék a várost kiüríteni (27-én 14:00-kor kezték el, és Forsmarkban másnap 28.-án mértek magas adatokat és tudta meg a világ).
- sem Legaszov sem Serbina nem töltöttek annyi időt a helyszínen, hogy megbetegedhettek volna
- nem hárman szervezték és felügyelték az egészet
- nem titkolta el Legaszov a reaktor tervezési hibáit Bécsben, csak a hangsúlyt az emberi tényezőre tette
- vodkán kívül ittak mást is
- nem kellett tanúskodnia (na jó ezt tudjuk, a KGB ügyesen eltitkolta)

És lehetne a sort végtelenségig folytatni. Bármennyire is hű, bármennyire is érdekfeszítő, nem dokumentumfilm.

Paracord 2019.06.06. 09:38:44

@neiro: Ezek szerint Scserbina vegyész volt?

neiro 2019.06.06. 22:44:30

Jaj dehogy én írtam hülyén, Legaszov volt kémikus professzor.

Paracord 2019.06.06. 23:47:40

@neiro: Azért arra kíváncsi lennék, hogy mi volt Scserbina esetében a halálok? Legaszovnál már soha nem fog kiderülni, hogy volt e rákja (hisz felakasztotta magát).

Mellesleg szerintem április 26 után voltak ők éppen elég munkaórát az övezetben, hogy kapjanak egy jó adag sugárzást, ami aztán a rák egyik válfaját okozhatta mindkettejüknél. Sevcsenkó 100 órát filmezett ott és 10 hónapot élt utána.

Argus_ 2019.06.07. 00:17:46

Bennem csak két kérdés merül fel a sorozat után, amir eddig senki nem tudott válaszolni.

1.) Hol van a 4-es blokk vezérlője? (Egy épületben van e vele és ha nem, hány méterre van tőle?)

2.) Hová megy a végzetes éjszakán Akimov és Toptyunov (önfeláldozóan elzárnak valami szelepeket) és van e értelme annak, amit csinálnak? Ilketve pontosan HOL vanna???

neiro 2019.06.07. 08:24:33

@Paracord: Nem lehet tudni, Serbina nincs rajta a hivatalos áldozatok 54-es listáján. Azok, akik nem lehettek rajta az 1987-ben kiadott halálos áldozatok listáján (a 31 főn) például Sevcsenkó vagy Teljatnyikov őrnagy bizonyítottan komoly adag sugárzást kaptak és hónapokkal/évekkel később rákban haltak meg. Őket a WHO az adatok 2006-os felülvizsgálatakor tette fel a katasztófa KÖZVETLEN áldozatainak listájára. Serbina vagy nem rákban halt meg, vagy nem lehet sugárzáshoz kötni.

(és, ezek az emberek "mellesleg" láncdohányosok voltak, a filmben legalábbis ... )

@CriticalMaster: alaprajz, a vezérlőtermet megtalálod rajta rögtön:

carlwillis.files.wordpress.com/2011/08/chnpp_phase_ii_map_raw2.jpg

Akimov és Toptunov jobbra indulnak el a felmennek a a 7. emeletre, hogy kézzel kinyissák a vészhűtés szelepeit. Ezzel hűtővizet áramoltatnak a reaktorba. A vezérlőteremből jobbra indultak el, majd még a 4. reaktorblokk épületén belül balra fordultak, ott van egy lépcsőház, ezek a dolgok az ott, nagyjából az épület középvonalánál vannak. A robbanásban a betonfalak megsérültek, a csövek eltörtek, működő sugárzásmérőjük nem volt, bokáig vízben és reaktor-fűtőanyag törmelékeiben mászkáltak, eközben kb. 1500 röntgen sugárzást kaptak, és a moszkvai 6. kórházban haltak meg májusban.

Abban a tudatban tették, hogy a reaktor érintetlen, ilyenkor a reaktor hűtése szó szerint létfontosságú. Mivel a reaktor felrobbant, amit addigra már Perevozcsenko - a művezető aki a reaktortereben látta a reaktorfedél részeit a gőztől elmozdulni - elmondott nekik (csak teljesen hihetetlennek, elképzelhetetlennek gondolták) semmi értelme nem volt.

Pervenimus 2019.06.07. 14:40:16

@neiro: Bejelöltem az általad idelinkelt alaprajzra, hogy szerintem melyik helyiség az atomreaktor és melyik a vezérlő. Szerinted stimmel ez így?

mentorosh lecsó 2019.06.07. 14:54:50

Ez az HBO sorozat kicsit plágium gyanús nekem... :)))

Kísértetiesen hasonló dramaturgiát és jeleneteket tartalmaz Frederik Pohl 1987-ben megjelent azonos című könyve (Csernobil). A magyar fordítás 1988-ban készült, Molnár István munkája.

A HBO minisorozat, egy-az-egyben másolja a könyvben illusztrált látványvilágot, történéseket és dialógusokat. A szerző nevét (Frederik Pohl) viszont sehol sem lehet a film végén olvasható listában látni...

Nem eget rengető dolog, csak furcsa...

neiro 2019.06.07. 17:49:42

@Pervenimus: Persze hogy stimmel.

Van több jó ábra is a neten, itt egy másik.

www.offgridweb.com/survival/nuclear-near-miss-draining-the-chernobyl-reactor/#chernobyl-nuclear-reactor-disaster-radiation-ukraine-5

Balra van a turbinaterem, jobbra a reaktor (olyan metszet mintha az előző rajzon függőlegesen húznék egy vonalat a négyes reaktor közepénél). A kettő között az a folyosó, ahol a vezérlőszoba is van (19-es számmal jelölve). Ahol a reaktor körül az a sok vékony kék vonal van, azok jelzik a hidegvíz vezetékeket, nagyjából ott kellett Akimovnak és Toptnovnak a sok csapot egyesével kinyitogatni (az előző kérdéshez).

Pervenimus 2019.06.07. 20:45:28

@neiro: Köszi szépen. Jók és hasznosak ezek az alaprajzok!

Rozsdalovag 2019.06.08. 13:12:41

A film végén a kiegészítések közt az jelenik meg, hogy a bányászok közül, akik a reaktor alá fúrtak kézi erővel 100 ember nem érte meg a 40. életévét. Az 54-es áldozatszám már csak miattuk is kizárt!

Secretus Rector 2019.06.08. 15:34:01

@Rozsdalovag: Ha CSAK a tűzoltókat, üzemi dolgozókat, operátorokat és bányászokat nézzük az is legalább 200 fő. Ennyi a biztos haláleset a reaktor robbanással összefüggésben. És még 4-8 ezer olyan, ami közvetett módon utal arra, hogy a sugárzás a halálok.

Secretus Rector 2019.06.09. 13:37:28

Ha van valaki, aki esetleg tud valamit Boris Stolyarchuk sorsáról és megírná, annak hálás lennék nagyon. @neiro:

Boris Stolyarchuk ott volt a katasztrófa éjszakáján a vezérlőben, ám nem vállalta, hogy Akimovval és Toptyunovval együtt elmegy kézzel megnyitni a szelepeket a reaktor vízzel való elárasztása érdekében. A másik kettő 15 napon belül meg is halt, de ő túlélte. De azt nem tudom mennyivel. Esetleg ma is él még?

Equalizer. 2019.06.09. 13:54:25

борис столярчук чернобыль

EcceHomo 2019.06.10. 20:38:04

@mentorosh lecsó: Pohl könyve valóban nem rossz, de (1987-ben írta!) a reaktor magjában történt kis méretű, helyi nukleáris robbanást jelöl meg a kiváltó oknak (84. és 86. oldal). A film sokkal inkább támaszkodik a 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott Szvetlana Alekszejevics 2013-ban megjelent "Csernobili ima" (Európa Könyvkiadó 2016.) című könyvére. Az írónő közel 2 évtizedet szánt a téma feldolgozására, - ez alatt az idő alatt rengeteg olyan emberrel beszélt, akiket pl. likvidátornak rendeltek a katasztrófa helyszínére, vagy olyan özvegyekkel, akik elveszítették férjüket, és utánuk csak oklevelek és kitüntetések maradtak... Azért is ajánlom a könyvet elolvasásra, mert Csernobil említésére szinte mindenki elsősorban Ukrajnára gondol, holott a baleset időpontjában uralkodó szélirány miatt Fehéroroszország területe kapta a levegőbe jutó 50x10ahatodikon Curie radionuklid 70%-át! Az ország területének több mint 23%-a fertőződött cézium-137-tel, - összehasonlításként: Ukrajna esetében ez 4,8%, Oroszországnál pedig 0,5% volt. Több mint 1,8 millió hektár termőföldön haladja meg a sugárfertőzés az 2 Ci/km2-t, és mintegy 0,5 millió hektár stroncium-90-nel szennyeződött. A tízmillió lakosból ez 2,1 millió embert érint, közöttük 700 ezer gyermeket...

neiro 2019.06.11. 12:44:25

@Rozsdalovag:
(illetve mindenki)

Nincs a film végén megjelent szövegekkel gond, mint a 100 bányász vagy a halál hídja, de vegyétek figyelembe, hogy "úgy becsülik" felvezetéssel kerültek oda; ráadásul forrás nélkül. Ki becsüli ennyire az ENSZ/WHO ? a Greenpeace ? stb.). Továbbá azt is vegyétek figyelembe, hogy a film jól vegyít a 100%-osan valós részektől a drámai, interneten elterjed "köztudomású" sztorikon át a teljes fikcióig (mint a tárgyalás). Nem dokumentumfilm.

Ami az áldozatokat illeti. A katasztrófának közvetlenül, bizonyítottan 31 áldozatát tartották nyilván 1987 óta. Ezt a számot 2006-ban felülvizsgáltak, azóta összesen 54-et. Mennyi áldozata lehet ezen felül a katasztrófának ? Feljebb írtunk már a különböző becslésekről, ezek terjedelméről, megbízhatóságáról, matematikai megalapozhatóságról, illetve hiányáról. Aki a becsülhető áldozatok számában fix pontokra próbál hagyatkozni (itt ezt olvastam, ott az volt a film végén stb.) és ebből összerakni valamit, ingoványos talajra kerül.

Secretus Rector 2019.06.12. 07:28:25

Az áldozatok számának hiteles és pontos megismerése mission impossible.

Érdekes viszont a poszt utolsó mondata: ha olyan sokan haltak meg akkoriban csak mert Csernobil körzetében tevékenykedtek (mentettek, oltottak, bányásztak stb) és 30 km sugarú körben itélték veszélyesnek az ott tartózkodást, akkor miként élhette túl az említett trió (Bruhanov, Fomin, Sztolyarcsuk) amikor ők aznap szinte végig a reaktorépületben tartózkodtak? (Méterekre a felrobbant és sugárzó 4-es reaktortól.) És hogyan lehet, hogy ma is makk egészségesek?

Sajtószoba_ 2019.06.12. 07:59:07

@Secretus Rector: A radioaktiv sugárzással kicsit átestünk a ló túloldalára. A valóélet megmutatta: túlélhető a sugárzás még közvetlen közelről is, ha nem direktbe kapjuk. Sztolyarcsuk például nem nyitott ajtót a reaktor teremre, nem ment a szelepekhez a reaktorterem falához (mint Akimov), nem oltott a tetőn (mint Ignatyenko) és nem ment a nyitott reaktor épület fölé (mint Szitnyikov), igy túlélte annak dacára hogy a végzetes éjszakán a 4-es blokk épületében volt.

barionmann 2019.06.18. 13:59:39

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
Hát ez az. Biztos, hogy tudták a kiérkező tűzoltók, hogy nem egy sima tűz van, hiszen fémes ízt is éreznek a szájukban, de azt tutira nem tduták, hogy mekkora lehet a baj. A sugárzásnak egyetlen egy szemmel is jól látható (bár a tűz közelében lehet nem lehetett látni) bizonyítéka volt, amit Gyatlov szépen le is fitymál, az pedig a sérült reaktor felett sejtelmes kéken derengő Cserenkov sugárzás. Persze ebből sem lehet megállapítani a mértékét, de a tényét nem cáfolja. Az viszont, hogy valaki felsimerje a Cserenkov sugárzást, már tényleg szakembernek, de legalábbis jól képzettnek kell lennie... (Egyébként gúgli nélkül, alfa, béta, gamma (és persze UV, Röntgen, de ezek fasorban sincsenek a gamma energiájához képest az EM spektrumon), neutron)

Nietzsche_ 2019.08.25. 08:48:09

Remek poszt, áttekinthető, világos és valósághű leírással. Összesen 53 857 megtekintés. Bravo. Ami a sorozatot illeti: 4 részbe is belefért volna, de így is szinte sokkoló. Jó, hogy elővették a témát még ha ennyi idő után is.

Kovács Istvan 2019.09.06. 00:35:23

@neiro: De azért ne feledjük a "józan ész" faktort se azon tényezők közül, melyek az áldozatok számát határozzák meg. Akkora sugárdózis mellett, mely a katasztrófa után 30 km -es körben 36 órán keresztül érte az embereket, kellett, hogy következménye legyen. Mégpedig egészségi következménye. Csupán a szám a kérdés. Az viszont nem, hogy a hivatalos áldozatszámhoz bizony hozzá kell adni valamennyit.

Szingularitás. 2019.11.02. 19:14:58

Borisz Sztolyarcsuk, Viktor Bruhanov és Nyikolaj Fomin túlélése és hogy még ma is makkegészségesek, illetve hogy a búvárok majd ki csattannak az egészségtől még mindig megdöbbentő számomra.

¿Qué tapas hay? 2020.02.16. 19:10:51

Szép, visszafogott poszt ez, lehetőség szerint kerüli a túldramatizálást. A benne lévő tévedéseket nem rónám fel a poszternak, lévén az interneten erről az eseményről több téves és hamis információ található, mint valós. Nehéz ilyen alapanyagból dolgozni. Néhány apróságot találok megjegyzendőnek:
1) A katasztrófa-elhárítás gyakorlatilag azonnal megkezdődött, amint a létesítményi, illetve az állami tűzoltóságot riasztották. A köztársasági rendőrség és polgári védelem napkeltétől dolgozott az erőműben és Pripjatyban (ez a 26-án készült Nazarenko-filmben tökéletesen látható is). A város kiürítését még azelőtt elkezdték szervezni (26-án délután), mintsem a városban a sugárzás szintje a kitelepítési beavatkozási szintet elérte volna.
2) A búvárokról: a halott búvárok mítosza annyira szép és megható, hogy mindenki elhiszi, noha maga Ananyenko évekig küzdött azért, hogy elhiggyék, hogy nem halt meg. (L. a feljebb belinkelt Szojuzcsernobil-visszaemlékezést) Amúgy nem merültek ők sehová, különösen nem a lokalizációs medencékbe, mert az fizikailag lehetetlen lett volna. Az ő feladatok a két, egyenként, üzemszerűen 1900 köbméter vizet tartalmazó medence vizének leengedése volt. Ezt a reaktorépület északi oldalán, félig a föld alatt lévő közműfolyosóról lehetett megcsinálni. A vállalkozásnak (utólagos értékeléssel) nem maga a folyosón végzett munka volt a legveszélyesebb része, lévén ez az épületrész az épület reaktortól legtávolabb fekvő része, img.index.hu/imgfrm/2/7/7/0/BIG_0015782770.jpg amit a sugárzástól a hermetikus tér falazata, a lokalizációs medencék vize árnyékolt. A búvárok az épületen belül mozogtak végig, az út legveszélyesebb része az volt, amikor a V-blokkról átlósan át kellett vágniuk a szállítófolyodón, a "B"-blokk északi részébe vezető bejárathoz. Ugyanis a robbanást követően egy szép adag törmelék hullott le a reaktorcsarnokból a függőleges szállítóaknán keresztül a szállítófolyosóra, amit nem tudtak elég nagy ívben kikerülni.
(Amúgy kitűnő ötlet volt az alaprajzot betenni, ahhoz csak annyit, hogy több darabból összeállítva az épület több szintjét mutatja. Az "A", "B" és "V"-blokki részeken a +12.50m szintet, a "G"-blokk gáztalanítói részén a +10.00m szintet, a turbinacsarnoki részen a +12.00m-t.)
3) Az áldozatokról: Továbbra is tartom a régi ajánlatomat, hogy aki a második közvetlen, azonnali áldozat nevét (Hogyemcsukon felül) meg tudja mondani, azt meghívom egy pezsgős vacsorára. Egyes források említenek egy szívrohamos/infarktusos esetet, de ennek az áldozatnak a nevére nem sikerült még ráakadni. A balesetben, és az azt követő hét napban két (2) ember halt meg: Hogyemcsuk azonnal a helyszínen, Sasjenok a pripjatyi kórházban 26-án. A következő áldozat Alekszandr Lelecsenko volt a kijevi kórházban, május 7-én.
A nevesített szereplők közül azért megemlíteném Alekszandr Juvcsenkót, aki 2008-ban halt meg 47 éves korában, egyértelműen az elszenvedett sugárterhelés következményeként.

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: "Csernobilban természetes uránt használtak, ezért a hűtővízbe nem adagoltak fékező anyagot."

Kiváló tisztelettel: a természetes uránt már a tervezési fázisban elvetették, az RBMK üzemanyag eredetileg 1,8% dúsítású volt, amit az 1975-ös leningrádi üzemzavar után emeltek fel 2%-ra.