Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

A 17 éves amerikai jelenlét vége Afganisztánban [42.]

2019. február 19. - Pervenimus

Érdekes és fontos évforduló kötődik az idei januárhoz a világpolitikában, melyről csak néhány sajtóorgánum tett említést világszerte: az USA afganisztáni háborújának hossza túllépte a vietnami háborúét és ezzel az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborújává nőtte ki magát. Az amerikaiak 2001 október 7-én támadták meg Afganisztánt a Tartós Szabadság Hadművelet keretében, így idén februárban már 17 éve és 4 hónapja harcolnak az országban. Donald Trump, amerikai elnök tavaly decemberben tett nyilatkozata alapján azonban idén megkezdik kivonásukat Afganisztánból. Ezzel szemben a vietnami háborúban 1955 novembere és 1973 januárja közt vettek részt az amerikaiak, ami 2 hónappal kevesebb. 

afgan_usa.jpg

Kép forrása: tophdimgs.com

Az alkalomból érdemes áttekinteni az afganisztáni helyzetet, a konfliktus kialakulását és a különleges ország múltját. Afganisztán XX. századi történelme fordulatokban gazdag módon alakult. Utolsó uralkodója, Mohammed Zahír király 1933 és 1973 közt ült az ország trónján, majd egy felkelés megfosztotta hatalmától és Afganisztánt köztársasággá változtatta. Ekkor öt esztendőre (1978-ig) Mohammed Daoud Khan került az elnöki székbe, aki modernizálni próbálta Afganisztánt. Nem volt könnyű dolga: a hatalmas hegyekkel borított, világtól elzárt és szinte csak hágókon megközelíthető (Irán és India közé ékelődött) 7 Magyarországnyi terület középkori viszonyokat mutatott. A nők helyzete kétségbeejtő volt (még ma is az) és a modern világ vívmányai messze elkerülték a 100%-ban muszlim vallású, teljesen elmaradott országot. Ráadásul az etnikailag teljesen heterogén állam számtalan partikuláris érdek mentén volt megosztott, a 4 legnagyobb népcsoport: pastu (44%), tadzsik (27%), hazara (9%), üzbég (9%) több évszázados viszálya mellett.

afgan2_world.jpg

Ekkor, 1978-ban egy kommunista puccs borította fel a rendet és a szovjetekkel baráti viszonyt ápoló (a szovjetek bábjaként is felfogható) Nur Muhammad Taraki kaparintotta meg a hatalmat. A hidegháború éveiben Moszkva terjeszkedésének célpontja Közép-Ázsia lett és miként az amerikaiak Vietnamot, úgy az oroszok Afganisztánt szerették volna befolyásuk alá vonni. A szovjet expanzió azonban hamar veszélybe került, mégpedig Hafizullah Amin miatt, aki a helyi iszlamisták vezéreként egy muszlim fordulatra készült és a kommunisták elűzésére. Leonyid Iljics Brezsnyev nem hagyhatta a szovjet érdekek csorbulását és 1979 december 25-én Afganisztán katonai megszállására adott parancsot. A világ akkori legnagyobb szárazföldi hadereje 40 ezer fővel foglalta el az ország legfontosabb városait és legjelentősebb pontjait, elsősorban Kabult és környékét. 

A szovjet megszállás ellen hamar kialakult az afgán ellenállás: a mudzsáhidok (muszlim felkelők "isten harcosai") az ország szinte minden pontján szembeszálltak az idegenekkel. A küzdelembe idővel az USA is beavatkozott és fegyverekkel, pénzzel kezdte támogatni az afgán lázadókat. A támogatottak közt volt a gazdag szaúdi milliárdos, Oszama bin Laden fegyveres csoportja is. A helyi lakosság megszenvedte a harcokat, sokan -- mintegy 4 millióan --  a szomszédos Pakisztánba menekültek. A szovjetek azonban nem boldogultak a felkelőkkel, a kezdeti 40 ezres haderejüket 1985-re 120 ezerre voltak kénytelenek növelni, ám így is nagy veszteségeket szenvedtek, például a Pandzsír-völgyben. 1988-ra a nagyhatalomnak számító Szovjetunió már csak az afgán főváros, Kabul környékét tudta biztonsággal megtartani, miközben 9 évnyi küzdelem után 16 ezer fős veszteséget könyvelhettek el (1,5 millió afgán áldozat mellett). Végül 1989-ben Mihail Gorbacsov úgy döntött elrendeli a szovjet csapatkivonást. Az utolsó orosz katonák 1989 februárjában hagyták el Afganisztánt.

soviet_in_afganistan.jpgKivonuló szovjet katonák (1988) 

A szovjet csapatkivonás után kezdett megerősödni a Tálib mozgalom (Talibán), mely Omár molla (Mohammed Omár) vezetésével 1996-ban foglalta el Kabult és vette át az ország 70% -a feletti uralmat. A szunnita iszlámot  és saria szokásjogot mindenek felé helyező, nyugat-gyűlölő és a középkori viszonyokat visszaállító Tálib-rendszer hamar jó kapcsolatokat épített ki az Oszama bin Láden által 1988-ban alapított Al-Káida nevű terrorszervezettel. A 2001 szeptember 11-én New Yorkban a WTC tornyok ellen elkövetett terrortámadás -- mely az Al-Kaida legmagasabb szintjén lett megtervezve, és amely 3031 ember-életet követelt -- az USA figyelmét az Al-Kaida vezér bin Láden és az afganisztáni Tálib-mozgalomra irányította. Bin Ládent 10 évnyi nyomozás után, 2011 május 11-én ölték meg Pakisztánban (egy amerikai NavySEAL egység bevetése során), a Tálibok ellen pedig már 2001 őszén felléptek.

taliban1.jpg

Tálib harcosok 2018 szeptemberében (forrás: newindianexpress.com / AP)

A Pentagon 2001 október 7-én indította meg Afganisztán ellen az "Operation Enduring Freedom" támadást, mely nagy arányú bombázásokkal, majd szárazföldi csapatok bevetésével kezdte meg az afganisztáni Al-Kaida erők felszámolását. Az későbbi években folyamatosan nőtt az afganisztáni amerikai és NATO csapatok létszáma, 2010-ben érte el a csúcspontot, amikor a muszlimok által "kereszteseknek" nevezett NATO haderő létszáma épp 100 ezer fő lett. Innentől azonban csökkenés következett: 2014-re már csak 33 ezren szolgáltak a közép-ázsiai országban, egy évvel később pedig, 2015-re 10 ezer amerikai és 5 ezer más országból származó katona harcolt Afganisztánban. Erre az időre az amerikai társadalom kezdte már megelégelni az értelmetlennek látszó háborút. A küzdelem valóban hiábavalónak látszódott: tálib mozgalmat nem sikerült felszámolni, sőt az ország szinte minden részében megmaradtak az aktív csoportok.

trump_afgan.jpg

Ashraf Ghani és Donald Trump 2017 szeptemberében New Yorkban (forrás: abcnews.go.com / AFP)

A helyi kormányerők (az Afgán Iszlám Köztársaság Kormánya, azaz Government of the Islamic Republic of Afghanistan) melynek vezetője 2002 és 2014 közt Hamid Karzai, majd 2014-től Asraf Gáni volt, kevésnek bizonyultak a Talibán legyőzésére, az amerikai csapatok pedig képtelenek voltak mindenhol jelen lenni, a hatalmas országban. 

A jelenlegi afganisztáni helyzet

Donald Trump 2016-os kampányában már egyértelmű ígéretet tett az amerikai választóknak arra, hogy ha hatalomra kerül, hazahívja Afganisztánból az amerikai katonákat. Ekkor már 900 milliárdra rúgott az afganisztáni háború költsége és 2300 -ra az amerikai halottak száma. (Vietnamban egyébként a csúcsidőszakban 543 ezren szolgáltak egyszerre és a háború 17 éve alatt 58 ezer amerikai esett el az indokínai országban.) A csapatkivonás azonban nem indult meg Trump elnökségének első évében (2017-ben), sőt kis mértékben még növelték is az Afganisztánban harcoló amerikaiak számát. Aztán 2018 december 20-án Trump konkrét ígéretet tett a nyilvánosságnak: kihirdette, hogy 18 hónapon belül minden Afganisztánban szolgáló amerikait hazaszállítanak.

Jelenleg még mindig nem indultak meg a nagyarányú amerikai csapatkivonások Afganisztánból, viszont az USA tárgyalásokat kezdett a tálib vezetőkkel, ami teljesen új jelenség. Amerika garanciákat kér arra vonatkozóanl, hogy katonáinak távozása után Afganisztán nem lesz a nemzetközi dzsihadisták fellegvára és kiképzőterepe. Közben a közvetlen tálib - amerikai párbeszédet rossz szemmel nézi a kabuli kormány (és annak feje Asraf Gáni), ellenezve a kikerülésüket. Mellőzésük azonban úgy tűnik elkerülhetetlen, lévén, hogy Afganisztán-szerte népszerűtlenek, korrupciós ügyeik miatt. 

afganistan_map.jpg

Jelen állapot szerint körülbelül 20-30 ezer tálib fegyveres tartja kézben stabilan Afganisztán területének 13%-át, lakosságának pedig 9%-át. Velük szemben a nyugatbarát afgán kormány 36% -nyi területet és 48% -nyi lakosságot ural. A többi terület -- az ország 50% -a, lakosságának 43% -a -- harci övezetnek tekinthető. A tálibokat sem a helyi erők, sem az amerikaiak nem tudják kisebb területekre szorítani, ha pedig az amerikaiak távoznak az országból, a Talibán újra átveszi egész Afganisztán irányítását. Csupán egyetlen fejlemény tekinthető biztatónak: az amerikai - tálib tárgyalások egyik lehetséges végkimenetele szerint a Talibán ígéretet tehet arra, hogy távol tartja majd az országtól a nemzetközi dzsihadizmust, bár, hogy erre milyen garanciát tudnak adni, kérdéses. 

Jelen pillanat szerint az amerikai katonai erők kivonása előkészület alatt áll, de a kabuli kormányzat még megkapja az évi 5,2 milliárd dolláros katonai segélyt a tálibok elleni harchoz. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2019.02.19.(22:33)

A bejegyzés trackback címe:

https://pervenimus.blog.hu/api/trackback/id/tr5014637218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Steve Rogers 2019.02.19. 23:30:03

Az afganisztáni tálib rendszer, már 23 éve, 1996 óta melegágya a világ különböző terrorista csoportjainak. Ideális hely kiképzésre és bujkálásra. Hatalmas, járhatatlan hegyek, barlangok .. stb jellemzik a terepet. A tálibok sötét, haladás-ellenes, elvakult és véres rendszert működtetnek Afganisztánban, miközben ópiummal látják el a világot aminek árából felszerelik és fenntartják fegyvereseiket. Az USA ha kivonul, az egész ország egyetlen nagy iszlamista terror-fészek lesz. Reméljük teljesen nem hagyják el Afganisztánt.

Blog Újság 2019.02.20. 08:07:38

@Argus.: A tálib rendszerhez csak az Iszlám Állam kegyetlensége mérhető. Mindkettő rákos daganat ennek a szerencsétlen Földnek a testén!

Berelhetoreklamfelulet 2019.02.20. 14:27:46

@Argus.:
Hat ha anno nem tápolja pénzel meg fegyverrel az USA őket, már lehet az egész országot szétverték volna.
De ilyen az amikor visszanyal a fagyi...

chepunk2 2019.02.20. 14:55:18

@Berelhetoreklamfelulet: És akkor is más lehetne, ha a ruszkik se erőltetik a kmmunista forradalmat, hanem hagyják őket a farancba... Ezt se felejtsd!

konrada 2019.02.20. 15:11:53

@Berelhetoreklamfelulet: @chepunk2:
Szvsz. mindegy.
Ha valaki megnézi az afgán történelmet, akkor nagyjából kiszámolhatja, hogy kb ugyanaz lenne a helyzet, mint ami most várható: törzsek marakodása egy olyan terület felett, mely a túlnépesedés miatt nem igazán élhető, és akik között az egyetlen közös egyezési pont a vallás dogmatizálása, amivel valamennyire szabályozhatóak az ott lakók.

Nagyorrú Barbi 2019.02.20. 15:18:17

Az ámerikaiak elmehetnek a náthás 3,14csába.

Macropus Rufus 2019.02.20. 15:55:43

ha jól tudom, akkor az usákok aII.VH óta egy háborút sem nyertek meg. Javítsatok ki:

- Koreai háború, bukás
- Vietnámi dettó
- I. Öböl háború szintén zenész
- II: Öböl háború
- Afgán háború

Most Sziriábol mennek kifelé (ergo ott marad a sz@r meg káosz, mert ehhez amúgy értenek). Szóval az amcsik nem tudnak nyerni. A II. VH-ban sem ők nyertek, hanem japán kapitulált. Ennyi. A Tálibok meg nem ismerik ezt a fogalmat. Ha rajtuk múlt volna akkor még 40 év múlva is menne ott a lövöldözés.. Az amcsik meg a szokásukhoz híven, csináltak egy jó nagy balhét aztán utánam az özönvíz alapon elhúznak a csába

Macropus Rufus 2019.02.20. 15:57:13

@MAXVAL bircaman közíró:
miért is jó neked, ha nekik rossz? Kezdesz te nagyon gyanús lenni. Fütyüljél csak egyet te rigó :)

TCrown 2019.02.20. 16:05:38

Manapság elég vicces dolog a Rambo III-at végignézni.

Macropus Rufus 2019.02.20. 16:16:26

@TCrown: jaja :)
Vagy a Kémek mint mi c. filmet. Ott mudzsahedekkel futnak össze, akik az akkori meghatározás szerint afgán szabadság harcosok -> Amerika szövetségesei. És belőlük lettek a tálibok a későbbiekben. Igen vitzesek ezek a dolgok, így 30 év távlatából. És még lesz pár ilyen. Hajjaj. Ott van pl. a James Bond: Halálos rémületben. Ebben a mudzsahedek/tálibok úgy vannak beállítva mint aki amúgy egy okos, jól képzet (sőt egyetemet végzett) emberek, akik a rohadt szovjet elnyomás ellen kénytelenek voltak ott hagyni az egyetemet és mentek inkább harcolni. :)
igen, vitzesek ezek a dolgok ha a mai ismeretekkel nézzük a filmet.

Blog Újság 2019.02.20. 21:01:48

@Macropus Rufus: Koreában nem vesztettek, minimum döntetlen lett. A két öbölháború pedig 1990-ben és 2003-ban amerikai győzelem volt, katonai szempontból. Mellesleg katonailag Vietnamban is győztek az amcsik. Minden csatát megnyertek, csak az amerikai közvélemény kikövetelte a fiúk hazahozását. Politikai vereség volt (58 ezer amerikai és 5 millió vietnami esett el, ki-ki döntse el, melyik akkor a vesztes fél) Egyedül ez az afgán háború vereség, bár az egészet elindító hadművelet, az Operation Enduring Freedom elérte célját és felszámolták az afganisztáni Al-Kaidát (Oszamát meg fejbe lőtték).

Berelhetoreklamfelulet 2019.02.21. 09:12:50

@konrada:
Nem igazán, mert fegyverek, pénz és képzés nélkül jóval gyengébbek lenének.
Persze nem lenne nyugalom... ugyan úgy lennének kisebb harcok, de a helyzet jóval jobb lenne.

Attan 2019.02.21. 09:12:57

@Pour le Mérite: Egy háborúban nem az a döntő, hogy melyik oldalon mennyi a veszteség, hanem hogy ki éri el a célját, ki tud érvényt szerezni az akaratának. Ugye nem gondolod, hogy a Harmadik Birodalom legyőzte a Szovjetuniót, csak mert utóbbi több embert vesztett? Ugyanez vonatkozik a vietnámi háborúra is. Vietnám két részre szakadt. Kommunista, szovjetbarát északra és nyugatbarát délre. Mi volt az USA célja? Egységes Vietnám, amerikai bábkormánnyal az élén. Mi valósult meg? Egységes, kommunista Vietnám. Ezt elég nehéz győzelemként eladni. Kiirtott vietnámi civilek milliói ide vagy oda...

Berelhetoreklamfelulet 2019.02.21. 09:20:39

@Pour le Mérite:
Nem kell a történelemhamisítás, USA mosdatás. Vesztettek Vietnámba, de alapból azt a háborút nem nyerhették meg. Csak védekezéssel nem lehet nyerni, max azt tudták volna elérni, hogy az ellenség feladja, de inkább ők adták fel.

Nem mintha ez, vagy a többi veszteség gond lenne. Azt kell megérteni, hogy ezeknek a háborúknak soha sem a nyerés volt a célja. Mint ahogy mo-n túlárazott építkezéssel lopják ki az adófizetők pénzét, az USA-ban túlárazott fegyverekkel lopják ki az adófizetők pénzét, ahhoz meg kell a háború. A nyerés részletkérdés, nem az USA sorsa forgott kockán egyik helyen sem, de a zsebeket a hosszú elhúzódó háborúval lehet jól megtölteni.

btw: Japán vesztett, és bár szépen küzdöttek, miután be baitolták őket egyértelműen eldőlt a kimenet.
Bár Németország bukása után amúgy sem maradt valami sok esélyük.

Blog Újság 2019.02.21. 13:50:21

@Berelhetoreklamfelulet: Na te biztos se katona nem voltál se hadtörténetet nem tanultál. Nem történelemhsmisitás ugyanis azt mondani, hogy ezekben a háborúkban katonai szempontból győzött az USA. Ez az igazság. Emnyi.

Berelhetoreklamfelulet 2019.02.21. 14:51:32

@Pour le Mérite:
Az jó, mert a háborúkat alapból sem a katonák döntik el, eddig sem ők döntötték el, és ezután se ők fogják :))

Blog Újság 2019.02.21. 18:31:20

@Berelhetoreklamfelulet: .... semmi közük a háborúkhoz. :-)))))))

new/world\\disorder 2019.02.22. 03:22:14

Az vicces, hogy a megszállás alatt sem pusztították el a mákföldeket. ...

Nietzsche_ 2019.03.09. 14:54:59

Afganisztánban úgy tűnik akkor is terror-állam jön létre, ha a világ ezt előre látja. Az USA kivonul és a Talibán létrehoz egy hatalmas terrorista kiképző terepet ott a világ minden megszállott fanatikusának.

Zabalint 2019.04.25. 12:01:45

@Macropus Rufus:
Mit jelent megnyerni a háborút? Mert értelmezésem szerint Irakban és Afganisztánban is megnyerték a háborút, de utána nem tudták tartóssá tenni a befolyásukat. Nem a háborút bukták, hanem ami azóta van.

Zabalint 2019.04.25. 12:11:27

@Pour le Mérite:
"Mellesleg katonailag Vietnamban is győztek az amcsik."

Nem. Ott veszítettek. Katonailag messze nem zárult le a háború, mikor kivonultak, hiába nyertek csatákat. Nem összevethető az iraki helyzettel, ahol katonailag totális győzelmet arattak Saddam rendszere felett, majd az azt követő stabilizáció nem lett túl sikeres.

Zabalint 2019.04.25. 12:16:16

@Pour le Mérite:
Vietnamban katonai szempontból akkor győztek volna,, ha legalább Dél-Vietnamból kisöprik a Viet Cong és az északi erőket. Ehhez képest a kivonulásuk elindulásakor is jelentős területek voltak komcsi ellenőrzés alatt, és akkor a gerillaharcról még nem is beszéltem. Hogy mondhatod erre azt, hogy nyertek? Előtte ráadásul több alkalommal is voltak fordulatok a háború során.

Zabalint 2019.04.25. 12:17:59

@Pour le Mérite:
Egyébként a koreai döntetlen volt, a vietnamit bukták, a többit mind nyerték, az azt követő stabilizációs bukta már nem a háború része sem Irakban, sem Afganisztánban.