Zára a horvát tengerparton fekszik, Dalmácia második legnagyobb városként (Split után), 75 ezer lakossal, gyönyörű tengerparttal és rengeteg látnivalóval. A település mindössze 627 km Budapesttől (790 km –re Szegedtől), vagyis 6-7 óra alatt simán elérhető (végig autópályán haladva, néhány pihenővel). Kérdés: miért is ideális utazási célpont nyaraláshoz?
Nos, az első mellette szóló érv már elhangzott: mert közel van és könnyedén, gyorsan, biztonságosan elérhető, jó minőségű autópályákon. A második, amit kiemelnék, hogy Zárában egyszerre kapunk kultúrát (történelmet), gyönyörű tájat és fantasztikus tengerparti strandokat. Vagyis egyszerre elégíthetjük ki a fürdés, vízi sportok és a kultúra iránti igényeinket. Ehhez azonban érdemes autóval mennünk, mert Zára esetében a környező területek legalább annyi látnivalót rejtenek, mint maga a település.
Dalmácia egész területe tele van gyönyörű helyekkel, melyek autós kirándulásokkal kereshetőek fel legkönnyebben. Dalmácia egyébként épp Zára megyéjétől (és Pag szigetétől) húzódik le délre, egészen a Monte Negrói határig. Területe 12 ezer négyzetkilométer, melyen 900 ezer ember él. Három legnagyobb városa: Split, Zára és Sibenik. Partvonala erősen tagolt, rengeteg kis part-menti szigettel, öböllel és számtalan 1500 méternél is magasabb hegycsúccsal. Éghajlata: mediterrán.
Visszatérve az utazásra: ha Zárába kocsival indulunk számolnunk kell a benzinköltség mellett 180-190 kuna (8500 - 9000 Ft) autópálya-használati díjjal is, melyet két részletben, úgynevezett cestarinákban (ticket váltó kapukon áthaladva) kell megfizetnünk. A magyar példától eltérően, Horvátországban az adott autópálya -szakaszokra helyben kell megváltani az úthasználati díjat. Ez sajnos időnként óriási torlódásokat okozhat (tavaly Zágrábnál két órás dugót okozott július közepén, hogy a cestarinák nem győzték az átmenő-forgalmat). Ezzel sajnos számolnunk kell induláskor. Idén viszont (szintén július közepén) egyetlen percet sem vesztettünk, mindenhol simán lehetett áthaladni. (Újabban megoldást kínál az elektronikus leolvasó-készülék, az ENC, erről bővebben itt.)
Zára környékén három féle parttípus közül választhatnak a strandolni - vágyók: van homokos part (Nin városa mellett, 15 km –re Zárától északra), van kavicsos strand (Zára három partján) és van sziklás partszakasz is, a város közelében. Ezek közül a Nin melletti kifejezetten kisgyermekes családoknak ajánlott, mivel a partvonaltól legalább 100 méteres távolságban is maximum derékig ér a víz. Kavicsos partszakaszokat a központi (Kolovare, Bamboo beach, Borik beach) strandokon találni, bár ezek kicsit túlzsúfoltak a főszezonban, sziklás part pedig néhány kilométerrel délebbre található. Kiemelném az alig 10 km –re fekvő (délre található) Sukosant, ahol lenyűgöző strandok közül válogathatunk. Családos kirándulásunk alatt nyolc strandot kerestünk fel és mindet nagyon élveztük. Két tanácsom is lenne azonban a strandolást illetően: az egyik, hogy a kavicsok miatt nagyon ajánlott úszócipő vagy gumiszandál beszerzése, a másik, hogy érdemes felkeresni az autóskempingek strandjait, melyek mindig gyönyörűek.
A fenti térképen Zadar (Zára) megye legjobb fürdőhelyei láthatóak piros körökkel jelölve a településeket. Zárától északra Nin, délre Sukosan, még délebbre Biograd (szintén nagyon jó stranddal) és egészen délen, 91 km -re Zárától: Sibenik (ami már kívül esik a megyehatárokon).
A víz egyébként tiszta és kellemes hőmérsékletű, bár igazán komoly élővilága nem nagyon van. (Nyolc nap alatt egy aprócska tengeri csillagot és néhány parányi kagylót találtunk, nem beszélve arról, hogy a tenger alján néhány tengeri uborka illetve tengeri sün és rákocska mellett ne nagyon számítsunk másra.) Gyermekkoromban, úgy 25-30 évvel ezelőtt nagyméretű kagylók, tekintélyes rákok, tenyérnyi tengeri csillagok és színes víz alatti növényzet fogadta még az amatőr búvárkodókat.
Érdekes látnivalót nyújtanak a hajókikötők, jachtokkal teli öblök is, melyek partján egy fagyival a kézben kitűnő sétákat lehet tenni, a pálmafák alatt. Az árak közepesek: 200 -250 kunából (9-12 ezer forintból) italokat nem vásárolva szinte bárhol megvacsorázhat, vagy megebédelhet egy négytagú család. Zárában egyébként 9 kuna (423 Ft) egy gömb fagyi.
A zárai városkapu a velencei szárnyas oroszlánnal
És most a kultúráról – történelemről. Zárában egy hatalmas vár és egy csodálatos óváros kínál gazdag látnivalókat, olaszos utcácskákkal, keskeny utakkal, ősi templomokkal, katedrálisokkal és romokkal. Az egész egy kis félszigeten található. Az óváros mellett egyébként parkoló-övezetben hagyhatjuk kocsinkat (óránként 10-12 kuna a parkolási díj, de 22 óra után már nem kell fizetni). A várfal néhol 15-20 méteres, bámulatos méretű és szinte teljesen bejárható. (Érdemes is megtekinteni lentről és fentről egyaránt.) A városkapu a település emblematikus helye, rajta a velencei szárnyas oroszlán fedezhető fel. Ugyancsak gyönyörű a Szent Donát Körtemplom, a zárai katedrális (aki nem tériszonyos, annak bámulatos élmény a tornyának meghódítása és a kilátás), a Népek tere és a híres zárai tengeri orgona. Utóbbi 2005-ben készült el (laza 43 millió kunából); lényege: a tenger hullámai a parti lépcsősor befelé vezető cső és furatrendszerébe csapódva érdekes hangokat produkálnak. Ugyancsak lenyűgöző az óvárosi parti sétány, ahol a lenyugvó nap életre szóló élménnyel ajándékozhat meg bennünket.
A híres Népek tere Zárában
Ami Zára (horvátul: Zadar) múltját illeti: a legrégebbi európai települések egyike, alapítását ugyanis a Krisztus előtti 9. századra teszik. A középkorban Bizánc, majd a Velencei Köztársaság birtokolta. Ezt követően pedig 1069-ben az időközben (925 körül) kialakuló Horvát Királyság kaparintotta meg (30 évre). Ekkor már lakosságának többsége horvát volt.
1105-ben, Könyves Kálmán magyar király csapatainak térségbeli felbukkanásával Zára történetében egy harcos korszak következett, melyet „magyar-időszaknak” is nevezhetnénk, hiszen 300 éven keresztül hol magyar, hol pedig velencei uralom alatt állt az egyre terebélyesedő város. (Ebben a három évszázadban terjedt el a „Dalmácia fővárosa” elnevezése is Zárát illetően.) A település lakói számtalan alkalommal lázadtak fel a velencei elnyomás ellen és ilyen esetekben került Zára magyar uralkodók irányítása alá.
A legemlékezetesebb harcok 1346 és 1357 közt zajlottak Zára birtoklásáért, mégpedig Nagy Lajos és Velence között. Lajos végül 1357-ben átütő győzelmeket aratott Dalmáciában, majd Zára alá vonult seregével. A várost a velenceiek élén Falieri Mihály védte, míg a támadást Csúzi János bán és Elderboth Konrád német zsoldoskapitány vezette. A német-magyar katonák végül csellel, hajnalban, létrákon bejutva vették be a várat 1357 szeptember 17-én. Nagy Lajos 5 hónappal később (1358 február 18-án) Zárában íratta alá a békét Velencével. Gyakorlatilag egész Dalmácia a birtokába került. [link]
A dalmáciai magyar uralom végül 1409-ben ért véget, amikor Nápolyi László (nagyon rövid ideig magyar király) végleg eladta Zárát Velencének. Az itáliai város innentől négy évszázadon keresztül lett a település gazdája, egészen a Habsburg terjeszkedésig. Ausztria az I. világháború végéig igazgatta Zárát (1797-től), majd jött 27 évnyi olasz befolyás (1920-1947). Zára 1947-ben lett Jugoszlávia, majd 1995-ben Horvátország része.
A hatalmas magasságú zárai várfal
Zárásul újra kiemelném: Zára az egyik legjobb nyaraló célpont mindazok számára, akik szeretik a változatos strandokat és délutánonként, esténként szívesen hódolnak a kultúrának, történelmi látnivalóknak is.
Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!
pervenimus.blog.hu