A világtörténelem tele van fontos és nagy volumenű csatákkal, melyek gyakran új korszakokat nyitottak meg vagy éppen országok, birodalmak sorsát döntötték el hosszú időre. Ezeket az összecsapásokat több szempont alapján lehet vizsgálni, így például a megütköző erők nagysága, a halálos áldozatok száma vagy új fegyverek, stratégiák megjelenése alapján. Az említettek szerint a legnagyobb csatáknak minősített ütközetek közt különleges helyet foglalnak el azok a fegyveres konfliktusok, melyek komoly hatást gyakoroltak a történelem menetére és alapvetően befolyásolták a későbbi évtizedek, évszázadok eseményeit, tendenciáit.

Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között már 1979 április elseje óta nagyon rossz a viszony, amikor az iráni forradalom révén megszületett a nyugat- és főképp Amerika-ellenes Iráni Iszlám Köztársaság. Az új perzsa vezetés Homeini ajatollah irányítása alatt teokratikus rendszert teremtett az ázsiai országban, ahol egyházi irányítás alá került a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és szinte minden hivatal (a teljes államigazgatási és közigazgatási apparátussal együtt). Az azóta eltelt kerek 40 esztendő szinte semmit nem változtatott ezen, bár Homeini 1989-ben elhunyt, egy másik vallási vezető vette át helyét, aki ma is uralja Iránt, a neve: Ali Hámenei.

Szerző: Harmat Árpád

A HBO csatornán 2019 tavaszán futó öt részes minisorozat, melynek címe "Chernobyl" óriási népszerűségnek örvend és újra fókusz alá helyezi a csernobili atomkatasztrófa részleteit. Úgy tűnik az emberek érdeklődése ma sem csökkent az 1986-ban történt tragédiát illetően. A filmsorozat, melyről a Kritikus blog elemzést készített, most újra felidézi a hajdanán történteket.

Az esemény olyan katasztrófa volt annak idején, melyre egy bizonyos életkor felett szinte mindenki emlékszik. Én magam épp 13 éves voltam akkoriban és az atomerőműben történt robbanás napján iskolámmal együtt egy honvédelmi napon vettem részt (vagyis reggeltől késő délutánig a szabadban tartózkodtam) ami miatt később szüleim hosszú évekig aggodalmaskodtak (a hazánk légterébe is eljutó sugárszennyezésre gondolva). A Szovjetunió vezetői napokig tagadni próbálták a tragédiát és csak bizonyos országok (pl. a svédek) számonkérő nyilatkozatai és sugárzás-mérései hatására ismerték el a katasztrófa tényét. De nézzük a tényeket, mi is történt pontosan a csernobili erőműben?

Szerző: Harmat Árpád Péter

William Shakespeare neve mindenhol ismert, ahol emberi civilizáció létezik, hiszen a világirodalom egyik legnagyobb alakjaként és az angol nyelvű dráma-írás illetve költészet legkiemelkedőbb művészeként tekint rá az utókor. Híres drámáit mindenhol játsszák a világ nagy színházai, műveit pedig mindenhol tanítják a fiataloknak. Tragédiái közül például a Hamlet, a Rómeó és Júlia, a Lear király és a Macbeth, vígjátékai közül többek közt A makrancos hölgy, a Sok hűhó semmiért és a Vízkereszt, királydrámái közül pedig például a III. Richárd és a VIII. Henrik (mely élete utolsó műve volt) méltán lett a világirodalom legismertebb alkotása.

Napjainkra Földünk veszélyes övezetekkel, településekkel teli hellyé változott, hiszen számtalan országban zajlik ma is polgárháború (pl. Líbia, Afganisztán, Szíria, Szudán), több állam közt háborús konfliktus feszül (pl.: Jemen - Szaúd-Arábia) és rengeteg helyen egy-egy szervezet tartja fenn a gyilkosságokkal teli rémuralmat (lásd: a világ legveszélyesebb szervezete). Az ENSZ és a "Citizens' Council for Public Security and Criminal Justice" felmérése alapján, mely elsősorban a 100 ezer lakosra eső gyilkosságok számát veszi alapul, évente alakul ki lista a Föld legveszélyesebb városairól. A lista első 20 helyezettjéből a 12 legrosszabb mutatókkal bíró város Latin-amerikai országban helyezkedik el és a felsorolás folytatásában is csupán két település akad, mely nem tartozik az említett területhez (egy Egyesült Államokban lévő és egy Dél-afrikai település: St. Louis és Cape Town).

Latin-Amerika hatodik legjelentősebb országa, Venezuela, 14 éven keresztül állt a szocialista Hugo Chavez irányítása alatt, aki 2013 március 5-én bekövetkezett haláláig gyakorlatilag tönkretette az egykoron virágzó olaj-ország gazdaságát. Bár Chavez sikeresen küzdött meg az USA -val, a rák végül legyőzte, ám azzal a megnyugtató érzéssel távozhatott az élők sorából, hogy alelnöke, Nicolás Maduro folytatja majd az általa megkezdett utat. Ám Maduro - az egykori caracasi buszsofőr - közel sem bizonyult olyan ügyes politikusnak, mint mestere hitte. Venezuela 2013-tól egyre nagyobb válságba került: óriásira nőtt az infláció, visszazuhant az olajkitermelés, minden korábbinál magasabb arányúvá vált a bűnözés iés mélypontra zuhant az lakosság életszínvonala.

Váltakozó intenzitással, de évek óta esik szó folyamatosan a világmédiában egy "élő-emberes" Mars-utazásról, mely végre nem csak műszereket, szondákat vagy Mars-járó járműveket, hanem élő, hús-vér embereket is eljuttatna a vörös bolygóra. Most, hogy az InSight űrszonda nagy hírértékű felfedezésekről küld jelentéseket a Földre (szeizmikus aktivitásokról), érdemes áttekintenünk az egész elképzelés esélyeit.

Bár idődről időre előkerül a világmédiában a legerősebb és legnagyobb hadseregek kérdése, valójában állandó változást mutat a helyzet, hiszen az egyes nagyhatalmak különböző mértékben fejlesztik vagy éppen hanyagolják el katonai potenciáljaikat. A sorrend tehát mindig változik, még a legelső 10-15 ország tekintetében is. A 2019-es legfrissebb helyzet szerint például a legelső 4 hadsereg nem változott ugyan, de utána módosulások történtek. 

Érdekes és fontos évforduló kötődik az idei januárhoz a világpolitikában, melyről csak néhány sajtóorgánum tett említést világszerte: az USA afganisztáni háborújának hossza túllépte a vietnami háborúét és ezzel az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborújává nőtte ki magát. Az amerikaiak 2001 október 7-én támadták meg Afganisztánt a Tartós Szabadság Hadművelet keretében, így idén februárban már 17 éve és 4 hónapja harcolnak az országban. Donald Trump, amerikai elnök tavaly decemberben tett nyilatkozata alapján azonban idén megkezdik kivonásukat Afganisztánból. Ezzel szemben a vietnami háborúban 1955 novembere és 1973 januárja közt vettek részt az amerikaiak, ami 2 hónappal kevesebb. 

Kép forrása: tophdimgs.com

Ha a halálbüntetés kérdése kerül szóba -- bármilyen fórumon is történjen -- legtöbbször nagyon vegyes reakciókra számíthatunk: a harcias pártolástól egészen a merev elutasításig. A halálbüntetést támogatók, vagyis az utilitaristák úgy gondolják, hogy a halálbüntetésnek van visszatartó ereje a bűnelkövetéskor és azt vallják, hogy a becsületes emberek adójából ne tartsanak el évtizedekig gyilkosokat a börtönökben. A halálbüntetést ellenzők, vagyis az abolicionisták ellenben úgy gondolják, hogy az élet elvétele (a hatóságok által) nem befolyásolja a bűnelkövetést és a hosszú évtizedekig történő reménytelen raboskodás nagyobb büntetés a gonosztevők számára mint a gyors halál; amellett a bűnesetek néhány százalékában, ha téves az ítélet, van lehetőség annak helyrehozására (míg egy tévesen végrehajtott kivégzést már semmi sem fordíthat vissza). Jelen poszt nem szándékozik állást foglalni sem pro sem kontra, csupán a jelenlegi helyzetre kíván rávilágítani. (Ami az érveket illeti, EZT a tanulmányt ajánljuk.) Jelen cikk csupán arra szeretne kitérni, hogy földünkön mennyire elterjedt a halálbüntetés és a tényleges kivégzések rendszere.