Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

Az első Holdra szállás és az erről szóló film: Az első ember (2018)

2018. október 14. - Pervenimus

Damien Chazelle rendező idén elkészített filmje, "Az első ember" (First Man) hamarosan a hazai mozikba kerül, hogy megismerjük belőle azokat az 1969 -es eseményeket, melyek az emberiség legelső Holdra szállását előzték meg. Azon a bizonyos, 49 évvel ezelőtti napon ugyanis, 1969 július 20 -án Neil Armstrong és Edwin Aldrin amerikai űrhajósok a Hold felszínére léptek, az Apollo-11 program keretében. (A harmadik űrhajós: Michael Collins nem lépett az égitestre, ő az Apollo űrhajó parancsnoki- és szervizmoduljában maradt.) Az eseményt az egész világ figyelemmel kísérte akkoriban. Korabeli adatok szerint  a világon 600 millió TV néző szemlélte (a Föld minden pontján) a floridai Kennedy Űrközpontból érkező felszállási képeket. A több napos küldetés emlékezetes része volt, amikor Armstrong bal lába először érintette a Holdfelszínt, az emlékezetes mondata kíséretében: 

One small step for (a) man, one giant leap for mankind. / Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.

apollo11_1.jpg

A két asztronauta összesen 22 kg Holdkőzetet gyűjtött, majd visszatért a Földre. Későbbi ugyan további 5 Holdra szállás következett 1969 novembere és 1972 decembere között, ez a legelső volt az, amit a média és közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel kísért és amelyet a legtöbb vita is övezett.

Hét évvel ugyanis az említett nagy eseményt követően (1976-ban) egy bizonyos Bill Kaysing megdöbbentő könyvet jelentetett meg Armstrongék tettéről, Soha nem jártunk a Holdon: Amerika harminc milliárd dolláros svindlije címmel. Ezzel kezdetét vette a máig tartó összeesküvés-gyártás arról, hogy a NASA valójában csak megrendezte annak idején (egy Földön kialakított különleges stúdióban) az egész Holdra szállási procedúrát és a valóságban nem is történt meg (legalábbis nem 1969 július 20-án). Később, 2001-ben Kaysing még egy dokumentumfilmet is készített Conspiracy Theory: Did We Land on the Moon? címmel, melyben még azt is hozzátette elméletéhez, hogy annak idején az asztronauták a 8 napos küldetésük alatt végig Föld körüli pályán keringtek, majd visszatértek a Földre. 

apollo11_2.jpg

A kifogások közt hangzottak el a következők: Hold felszínén készített felvételeken lobog az amerikai zászló (holott a Holdon nincs is légkör, tehát szél sem lehet), aztán, hogy nem látszódnak csillagok (pedig kellene), illetve hogy gyanúsak a Hold homokjában lévő lábnyomok (mintha nedves lenne a homok), végül pedig, hogy felvételeken több irányban látszódnak az árnyékok, miközben a Nap az egyetlen fényforrás a Hold felületén (vagyis csak egy irányba lehetnének az árnyékok). A tudományos orgánumok, kutatók azóta többször is igazolták a 69-es Holdra szállás megtörténtét és sorra reagáltak a kifogásokra is, a kételyek és conspiracy theory -k napjainkig megmaradtak. 

A téma tehát aktuális és mindenkit érdeklő maradt még 2018 -ban is. Alighanem erre érzett rá az Universal Pictures, mikor lehetővé tette egy nagyszerű film elkészítését Armstrongék küldetéséről, "Az első ember címmel". Ami Neil Armstrong sorsát illeti: az 1969 -ben 8 napot, 13 órát és 59 percet világűrben töltő repülőmérnök, vadászpilóta és asztronauta a Cincinnati Egyetem professzora lett (1971-1979), majd farmján gazdálkodott és egyszerű életet élt (közben egy aszteroidát, egy Hold-krátert és egy ásványt neveztek el róla). 2012 nyarán hunyt el, 82 éves korában.  

apollo11_0.jpg

Ami a már említett filmet illeti: az alig 33 éves Damien Chazelle - aki már most Oscar díjjal büszkélkedhet a 2016 -os Kaliforniai álom (La La Land) megrendezéséért - készítette el az alkotást, melyhez főszereplőnek Ryan Goslingot kérte fel. (Párosuk és a közös munka jól működött a La La Landnál is). A film minden felesleges pátosztól és heroikus túlzástól mentesen, egyszerű, átélhető formában mutatja be az Apollo-11 program nehézségeit, sikereit és Armstrongék utazását. 

Armstrong visszafogott, zárkózott jellemét, nagyszerűen jeleníti meg Gosling, amiben alighanem szerepe van annak is, hogy a munkában ugyanolyan lelkesen megszállott és magánéletében ugyanolyan mérsékelt (magánéletét féltő) típus, mint maga Armstrong. Egyesek szerint még külsejében is hasonlít az egykori pilótára. (Ennek eldöntését a lenti kép alapján, olvasóinkra bízzuk.)

apollo11_3.jpg

Erős hatást kelt a film látványvilága, melybe eredeti, 1969 -es archiv képek is szerepet kapnak és kulcskarakter Armstrong felesége, Janet (Claire Foy), akinek alakja meghatározza a film hangulatát (a főszereplő és az említett látványvilág mellett). Fontos tényező a zene is, mely időnként szinte elvarázsolja a nézőt. 

Érdekesség, hogy az USA történetének (és tegyük hozzá: az emberiség krónikájának) egyik legfontosabb mérföldkövéről máig nem készült egész estés "nagyjátékfilm" csupán néhány TV- és dokumentumfilm. Chazelle műve egyszerre életrajzi alkotás, dráma és történelmi film, melyben láthatjuk Armstrong magánéleti problémáit, vívódásait és a küldetésen dolgozó 400 ezer ember (!) már-már hősies erőfeszítéseit is, a Kennedy elnök által kitűzött célért: a Hold meghódításáért. A First Man október 18-tól kerül a magyar mozikba.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.10.14.(14:41)

Milyen elnök Donald Trump? [35.]

A kereken 20 hónapja (2017 januárja óta) hivatalban lévő Donald Trump elnöki tevékenységét ennyi idő elteltével már objektíven is meg lehet ítélni, hisz nem lehet hivatkozni a "kezdeti nehézségekre" és az elődtől "megörökölt" problémák szándékos túlértékelése (vagy a kudarcok okaiként való feltüntetése) sem túl hiteles ennyi idő után.

Már Trump megválasztása sem ment zökkenőmentesen, hisz abszolút számokat nézve (vagyis a leadott állampolgári voksok menyiségét vizsgálva) valójában vetélytársa, (a demokrata párti) Hillary Clinton nyert, csupán a sajátos, amerikai választási szabályok miatt (melyek az egyes jelöltek tagállamonkénti győzelmét vagy vereségét preferálják) jöhetett ki Trump győztesként (ami kormányzati pozícióba hozta a Barack Obama 8 éves időszakát tűkön ülve kiváró republikánusokat). Aztán ott van a két másik kínos körülmény is: egyrészt megvádolták azzal, hogy választási diadalában orosz beavatkozás is szerepet játszott, illetve, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt. Ez utóbbi vád mostanában nagyon komoly fejfájást okozhat a már 72. évét is betöltő Trumpnak, hiszen a bíróság is foglalkozik a kérdéssel és volt ügyvédje is elismerte: "... ezeknek a pénzeknek a kifizetésére közvetlenül Donald Trumptól kapott utasítást". 

Ha túl is lépünk a választási csalások gyanúján: Trump eddigi ténykedését akkor is nagyon nehéz pozitívan értékelni. Sokan elismerő eredményének tartják, hogy jól sikerült júniusi találkozója Észak-Korea kommunista diktátorával, Kim Dzsongun elnökkel. Tény, hogy a világot (de leginkább szomszédait) folyamatosan atomtámadásokkal fenyegető koreai rezsim, a találkozó után kevésbé agresszív külpolitikába kezdett. 

trump_kimdzsongun.jpg

Nagyon vegyes Trump Szíriára vonatkozó döntéseinek megítélése is, amit úgy érdemes vizsgálni, hogy javult e vagy inkább romlott beiktatása óta a Közel-keleti válság. Nos, javulást nem látni, ellenben Oroszország még agresszívebben van jelen a térségben és a Szíria diktátora is visszaszerezte hatalmát a polgárháború sújtotta országban. (Friss hír, hogy az oroszok komoly rakétaelhárító rendszereket telepítenek Szíria területére.) A helyzet ma pattanásig feszült és a válság is eszkalálódott: Izrael is jobban lett érintve, illetve a török - orosz - amerikai háromszögben is több lett a feszültség. (Törökország NATO tag, mégis Putyin felé közeledik.)  

Kifejezetten romboló és kártékony Donald Trump NATO -ra vonatkozó megnyilvánulásainak sokasága, melyek közt az USA kilépése is meg lett lebegtetve a meggondolatlan amerikai elnök részéről. Nem jött ez jókor senkinek sem, aki komolyan gondolja a nyugati államok és a demokrácia globális védelmét az egyre erősödő terrorizmus, orosz agresszió és migrációs válság kellős közepén. 

Szintén visszás Trump azon törekvése, hogy visszavonassa az Obamacare -t, mely kifejezetten a szegényebb sorsú és szerény anyagi helyzetű amerikaiaknak kedvez, hiszen 20 millió lakossal bővíti a betegbiztosításba bevontak körét. Kiváltképp úgy tűnhet ellenszenvesnek lépése, hogy többnyire afféle "nép fia" szerepben tetszeleg, aki népéért küzd és az amerikaiakért dolgozik. Barack Obama 8 éves hivatali ideje sok kritikát kapott ugyan, de érdemeinek egy részét ma már szinte mindenki elismeri.

Sokan Trump legnagyobb bűnének a rövidlátó környezet- és klíma védelmi politikáját tartják, hiszen 2017 júniusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a nemzetközi klímavédelmi egyezményből (mely a kiotói egyezményt felváltva jött létre a világ 159 országának összefogásában) és az USA nem támogatja tovább egyetlen dollárral sem a globális klímavédelem ügyét. Nehéz ezt a lépést felelősségteljes döntésnek beállítani és valószínűleg mindenki, aki józan gondolkodású és gyermekei illetve unokái jövőjét fontosnak érzi, értetlenül áll a dolog előtt. Trump rövidtávú gazdasági érdekek miatt gyakorlatilag lenullázta a bolygó jövőjét. Szintén érthetetlen a kisebbségek, bevándorlók elleni már-már hisztérikus kirohanásainak sora, melyek viszont jól illeszkednek a protestáns-fehér-konzervatív-nacionalista amerikaiak "védelmének" politikájába, deklaráltan megcélozva ezen rétegek populista "szolgálatát". 

Az ingatlanokból, szállodákból milliárdossá vált Trump dinasztia sarja napjainkra nagyon megosztó személyiséggé vált: elnöksége kezdetén, az akkoriban megjelent amerikai közvélemény-kutatási adatok szerint népszerűsége alig 45% volt, míg elődjének (Obamának) hivatalba lépésekor 67% -ot mértek. Később, 2017 folyamán és 2018 első hónapjaiban Trump elismertsége még lejjebb zuhant és csak 2018 márciusában mutatott némi emelkedést (újra 40% fölé ment). 

Trump megítélése még sokat változhat, de jelenleg saját hazájában és a legtöbb objektívnak tekinthető elemző véleménye szerint nem tekinthető sikeres vezetőnek. Az USA legjobb és legrosszabb elnökei közt egyelőre az utóbbiak közé sorolódik. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.10.02.(8:48)

A világ legjobb vadászgépe [34.]

A világ legjobb vadászgépe címért ma több, negyedik és ötödik generációs vadász-típus is verseng, melyek közt a különböző szakértők más-más sorrendet alakítanak ki. Az élvonalban amerikai, orosz, francia és kínai gyártmányú gépek is akadnak. A vadászgépek napjainkban a legfontosabb harci-eszközökké váltak, a stratégiai nukleáris rendszerek után - melyeket senki nem meri bevetni (tegyük hozzá: hál'istennek) - a vadászgépek lettek minden hadsereg legütőképesebb védekező és támadó fegyverei. Az USA közel 2 ezer db, Kína 1125 db, Oroszország pedig 818 db vadászgéppel rendelkezik. A vadászok számát illetően előkelő helyen áll még India (590 db), Észak és Dél Korea (458, 406 db), Pakisztán (320 db) Egyiptom (309 db), Franciaország (299 db) illetve Izrael (252 db) is. Ám a leggyorsabb, legjobban manőverező, legnagyobb tűzerejű, legsokoldalúbb és legkevésbé észlelhető típusok közt nagy a versengés napjainkban.

f35_vadasz7.jpg

Itt van például az orosz hadiipar legfrissebb büszkesége, a Szu-57 (PAK-FA) melynek képességeiről ugyan legendák keringenek, mégsem tekinthető teljesen befejezettnek a fejlesztése (és a gyártással is vannak gondok). Aztán világszerte elismerésnek örvend a szintén ötödik generációs, 2005 -ben hadrendbe állított F-22 (Raptor) amerikai vadászgép, mely tűzerejével, manőverező képességével, fegyverzet-rendszerével, kimagasló szinvonalú harcászati elektronikájával és egyéb haditechnikai adottságaival már 10 éve sorolódik a vadászgép-gyártás élvonalába. (Végsebessége - 1,5 mach, 1620 km/h, ami bőven a hangsebesség felett van.)  Harmadikként vetélkedhet a "legjobb vadászgép" címért az oroszok évek óta bevált vadászgép-típusa, az első változatában már 1988 -ban hadrendbe állt Szuhoj Szu-35. A NATO nevén Flanker -ként emlegetett, 4. generációs típus sokak szerint a Raptorral azonos harcértékű, főleg a manőverező képessége és a "rádiózavaró rendszere" terén (bár tűzerőben elmarad tőle). Végül akad még három amerikai egy francia és egy kínai típus, melyek említést érdemelnek, ha az élvonalbeli gépeket vizsgáljuk; ezek az amerikai F-16F-18, F/A-18 Hornet, a francia Dassault Rafale és a kínai J-20. A világ legnagyobb hadseregei ezekből a típusokból is rengeteget tartanak hadrendben.

Ha azonban az igazi number one érdekel bennünket, akkor az nem más, mint az amerikai F-35 Lightning II., ötödik generációs, egy hajtóműves, alacsony észlelhetőségű, lopakodó vadászgép. Bár érte kritika is - például Pierre Sprey részéről (F-16 társtervezője), aki szerint az "egyszerre vadászgép, csatarepülő és bombázó F-35 valójában egyik műfajban sem tökéletes" - ez a típus jelenti ma a vadászgép-gyártás csúcsszínvonalát. Érdemes tehát az F-35 -tel közelebbről is megismerkedni.

f35_vadasz1.jpg

Az F-35 a lopakodó és felderítő hadviselés jelenlegi legjobbja (legalábbis amíg a Szu-57 gyártási problémáit ki nem küszöbölik). David Goldfein tábornok szerint (aki az USA légierejének jelenlegi parancsnoka és vezérkari főnöke) az F-35 a hatékonyság, túlélés és alkalmazkodóképesség legjobb kombinációját hozta a vadászgép-gyártás történetébe. Használható földi és légi célpontok ellen is, tekintve, hogy bombákkal, rakétákkal és gépágyúval is fel van szerelve, legfőbb anyaga pedig a kompozit. Fő fegyverzetét: AMRAAM rakéták, 900 kg -os bombák (a  két bombakamrában) és 25 mm -es gépágyú jelenti. Legnagyobb sebessége 1,6 Mach.

f35_vadasz2.jpg

Nézzük a részleteket:

  • -- Hadrendbe állítás: 2016 augusztus 2. (F-35A)
  • -- Típusok: A, B, C variánsok, melyek közül az "A" hagyományos fel és leszállással, az amerikai légierő számára készül, a "B" a brit és amerikai tengerészgyalogságnak van szánva, helyből felszálló képességgel, a "C" pedig repülőgép hordozókra van kifejlesztve (szintén hagyományos fel és leszállással).
  • -- Fejlesztő: Lockheed Martin, Washington közelében (Észak-Bethesda) fekvő repülőgép-ipari nagyvállalata.
  • -- Az F-35 elnevezése: a második világháborús P-38 Lightningja és a hidegháborús English Electric Lighting után történt.
  • -- A gyártás helyszíne: Fort Worth, Texas, USA
  • -- Legyártott mennyiség: a 2016 -os évben 41 db, 2017 -ben 66 db, 2018 -ban pedig (eddig) 193 db készült el, így összesen jelenleg (2018 őszén) 300 db F-35 -ös van szolgálatban. Az elkészültek közül 197 db "A" típusú, 75 db a "B" 28 db pedig a "C" variánsba tartozik. Az előállítás tempója növekedni fog, 2023 -tól az amerikaiak már évi 160 db -ot terveznek legyártani. 
  • -- Előállítási költség: az "A" típus 89 millió dolláros áron, a "C" típus 108 millió dolláros költséggel, a "B" pedig 116 millióért gördül le a gyártószalagról. Ugyanakkor a Pentagon a későbbiekre átlagosan 80 milliós darabonkénti bekerülési költséget céloz meg (az elkövetkező évtizedekben legyártandó, több mint 3 ezer F-35 esetében). Az F-35 projekt, a világ legnagyobb szabású és legdrágább haderő-fejlesztési programja, hiszen az elkövetkező években (a további Pentagon megrendelésekkel együtt) 391 milliárd dollárra kerekedik a Lightning II. budget.
  • -- Fegyverzet: négycsövű, 25 mm -es gépágyú (3300 lövés/perc), két irányított, 900 kg -os bomba (GBU-31 JDAM, két légiharc-rakéta (AIM-120 AMRAAM) és mindezeken túl a szárnyak alatt felfüggeszthető fegyverek (két-két felfüggesztési ponton) melyek több variációban kialakíthatóak, de mennyiségül csökkenti a lopakodó-képességet és hatótávolságot.
  • -- Egyéb műszaki adatok: hossz: 15,67 m, fesztáv: 10,7 m, magasság: 4,33 m, üres tömeg: 13 300 kg, hajtómű: egy darab Pratt & Whitney F135-PW-100 utánégetős, kétáramú, gázturbinás sugárhajtómű, hatósugár: 1080 km. Ha a fő rivális Szu-35 -tel vetjük össze, annak hossza: 22,2 m, fesztávja: 15,16 m, magassága: 6,36 m, üres tömege: 18 400 kg (vagyis az orosz gép sokkal nagyobb). Az F-35 méretében és tömegében is kisebb a Szu-30 -as gépeknél, az F-22 -es Raptoroknál és az F-18 -nál is. 
  • -- Első éles bevetések: 2018 tavaszán (májusban) Izrael vetett be először éles harci helyzetben F-35 -ös vadászgépeket, mégpedig Szíriában, ahol iráni támaszpontokat támadtak (sikerrel). Az USA 2018 szeptemberében Afganisztánban használt először ilyen gépeket, a tálibok állásai ellen.
  • -- Erősség: lopakodó képesség, kompatibilis gyárthatóság három fegyvernem számára is (légierő, tengerészgyalogság, haditengerészet), fejlett felderítő - hirszerzési kapacitás (izraeli pilóták beszámolói alapján).
  • -- Kritika: magas előállítási költség (egyelőre), lopakodó képesség tökéletlensége, közepes aerodinamikai mutatók.

f35_vadasz3.jpg

f35_vadasz4.jpg

f35_f18.jpg

f35_vadasz5.jpg

Fenti kép: Szu-35, orosz vadászgép, az amerikai típusok fő vetélytársa

f35_f22.jpg

f35_vadasz6.jpg

f-35_vadaszok.jpg

Ajánlott linkek:

F-22 specifikációk (Lockheed), F-35 specifikációk (Lockheed), F-22 (harcirepulo.hu), Szu-35 (harcirepulo.hu), vadászgépek száma (globalfirepower), a világ legnagyobb hadseregei (vilagesemenyek blog), F-35 (aerotech.hu), F-35 a legdrágább (origo), képek-vadászgépek (militaryimages.net), vadászok (gripen4canada), vadászadatok (harcirepulo.hu), F-18 (Index), F-35 adatok (defenceaviation)

 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.09.30.(20:06)

A világ 12 legerősebb gazdaságú országa [33.]

A Föld nagyjából 200 független országa 2017 -ben összesen 80 billió (milliószor millió, vagyis 1012) dollár GDP -t tudott produkálni. A GDP (gross domestic product, azaz bruttó hazai termék) egy adott évben, adott országban előállított és végső felhasználásra szánt javak, termékek, szolgáltatások összességének értékét jelenti. Ha nem is tökéletesen, de nagyjából alkalmas egy ország gazdasági erejének megmutatására. A Föld 12 legnagyobb nominális GDP értékét produkáló országa, egyben a világ 12 legerősebb állama is. A lista persze állandóan változik, de az "élboly" egy ideje nem módosult. Nézzük, kik tartoznak ide!

manhattan.jpg

A legelső helyen a 325 millió lakosú Egyesült Államok áll, ami egyáltalán nem meglepetés. Az International Monetary Fund szerint tavaly 19,4 billió volt az USA előállított GDP -je, amivel versenytárs nélkül, egyértelműen és fölényesen listavezető Földünkön. Az 50 tagállam közül, a 40 millió lakosú Kalifornia (és benne Los Angeles) járul hozzá leginkább ehhez a hihetetlen teljesítményhez. Kalifornia egymagában lepipálja a nyugat-európai államokat, hiszen 2,7 billiós GDP -t állít elő. (Ezzel Németországon kívül, minden európai országot beelőz.) Mindezeken túl az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb hadseregével is, így érdekérvényesítő és nyomásgyakorló ereje is neki a legnagyobb. Második helyen Kína áll, 12 billió dolláros nominális GDP -vel. A hatalmas távol-keleti ország a legnépesebb állam bolygónkon, mintegy 1,4 milliárd lakossal. (Bár India az elkövetkező években meg fogja előzni.) Kína szinte mindenhol jelen van és gazdaságilag jelenleg is terjeszkedik minden földrészen. Bronzérmes, azaz harmadik Japán, mely 2017 -ben 4,9 billiós hazai terméket produkált, elsősorban fejlett iparának köszönhetően. (A 10. legnépesebb ország, 126 millió lakossal.) Negyedik nem meglepő módon Németország, ahol ma 82 millió ember él és az általuk előállított GDP meghaladja a 3,7 billió dollárt. A német gazdaság évek óta jól teljesít, minden ellenkező hír és (ál)válság dacára. Ötödik helyen az EU -ból épp kilépő britek állnak, 2017 -ben az Egyesült Királyság GDP -je elérte a 2,6 billió dollárt. (Bár itt csökkenésre lehet számítani a brexit teljes megvalósulását követően.) 

gdp.jpg

A világ hatodik legerősebb gazdaságát Franciaország tudhatja magáénak, mintegy 2,6 billiós GDP -vel. A gallok állama 2017-ben sikeres gazdasági évet zárt. Hetedik India ugyancsak 2,6 billiós teljesítménnyel. Ugyanakkor a hatalmas népesség szélsőséges színvonalon él, amin nem segít, hogy már jövőre a Föld legnépesebb állama lesz. Nyolcadik Olaszország 2 billiós GDP -vel. Bár észak és dél ellentéte (és különbsége) ma sem sokat enyhült és az olasz gazdaság számtalan válságot is megélt (most épp a migráció sújtja), a taljánok állama mégis Európa 4. legerősebb teljesítményét nyújtja. Kilencedik a kontinensnyi méretű, 209 milliós Brazília, mely Latin-Amerika leghatalmasabb állama. A portugál nyelvű ország tavaly 2 billiós gazdasági teljesítményt tudott produkálni és a fejlődés, bővülés folyamatosnak tűnik. Tizedik, meglepetésként az USA északi szomszédja, az óriási (közel 10 millió km2 területű) Kanada. Hihetetlen erőforrásainak, természeti adottságainak  (pl olaj- és fakitermelés) illetve az Államokkal kialakult gazdag kapcsolatainak hála, alig 37 milliós népességével is a világ 10. legerősebb gazdaságát birtokolja. A 11. hely Dél-Koreáé, mely ugyan ma is háborúban áll a kommunista északkal, közben szédületes tempóban tud fejlődni, 1,5 billiós GDP -t felmutatva. Végül a 12. helyezés Oroszországé, szintén másfél billiós GDP -vel és kihasználatlan lehetőségekkel. Putyin ugyanis nem a több lábon álló, világgal kereskedő orosz állam létrehozásában érdekelt, hanem a katonai elrettentésre berendezkedő - atomhatalmi kártyát folyton kijátszó - nagyhatalmi (birodalmi) politizálásban.

Ami a lista folytatását illeti: tavaly csak Ausztrália (1,26 billió $), Spanyolország (1,23 billió $) és Mexikó (1,0 billió $) volt még képes arra, hogy átlépje az 1 billió dolláros gazdasági teljesítményt (bár ezzel még épp lemaradtak a 12 legnagyobb gazdaságú ország listájáról). Az egy főre eső GDP tekintetében egészen más sorrendet láthatunk, hiszen itt elsősorban a kis lakosságszámú államok, a gazdag kis- és törpeállamok illetve olajmonarchiák tudnak kiemelkedő eredményeket elérni. (Legelsők: Luxemburg, Svájc, Norvégia, Írország, Izland, Katar, Szingapúr, Dánia) Ha az egy főre kivetített teljesítmények listáját és a 12 legerősebb állam listáját összevetjük, akkor csupán egyetlen közös országot találunk, mely mindkét helyen az első 12 -ben szerepel, ez pedig az USA. Amerika egy főre eső GDP -je 53 ezer dollár (ezzel a 7. helyen áll). 

A legfejlettebb országok egyébként két szervezetet is létrehoztak a maguk számára, az egyiket G8 -nak, a másikat pedig G20 -nak hívják. Érdekesség, hogy az előzőben Kína és India helyett Kanada és Oroszország szerepel, noha gazdasági erő alapján a két Távol-keleti államnak kellene ott lennie. A G20 országoknál a posztban említett 12 legerősebb gazdaságú ország mellett további 7 fejlett állam foglal helyet (Brazília, Mexikó, Indonézia, Szaud-Arábia, Törökország, Argentína, Dél-Afrika) plusz az Európai Unió. Itt is van egy érdekesség: Spanyolország és Hollandia helyett Argentínát és Dél-Afrikát hívták meg állandó tagnak, vagyis nem kizárólag a gazdasági teljesítmény volt a döntő a tagság kialakításakor.

Hazánk sajnos mind a nominális GDP -t, mind az egy főre eső GDP -t illetően hátul kullog (főleg ha az európai államokat nézzük): gazdasági teljesítménye csak az 58. helyre elegendő (124 ezer millió dollárral), az egy főre vetített GDP alapján pedig az 51. helyen áll (a világ országai közt), mégpedig 15 ezer dollárral. Szomszédaink közül a nominális GDP tekintetében az osztrákok (387 ezer $) és a románok (188 ezer $) is megelőznek bennünket, míg az egy főre eső GDP -t illetően Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország áll jobban nálunk.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.09.01.(10:55)

A világ legveszélyesebb szervezete [32.]

Napjaink világa tele van veszélyes terror-szervezetekkel, különböző maffiákkal, drog-kartellekkel, alvilági szindikátusokkal és gengszter szövetségekkel. A legveszélyesebbek egész városokat, országokat, sőt kontinenseket tartanak rettegésben. A legkomolyabb gyilkosságok és merényleteket a drog-maffiák rovására írhatóak.

Pablo Escobar életéről megjelenő cikkek, posztok, bogbejegyzések (köztük a Pervenimus írását) követően -- de leginkább a hírhedt drogbáróról szóló, jelenleg is mozikban megtekinthető film kapcsán -- a figyelem a Latin-amerikai drogkartellekre vetült. Sokakban merül fel a kérdés: mi történt Escobar halálát követően és mi a helyzet jelenleg a világ drogkereskedelmével? Lépett másik szervezet az Escobar vezette Medellín-kartell helyébe? Vannak egyáltalán ma is hasonló magán-hadseregek, a kokain-csempészet szolgálatában, drogbárók vezetése alatt? Nos, ha odafigyelünk a hírekre, a válasz: igen.

sinaloa2.jpg

Ma is létezik egy Escobaréval vetekedő méretű, mindenható, óriás-kartell, melyet jelenleg a világ legveszélyesebb szervezetének tekinthetünk, ez a Sinaloa Kartell, Mexikóban. Persze a "világ legveszélyesebbje" cím szubjektív és egyébként is erős vetélytársak nehezítik a mérlegelést. Ott van például az Iszlám Állam (ISIS), mely még ma is működik a Közel-Keleten és Líbiában, illetve al-szervezetei révén Afrika más részein is (pl. a Boko-Haram, Nigériában és az Al-Shabaab Szomáliában). Aztán ott a kínai, japán, olasz, ukrán és orosz maffia, (Trádok,  Jakuza, Cosa Nostra) melyek behálózzák a világot (leginkább az Egyesült Államokat), meg ott vannak a különböző helyi összefogások, alvilági szervezetek (pl.: a közép-amerikaiak által működtetett, USA -ban aktív MS-13, a Los Angeles -i 18th Street Gang, a brazil Primeiro), nem beszélve a Sinaloa-kartell helyi konkurenseiről, például a Los Zetas -ról. 

sinaloa5.jpg

Elfogott Los Zetas tagok (2012 - Mexikóváros)

Ám mindegyiket túlszárnyalja -- legalábbis szervezettségben, vagyonban és nagyságban -- az egész Mexikót és Latin-Amerikát behálózó, Egyesült Államokban is erős pozíciókkal bíró Sinaloa -Kartell. Pablo Escobar 1993 -as halálát követően (melyről előző posztunkban írtunk) a Cali Kartell is felszámolásra került, majd a kokain-csempészet központja Kolumbiából áttevődött Mexikóba. Hogy miért épp oda? Nos, mert a 80-as évek végére egy nagyon komoly méretű drog-szervezet alakult ott ki (Guadalajara-Kartell), egy bizonyos Félix Gallardo (El Padrino, azaz Keresztapa) irányítása alatt, aki 1989-ben (elfogása idején) új kartellekre osztotta Mexikót (pl. Tijuana, Juarez, Sinaloa kartellek). A Sinaloa a Csendes-óceán parti övezetet kapta és már ekkor a legerősebbnek számított, mégpedig Joaquin Guzmán (El Chapo) irányításával. 

sinaloa3.jpg

El Chapo végső elfogásakor (2017-ben) a DEA emberei közt /CBS news/

Az erőegyensúly azonban nem tartott sokáig: a kartellek már a 90-es években egymással és a mexikói kormánnyal is harcokat kezdtek. El Chapot 1993 -tól kezdődően többször is letartóztatták, mégis mindig meg tudott szökni és 2016-ra magánvagyonát 4 milliárd dollárra tudta feltornázni (lekörözve Escobart). A 90-es évek elejétől Mexikó első számú drogbárója lett és ezt a pozícióját 26 éven keresztül meg is tudta őrizni (1990 és 2016 között).

Guzmán egyik szökése, 2015 nyarán egészen elképesztő volt: emberei ugyanis másfél kilométeres földalatti alagutat fúrtak zuhanyzója alá (egy teljes évig dolgozva a föld alatt), hogy kimenekítsék. Ám El Chapo szerencséje sem tartott örökké, 2016-ban újra -- most már végleg -- elkapták, majd 2017-ben Mexikó átadta az Egyesült Államoknak. Helyettese Dámasó López Núnez alig valamivel később (de még szintén 2017-ben) került rendőrkézre. A Sinaloa válságba került, főleg legfőbb vetélytársuk, (a Közép-Mexikóban és a nyugati, öböl-vidéken tevékenykedő) leszerelt vagy a mexikói hadseregtől dezertált, jórészt volt kommandósokból álló Los Zetas megerősödése miatt.  De komoly riválisuk lett 2018 -ra a frissen létrejött Jelisco Kartell is. Ám az idei évre a Sinaloa új vezető alatt, Ismael Zambada García (El Mayo) irányításával mégis visszanyerte vezető szerepét Mexikóban. Ma övék a legtöbb csempész-útvonal és terület Észak-Mexikóban. Ám így is három nagy érdekkör uralja az országot [lásd lenti térkép], vagyis nem kizárólagos a hatalmuk; az egyik maga a Sinaloa, a második a Jalisco (az úgynevezett Templomos Lovagok kartellel) és harmadik a Los Zetas (a Gulf Kartellel).

sinaloa.jpg

A befolyási övezetek ma, Mexikóban (forrás: stratfor.com)

Napjainkban a három szervezet közt továbbra is tart a drogháború (és persze a mexikói hatóságokkal is folyik a küzdelem). A tét: a kokain és más drogok jelentette óriási haszon, illetve területek és csempész útvonalak (határon átfúrt alagutak) birtoklása. Közben az erőviszonyok alakulásába az Egyesült Államok is beleszól, hiszen a CIA és a DEA (Drug Enforcement Administration), a határ mindkét oldalán tevékenykedve nagy erőkkel akadályozza a drogkartellek működését, üldözve az egyes csempész-csoportokat. Az amerikaiak többnyire a mexikói hatóságokkal együttműködve "dolgoznak", de nem ritka az sem, hogy a határvidék mexikói oldalán saját szakállukra hajtanak végre akciókat. (Az ilyen típusú bevetésekről szól partner blogunk posztja.)

Az "áru", azaz a drog (kokain, marihuána, ópium , és egyéb) nagyobb része délről (Kolumbiából, Peruból) érkezik, kisebb részét eleve Mexikóban állítják elő. Kolumbiában jelenleg a Los Urabenos Kartell a legerősebb, de többnyire együttműködnek a mexikói kartellekkel a hatékony és zavar mentes csempészet fenntartása érdekében, így az egész rendszer "olajozottan" működik. A hasznot mindenki "leszedi" magának, a biznisz ugyanis óriási: a Global Financial Integrity szerint az illegális drogok globális piacának értéke tavaly 500 milliárd dollár körül mozgott, miközben Dél-Amerika évi 900 tonna kokaint állít elő, a 350 milliós Észak-Amerika ellátására. 

sinaloa4.jpg

A régi és új vezető. El Mayo körözési felhívása a DEA szórólapján

Egyszerűbben megvilágítva a kereskedelem rentábilitását: a mexikóiak 2000 dollár körüli kilónkénti áron szerzik be a kokaint Peruban (és Kolumbiában) és 100 ezer dollárért adják el New Yorkban. Ötvenszeres tehát a nyereség, vagyis nem véletlen, hogy emberek ezreit ölik halomra érte. Ám a mexikói drogkartellek mindegyike kizárólagosságra és még nagyobb nyereségre (befolyásra) törekszik, emiatt dúl 2006 óta még nagyobb intenzitással a drogháború Mexikóban. Az amerikai AFP hírügynökség szerint a pusztítás mértéke óriási: 2006 és 2018 közt becslések szerint legalább 200 ezer ember áldozatául a küzdelmeknek. (Csak 2017-ben 23 101 gyilkosságot követtek el a drogkartellek emberei.) 

sinaloa6.jpg

A drogháború áldozatai

Az egyik legdurvább pusztítás nyomait, 2017 decemberében fedezték fel a mexikói hatóságok, mégpedig az ország északi részén, Coahuila államban (Torreón környékén), ahol összesen 3 ezer db (!) savval szétmaratott  és elégetett csontváz került elő a sivatagos területen. (A környék egyébként épp a Sinaloa és a Los Zetas területeinek határa, így valószínűsíthető, hogy a valamelyik kartell hozta ide megsemmisíteni a másik kartellből megölt tagok holttesteit.) 

A háborúval felérő drogharc pedig egyre inkább a világ legveszélyesebb szervezetének, a Sinaloa-Kartellnek a dominanciájával zajlik. A Sinaloa mindent ural és mindenhol rettegés kíséri működését: félnek a rendőrök, a katonák, a járókelők és hétköznapi emberek is, hiszen ahol akadályba ütköznek, ott megcsonkított, halálra vert, vagy levágott fejű áldozatok bukkannak fel. A drog-harc (és maga a drog-fogyasztás) napjainkban a világ egyik legnagyobb válságtényezője (a terrorizmus, klímaváltozás, túlnépesedés mellett).

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.08.01.(13:00)  

Az igazi Pablo Escobar [31.]

Pablo Escobar, a július végén mozikba kerülő spanyol film, az "Escobar" kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Fernando León de Aranoa filmje minden elismerést megérdemel, mint ahogyan a főszereplők: Javier Bardam és Penélope Cruz játéka is. (Ajánlott kritika) Korábban, 2015 -ben egyébként a Netflix is készített már sorozatot Escobar életéről Narcos címmel, de az egész estés filmek "kategóriájában" ez a mostani, legújabb alkotás tűnik a legnépszerűbbnek az előzetes visszajelzések alapján.  Nézzük meg azonban közelebbről, kiről is szól a történet?

escobar2.jpg

Pablo Escobar (1949-1993)

Az igazi Pablo Emilio Escobar Gaviria (1949-1993) kolumbiai drogbáró - rövidebb nevén: Pablo Escobar vagy El Patrón,  El Doctor, El Diablo - az 1980 -as évek világának leghatalmasabb befolyású emberei közé tartozott. Hatalma csúcsán, vagyis nagyjából 1984 és 1992 közötti években egy egész kontinens rettegte nevét, a világ drogkereskedelmének 80% -át tartotta kezében, több ezer fős magánhadsereg leste parancsait és sok milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett (az akkori világ 7. leggazdagabb embereként). Ezekben az években nagyjából ezer embert öletett meg, melyeknek majdnem felét rettegett bérgyilkosa, John Jairo Velasquez (közismert nevén: Popeye) tette el láb alól. Escobar zokszó nélkül ölette meg riválisait, rendőröket, nyomozókat, kormányzati embereket, sőt  bírókat, minisztereket is. (Mintegy 30 bíró és 457 rendőr megölése bizonyítottan kötődik Escobarhoz.) 

escobar3.jpg

Escobar és biztonsági főnöke John Jairo Velasquez

Ami életét illeti: hétköznapi földműves-család hét gyermeke közt harmadikként született, 1949 december 1-én Medellín közelében, egy Rionegró nevű kis településen. Édesapja jószágokkal és földdel foglalkozott, édesanyja pedig tanítónő volt. Escobar alig volt 17 éves, amikor 1966 -ban félbehagyta iskolai tanulmányait és a bűnözői életmódot választotta: Medellinben autókat lopott, majd saját bandát szervezett, mely a városban egyedi módon nem csak késekkel, hanem már pisztolyokkal is fel volt fegyverezve. Később a galeri emberrablásokkal is foglalkozni kezdett. Escobarnak akkor lett először országos hírneve, mikor elrabolta majd megfojtotta az ismert medellini üzletembert (és milliárdost) Diego Echavarriát. 

escobar1.jpg

Escobar és bandája az 1970-es években

Az igazi felemelkedést és világhírnevet a kábítószer-kereskedelem hozta el Escobar számára. Az 1970-es évek közepétől előbb marihuanát, majd kokaint kezdett csempészni unokatestvérével és a hírhedt Ochoa testvértekkel összefogva, egy amerikai pilóta segítségével, a hatalmas Észak-amerikai piac kielégítésére. (Az említett pilóta sztoriját Berry Seal címmel közepesre sikerült filmben dolgozta fel Doug Liman rendező, Tom Cruise főszereplésével.) Escobar mindenesetre ekkoriban szerezte meg első dollármillióit. Bár már 1976 -ban elfogták a hatóságok, kenőpénzekkel szabadulni tudott. Ekkor tért át kedvelt módszerére, mely a csempészésben őt akadályozóknak kenőpénzt vagy halált kínált fel. Ezt röviden csak Escobar törvényének, vagy a "plata o plomo" (ezüst vagy ólom) választásának nevezték. 

escobar5.jpg

Escobar és családja a 80-as évek elején

Az Escobar által szervezett kábítószer csempészet 1976 -tól öltött óriási méreteket, amikor sport-repülőgépekkel és mini tengeralattjárókkal vitette a kokaint Miamiba és Puerto Ricoba (mely már az USA területe). Később, 1981 -ben megalapította a Medellíni Kartellt és létrehozta saját magánhadseregét a Muerte a los  Secuestradorest (MAS). Közben óriási népszerűséget szerzett Medellínben, mivel lakásokat építtetett a szegényeknek, jól fizető munkalehetőségeket biztosított a munkanélküliek számára és iskolákat, kórházakat alapított. Növekvő helyi népszerűségre támaszkodva aztán előbb városi, majd kongresszusi képviselő lehetett Kolumbiában. Ekkor már az USA -ba is mind többet utazgatott, sőt villákat, ingatlanokat is vásárolt Amerikában. Fő támaszpontját azonban, a Medellín közelében fekvő Puerto Triunfo település mellett hozta létre egy óriási, fényűző kastélyszerű haciendán. Neve: Hacienda Nápoles. Itt vadon élő állatokat tartott, medencéi és repülőgép, illetve helikopter leszálló helyei is voltak. Escobar ekkor már több időt töltött családjával, az 1975 -ben feleségül vett Maria Victoria Vellejóval és két gyermekével: lányával Manuelával és 1977-ben született fiával, Juan Pabloval. 

escobar7.jpg

A Hacienda Nápoles napjainkban

Escobar az 1980-as évek közepén érkezett hatalma csúcsára: minden kilo USA -ba csempészett kokainon 20 ezer dollárt keresett (később még ennél is többet). Azonban az 1989-ben beiktatott George Bush harcot hirdetett Escobar birodalmának felszámolására. Ekkor már a kolumbiai kormány is Escobar fejét követelte és egy USA felé bevezetett kiadatási törvény beiktatását vette tervbe. Válaszul Escobar szabályos helyi háborút kezdett Bogotában (a fővárosban). A harcok végén, 1991 -ben kiegyezés következett: Escobar hajlandó volt börtönbe vonulni, ha a kiadatási törvényről letesz Kolumbia. Végül saját magánbörtönébe vonult, ahol kényelme és biztonsága is szavatolva lett. Mivel azonban országos befolyása így is megmaradt, a kolumbiai kormány állami börtönbe akarta vitetni, amiért Escobar megszökött és 1992 őszétől bujkálásba kezdett.

escobar4.jpg

A megölt Pablo Escobar és az őt likvidáló csoport

Escobar halálának körülményei ma sem tisztázottak: a hivatalos kommunikáció szerint egy amerikai - kolumbiai vegyes kommandós-osztag ölte meg 1993 december 2-án, rejtekhelyén, Medellínben, ám fia szerint körbekerítése után önkezével vetett véget életének. (Épp 44 éves volt.) Escobar likvidálásában kulcsszerepe volt a CIA -nek, a bogotai kormánynak és El- Diablo legfőbb riválisainak, a Cali-kartellnek. Alig másfél esztendővel később azonban a kolumbiai kormány a Cali-kartellre is lesújtott: 1995 nyarán börtönbe zárták Gilberto Rodríguez Orejuelát és testvérét Miguel Rodríguez Orejuelát is.

Escobar halála után özvegye egyezséget kötött az akkor még hatalma csúcsán álló Cali kartell vezetőivel: ha hátrahagyják vagyonukat, akkor békességben elmenekülhetnek Argentínába. Az alkut követően az Escobar család Buenos Airesbe költözött, ahol az akkor még csak 16 éves Juan Pablo Escobar befejezhette tanulmányait. A fiatalember ma Sebastian Marroquín néven éli életét, jelenleg 41 éves és építészként dolgozik Argentína fővárosában. Idén jelent meg önéletrajzi könyve, Apám a drogbáró címmel.

escobar6.jpg

Az Escobar életéről szóló film (lásd fenti képet) 2018 július 20 -tól kerül  a magyar mozikba, Javier Bardam és Penélope Cruz főszereplésével. A filmhez egyébként Escobar egyik szeretőjének visszaemlékezései szolgáltatták a háttéranyagot. (Virginia Vallejo: Loving Pablo, hating Escobar) Mint érdekesség említeném meg, hogy az egyik James Bond film, az 1989 -es Licence to Kill (James Bond - A magányos ügynök) mind témájában, mind főgonoszát illetően tökéletesen behelyettesíthető Escobar élettörténetébe. 

escobar7_1.jpg

Zárásul kiemelném: Kolumbia az Escobar halála utáni évtizedekben években sem tudott teljesen megszabadulni a különböző drogkartellektől. A 2000 -es évektől előbb a Don Berna (Diego Murillo Bejarano) vezette Envigado, majd a Los Urabenos kartell emelkedett ki a kábítószer-maffiák sorából [forrás]. Escobar öröksége a mai napig kísért Latin-Amerikában.

***

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.07.20.(14:18)

Miért ideális nyaralási célpont Zára? [30.]

Zára a horvát tengerparton fekszik, Dalmácia második legnagyobb városként (Split után), 75 ezer lakossal, gyönyörű tengerparttal és rengeteg látnivalóval.  A település mindössze 627 km Budapesttől (790 km –re Szegedtől), vagyis 6-7 óra alatt simán elérhető (végig autópályán haladva, néhány pihenővel). Kérdés: miért is ideális utazási célpont nyaraláshoz?

zara7.jpg

Nos, az első mellette szóló érv már elhangzott: mert közel van és könnyedén, gyorsan, biztonságosan elérhető, jó minőségű autópályákon. A második, amit kiemelnék, hogy Zárában egyszerre kapunk kultúrát (történelmet), gyönyörű tájat és fantasztikus tengerparti strandokat. Vagyis egyszerre elégíthetjük ki a fürdés, vízi sportok és a kultúra iránti igényeinket. Ehhez azonban érdemes autóval mennünk, mert Zára esetében a környező területek legalább annyi látnivalót rejtenek, mint maga a település.

zara9a.jpgDalmácia egész területe tele van gyönyörű helyekkel, melyek autós kirándulásokkal kereshetőek fel legkönnyebben. Dalmácia egyébként épp Zára megyéjétől (és Pag szigetétől) húzódik le délre, egészen a Monte Negrói határig. Területe 12 ezer négyzetkilométer, melyen 900 ezer ember él. Három legnagyobb városa: Split, Zára és Sibenik. Partvonala erősen tagolt, rengeteg kis part-menti szigettel, öböllel és számtalan 1500 méternél is magasabb hegycsúccsal. Éghajlata: mediterrán.

Visszatérve az utazásra: ha Zárába kocsival indulunk számolnunk kell a benzinköltség mellett 180-190 kuna (8500 - 9000 Ft) autópálya-használati díjjal is, melyet két részletben, úgynevezett cestarinákban (ticket váltó kapukon áthaladva) kell megfizetnünk. A magyar példától eltérően, Horvátországban az adott autópálya -szakaszokra helyben kell megváltani az úthasználati díjat. Ez sajnos időnként óriási torlódásokat okozhat (tavaly Zágrábnál két órás dugót okozott július közepén, hogy a cestarinák nem győzték az átmenő-forgalmat). Ezzel sajnos számolnunk kell induláskor. Idén viszont (szintén július közepén) egyetlen percet sem vesztettünk, mindenhol simán lehetett áthaladni. (Újabban megoldást kínál az elektronikus leolvasó-készülék, az ENC, erről bővebben itt.)

zara5.jpg

Zára környékén három féle parttípus közül választhatnak a strandolni - vágyók: van homokos part (Nin városa mellett, 15 km –re Zárától északra), van kavicsos strand (Zára három partján) és van sziklás partszakasz is, a város közelében. Ezek közül a Nin melletti kifejezetten kisgyermekes családoknak ajánlott, mivel a partvonaltól legalább 100 méteres távolságban is maximum derékig ér a víz. Kavicsos partszakaszokat a központi (Kolovare, Bamboo beach, Borik beach) strandokon találni, bár ezek kicsit túlzsúfoltak a főszezonban, sziklás part pedig néhány kilométerrel délebbre található. Kiemelném az alig 10 km –re fekvő (délre található) Sukosant, ahol lenyűgöző strandok közül válogathatunk. Családos kirándulásunk alatt nyolc strandot kerestünk fel és mindet nagyon élveztük. Két tanácsom is lenne azonban a strandolást illetően: az egyik, hogy a kavicsok miatt nagyon ajánlott úszócipő vagy gumiszandál beszerzése, a másik, hogy érdemes felkeresni az autóskempingek strandjait, melyek mindig gyönyörűek. 

zara8.jpg

A fenti térképen Zadar (Zára) megye legjobb fürdőhelyei láthatóak piros körökkel jelölve a településeket. Zárától északra Nin, délre Sukosan, még délebbre Biograd (szintén nagyon jó stranddal) és egészen délen, 91 km -re Zárától: Sibenik (ami már kívül esik a megyehatárokon).

A víz egyébként tiszta és kellemes hőmérsékletű, bár igazán komoly élővilága nem nagyon van. (Nyolc nap alatt egy aprócska tengeri csillagot és néhány parányi kagylót találtunk, nem beszélve arról, hogy a tenger alján néhány tengeri uborka illetve tengeri sün és rákocska mellett ne nagyon számítsunk másra.) Gyermekkoromban, úgy 25-30 évvel ezelőtt nagyméretű kagylók, tekintélyes rákok, tenyérnyi tengeri csillagok és színes víz alatti növényzet fogadta még az amatőr búvárkodókat.

zara4.jpg

Érdekes látnivalót nyújtanak a hajókikötők, jachtokkal teli öblök is, melyek partján egy fagyival a kézben kitűnő sétákat lehet tenni, a pálmafák alatt. Az árak közepesek: 200 -250 kunából (9-12 ezer forintból) italokat nem vásárolva szinte bárhol megvacsorázhat, vagy megebédelhet egy négytagú család. Zárában egyébként 9 kuna (423 Ft) egy gömb fagyi.

zara1.jpg

A zárai városkapu a velencei szárnyas oroszlánnal

És most a kultúráról – történelemről. Zárában egy hatalmas vár és egy csodálatos óváros kínál gazdag látnivalókat, olaszos utcácskákkal, keskeny utakkal, ősi templomokkal, katedrálisokkal és romokkal. Az egész egy kis félszigeten található. Az óváros mellett egyébként parkoló-övezetben hagyhatjuk kocsinkat (óránként 10-12 kuna a parkolási díj, de 22 óra után már nem kell fizetni). A várfal néhol 15-20 méteres, bámulatos méretű és szinte teljesen bejárható. (Érdemes is megtekinteni lentről és fentről egyaránt.) A városkapu a település emblematikus helye, rajta a velencei szárnyas oroszlán fedezhető fel. Ugyancsak gyönyörű a Szent Donát Körtemplom, a zárai katedrális (aki nem tériszonyos, annak bámulatos élmény a tornyának meghódítása és a kilátás), a Népek tere és a híres zárai tengeri orgona. Utóbbi 2005-ben készült el (laza 43 millió kunából); lényege: a tenger hullámai a parti lépcsősor befelé vezető cső és furatrendszerébe csapódva érdekes hangokat produkálnak. Ugyancsak lenyűgöző az óvárosi parti sétány, ahol a lenyugvó nap életre szóló élménnyel ajándékozhat meg bennünket.

zara2.jpg

A híres Népek tere Zárában

Ami Zára (horvátul: Zadar) múltját illeti: a legrégebbi európai települések egyike, alapítását ugyanis a Krisztus előtti 9. századra teszik. A középkorban Bizánc, majd a Velencei Köztársaság birtokolta. Ezt követően pedig 1069-ben az időközben (925 körül) kialakuló Horvát Királyság kaparintotta meg (30 évre). Ekkor már lakosságának többsége horvát volt.

1105-ben, Könyves Kálmán magyar király csapatainak térségbeli felbukkanásával Zára történetében egy harcos korszak következett, melyet „magyar-időszaknak” is nevezhetnénk, hiszen 300 éven keresztül hol magyar, hol pedig velencei  uralom alatt állt az egyre terebélyesedő város. (Ebben a három évszázadban terjedt el a „Dalmácia fővárosa” elnevezése is Zárát illetően.) A település lakói számtalan alkalommal lázadtak fel a velencei elnyomás ellen és ilyen esetekben került Zára magyar uralkodók irányítása alá.

A legemlékezetesebb harcok 1346 és 1357 közt zajlottak Zára birtoklásáért, mégpedig Nagy Lajos és Velence között. Lajos végül 1357-ben átütő győzelmeket aratott Dalmáciában, majd Zára alá vonult seregével. A várost a velenceiek élén Falieri Mihály védte, míg a támadást Csúzi János bán és Elderboth Konrád német zsoldoskapitány vezette. A német-magyar katonák végül csellel, hajnalban, létrákon bejutva vették be a várat 1357 szeptember 17-én. Nagy Lajos 5 hónappal később (1358 február 18-án) Zárában íratta alá a békét Velencével. Gyakorlatilag egész Dalmácia a birtokába került. [link]

A dalmáciai magyar uralom végül 1409-ben ért véget, amikor Nápolyi László (nagyon rövid ideig magyar király) végleg eladta Zárát Velencének. Az itáliai város innentől négy évszázadon keresztül lett a település gazdája, egészen a Habsburg terjeszkedésig. Ausztria az I. világháború végéig igazgatta Zárát (1797-től), majd jött 27 évnyi olasz befolyás (1920-1947). Zára 1947-ben lett Jugoszlávia, majd 1995-ben Horvátország része.   zara3.jpg

A hatalmas magasságú zárai várfal

Zárásul újra kiemelném: Zára az egyik legjobb nyaraló célpont mindazok számára, akik szeretik a változatos strandokat és délutánonként, esténként szívesen hódolnak a kultúrának, történelmi látnivalóknak is.

zara9b.jpg

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

Népesedési helyzet a világban [29.]

Ma a Föld lakossága 7,6 milliárd fő, mely népesség azonban nagyon egyenlőtlenül oszlik el bolygónkon. Egyes területek, mint az Oroszországhoz tartozó Szibéria, vagy Ausztrália belső része, illetve Kína nyugati része (Takla Makán), vagy a Szahara vidéke alig-alig lakott, míg ezzel szemben India nagy része és Kína tengerparti övezete óriási mértékben túlnépesedett. Hogy néhány szélsőséges példát említsünk: Mongólia másfél millió négyzetkilométeres, hatalmas területén 3 millió ember él (vagyis 1 km2 -re alig két fő jut), míg ezzel szemben a Mongóliától 3000 kilométerrel délebbre fekvő Banglades 150 ezer négyzetkilométeres területen (másfél Magyarországnyi államban) mintegy 165 millió ember (!) nyomorog összezsúfolódva (közel 1300 fő/km2 a népsűrűség). Ha térképen vizsgáljuk meg mindezt, jól láthatjuk (a sötéttel jelölt részeken), hogy a legmagasabb népesség Ázsiában (Indiában, Kínában), illetve Afrika középső részein és Európában él, míg Kanada, Szibéria, Ausztrália alig-alig lakott.

nepesedes2.jpg

Ma a 13 legnépesebb, 100 millió lakos feletti ország a következő: Kína (1,4 milliárd fő), India (1,3 milliárd fő), USA (327 millió fő), Indonézia (262 millió fő), Pakisztán (212 millió fő), Brazília (210 millió fő), Nigéria (191 millió fő), Banglades (165 millió fő), Oroszország (146 millió fő), Japán (126 millió fő), Mexikó (124 millió fő), Fülöp-szigetek (106 millió fő), Etiópia (105 millió fő).

Érdekes azonban, hogy a népesség-növekedés mértéke "termékenységi arányszám" nem teljes mértékben követi a legnépesebb országokat, vagyis nem ott nő leginkább és leggyorsabban a lakosságszám, ahol jelenleg is a legtöbben élnek. Ha az említett érték 2,0 alatti, akkor csökken (esetleg stagnál) a népesség (vagy maximum bevándorlással tud növekedni) ezek a lenti térképen a kékkel jelölt területek, vagyis például Európa nagy része, Kanada, Oroszország, Kína, Brazília. Ha a ráta 2 és 3 közötti, akkor kismértékű a növekedés (ezek a zölddel jelöl országok, pl.: USA, Mexikó, Argentína, India, Egyiptom). Ha a ráta 3 és 5 közötti, akkor közepes a népességnövekedés (ezek a sárga és narancs területek, pl: Líbia, Szaúd-Arábia, Pakisztán), ha pedig 5 feletti, akkor nagyon gyors, szinte robbanásszerű a folyamatos népességnövekedés.  Ide tartoznak a térképen pirossal és lilával jelöl országok. (A lilák, 6 felettiek.) Élenjáró: az afrikai Niger, Uganda, Mali, Szomália, Etiópia, Kongó de az élmezőnybe tartozik Jemen és Afganisztán is. (Ezek közül Etiópiában már most is 105 millióan, a Kongói Demokratikus Köztársaságban pedig 70 millióan élnek.)

nepesedes1.jpg

Ha a lista eleji számokat nézzük, az abszolút első Niger 7,06-os viszonyszámot mutat, a második Uganda 6,69 -es, harmadik Mali pedig 6,44 -es értékkel rendelkezik. Magyarország egyébként a listán a 199. helyen szerepel, 1,40-es rátával, ami fogyást mutat, mivel nálunk 2,0 alatti ez a viszonyszám.

Ma a túlnépesedés nagyon komoly probléma és szoros összefüggést mutat a migrációval, hiszen ahol a lakosságszám már olyan magas, hogy egy-egy országban a népesség eltartó képessége veszélybe kerül, ott az elvándorlás a lehetséges megoldások körébe kerülhet. Napjainkban a leggyorsabban növekvő lakosságú országok már nem Ázsiában, hanem Afrikában vannak [lásd: térképünket], így az elkövetkező évtizedekben a legkomolyabb problémák (mint az éhínség, belső harcok kialakulása, migrációs kiinduló pontok keletkezése) főleg ezen a kontinensen várhatóak. Alighanem Afrika lesz a Föld egyik legégetőbb problémája a közeljövőben.

Súlyos gond azonban a jelenség ellenkezője is, vagyis az elöregedés és népességfogyás, mely ugyancsak sok országot érint. Ilyen például Európában Bulgária, Ukrajna, Fehéroroszország, Ázsiában pedig Japán, Dél-Korea, Tajvan. Ezekben az államokban nagyon alacsony a születések száma, kevés gyermek jön a világra és csekély a fiatalok aránya az idősekhez képest, ami a nagy szociális ellátórendszerek összeomlását okozhatja. 

Mindkét válságtényező megoldásra vár tehát, miként a többi nagy globális probléma is, így a rohamos klímaváltozás, felmelegedés, környezetszennyezés, éhínség, fogyatkozó ivóvíz-készletek ...stb. A világ egyik fele pedig egyre kevésbé tehet már úgy, mintha a másik felén jelentkező problémák nem érdekelnék; hiszen  a gondok bekopogtatnak ajtaján (vagy kerítésén).

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

A világ legmagasabb épületei [28.]

Az emberiség technikai fejlődése során rengeteg, korábban lehetetlennek tűnő határt lépett már át. Ide tartoznak az épületek is. Amikor 1931 -ben felépült New Yorkban (Manhattanben) a 102 emelet magas Empire State Building, a világ lélegzet visszafojtva csodálta 381 méteres hihetetlen magasságát. Aztán eltelt nyolc évtized, és Dubajban 2010 január 4-én átadták a több, mint kétszer olyan magas, 828 méteres Burdzs Kalifát, miközben az Empire State Building a legmagasabb épületek 10-es listájára sem fért már fel. Újabb 11 év után pedig, vagyis 2021-re tervezve átadásra kerül majd Szaúd-Arábiában (Dzsidda városában) a Vörös tenger partján álló, több mint 1 kilométer magas Jeddah Tower. Ezzel az épülettel az emberiség átlépi az 1000 méteres határt, az emberkéz alkotta létesítményeket tekintve.

felhokarcolok.jpg

De nézzük sorban őket. A Jeddah Tower (másik nevén Kingdom Tower) építési munkálatait 2011 -ben kezdték meg, amit Bin Talal, szaúdi herceg (Abdullah, szaúdi uralkodó unokaöccse) jelentett be 7 évvel ezelőtt. A végső magasságát és az emeletek számát titok övezi, de a legtöbb sajtó orgánum az 1008 méteres magasságot és a 200 emeletet valószínűsíti (bár vannak olyan találgatások is, hogy 250 emeletet helyeznek majd el az épületben). 

Bizonyos hírek szerint az iraki Baszra városában az iraki-brit tulajdonú AMBS Architects cég tervez egy 1150 méteres gigantikus felhőkarcolót (241 emelettel) felépíteni, mégpedig 2025 -re. Ha a hír igaz és valóban elkészülnek vele, akkor a Jeddah Tower csak néhány évig lesz a világ legmagasabbja.

A jelenlegi ezüstérmes Burdzs Kalifa 828 méter magas (antennával: 829,8 m), 163 emeletes és 2004 - 2010 között épült meg. Az építési költség elérte az 1,5 milliárd dollárt. Egy-két érdekesség: a benne járó liftek csúcssebessége 64 km/h és a Mission Impossible 4. részének, a Ghost Protocolnak egy híres jelenete a Burdzs Kalifán játszódik

A bronzérmesnek számító harmadik helyért két felhőkarcoló is holtversenyben áll egymással: az egyik a Mecca Royal Clock Hotel Tower (arab nevén: Abrádzs al-Bajt) a Szaúd-arábiai Mekka városában, 120 emeletes, 601 méter magas épülettel; a másik a tavaly nyáron átadott Shanghai Tower, mely 632 méter magas és 128 emelettel rendelkezik. Építési költsége meghaladta a 2,2 milliárd dollárt. Visszatérve a mekkai felhőkarcolóra: órája hatszorosa a Big Ben óralapjának és az iszlám legnagyobb mecsete, az al-Maszdzsid al-Harám mellett épült fel. 

felhokarcolok2.jpg

Negyedik a One World Trade Center, mely New Yorkban, a 2001 -ben lerombolt WTC egyik ikertornya helyén épült fel 2006 és 2013 között (1,5 milliárd dollárból). Összesen 541 méter magas és 104 emeletből áll. Ötödik a Tajvan fővárosában álló, 101 emelete magas, 508 méteres, pagodaszerű kialakítású Taipei 101, mely 1999 és 2004 közt készült. Érdekessége, hogy a fokozott földrengés-veszély miatt 88. emeletén elhelyeztek egy 725 tonnás (5,5 méter átmérőjű), ingaként mozgó gömböt, melynek feladata a szél okozta épületmozgások kiegyenlítése. (A Taipei 101 közelében szinte állandóan 100-160 km/h sebességű szél fúj.)

A világ hatodik legmagasabb épülete a sörnyitóra emlékeztető, 492 méter magas, 1997 és 2008 közt épült Sanghai World Financial Center. Összesen 101 emeletből áll, 174 szobát tartalmaz és ez Ázsia negyedik legmagasabb építménye. Hetedik a 484 méteres, 108 emeletből álló, Hongkongi Nemzetközi Kereskedelmi Központ (International Commerce Centre). Legfelső emeleteit a The Ritz-Carlton szállodai szobái foglalják el. A 108. legmagasabb emeleti szintjén medence és bár is található. 

felhokarcolok3.jpg

Nyolcadik a Malajzia fővárosában, Kuala Lumpurban található Petronas-ikertorony, melynek épületei 452 méter magasak és 88 emeletesek. A két felhőkarcolót 170. méter magasságban (a 41. és 42. emeleteknél) kétszintes acélhíd köti össze 58 méteres hosszúságban. Érdekesség: a Petronas-tornyok függőhídján menekül a rendőrség elől Sean Connery és Catherine Zeta-Jones az 1999 -es Brilliáns csapdában. A különleges épületet kettős felépítése miatt több helyen is a 7. és 8. legmagasabb épületnek tartják (nem figyelembe véve a még nem befejezett Jeddah Towert). Impozáns megjelenése megérdemel egy önálló képet:

felhokarcolok4.jpg

Kilencedik a kínai Nanjingben található, 450 méter magas, 66 emeletes Zifeng torony. Belsejében főleg irodahelyiségek, szállodai szobák és éttermek találhatóak. Végül a világ tizedik legmagasabb épülete az 1973-ban elkészült, 110 emeletes, chicagói Willis Tower (korábban Sears Tower), melynek csúcspontja 442 méterre van a talajszinttől. Mintegy 23 éves keresztül, 1996 -ig volt Földünk legmagasabb épülete. A tetejére 2000 -ben elhelyezett óriási dupla antennák miatt teljes magassága ma 527 méter (amivel akár ötödik is lehetne).  

felhokarcolok5.jpg

Zárásul érdekességkén: Magyarország legmagasabb építményeiről pár szó. A legelső a listán a Lakihegyi adótorony, mely 314 méter magas. Ha valódi épületeket nézünk, akkor a legmagasabb a maga 100 méterével az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyház. Ezt követi a Parlament (96 méter), a Budapest V. kerületi Szent István bazilika (95 m) és a VIII. kerületben az 1976-ban épült Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje, mely 88 méter magas és 23 emeletes. (Csak 7 méterrel alacsonyabb nála, viszont 24 emeletes a Szolnoki toronyház.)

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.06.24. (0:14)

A legbékésebb és legveszélyesebb országok [27.]

A világ országainak békés vagy éppen békétlen (veszélyes) jellege az úgynevezett Global Peace Index alapján határozható meg. Az Institute for Economics and Peace (IEP) szervezete által először 2007-ben megalkotott, majd azóta évente újra és újra kiadott mutató, egyetlen számba foglalva jelzi, hogy bolygónk egyes országaiban milyen szintű a biztonsági helyzet, vagyis a terrorizmus, bűnözés és a fegyveres konfliktusok (belső harcok, háborúk ... stb) okozta veszélyeztetettség. A könnyebb áttekinthetőség érdekében az IEP felmérését egy könnyen értelmezhető térképen célszerű tanulmányozni, melyen a sötét és világos zölddel jelöl államok a békés, a sárgával jelöltek a közepesen békés, a naranccsal és vörössel jelöltek pedig a kevéssé biztonságos (sőt a piros esetében kifejezetten veszélyes) államokat jelölik.

beke_index.jpg

A jelzések alapján megállapítható, hogy a biztonság szempontjából legjobb helyzetben Izland, Új-Zéland, Portugália, Ausztria és Dánia van, de kiemelten békésnek számít napjainkban Kanada, Ausztrália és Japán is. Feltűnő, hogy Dél-Amerikában és Afrikában gyakorlatilag nincsenek olyan országok, melyeket a legmagasabb biztonsági kategóriába tartoznának. 

Ami Földünk veszélyes régióit illeti, az IEP szerint Szíria, Afganisztán, Dél-Szudán és Jemen a négy legveszélyesebb ország. Ha alaposabban megvizsgáljuk a felsorolást, egyáltalán nem meglepő: Szíriában még mindig tart a háború, a helyi diktátor, Bassár el-Aszad orosz támogatással erősen tartja pozícióit az ellene harcoló lázadók és a vallási fundamentalisták ellenében (mely két csoport egyébként egymással, sőt a kurdokkal és konfliktusban áll). Dél-Szudán Földünk legifjabb állama, mely hat Magyarországnyi területen (viszont "csak" 12 millió lakossal) 2011 -ben jött létre független államként (kiszakadva Szudánból). Az új ország azonban képtelen uralni belső konfliktusait, így valójában bűnbandák, hadurak és katonai szervezetek kezében van a hatalom. Jemen szintén polgárháborúban áll, vallási csoportok küzdenek egymással a környező muszlim hatalmak folyamatos beavatkozásai közepette. Afganisztánban még mindig anarchikus állapotok uralkodnak, a tálib fundamentalisták hatalmas területeket uralnak, melyeken teljes a létbizonytalanság.

Az említett "négyesfogatot" szorosan követi Líbia, Nigéria, Szomália, Irak, Pakisztán és Törökország is. Vörössel jelölt terület lett napjainkra Oroszország is, a csecsen konfliktus, az Ukrajnával zajló háború és a Közel-keleti orosz beavatkozást követő terror-fenyegetettség miatt. Törökország két okból is indokoltan tartozik a legveszélyesebb országok közé: egyrészt a jelentős (de elnyomott) kurd kisebbség harcai miatt, másrészt a szomszédos szíriai határra küldött hadserege okán. Folyamatosan előfordulhatnak terror akciók Törökország-szerte. Líbia gyakorlatilag kettészakadt: egyik felét ma is az iszlamisták birtokolják. Nigériában a Boko Haram afféle állam az államban, az ország északi részén szinte bármit megtehet. Szomália hadurak kezében van már évtizedek óta, ráadásul itt működik a Föld legtöbb kalózbandája, fenyegetve minden környező hajóforgalmat Afrika szarva közelében. Irak a szíriai válság része, ahogyan Pakisztán meg az afganisztáni helyzettől elválaszthatatlan. Ráadásul a pakisztáni hadsereg állandó készültségben van indiai határa mentén, a sok évtizedes határviták miatt. 

Összességében elmondható, hogy ma Afrika és Ázsia a két legveszélyesebb kontinens, hiszen például Afrikában alig akad biztonságosnak minősíthető ország. Európát és Ausztráliát az IEP zölddel jelöli, viszont Latin-Amerika nagyon felemás képet nyújt: míg Mexikó, Venezuela és Kolumbia egyetlen fokozatra vannak csupán a vörös jelöléstől, azaz kevéssé számítanak békésnek (ami azt illeti inkább veszélyesek), addig Peru, Argentina és Chile európai szintű módon békések. 

Ma, amikor szinte bármikor, bárhová elrepülhetünk, kiemelten fontos, hogy tájékozódjunk a világ biztonságpolitikai helyzetéről. Ebből a szempontból az IEP felmérése és az általa használt GPI mutató, nagy jelentőséggel bír.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

Ez is érdekes: A Jurassic World 2 tarol a hazai mozikban; de valóban jó film?

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

***