Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

A magyar honvédség ereje és a most megvásárolt új német harckocsik [40.]

2018. december 19. - Pervenimus

Sajnálatos módon nem kapott nagy hangsúlyt és megfelelő publicitást a magyar médiában az a különleges hír, mely szerint a magyar honvédség vezetése december 19 -én szerdán egy nagyon fontos szerződést írt alá egy német vállalatcsoporttal, mégpedig 68 db korszerű harci-jármű megvásárlásáról. A rendkívül jelentős megállapodás, mely óriási mértékben növeli honvédségünk ütőerejét és amely az utóbbi évek legnagyobb katonai beruházása, 44 db Leopard 2 A7 harckocsi és 24 db PzH2000 önjáró löveg beszerzéséről szól. (Kiegészítésként érkezik még 6 db műszaki mentő jármű és 12 db kiképzésre használható Leopard 2 A4 -es harckocsi is). A német vállalatcsoport neve: Krauss-Maffei Wegmann, az aláírók pedig: magyar részről Fodor Péter (a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának főigazgatója), német részről pedig Ralf Ketzel ágazati igazgató és Holger Lenz kereskedelmi igazgató.

A magyar honvédség megerősítésére már nagyon nagy szükség volt, mert hazánk fegyveres ereje a kontinens leggyengébb országai közé sorolt bennünket. A Global Fire Power az említett szerződést megelőző állapot szerint a világ hadseregeinek sorában a nem túl előkelő 57. helyre helyezte honvédségünket. Megelőz bennünket a legnagyobb európai hatalmak (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) után még további 13 ország, köztük Lengyelország, Csehország és Románia is. (És akkor nem számoltuk az európai országok közé Oroszországot és Törökországot, melyekkel együtt, ha ide vennénk őket, már 18 állam hadserege előzne be bennünket csak Európában.)

Jelenleg haderőnk gerincét és leginkább ütőképes részét a honvédségünk által 2001 óta hadrendben tartott 14 db Gripen vadászgép és 15 db helikopter alkotja, amit eddig 32 db harckocsi egészített ki (ha a legfőbb fegyvernemeket nézzük). Most viszont az elavult, orosz gyártmányú, T-72 harckocsi-állomány korszerű német Leopárd tankokkal lesz kiegészítve (vagy lecserélve). 

leopard_harckocsi.jpg

A haderő-növelés legfőbb tételét jelentő Leopard 2 A7 harckocsik a világ legjobb tankjai közé tartoznak, főbb műszaki adataik a következők:

  • méretek (hossz, szélesség, magasság): 7,7 X 3,7 X 3 m
  • tömeg: 67,5 tonna
  • elsődleges fegyverzet: 120 mm Rheinmetal L/55
  • sebesség: 70 km/h
  • hatótáv: 550 km
  • motor: 1500 LE (dízel)

Kiemelkedő tűzgyorsaság, tűzerő és páncélvédettség jellemzi. A típus minden szempontból megfelel a modern szárazföldi hadviselés követelményeinek, sőt a legtöbb katonai szakértő szerint a Leopard 2 A7 több paraméterében is a világ legjobb harckocsijának tekinthető. A nélmetek - akik mindig is ragadozó nagymacskákról nevezték el tankjaikat - a II. világháború óta bizonyítják, hogy nagyon értenek a harckocsi készítéshez (lásd Párduc és Tigris tankok a háború idején.) [Bővebben erről: a Wehrmacht páncélosai.]

leopard_pzh2000.jpg

A szerdán megkötött szerződés másik tétele, a PzH 2000 önjáró lövegek a szinte alig létező magyar tüzérséget támasztják fel tetszhalott állapotából.  Az önjáró lövegek ellentétben a harckocsikkal, a tüzérségi fegyvernembe tartoznak. A most megvásárolt 24 db Panzerhaubitze (önjáró páncélos tarack) 155 mm -es ágyúi, 8,06 méteres csőhosszal és L/52  -es űrmérethosszal nagyon komoly tűzerőt biztosítanak hadseregünk számára. Műszaki paramétereik:

  • méretek: 11,67 X 3,6 X 3,1 m 
  • tömeg: 55,3 tonna
  • elsődleges fegyver: 155 mm Reinmetall L/52
  • sebesség: 60 km/h
  • hatótáv: 420 km
  • motor: 986 LE (dízel)

Ami a magyar honvédség összevetését illeti a világ többi országának haderejével: még az új fejlesztésekkel is nagyságrendbeli különbségek vannak. A harckocsikra és vadászgépekre koncentrálva néhány érdekes adat:

Legtöbb vadászgéppel jelenleg az USA rendelkezik, nekik jelenleg 1962 db vadászuk áll hadrendben (legkorszerűbb, az F-35 Lightning II.) A második helyezett kínaiaknak 1125 db, a bronzérmes oroszoknak 818 db, Franciaországnak 299 db, Angliának 103 db, Lengyelországnak 99 db, Romániának 34 db vadászgépe van. (Nekünk, mint említettük: 14 db). [forrás] A harckocsik terén: legtöbb az oroszoknak van (20 300 db), majd következnek a kínaiak (7716 db), amerikaiak (5884 db), valamint kicsit lemaradva tőlük Izrael (2760 db), illetve például Lengyelország (1065 db), Románia (827 db), Németország (432 db), Franciaország (406 db), Csehország (123 db), Svédország (120 db). [forrás] Az új beszerzésekkel - ha azt hozzáadjuk a jelenlegi 32 db T-72 -es harckocsiállományhoz - már 76 db tank áll rendelkezésünkre. (Bár a 32 db orosz harckocsi alighanem kivonásra kell hogy kerüljön hamarosan.)

Az összes fegyvernemet figyelembe véve, a GFP szerint a világ jelenlegi 20 legerősebb hadseregével rendelkező országa a következő (csökkenő sorrendben): USA, Oroszország, Kína, India, Franciaország, Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán, Törökország, Németország, Olaszország, Egyiptom, Irán, Brazília, Indonézia, Izrael, Pakisztán, Észak-Korea, Spanyolország és Vietnam. [forrás] A felsorolt 20 ország közül 10 atomfegyverrel is rendelkezik: USA, Oroszország, Kína, India, Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael, Pakisztán, Észak-Korea és vélhetően Irán.

Visszatérve a hazai "vizekre": a magyar honvédség néhány éve megkezdődött megerősítése és fejlesztése mindenképpen üdvözlendő folyamat, mely az elkövetkező években sem szakad meg (következik a helikopter állomány megerősítése). Bár óriási költségeket emészt fel, de így eleget tudunk tenni NATO kötelezettségeinknek és növelni tudjuk országunk érdekérvényesítő képességét és biztonságát is. Mindez nem kis részben Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter érdeme is, aki a rendszerváltás óta az első, aki aktív állományban lévő katonaként kapta meg a miniszteri széket. (Korábban, 1990 -től kezdődően mindig civil személy volt a magyar honvédelmi miniszter.)

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.12.19.(22:03) 

A Föld utolsóként létrejött 5 országa [39.]

Bolygónkon jelenleg 193 db nemzetközileg elismert, független állam létezik. Az 1933 -as Montevideói Egyezmény alapján akkor tekinthető egy ország függetlennek, ha 4 tényező biztosítottnak vehető vele kapcsolatban; ezek a következők: állandó terület, állandó népesség, saját kormány és végül képesség arra, hogy az adott entitás kapcsolatba lépjen a nemzetközi jog más alanyaival. A montevideói kritériumokhoz jön még egy ötödik fontos elem is: az ENSZ tagság, azaz a szuverenitás feltétele az is, hogy a kérdéses államot a nemzetközi közösség államainak többsége elismerje. Itt kiemelendő például Koszovo esete (mely szerepel jelen listánkban is), hiszen az ENSZ államok közel 60% -a elismeri (111 ország, köztük hazánk is), így kerülhetett a mi listánkra is (bár vitatható jogállása).

uj_orszagok.jpg

Sok ország van hasonló helyzetben, többek közt például Tajvan, Észak-Ciprus, Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi-Karabah, Puntföld és a Dnyeszter Menti Köztársaság, bár tegyük hozzá ezek egyikére sem igaz, ami Koszovóra, vagyis, hogy a nemzetközi közösség nagyobbik része elismerné "őket". És sok olyan állam is létezik, mely jelenleg is küzd a teljes függetlenségért (vagy legalábbis lakosságának egy tekintélyes része vágyik erre) mint például Baszkföld, Kurdisztán, Palesztina, Katalónia, Skócia, Grönland ... stb. Külön csoportot alkotnak az önálló, de "miniállamként" vagy törpeállamként meghatározott országok, pl.: Monaco (1,95 km2), Nauru szigete (21 km2), Tuvalu-szigetek (26 km2), San Marino (61 km2), Lichtenstein (160 km2), Málta (308 km2), Andorra (468 km2), Luxemburg (2586 km2). Most pedig nézzük a címben szereplő államokat, vagyis azokat, amelyek Földünkön utolsók közt jöttek létre:

5. Eritrea (1993)

eretria.jpgA Kelet-Afrikában fekvő (Afrika szarvához közeli), Vörös-tenger partján elterülő, hazánknál alig nagyobb (121 300 km2 -es), 6 millió lakosú Eretria, közel 30 éves harcot követően, 1993 -ban tudott elszakadni Etiópiától. Fővárosa a 700 ezres Aszmara, legmagasabb pontja: 2989 méter. A lakosság 80% -a a tigrinya és tigre etnikumba tartozik és a népesség fele muszlim, fele keresztény vallású. Eritrea a Föld egyik legszegényebb országa: 2004 -ben az egy főre jutó GDP alig 900 dollár volt (Magyarországon ugyanebben az évben ez a szám elérte a 9500 dollárt). Az ország jórészt a kezdetleges mezőgazdaságból, hajójavításból és turizmusból él (noha Eritrea kihasználatlan réz és ezüst lelőhelyekkel is rendelkezik).

4. Palau (1994)

palau.jpgA Csendes-Óceánon, a Fülöp-szigetek közelében fekvő, Budapest nagyságú területen, 12 lakott és további 229 lakatlan szigeten elterülő Palau  Köztársaság, az USA birtokolta Csendes-óceáni szigetvilágból szakadt ki. A különválással nem csatlakozott Mikronéziához, hanem 1994 -ben kikiáltotta függetlenségét. Lakóinak száma 20 901 fő (2013), fővárosa, a legkisebb főváros: Ngerulmud (hivatalosan nem ismert lakosságszámmal). A legnagyobb település: Koror (11 346 fő), mely 1677 km  -re fekszik Manilától (alig 2,5 óra repülővel). Palau egy gyönyörű, trópusi éghajlatú szigetcsoport, jelentős idegenforgalommal és búvár-turizmussal. Legmagasabb pontja 242 méter. A Föld egyik legkisebb állama (alig 458 km2).

3. Kelet-Timor (2002)

kelet_timor.jpgAz alig fél Dunántúlnyi, 14 874 km2 -es Kelet-Timor, mintegy 1,2 millió ember hazája, az indonéz szigetvilág egyik kisebb szigetének keleti részén. A terület a XVI. században lett portugál gyarmat, miközben a környező szigetvilág a hollandok kezére került. A portugál-holland harcoknak 1859 -ben a lisszaboni szerződés vetett véget, mely Kelet-Timort a portugáloknak adta. Később, 1945 -ben Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, ám Kelet-Timor nem tudott elszakadni Portugáliától. Harminc esztendővel később, 1975-ben ugyan ez végül sikerült, szinte azonnal Indonézia szállta meg. Valódi függetlenségét csak 2002 -ben nyerte el. Fővárosa a 150 ezer lakosú Dili. Népességének 90%-a katolikus vallású maláj. Legmagasabb pontja a közel 3 ezer méteres Mount Ramelau.

2. Koszovo (2008)

koszovo.jpgA történelmi nevén Rigómezőként ismert, Koszovo az egykori Jugoszlávia egyik tartománya volt. Ám 1989 -ben erős önállósodási mozgalom indult területén, amikor megalakult a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. Alig 10 évvel később, 1999 -ben Milosevics, jugoszláv elnök rendőri-katonai akciókat indított a többségi albán lázongások kapcsán. Válaszul ENSZ csapatok vonultak be a tartományba (melyhez Milosevics is hozzájárult). Koszovo 2008 -ban adta ki függetlenségi nyilatkozatát, melyet 111 állam elismert. Területe: 10 887 km2, lakóinak száma: 1,9 millió. Legmagasabb pontja: 2656 méter, fővárosa: Pristina (0,5 millió fő), lakóinak 90% -a albán nemzetiségű és muszlim vallású. 2018 óta vámunióban áll Albániával.

1. Dél-Szudán (2011)

del_szudan.jpgFöldünk legújabban létrejött szuverén állama 2011 nyarán szakadt el a hatalmas területű Szudántól, mely Afrika keleti részén terül el. Felszíne (eltérően Szudán túlnyomóan sivatagos részeitől) esőerdős, füves növényvilágú. Lakossága nagyobb részt (61% -ban) keresztény és változatos etnikai összetételű, szemben Szudánnal, ahol a népesség háromnegyede arab és 97% -ban muszlim (szunnita). Dél-Szudánban 1955 -ban kezdődtek a belső harcok az önállóságért, melyek eredményeként 2005 -ben lett autonóm terület. Hat évvel később népszavazással lett teljesen önálló. Ám a sok etnikum, mely Dél-Szudánt lakja a függetlenség után harcokba kezdett egymással. Ma a 619 ezer km2 -es és 12 millió lakosú országot elmaradottság és belső bizonytalanság jellemzi. 

 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.12.16.(22:42)

Az orosz - ukrán viszony 3 legfontosabb eleme [38.]

Mióta a nemzetközi média megtelt az ukrajnai hadiállapot november 28 -án történt bevezetéséről és az orosz - ukrán kapcsolatok mélypontra zuhanásáról (ukrán hadihajók Krím közelében történt orosz feltartóztatása miatt), sokan gondolkodnak el azon, vajon hogyan is kezdődhetett az egész? A válasz nagyjából 3 fontos pontban foglalható össze.

ukraine.jpg

1. Az orosz - ukrán viszony történelme

Ukrajna több, mint fél millió négyzetkilométeres, hatalmas területe a középkorban még litván és lengyel uralom alatt állt. Ebben a korszakban a Lengyel Királyság még Európa hatalmas részét uralta keleten. A lengyel uralom a XIV. századtól egészen 1667 -ig tartott Ukrajnában, amikor egy 13 éven át tartó lengyel - orosz háborút követően keleti részeit (Dnyeperen túli vidékeit) bekebelezte az erősödő Orosz Birodalom. (Ezt az Andruszovói béke rögzítette.) A főváros, Kijev is ekkor került orosz fennhatóság alá. (Véglegesen 1686 -tól.)

ukrajna2.jpg

ukrajna_16szazad.jpg

Alig több, mint egy évszázaddal később (1795 -ben) a maradék területek is az oroszokhoz kerültek, főleg Nagy Katalin terjeszkedő politikájának köszönhetően. Ukrajna első önállósodási sikerét (legalábbis az újkorban) az 1917 -es esztendő hozta el, amikor 3 évre megalakulhatott végre a független Ukrajna. Ám 1920 -ban a polgárháborús Szovjet-Orosz Államban a kommunisták kerültek fölénybe, így a Vörös Hadsereg megszállta a területet. Ukrajna hosszú időre újra orosz elnyomás alá került és egészen 1991 augusztus 24 -ig lett a Szovjetunió része. Az említett napon viszont kikiálthatta függetlenségét. Az ország viszontagságai azonban 22 évvel később folytatódtak: 2013 novemberében Viktor Janukovics elnök váratlanul felfüggesztette az Európai Unióval zajló csatlakozási tárgyalásokat és inkább a Putyinnal való összefogást választotta. Az ukrán nép fellázadt és 2013 decemberére a kijevi Majdan tér lett a tiltakozások középpontja. Két hónappal később, 2014 februárjára a Majdanon már fegyvert ragadtak a felkelők és szabályos utcai harcok alakultak ki.

majdan_ter.jpg

Február 21 -re Janukovics feladta a küzdelmet és Putyinhoz menekült Oroszországba. A kijevi főteret ekkorra már 100 holtest borította. Ukrajnában a parlament kezébe került a hatalom, új választásokat írtak ki és az elnöki széket Petro Porosenko foglalta el. Megkezdődött az a küzdelem, ami ma is zajlik, vagyis az Oroszország és EU közti "manőverezés" időszaka. Néhány napja, 2018 november 25 -én (vasárnap) orosz határvédő FSZB hajók ukrán hadihajókra támadtak, mégpedig a Kercsi szorosnál, ahol szerintük engedély nélkül hajóztak át. Összesen 23 ukrán tengerész került orosz fogságba. Porosenko 2018 november 29 -én kijelentette a világnak: "Vlagyimir Putyin el akarja foglalni Ukrajnát", majd országában azonnali hadiállapotot vezetett be.

oroszorszag.jpg

A fenti térkép Oroszország európai területeit mutatja. Ezek között szerepel a déli és a kaukázusi szövetségi terület is, melyek együttesen 618 300 km2 nagyságúak (26 millió lakossal). Ennek az övezetnek része ma a Krím is.

2. Oroszország és Putyin doktrinája

A jelenleg 66 éves Vlagyimir Putyin 18 éve áll Oroszország élén. Közel két évtizedes korszakát sokan vizsgálták már, de a legtöbb elemző három tényezőt mindig kiemel politikájával kapcsolatban: az első, hogy az alapvetően jó adottságokkal rendelkező Oroszország gazdasági felvirágoztatását elpuskázta (noha erre történelmi lehetősége lett volna többször is elnöksége alatt); a második, hogy az általa teremtett belpolitikai rendszer erősen autokrata és szabadságkorlátozó; a harmadik pedig, hogy óriási mennyiségű energiát, pénzt és időt áldoz arra, hogy Oroszországot katonai szuperhatalommá tegye, vagy legalább elismertesse a világgal országa különleges státuszát és kiemelt helyét a világ nagyhatalmai között. A három törekvés együtt jelölte ki Oroszország egyik legfontosabb külpolitikai és biztonságpolitikai doktrináját is, nevezetesen, hogy mindenáron őrizze határait ütközőállamok és hozzá lojális országok fenntartásával, illetve a NATO számára rivális hadserege megerősítésével.

putin_terjeszkedes.jpg

A doktrina szellemében zajlott Grúzia 2008 -as kettészakítása (az orosz hadsereg megszállta a Grúziához tartozó Abháziát és Dél-Oszétiát), a doktrina miatt avatkozott be Moszkva 2011 -ben (és azóta is) Szíriában, illetve a doktrina sarkallta Putyint arra, hogy elrendelje az Ukrajnához tartozó Krím félsziget és két Kelet-ukrajnai megye (Luhansk és Donetsk) megszállását is 2014 március elsején (utóbbi megyéket helyi szeparatisták támogatásával tudták orosz érdekszférává tenni). Ezekkel a lépésekkel Oroszország destabilizálni tudta Ukrajnát, így hosszú időre (talán örökre) megakadályozva, hogy az ország a nyugati államokhoz, az Európai Unióhoz és a NATO -hoz csatlakozzon.

ukrajna1.jpg

3. A Krím félsziget jelentősége és múltja

A Krím az ókor óta a Fekete-tenger legfontosabb központi területe volt. A középkorban (1441-ben) a tatárok birtokába került, majd az újkor évszázadaiban a Török Birodalom hűbéres területe lett. Az Orosz Cárság 1783 -ban tette kezét a félszigetre. Később, 1853 - 1856 között, az orosz - török Krími háború során angol - francia csapatok is harcoltak területén. (A háborút Oroszország vesztette el.) A Lenin vezette bolsevik puccsot követően, az orosz polgárháború alatt (1917 - 1922) komoly harcok színterévé vált, mert a cárt támogató csapatok (fehérek) birtokolták (a vörösök csak 1921 -ben tudták bevenni véglegesen). A Szovjetunió fennállásának időszakában 1954 -ig tartozott Oroszországhoz, majd az ukrán születésű Hruscsov 1954 február 19 -én Ukrajnának "adta". Lakossága ugyanakkor 60% -ban orosz maradt (és ma is kb ennyi az oroszok aránya). A Dunántúl háromnegyedével azonos nagyságú Krím-félsziget a Szovjetunió 1991 -es felbomlását követően, egészen 2014-ig háborítatlanul tartozott Ukrajnához. Ám 2014 március elsején Vlagyimir Putyin parancsára az orosz hadsereg megszállta (mely lépését később egy helyi népszavazással próbálta meg legitimálni). A törvényesítési kísérlet dacára az Európai Unió máig nem ismeri el Oroszország jogát a Krím felett. A megszállás után megkezdődött egy híd építése Oroszország és a félsziget között, hogy közvetlen, szárazföldi kapcsolat épüljön ki a két terület között.

ukrajna_krimi_hid.jpg

A hidat, mely Európa leghosszabbja lett (18,1 km -es hosszúságával) 2018 május 15 -én adták át, ünnepélyesen. Innentől sajátos helyzet alakult ki, hiszen a hidat birtokló oroszok ellenőrizhették a mögöttes Azovi tengerre - és az ottani ukrán partokra - befutó és onnan kiinduló hajók forgalmát. (A híd alatt, csak egy kijelölt részen tudnak áthaladni hajók.) Így jöhetett létre a november 25 -i incidens is, amikor 6 ukrán hajó próbált engedély nélkül behajózni a szorosba, a hídhoz (legalábbis orosz információk szerint). 

ukrajna_kerch_hid.jpg

Az elkövetkező hónapokban sőt években folyamatos feszültségforrássá válhat a krími híd, mivel az ukrán kikötővárosokat is elzárja és azok megközelítését orosz ellenőrzésűvé teszi. 

oroszo_ukrajna.jpg

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

Csongrád megye legjobb középiskolái, gimnáziumai (az első 40 iskola) [37.]

Ha az ország 1318 db gimnáziumát, szakgimnáziumát vizsgáljuk a kompetencia mérések, érettségi- és továbbtanulási eredmények alapján, egy sorrendet kapunk, mely megmutatja, hogy megyénkben melyek a legjobb eredményekkel büszkélkedő középiskolák. A legelső 5 helyen nem meglepő módon 4 szegedi gimnázium áll és holtversenyben két hódmezővásárhelyi gimi:

  1. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 6 osztályos képzésben országos: 6. hely, 4. osztályosban: 19. hely
  2. SZTE Gyakorló Gimnázium (régi nevén: Ságvári) 4 osztályos képzésben országos 66. hely
  3. Szegedi Deák Ferenc Gimnázium, 4 osztályos képzésben: 182. hely 
  4. Szegedi Tömörkény István 4 osztályos képzésben: 226. hely, szakgimnáziumként: 233. hely 
  5. Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium 6 osztályosban: 256. helyen, 4 osztályosban: 282. helyen; illetve Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium 4 osztályos képzésben: 271. helyen, 8 osztályos képzésben: 267. helyen 

A vásárhelyi Németh László és Bethlen azért állnak egymással holtversenyben, mert míg a 4 osztályos képzésben a Bethlen áll előkelőbb helyen (271. helyezett, míg a hódtói suli csak a 282.), addig a Németh László 6 osztályos képzése megelőzi a Bethlen 8 osztályos képzését (256. míg a református suli a 267.). Ezek a számok talán sokak számára lemaradónak tűnnek, de ha meggondoljuk: rengeteg fővárosi gimi osztozik az első 100 - 200 helyen és a két vásárhelyi gimnázium az ország első 20 százalékába tartozik (ami azért nem olyan rossz eredmény).

A gimnáziumok rangsorában a következő 10 iskola közt 7 szegedit egy makóit egy csongrádit és egy szentesit találunk:

  • 6. -- Szegedi Karolina Gimnázium, 8 osztályos képzésben: 321., 6 osztályosban: 342.
  • 7. -- Szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium, 6 osztályosban: 346., 4. oszt.ban: 378
  • 8. -- Szentesi Horváth Mihály Gimnázium, 353. hely
  • 9. -- Makói József Attila Gimnázium, 373. hely
  • 10.- Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Szakgimnáziu, 400. hely
  • 11.- Szegedi SZC Déri Miksa Szakgimnázium, 469. hely
  • 12.- Csongrádi Batsányi János Szakgimnázium, 8. osztályosban: 563. hely, 4 osztályosban: 572. hely
  • 13.- Szegedi SZC Vasvári Pál Szakgimnázium 578. hely
  • 14.- Szegedi Waldorf Általános Iskola és Szakgimnázium, 604. hely
  • 15.- Szegedi Vántus István Szakgimnázium, 641. hely

A folytatásban továbbra is a szegedi iskolák vannak többségben, de ebben a "középmezőnynek" tekinthető részben is akadnak nagyon jó kisvárosi iskolák is.

  • 16.- Orosházi Székács József Evangélikus Gimnázium, 687. hely
  • 17.- Makói (Hódmezővásárhelyi) SZC Návay Lajos Szakgimnázium, 701. hely
  • 18.- Szentesi (Hódmezővásárhelyi( SZC Boros Sámuel Szakgimnázium, 720. hely
  • 19.- Szentesi (Hódmezővásárhelyi) SZC Pollak Antal Szakgimnázium, 762. hely
  • 20.- Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, 777. hely
  • 21.- Szegedi SZC Gábor Dénes Szakgimnázium, 778. hely
  • 22.- Szegedi SZC Vedres István Szakgimnázium, 790. hely
  • 23.- Szegedi Premier Művészeti Szakgimnázium, 831. hely
  • 24.- Hódmezővásárhelyi SZC Eötvös József Szakgimnázium, 876. hely
  • 25.- Szegedi Wesley János Gimnázium (4 osztályos) 885. hely
  • 26.- Szegedi SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnázium, 890. hely
  • 27.- Szegedi SZC Csonka János Szakgimnázium, 904. hely
  • 28.- Csongrádi (Hódmezővásárhelyi) SZC Sághy Mihály Szakgimnázium, 920. hely
  • 29.- Hódmezővásárhelyi Gregus Máté Szakgimnázium, 932. hely
  • 30.- Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium, 933. hely
  • 31.-  Szentesi Bartha János Kertészeti Szakgimnázium, 1007. hely
  • 32.- Csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakgimnázium, 1045. hely
  • 33.- Hódmezővásárhelyi Corvin Mátyás Szakgimnázium, 1052. hely
  • 34.- Szegedi Krúdy Gyula Kereskedelmi Szakgimnázium, 1099. hely
  • 35.- Szegedi SZC Móraváros Szakgimnázium, 1124. hely
  • 36.- Makói Juhász Gyula Református Szakgimnázium, 1134. hely
  • 37.- Szegedi Szent Benedek Szakgimnázium, 1145. hely
  • 38.- Makói Galamb József Szakgimnázium, 1165. hely
  • 39.- Szegedi Hansági Ferenc Szakgimnázium, 1222. hely
  • 40.- Szentesi (Hódmezővásárhelyi) SZC Zsoldos Ferenc Szakgimnázium, 1267. hely

Az iskolák értékelése a kompetencia eredmények, érettségik, továbbtanulási adatok alapján történt, viszont sok olyan egyéb tulajdonság is fontos, melyeket nagyon nehéz numerikusan bemutatni, mint az iskola hangulata, tanulóbarát környezet, tanárok kapcsolata a diákokkal, stb. Ha ezeket is figyelembe vennénk, akkor sok olyan iskola helyezne előkelőbb helyet a listán, mely most a lista végéhez van közel. 

A listaadatok forrása: legjobbiskola.hu

pervenimus_2kocka.jpg

 

Az első Holdra szállás és az erről szóló film: Az első ember (2018) [36.]

Damien Chazelle rendező idén elkészített filmje, "Az első ember" (First Man) hamarosan a hazai mozikba kerül, hogy megismerjük belőle azokat az 1969 -es eseményeket, melyek az emberiség legelső Holdra szállását előzték meg. Azon a bizonyos, 49 évvel ezelőtti napon ugyanis, 1969 július 20 -án Neil Armstrong és Edwin Aldrin amerikai űrhajósok a Hold felszínére léptek, az Apollo-11 program keretében. (A harmadik űrhajós: Michael Collins nem lépett az égitestre, ő az Apollo űrhajó parancsnoki- és szervizmoduljában maradt.) Az eseményt az egész világ figyelemmel kísérte akkoriban. Korabeli adatok szerint  a világon 600 millió TV néző szemlélte (a Föld minden pontján) a floridai Kennedy Űrközpontból érkező felszállási képeket. A több napos küldetés emlékezetes része volt, amikor Armstrong bal lába először érintette a Holdfelszínt, az emlékezetes mondata kíséretében: 

One small step for (a) man, one giant leap for mankind. / Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.

apollo11_1.jpg

A két asztronauta összesen 22 kg Holdkőzetet gyűjtött, majd visszatért a Földre. Későbbi ugyan további 5 Holdra szállás következett 1969 novembere és 1972 decembere között, ez a legelső volt az, amit a média és közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel kísért és amelyet a legtöbb vita is övezett.

Hét évvel ugyanis az említett nagy eseményt követően (1976-ban) egy bizonyos Bill Kaysing megdöbbentő könyvet jelentetett meg Armstrongék tettéről, Soha nem jártunk a Holdon: Amerika harminc milliárd dolláros svindlije címmel. Ezzel kezdetét vette a máig tartó összeesküvés-gyártás arról, hogy a NASA valójában csak megrendezte annak idején (egy Földön kialakított különleges stúdióban) az egész Holdra szállási procedúrát és a valóságban nem is történt meg (legalábbis nem 1969 július 20-án). Később, 2001-ben Kaysing még egy dokumentumfilmet is készített Conspiracy Theory: Did We Land on the Moon? címmel, melyben még azt is hozzátette elméletéhez, hogy annak idején az asztronauták a 8 napos küldetésük alatt végig Föld körüli pályán keringtek, majd visszatértek a Földre. 

apollo11_2.jpg

A kifogások közt hangzottak el a következők: Hold felszínén készített felvételeken lobog az amerikai zászló (holott a Holdon nincs is légkör, tehát szél sem lehet), aztán, hogy nem látszódnak csillagok (pedig kellene), illetve hogy gyanúsak a Hold homokjában lévő lábnyomok (mintha nedves lenne a homok), végül pedig, hogy felvételeken több irányban látszódnak az árnyékok, miközben a Nap az egyetlen fényforrás a Hold felületén (vagyis csak egy irányba lehetnének az árnyékok). A tudományos orgánumok, kutatók azóta többször is igazolták a 69-es Holdra szállás megtörténtét és sorra reagáltak a kifogásokra is, a kételyek és conspiracy theory -k napjainkig megmaradtak. 

A téma tehát aktuális és mindenkit érdeklő maradt még 2018 -ban is. Alighanem erre érzett rá az Universal Pictures, mikor lehetővé tette egy nagyszerű film elkészítését Armstrongék küldetéséről, "Az első ember címmel". Ami Neil Armstrong sorsát illeti: az 1969 -ben 8 napot, 13 órát és 59 percet világűrben töltő repülőmérnök, vadászpilóta és asztronauta a Cincinnati Egyetem professzora lett (1971-1979), majd farmján gazdálkodott és egyszerű életet élt (közben egy aszteroidát, egy Hold-krátert és egy ásványt neveztek el róla). 2012 nyarán hunyt el, 82 éves korában.  

apollo11_0.jpg

Ami a már említett filmet illeti: az alig 33 éves Damien Chazelle - aki már most Oscar díjjal büszkélkedhet a 2016 -os Kaliforniai álom (La La Land) megrendezéséért - készítette el az alkotást, melyhez főszereplőnek Ryan Goslingot kérte fel. (Párosuk és a közös munka jól működött a La La Landnál is). A film minden felesleges pátosztól és heroikus túlzástól mentesen, egyszerű, átélhető formában mutatja be az Apollo-11 program nehézségeit, sikereit és Armstrongék utazását. 

Armstrong visszafogott, zárkózott jellemét, nagyszerűen jeleníti meg Gosling, amiben alighanem szerepe van annak is, hogy a munkában ugyanolyan lelkesen megszállott és magánéletében ugyanolyan mérsékelt (magánéletét féltő) típus, mint maga Armstrong. Egyesek szerint még külsejében is hasonlít az egykori pilótára. (Ennek eldöntését a lenti kép alapján, olvasóinkra bízzuk.)

apollo11_3.jpg

Erős hatást kelt a film látványvilága, melybe eredeti, 1969 -es archiv képek is szerepet kapnak és kulcskarakter Armstrong felesége, Janet (Claire Foy), akinek alakja meghatározza a film hangulatát (a főszereplő és az említett látványvilág mellett). Fontos tényező a zene is, mely időnként szinte elvarázsolja a nézőt. 

Érdekesség, hogy az USA történetének (és tegyük hozzá: az emberiség krónikájának) egyik legfontosabb mérföldkövéről máig nem készült egész estés "nagyjátékfilm" csupán néhány TV- és dokumentumfilm. Chazelle műve egyszerre életrajzi alkotás, dráma és történelmi film, melyben láthatjuk Armstrong magánéleti problémáit, vívódásait és a küldetésen dolgozó 400 ezer ember (!) már-már hősies erőfeszítéseit is, a Kennedy elnök által kitűzött célért: a Hold meghódításáért. A First Man október 18-tól kerül a magyar mozikba.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.10.14.(14:41)

Milyen elnök Donald Trump? [35.]

A kereken 20 hónapja (2017 januárja óta) hivatalban lévő Donald Trump elnöki tevékenységét ennyi idő elteltével már objektíven is meg lehet ítélni, hisz nem lehet hivatkozni a "kezdeti nehézségekre" és az elődtől "megörökölt" problémák szándékos túlértékelése (vagy a kudarcok okaiként való feltüntetése) sem túl hiteles ennyi idő után.

Már Trump megválasztása sem ment zökkenőmentesen, hisz abszolút számokat nézve (vagyis a leadott állampolgári voksok menyiségét vizsgálva) valójában vetélytársa, (a demokrata párti) Hillary Clinton nyert, csupán a sajátos, amerikai választási szabályok miatt (melyek az egyes jelöltek tagállamonkénti győzelmét vagy vereségét preferálják) jöhetett ki Trump győztesként (ami kormányzati pozícióba hozta a Barack Obama 8 éves időszakát tűkön ülve kiváró republikánusokat). Aztán ott van a két másik kínos körülmény is: egyrészt megvádolták azzal, hogy választási diadalában orosz beavatkozás is szerepet játszott, illetve, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt. Ez utóbbi vád mostanában nagyon komoly fejfájást okozhat a már 72. évét is betöltő Trumpnak, hiszen a bíróság is foglalkozik a kérdéssel és volt ügyvédje is elismerte: "... ezeknek a pénzeknek a kifizetésére közvetlenül Donald Trumptól kapott utasítást". 

Ha túl is lépünk a választási csalások gyanúján: Trump eddigi ténykedését akkor is nagyon nehéz pozitívan értékelni. Sokan elismerő eredményének tartják, hogy jól sikerült júniusi találkozója Észak-Korea kommunista diktátorával, Kim Dzsongun elnökkel. Tény, hogy a világot (de leginkább szomszédait) folyamatosan atomtámadásokkal fenyegető koreai rezsim, a találkozó után kevésbé agresszív külpolitikába kezdett. 

trump_kimdzsongun.jpg

Nagyon vegyes Trump Szíriára vonatkozó döntéseinek megítélése is, amit úgy érdemes vizsgálni, hogy javult e vagy inkább romlott beiktatása óta a Közel-keleti válság. Nos, javulást nem látni, ellenben Oroszország még agresszívebben van jelen a térségben és a Szíria diktátora is visszaszerezte hatalmát a polgárháború sújtotta országban. (Friss hír, hogy az oroszok komoly rakétaelhárító rendszereket telepítenek Szíria területére.) A helyzet ma pattanásig feszült és a válság is eszkalálódott: Izrael is jobban lett érintve, illetve a török - orosz - amerikai háromszögben is több lett a feszültség. (Törökország NATO tag, mégis Putyin felé közeledik.)  

Kifejezetten romboló és kártékony Donald Trump NATO -ra vonatkozó megnyilvánulásainak sokasága, melyek közt az USA kilépése is meg lett lebegtetve a meggondolatlan amerikai elnök részéről. Nem jött ez jókor senkinek sem, aki komolyan gondolja a nyugati államok és a demokrácia globális védelmét az egyre erősödő terrorizmus, orosz agresszió és migrációs válság kellős közepén. 

Szintén visszás Trump azon törekvése, hogy visszavonassa az Obamacare -t, mely kifejezetten a szegényebb sorsú és szerény anyagi helyzetű amerikaiaknak kedvez, hiszen 20 millió lakossal bővíti a betegbiztosításba bevontak körét. Kiváltképp úgy tűnhet ellenszenvesnek lépése, hogy többnyire afféle "nép fia" szerepben tetszeleg, aki népéért küzd és az amerikaiakért dolgozik. Barack Obama 8 éves hivatali ideje sok kritikát kapott ugyan, de érdemeinek egy részét ma már szinte mindenki elismeri.

Sokan Trump legnagyobb bűnének a rövidlátó környezet- és klíma védelmi politikáját tartják, hiszen 2017 júniusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a nemzetközi klímavédelmi egyezményből (mely a kiotói egyezményt felváltva jött létre a világ 159 országának összefogásában) és az USA nem támogatja tovább egyetlen dollárral sem a globális klímavédelem ügyét. Nehéz ezt a lépést felelősségteljes döntésnek beállítani és valószínűleg mindenki, aki józan gondolkodású és gyermekei illetve unokái jövőjét fontosnak érzi, értetlenül áll a dolog előtt. Trump rövidtávú gazdasági érdekek miatt gyakorlatilag lenullázta a bolygó jövőjét. Szintén érthetetlen a kisebbségek, bevándorlók elleni már-már hisztérikus kirohanásainak sora, melyek viszont jól illeszkednek a protestáns-fehér-konzervatív-nacionalista amerikaiak "védelmének" politikájába, deklaráltan megcélozva ezen rétegek populista "szolgálatát". 

Az ingatlanokból, szállodákból milliárdossá vált Trump dinasztia sarja napjainkra nagyon megosztó személyiséggé vált: elnöksége kezdetén, az akkoriban megjelent amerikai közvélemény-kutatási adatok szerint népszerűsége alig 45% volt, míg elődjének (Obamának) hivatalba lépésekor 67% -ot mértek. Később, 2017 folyamán és 2018 első hónapjaiban Trump elismertsége még lejjebb zuhant és csak 2018 márciusában mutatott némi emelkedést (újra 40% fölé ment). 

Trump megítélése még sokat változhat, de jelenleg saját hazájában és a legtöbb objektívnak tekinthető elemző véleménye szerint nem tekinthető sikeres vezetőnek. Az USA legjobb és legrosszabb elnökei közt egyelőre az utóbbiak közé sorolódik. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.10.02.(8:48)

A világ legjobb vadászgépe [34.]

A világ legjobb vadászgépe címért ma több, negyedik és ötödik generációs vadász-típus is verseng, melyek közt a különböző szakértők más-más sorrendet alakítanak ki. Az élvonalban amerikai, orosz, francia és kínai gyártmányú gépek is akadnak. A vadászgépek napjainkban a legfontosabb harci-eszközökké váltak, a stratégiai nukleáris rendszerek után - melyeket senki nem meri bevetni (tegyük hozzá: hál'istennek) - a vadászgépek lettek minden hadsereg legütőképesebb védekező és támadó fegyverei. Az USA közel 2 ezer db, Kína 1125 db, Oroszország pedig 818 db vadászgéppel rendelkezik. A vadászok számát illetően előkelő helyen áll még India (590 db), Észak és Dél Korea (458, 406 db), Pakisztán (320 db) Egyiptom (309 db), Franciaország (299 db) illetve Izrael (252 db) is. Ám a leggyorsabb, legjobban manőverező, legnagyobb tűzerejű, legsokoldalúbb és legkevésbé észlelhető típusok közt nagy a versengés napjainkban.

f35_vadasz7.jpg

Itt van például az orosz hadiipar legfrissebb büszkesége, a Szu-57 (PAK-FA) melynek képességeiről ugyan legendák keringenek, mégsem tekinthető teljesen befejezettnek a fejlesztése (és a gyártással is vannak gondok). Aztán világszerte elismerésnek örvend a szintén ötödik generációs, 2005 -ben hadrendbe állított F-22 (Raptor) amerikai vadászgép, mely tűzerejével, manőverező képességével, fegyverzet-rendszerével, kimagasló szinvonalú harcászati elektronikájával és egyéb haditechnikai adottságaival már 10 éve sorolódik a vadászgép-gyártás élvonalába. (Végsebessége - 1,5 mach, 1620 km/h, ami bőven a hangsebesség felett van.)  Harmadikként vetélkedhet a "legjobb vadászgép" címért az oroszok évek óta bevált vadászgép-típusa, az első változatában már 1988 -ban hadrendbe állt Szuhoj Szu-35. A NATO nevén Flanker -ként emlegetett, 4. generációs típus sokak szerint a Raptorral azonos harcértékű, főleg a manőverező képessége és a "rádiózavaró rendszere" terén (bár tűzerőben elmarad tőle). Végül akad még három amerikai egy francia és egy kínai típus, melyek említést érdemelnek, ha az élvonalbeli gépeket vizsgáljuk; ezek az amerikai F-16F-18, F/A-18 Hornet, a francia Dassault Rafale és a kínai J-20. A világ legnagyobb hadseregei ezekből a típusokból is rengeteget tartanak hadrendben.

Ha azonban az igazi number one érdekel bennünket, akkor az nem más, mint az amerikai F-35 Lightning II., ötödik generációs, egy hajtóműves, alacsony észlelhetőségű, lopakodó vadászgép. Bár érte kritika is - például Pierre Sprey részéről (F-16 társtervezője), aki szerint az "egyszerre vadászgép, csatarepülő és bombázó F-35 valójában egyik műfajban sem tökéletes" - ez a típus jelenti ma a vadászgép-gyártás csúcsszínvonalát. Érdemes tehát az F-35 -tel közelebbről is megismerkedni.

f35_vadasz1.jpg

Az F-35 a lopakodó és felderítő hadviselés jelenlegi legjobbja (legalábbis amíg a Szu-57 gyártási problémáit ki nem küszöbölik). David Goldfein tábornok szerint (aki az USA légierejének jelenlegi parancsnoka és vezérkari főnöke) az F-35 a hatékonyság, túlélés és alkalmazkodóképesség legjobb kombinációját hozta a vadászgép-gyártás történetébe. Használható földi és légi célpontok ellen is, tekintve, hogy bombákkal, rakétákkal és gépágyúval is fel van szerelve, legfőbb anyaga pedig a kompozit. Fő fegyverzetét: AMRAAM rakéták, 900 kg -os bombák (a  két bombakamrában) és 25 mm -es gépágyú jelenti. Legnagyobb sebessége 1,6 Mach.

f35_vadasz2.jpg

Nézzük a részleteket:

  • -- Hadrendbe állítás: 2016 augusztus 2. (F-35A)
  • -- Típusok: A, B, C variánsok, melyek közül az "A" hagyományos fel és leszállással, az amerikai légierő számára készül, a "B" a brit és amerikai tengerészgyalogságnak van szánva, helyből felszálló képességgel, a "C" pedig repülőgép hordozókra van kifejlesztve (szintén hagyományos fel és leszállással).
  • -- Fejlesztő: Lockheed Martin, Washington közelében (Észak-Bethesda) fekvő repülőgép-ipari nagyvállalata.
  • -- Az F-35 elnevezése: a második világháborús P-38 Lightningja és a hidegháborús English Electric Lighting után történt.
  • -- A gyártás helyszíne: Fort Worth, Texas, USA
  • -- Legyártott mennyiség: a 2016 -os évben 41 db, 2017 -ben 66 db, 2018 -ban pedig (eddig) 193 db készült el, így összesen jelenleg (2018 őszén) 300 db F-35 -ös van szolgálatban. Az elkészültek közül 197 db "A" típusú, 75 db a "B" 28 db pedig a "C" variánsba tartozik. Az előállítás tempója növekedni fog, 2023 -tól az amerikaiak már évi 160 db -ot terveznek legyártani. 
  • -- Előállítási költség: az "A" típus 89 millió dolláros áron, a "C" típus 108 millió dolláros költséggel, a "B" pedig 116 millióért gördül le a gyártószalagról. Ugyanakkor a Pentagon a későbbiekre átlagosan 80 milliós darabonkénti bekerülési költséget céloz meg (az elkövetkező évtizedekben legyártandó, több mint 3 ezer F-35 esetében). Az F-35 projekt, a világ legnagyobb szabású és legdrágább haderő-fejlesztési programja, hiszen az elkövetkező években (a további Pentagon megrendelésekkel együtt) 391 milliárd dollárra kerekedik a Lightning II. budget.
  • -- Fegyverzet: négycsövű, 25 mm -es gépágyú (3300 lövés/perc), két irányított, 900 kg -os bomba (GBU-31 JDAM, két légiharc-rakéta (AIM-120 AMRAAM) és mindezeken túl a szárnyak alatt felfüggeszthető fegyverek (két-két felfüggesztési ponton) melyek több variációban kialakíthatóak, de mennyiségül csökkenti a lopakodó-képességet és hatótávolságot.
  • -- Egyéb műszaki adatok: hossz: 15,67 m, fesztáv: 10,7 m, magasság: 4,33 m, üres tömeg: 13 300 kg, hajtómű: egy darab Pratt & Whitney F135-PW-100 utánégetős, kétáramú, gázturbinás sugárhajtómű, hatósugár: 1080 km. Ha a fő rivális Szu-35 -tel vetjük össze, annak hossza: 22,2 m, fesztávja: 15,16 m, magassága: 6,36 m, üres tömege: 18 400 kg (vagyis az orosz gép sokkal nagyobb). Az F-35 méretében és tömegében is kisebb a Szu-30 -as gépeknél, az F-22 -es Raptoroknál és az F-18 -nál is. 
  • -- Első éles bevetések: 2018 tavaszán (májusban) Izrael vetett be először éles harci helyzetben F-35 -ös vadászgépeket, mégpedig Szíriában, ahol iráni támaszpontokat támadtak (sikerrel). Az USA 2018 szeptemberében Afganisztánban használt először ilyen gépeket, a tálibok állásai ellen.
  • -- Erősség: lopakodó képesség, kompatibilis gyárthatóság három fegyvernem számára is (légierő, tengerészgyalogság, haditengerészet), fejlett felderítő - hirszerzési kapacitás (izraeli pilóták beszámolói alapján).
  • -- Kritika: magas előállítási költség (egyelőre), lopakodó képesség tökéletlensége, közepes aerodinamikai mutatók.

f35_vadasz3.jpg

f35_vadasz4.jpg

f35_f18.jpg

f35_vadasz5.jpg

Fenti kép: Szu-35, orosz vadászgép, az amerikai típusok fő vetélytársa

f35_f22.jpg

f35_vadasz6.jpg

f-35_vadaszok.jpg

Ajánlott linkek:

F-22 specifikációk (Lockheed), F-35 specifikációk (Lockheed), F-22 (harcirepulo.hu), Szu-35 (harcirepulo.hu), vadászgépek száma (globalfirepower), a világ legnagyobb hadseregei (vilagesemenyek blog), F-35 (aerotech.hu), F-35 a legdrágább (origo), képek-vadászgépek (militaryimages.net), vadászok (gripen4canada), vadászadatok (harcirepulo.hu), F-18 (Index), F-35 adatok (defenceaviation)

 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.09.30.(20:06)

A világ 12 legerősebb gazdaságú országa [33.]

A Föld nagyjából 200 független országa 2017 -ben összesen 80 billió (milliószor millió, vagyis 1012) dollár GDP -t tudott produkálni. A GDP (gross domestic product, azaz bruttó hazai termék) egy adott évben, adott országban előállított és végső felhasználásra szánt javak, termékek, szolgáltatások összességének értékét jelenti. Ha nem is tökéletesen, de nagyjából alkalmas egy ország gazdasági erejének megmutatására. A Föld 12 legnagyobb nominális GDP értékét produkáló országa, egyben a világ 12 legerősebb állama is. A lista persze állandóan változik, de az "élboly" egy ideje nem módosult. Nézzük, kik tartoznak ide!

manhattan.jpg

A legelső helyen a 325 millió lakosú Egyesült Államok áll, ami egyáltalán nem meglepetés. Az International Monetary Fund szerint tavaly 19,4 billió volt az USA előállított GDP -je, amivel versenytárs nélkül, egyértelműen és fölényesen listavezető Földünkön. Az 50 tagállam közül, a 40 millió lakosú Kalifornia (és benne Los Angeles) járul hozzá leginkább ehhez a hihetetlen teljesítményhez. Kalifornia egymagában lepipálja a nyugat-európai államokat, hiszen 2,7 billiós GDP -t állít elő. (Ezzel Németországon kívül, minden európai országot beelőz.) Mindezeken túl az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb hadseregével is, így érdekérvényesítő és nyomásgyakorló ereje is neki a legnagyobb. Második helyen Kína áll, 12 billió dolláros nominális GDP -vel. A hatalmas távol-keleti ország a legnépesebb állam bolygónkon, mintegy 1,4 milliárd lakossal. (Bár India az elkövetkező években meg fogja előzni.) Kína szinte mindenhol jelen van és gazdaságilag jelenleg is terjeszkedik minden földrészen. Bronzérmes, azaz harmadik Japán, mely 2017 -ben 4,9 billiós hazai terméket produkált, elsősorban fejlett iparának köszönhetően. (A 10. legnépesebb ország, 126 millió lakossal.) Negyedik nem meglepő módon Németország, ahol ma 82 millió ember él és az általuk előállított GDP meghaladja a 3,7 billió dollárt. A német gazdaság évek óta jól teljesít, minden ellenkező hír és (ál)válság dacára. Ötödik helyen az EU -ból épp kilépő britek állnak, 2017 -ben az Egyesült Királyság GDP -je elérte a 2,6 billió dollárt. (Bár itt csökkenésre lehet számítani a brexit teljes megvalósulását követően.) 

gdp.jpg

A világ hatodik legerősebb gazdaságát Franciaország tudhatja magáénak, mintegy 2,6 billiós GDP -vel. A gallok állama 2017-ben sikeres gazdasági évet zárt. Hetedik India ugyancsak 2,6 billiós teljesítménnyel. Ugyanakkor a hatalmas népesség szélsőséges színvonalon él, amin nem segít, hogy már jövőre a Föld legnépesebb állama lesz. Nyolcadik Olaszország 2 billiós GDP -vel. Bár észak és dél ellentéte (és különbsége) ma sem sokat enyhült és az olasz gazdaság számtalan válságot is megélt (most épp a migráció sújtja), a taljánok állama mégis Európa 4. legerősebb teljesítményét nyújtja. Kilencedik a kontinensnyi méretű, 209 milliós Brazília, mely Latin-Amerika leghatalmasabb állama. A portugál nyelvű ország tavaly 2 billiós gazdasági teljesítményt tudott produkálni és a fejlődés, bővülés folyamatosnak tűnik. Tizedik, meglepetésként az USA északi szomszédja, az óriási (közel 10 millió km2 területű) Kanada. Hihetetlen erőforrásainak, természeti adottságainak  (pl olaj- és fakitermelés) illetve az Államokkal kialakult gazdag kapcsolatainak hála, alig 37 milliós népességével is a világ 10. legerősebb gazdaságát birtokolja. A 11. hely Dél-Koreáé, mely ugyan ma is háborúban áll a kommunista északkal, közben szédületes tempóban tud fejlődni, 1,5 billiós GDP -t felmutatva. Végül a 12. helyezés Oroszországé, szintén másfél billiós GDP -vel és kihasználatlan lehetőségekkel. Putyin ugyanis nem a több lábon álló, világgal kereskedő orosz állam létrehozásában érdekelt, hanem a katonai elrettentésre berendezkedő - atomhatalmi kártyát folyton kijátszó - nagyhatalmi (birodalmi) politizálásban.

Ami a lista folytatását illeti: tavaly csak Ausztrália (1,26 billió $), Spanyolország (1,23 billió $) és Mexikó (1,0 billió $) volt még képes arra, hogy átlépje az 1 billió dolláros gazdasági teljesítményt (bár ezzel még épp lemaradtak a 12 legnagyobb gazdaságú ország listájáról). Az egy főre eső GDP tekintetében egészen más sorrendet láthatunk, hiszen itt elsősorban a kis lakosságszámú államok, a gazdag kis- és törpeállamok illetve olajmonarchiák tudnak kiemelkedő eredményeket elérni. (Legelsők: Luxemburg, Svájc, Norvégia, Írország, Izland, Katar, Szingapúr, Dánia) Ha az egy főre kivetített teljesítmények listáját és a 12 legerősebb állam listáját összevetjük, akkor csupán egyetlen közös országot találunk, mely mindkét helyen az első 12 -ben szerepel, ez pedig az USA. Amerika egy főre eső GDP -je 53 ezer dollár (ezzel a 7. helyen áll). 

A legfejlettebb országok egyébként két szervezetet is létrehoztak a maguk számára, az egyiket G8 -nak, a másikat pedig G20 -nak hívják. Érdekesség, hogy az előzőben Kína és India helyett Kanada és Oroszország szerepel, noha gazdasági erő alapján a két Távol-keleti államnak kellene ott lennie. A G20 országoknál a posztban említett 12 legerősebb gazdaságú ország mellett további 7 fejlett állam foglal helyet (Brazília, Mexikó, Indonézia, Szaud-Arábia, Törökország, Argentína, Dél-Afrika) plusz az Európai Unió. Itt is van egy érdekesség: Spanyolország és Hollandia helyett Argentínát és Dél-Afrikát hívták meg állandó tagnak, vagyis nem kizárólag a gazdasági teljesítmény volt a döntő a tagság kialakításakor.

Hazánk sajnos mind a nominális GDP -t, mind az egy főre eső GDP -t illetően hátul kullog (főleg ha az európai államokat nézzük): gazdasági teljesítménye csak az 58. helyre elegendő (124 ezer millió dollárral), az egy főre vetített GDP alapján pedig az 51. helyen áll (a világ országai közt), mégpedig 15 ezer dollárral. Szomszédaink közül a nominális GDP tekintetében az osztrákok (387 ezer $) és a románok (188 ezer $) is megelőznek bennünket, míg az egy főre eső GDP -t illetően Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország áll jobban nálunk.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.09.01.(10:55)

A világ legveszélyesebb szervezete [32.]

Napjaink világa tele van veszélyes terror-szervezetekkel, különböző maffiákkal, drog-kartellekkel, alvilági szindikátusokkal és gengszter szövetségekkel. A legveszélyesebbek egész városokat, országokat, sőt kontinenseket tartanak rettegésben. A legkomolyabb gyilkosságok és merényleteket a drog-maffiák rovására írhatóak.

Pablo Escobar életéről megjelenő cikkek, posztok, bogbejegyzések (köztük a Pervenimus írását) követően -- de leginkább a hírhedt drogbáróról szóló, jelenleg is mozikban megtekinthető film kapcsán -- a figyelem a Latin-amerikai drogkartellekre vetült. Sokakban merül fel a kérdés: mi történt Escobar halálát követően és mi a helyzet jelenleg a világ drogkereskedelmével? Lépett másik szervezet az Escobar vezette Medellín-kartell helyébe? Vannak egyáltalán ma is hasonló magán-hadseregek, a kokain-csempészet szolgálatában, drogbárók vezetése alatt? Nos, ha odafigyelünk a hírekre, a válasz: igen.

sinaloa2.jpg

Ma is létezik egy Escobaréval vetekedő méretű, mindenható, óriás-kartell, melyet jelenleg a világ legveszélyesebb szervezetének tekinthetünk, ez a Sinaloa Kartell, Mexikóban. Persze a "világ legveszélyesebbje" cím szubjektív és egyébként is erős vetélytársak nehezítik a mérlegelést. Ott van például az Iszlám Állam (ISIS), mely még ma is működik a Közel-Keleten és Líbiában, illetve al-szervezetei révén Afrika más részein is (pl. a Boko-Haram, Nigériában és az Al-Shabaab Szomáliában). Aztán ott a kínai, japán, olasz, ukrán és orosz maffia, (Trádok,  Jakuza, Cosa Nostra) melyek behálózzák a világot (leginkább az Egyesült Államokat), meg ott vannak a különböző helyi összefogások, alvilági szervezetek (pl.: a közép-amerikaiak által működtetett, USA -ban aktív MS-13, a Los Angeles -i 18th Street Gang, a brazil Primeiro), nem beszélve a Sinaloa-kartell helyi konkurenseiről, például a Los Zetas -ról. 

sinaloa5.jpg

Elfogott Los Zetas tagok (2012 - Mexikóváros)

Ám mindegyiket túlszárnyalja -- legalábbis szervezettségben, vagyonban és nagyságban -- az egész Mexikót és Latin-Amerikát behálózó, Egyesült Államokban is erős pozíciókkal bíró Sinaloa -Kartell. Pablo Escobar 1993 -as halálát követően (melyről előző posztunkban írtunk) a Cali Kartell is felszámolásra került, majd a kokain-csempészet központja Kolumbiából áttevődött Mexikóba. Hogy miért épp oda? Nos, mert a 80-as évek végére egy nagyon komoly méretű drog-szervezet alakult ott ki (Guadalajara-Kartell), egy bizonyos Félix Gallardo (El Padrino, azaz Keresztapa) irányítása alatt, aki 1989-ben (elfogása idején) új kartellekre osztotta Mexikót (pl. Tijuana, Juarez, Sinaloa kartellek). A Sinaloa a Csendes-óceán parti övezetet kapta és már ekkor a legerősebbnek számított, mégpedig Joaquin Guzmán (El Chapo) irányításával. 

sinaloa3.jpg

El Chapo végső elfogásakor (2017-ben) a DEA emberei közt /CBS news/

Az erőegyensúly azonban nem tartott sokáig: a kartellek már a 90-es években egymással és a mexikói kormánnyal is harcokat kezdtek. El Chapot 1993 -tól kezdődően többször is letartóztatták, mégis mindig meg tudott szökni és 2016-ra magánvagyonát 4 milliárd dollárra tudta feltornázni (lekörözve Escobart). A 90-es évek elejétől Mexikó első számú drogbárója lett és ezt a pozícióját 26 éven keresztül meg is tudta őrizni (1990 és 2016 között).

Guzmán egyik szökése, 2015 nyarán egészen elképesztő volt: emberei ugyanis másfél kilométeres földalatti alagutat fúrtak zuhanyzója alá (egy teljes évig dolgozva a föld alatt), hogy kimenekítsék. Ám El Chapo szerencséje sem tartott örökké, 2016-ban újra -- most már végleg -- elkapták, majd 2017-ben Mexikó átadta az Egyesült Államoknak. Helyettese Dámasó López Núnez alig valamivel később (de még szintén 2017-ben) került rendőrkézre. A Sinaloa válságba került, főleg legfőbb vetélytársuk, (a Közép-Mexikóban és a nyugati, öböl-vidéken tevékenykedő) leszerelt vagy a mexikói hadseregtől dezertált, jórészt volt kommandósokból álló Los Zetas megerősödése miatt.  De komoly riválisuk lett 2018 -ra a frissen létrejött Jelisco Kartell is. Ám az idei évre a Sinaloa új vezető alatt, Ismael Zambada García (El Mayo) irányításával mégis visszanyerte vezető szerepét Mexikóban. Ma övék a legtöbb csempész-útvonal és terület Észak-Mexikóban. Ám így is három nagy érdekkör uralja az országot [lásd lenti térkép], vagyis nem kizárólagos a hatalmuk; az egyik maga a Sinaloa, a második a Jalisco (az úgynevezett Templomos Lovagok kartellel) és harmadik a Los Zetas (a Gulf Kartellel).

sinaloa.jpg

A befolyási övezetek ma, Mexikóban (forrás: stratfor.com)

Napjainkban a három szervezet közt továbbra is tart a drogháború (és persze a mexikói hatóságokkal is folyik a küzdelem). A tét: a kokain és más drogok jelentette óriási haszon, illetve területek és csempész útvonalak (határon átfúrt alagutak) birtoklása. Közben az erőviszonyok alakulásába az Egyesült Államok is beleszól, hiszen a CIA és a DEA (Drug Enforcement Administration), a határ mindkét oldalán tevékenykedve nagy erőkkel akadályozza a drogkartellek működését, üldözve az egyes csempész-csoportokat. Az amerikaiak többnyire a mexikói hatóságokkal együttműködve "dolgoznak", de nem ritka az sem, hogy a határvidék mexikói oldalán saját szakállukra hajtanak végre akciókat. (Az ilyen típusú bevetésekről szól partner blogunk posztja.)

Az "áru", azaz a drog (kokain, marihuána, ópium , és egyéb) nagyobb része délről (Kolumbiából, Peruból) érkezik, kisebb részét eleve Mexikóban állítják elő. Kolumbiában jelenleg a Los Urabenos Kartell a legerősebb, de többnyire együttműködnek a mexikói kartellekkel a hatékony és zavar mentes csempészet fenntartása érdekében, így az egész rendszer "olajozottan" működik. A hasznot mindenki "leszedi" magának, a biznisz ugyanis óriási: a Global Financial Integrity szerint az illegális drogok globális piacának értéke tavaly 500 milliárd dollár körül mozgott, miközben Dél-Amerika évi 900 tonna kokaint állít elő, a 350 milliós Észak-Amerika ellátására. 

sinaloa4.jpg

A régi és új vezető. El Mayo körözési felhívása a DEA szórólapján

Egyszerűbben megvilágítva a kereskedelem rentábilitását: a mexikóiak 2000 dollár körüli kilónkénti áron szerzik be a kokaint Peruban (és Kolumbiában) és 100 ezer dollárért adják el New Yorkban. Ötvenszeres tehát a nyereség, vagyis nem véletlen, hogy emberek ezreit ölik halomra érte. Ám a mexikói drogkartellek mindegyike kizárólagosságra és még nagyobb nyereségre (befolyásra) törekszik, emiatt dúl 2006 óta még nagyobb intenzitással a drogháború Mexikóban. Az amerikai AFP hírügynökség szerint a pusztítás mértéke óriási: 2006 és 2018 közt becslések szerint legalább 200 ezer ember áldozatául a küzdelmeknek. (Csak 2017-ben 23 101 gyilkosságot követtek el a drogkartellek emberei.) 

sinaloa6.jpg

A drogháború áldozatai

Az egyik legdurvább pusztítás nyomait, 2017 decemberében fedezték fel a mexikói hatóságok, mégpedig az ország északi részén, Coahuila államban (Torreón környékén), ahol összesen 3 ezer db (!) savval szétmaratott  és elégetett csontváz került elő a sivatagos területen. (A környék egyébként épp a Sinaloa és a Los Zetas területeinek határa, így valószínűsíthető, hogy a valamelyik kartell hozta ide megsemmisíteni a másik kartellből megölt tagok holttesteit.) 

A háborúval felérő drogharc pedig egyre inkább a világ legveszélyesebb szervezetének, a Sinaloa-Kartellnek a dominanciájával zajlik. A Sinaloa mindent ural és mindenhol rettegés kíséri működését: félnek a rendőrök, a katonák, a járókelők és hétköznapi emberek is, hiszen ahol akadályba ütköznek, ott megcsonkított, halálra vert, vagy levágott fejű áldozatok bukkannak fel. A drog-harc (és maga a drog-fogyasztás) napjainkban a világ egyik legnagyobb válságtényezője (a terrorizmus, klímaváltozás, túlnépesedés mellett).

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.08.01.(13:00)  

Az igazi Pablo Escobar [31.]

Pablo Escobar, a július végén mozikba kerülő spanyol film, az "Escobar" kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Fernando León de Aranoa filmje minden elismerést megérdemel, mint ahogyan a főszereplők: Javier Bardam és Penélope Cruz játéka is. (Ajánlott kritika) Korábban, 2015 -ben egyébként a Netflix is készített már sorozatot Escobar életéről Narcos címmel, de az egész estés filmek "kategóriájában" ez a mostani, legújabb alkotás tűnik a legnépszerűbbnek az előzetes visszajelzések alapján.  Nézzük meg azonban közelebbről, kiről is szól a történet?

escobar2.jpg

Pablo Escobar (1949-1993)

Az igazi Pablo Emilio Escobar Gaviria (1949-1993) kolumbiai drogbáró - rövidebb nevén: Pablo Escobar vagy El Patrón,  El Doctor, El Diablo - az 1980 -as évek világának leghatalmasabb befolyású emberei közé tartozott. Hatalma csúcsán, vagyis nagyjából 1984 és 1992 közötti években egy egész kontinens rettegte nevét, a világ drogkereskedelmének 80% -át tartotta kezében, több ezer fős magánhadsereg leste parancsait és sok milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett (az akkori világ 7. leggazdagabb embereként). Ezekben az években nagyjából ezer embert öletett meg, melyeknek majdnem felét rettegett bérgyilkosa, John Jairo Velasquez (közismert nevén: Popeye) tette el láb alól. Escobar zokszó nélkül ölette meg riválisait, rendőröket, nyomozókat, kormányzati embereket, sőt  bírókat, minisztereket is. (Mintegy 30 bíró és 457 rendőr megölése bizonyítottan kötődik Escobarhoz.) 

escobar3.jpg

Escobar és biztonsági főnöke John Jairo Velasquez

Ami életét illeti: hétköznapi földműves-család hét gyermeke közt harmadikként született, 1949 december 1-én Medellín közelében, egy Rionegró nevű kis településen. Édesapja jószágokkal és földdel foglalkozott, édesanyja pedig tanítónő volt. Escobar alig volt 17 éves, amikor 1966 -ban félbehagyta iskolai tanulmányait és a bűnözői életmódot választotta: Medellinben autókat lopott, majd saját bandát szervezett, mely a városban egyedi módon nem csak késekkel, hanem már pisztolyokkal is fel volt fegyverezve. Később a galeri emberrablásokkal is foglalkozni kezdett. Escobarnak akkor lett először országos hírneve, mikor elrabolta majd megfojtotta az ismert medellini üzletembert (és milliárdost) Diego Echavarriát. 

escobar1.jpg

Escobar és bandája az 1970-es években

Az igazi felemelkedést és világhírnevet a kábítószer-kereskedelem hozta el Escobar számára. Az 1970-es évek közepétől előbb marihuanát, majd kokaint kezdett csempészni unokatestvérével és a hírhedt Ochoa testvértekkel összefogva, egy amerikai pilóta segítségével, a hatalmas Észak-amerikai piac kielégítésére. (Az említett pilóta sztoriját Berry Seal címmel közepesre sikerült filmben dolgozta fel Doug Liman rendező, Tom Cruise főszereplésével.) Escobar mindenesetre ekkoriban szerezte meg első dollármillióit. Bár már 1976 -ban elfogták a hatóságok, kenőpénzekkel szabadulni tudott. Ekkor tért át kedvelt módszerére, mely a csempészésben őt akadályozóknak kenőpénzt vagy halált kínált fel. Ezt röviden csak Escobar törvényének, vagy a "plata o plomo" (ezüst vagy ólom) választásának nevezték. 

escobar5.jpg

Escobar és családja a 80-as évek elején

Az Escobar által szervezett kábítószer csempészet 1976 -tól öltött óriási méreteket, amikor sport-repülőgépekkel és mini tengeralattjárókkal vitette a kokaint Miamiba és Puerto Ricoba (mely már az USA területe). Később, 1981 -ben megalapította a Medellíni Kartellt és létrehozta saját magánhadseregét a Muerte a los  Secuestradorest (MAS). Közben óriási népszerűséget szerzett Medellínben, mivel lakásokat építtetett a szegényeknek, jól fizető munkalehetőségeket biztosított a munkanélküliek számára és iskolákat, kórházakat alapított. Növekvő helyi népszerűségre támaszkodva aztán előbb városi, majd kongresszusi képviselő lehetett Kolumbiában. Ekkor már az USA -ba is mind többet utazgatott, sőt villákat, ingatlanokat is vásárolt Amerikában. Fő támaszpontját azonban, a Medellín közelében fekvő Puerto Triunfo település mellett hozta létre egy óriási, fényűző kastélyszerű haciendán. Neve: Hacienda Nápoles. Itt vadon élő állatokat tartott, medencéi és repülőgép, illetve helikopter leszálló helyei is voltak. Escobar ekkor már több időt töltött családjával, az 1975 -ben feleségül vett Maria Victoria Vellejóval és két gyermekével: lányával Manuelával és 1977-ben született fiával, Juan Pabloval. 

escobar7.jpg

A Hacienda Nápoles napjainkban

Escobar az 1980-as évek közepén érkezett hatalma csúcsára: minden kilo USA -ba csempészett kokainon 20 ezer dollárt keresett (később még ennél is többet). Azonban az 1989-ben beiktatott George Bush harcot hirdetett Escobar birodalmának felszámolására. Ekkor már a kolumbiai kormány is Escobar fejét követelte és egy USA felé bevezetett kiadatási törvény beiktatását vette tervbe. Válaszul Escobar szabályos helyi háborút kezdett Bogotában (a fővárosban). A harcok végén, 1991 -ben kiegyezés következett: Escobar hajlandó volt börtönbe vonulni, ha a kiadatási törvényről letesz Kolumbia. Végül saját magánbörtönébe vonult, ahol kényelme és biztonsága is szavatolva lett. Mivel azonban országos befolyása így is megmaradt, a kolumbiai kormány állami börtönbe akarta vitetni, amiért Escobar megszökött és 1992 őszétől bujkálásba kezdett.

escobar4.jpg

A megölt Pablo Escobar és az őt likvidáló csoport

Escobar halálának körülményei ma sem tisztázottak: a hivatalos kommunikáció szerint egy amerikai - kolumbiai vegyes kommandós-osztag ölte meg 1993 december 2-án, rejtekhelyén, Medellínben, ám fia szerint körbekerítése után önkezével vetett véget életének. (Épp 44 éves volt.) Escobar likvidálásában kulcsszerepe volt a CIA -nek, a bogotai kormánynak és El- Diablo legfőbb riválisainak, a Cali-kartellnek. Alig másfél esztendővel később azonban a kolumbiai kormány a Cali-kartellre is lesújtott: 1995 nyarán börtönbe zárták Gilberto Rodríguez Orejuelát és testvérét Miguel Rodríguez Orejuelát is.

Escobar halála után özvegye egyezséget kötött az akkor még hatalma csúcsán álló Cali kartell vezetőivel: ha hátrahagyják vagyonukat, akkor békességben elmenekülhetnek Argentínába. Az alkut követően az Escobar család Buenos Airesbe költözött, ahol az akkor még csak 16 éves Juan Pablo Escobar befejezhette tanulmányait. A fiatalember ma Sebastian Marroquín néven éli életét, jelenleg 41 éves és építészként dolgozik Argentína fővárosában. Idén jelent meg önéletrajzi könyve, Apám a drogbáró címmel.

escobar6.jpg

Az Escobar életéről szóló film (lásd fenti képet) 2018 július 20 -tól kerül  a magyar mozikba, Javier Bardam és Penélope Cruz főszereplésével. A filmhez egyébként Escobar egyik szeretőjének visszaemlékezései szolgáltatták a háttéranyagot. (Virginia Vallejo: Loving Pablo, hating Escobar) Mint érdekesség említeném meg, hogy az egyik James Bond film, az 1989 -es Licence to Kill (James Bond - A magányos ügynök) mind témájában, mind főgonoszát illetően tökéletesen behelyettesíthető Escobar élettörténetébe. 

escobar7_1.jpg

Zárásul kiemelném: Kolumbia az Escobar halála utáni évtizedekben években sem tudott teljesen megszabadulni a különböző drogkartellektől. A 2000 -es évektől előbb a Don Berna (Diego Murillo Bejarano) vezette Envigado, majd a Los Urabenos kartell emelkedett ki a kábítószer-maffiák sorából [forrás]. Escobar öröksége a mai napig kísért Latin-Amerikában.

***

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.07.20.(14:18)