Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

A szingularitás hamarosan új korszakot hozhat az emberiség történetében [53.]

2019. november 03. - Pervenimus

A "technológiai szingularitás" (angolul: Singularity) egyike a legnehezebben megérthető és legkevésbé átlátható tudományos fogalmaknak, lévén, hogy összetett és jelenleg még nem ismert hatású folyamatokból tevődik össze. A szó a latin "singularis" azaz egyedülálló vagy különleges jelzőkből származik és ilyen értelmű használatában egy olyan jövőbeni eseményt és/vagy időszakot jelöl, mely a mesterséges, emberfeletti intelligencia létrehozásával a mai kor embere számára felfoghatatlan változásokat hoz, teljesen átalakítva napjaink társadalmát. [Pontos fogalommeghatározás.] Ezek a bizonyos változások megjósolhatatlanok, de szinte bizonyosan kiterjednek majd a gazdaság, a társadalom és a közgondolkodás területeire is, átfogóan felforgatva világunkat. Gyökeres fordulatról van tehát szó, olyan áttörésről, mint amit az emberiség történetében például a tűz első, tudatos használata, a kerék feltalálása vagy a gőzgép kifejlesztése okozott az ipari forradalom elindításával. Az emberiség történetének új periódusát nyithatja meg, miként 527 évvel ezelőtt az újkor hajnala, Amerika felfedezésével.

singularity_konf.jpg

Szingularitás konferencia (2019 szeptember)

A mesterséges intelligencia kutatása napjainkban az áttörés küszöbén áll, legalábbis a napokban megtartott SinfulartityU Dél-afrikai konferenciáján (Singularity South Africa Summit) erről beszéltek 2000 résztvevő előtt a szervezet vezetői: Shayne Manne és Mann Made. Véleményük szerint akár már 2045-ben bekövetkezhet az AI (Artifical Intelligence = mesterséges intelligencia) felfedezése, létrehozása. Szintén közeli időpontot jósol Ray Kurzweil is, "A szingularitás közel van" című 2005 -ös könyvében.

Mielőtt az AI hatásairól ejtenénk szót, előbb magáról a mesterséges intelligenciáról pár gondolat. A mesterséges intelligencia bizonyos formában már jelenleg is rendelkezésünkre áll, különböző területeken (pl a közlekedésben robotpilóták révén, a hírközlésben okos alkalmazások képében és az orvostudományban elemző szoftverek egyéb orvosi eszközök megjelenésében) ám ez a szint jelenleg még nem haladja meg komplexitásában a humán intelligenciát és nem képes exponenciális önfejlesztésre sem. Pontosítva: bizonyos dolgokban meghaladja az emberi intelligenciát, de komplexitásában még nem és az önjavítás, öntanítás, önfejlesztés sem megoldott. Ez a helyzet napjainkban, de a konferencia előadói és a kutatók többségi álláspontja szerint 26 éven belül lehetséges az áttörés. És most nézzük, milyen változásokat hozta az AI megjelenése?

singularity2.jpg

Kezdjük a pozitív várakozásokkal: az emberiség öt kiemelt és további több száz kisebb-nagyobb probléma megoldásában vallott eddig kudarcot, melyek megoldását egy emberi intelligenciánál fejlettebb gondolkodás-forma talán véghez viheti. Az 5 kiemelt terület:

  • - a rák gyógyításának problémája
  • - a klímakatasztrófa elkerülése
  • - a világűr meghódítása, több billió kilométeres távolságok megtétele
  • - az emberi agy néhány százalékos kihasználtsága helyett 100% -os használata
  • - a globális válságok megoldása (túlnépesedés, éhezés, migráció, globalizáció, ivóvízhiány ... stb)

Mivel rengeteg egyéb válságtényező is megoldásra szorul és ezerszám találunk megoldásra váró problémákat, (mégpedig rengeteg területen, például a közlekedés, az építészet, az informatika, a gépészet, az orvostudomány ... stb ágazataiban) az AI "munkába állítása" óriási várakozással tölti el a szakembereket.

Ha az emberiség használni, alkalmazni kezd problémái orvoslásában egy magasabb szintű intelligenciát, akkor a különböző válságok megoldása egy teljesen új világot eredményezhet. Ha ezen gondolati úton tovább haladunk, felmerülhet bennünk, hogy az AI esetleg megoldást találhat például a rákra (mely ma még milliók halálát okozza), áttörést hozhat a világűr-kutatásban (új hajtóművek, tér-görbület, féreglyuk kutatás ... stb) segíthet az emberi élettartam kitolásában és például az emberi agy tökéletesebb kihasználásában. Mivel pedig az AI önfejlesztő, - ami ráadásul exponenciális növekedést is jelent képességei és tudása maximalizálásában - a fejlődésben a határ magasan jelenlegi felfogóképességünk szintje felett lehet. A változások pedig összeadódva egy teljesen új világot szülhetnek. Egy világot, melyben a betegségek gyógyíthatóak, az emberi életkor elérheti a 120-130 évet (genetikailag állítólag ennyi időtartamra vagyunk "programozva") és a globális problémák mind megoldásra találnak. EZ a valódi szingularitás, egy olyan új világ, mely jelenlegi elménkkel még szinte felfoghatatlan, mert dominó-elv szerűen szüli az egyik változás a másikat.

singularity1.jpg

És most nézzük a negatívumokat: egy magasabb szintű mesterséges intelligencia, az emberi elmét meghaladó szellemi kapacitás akár válságokat is hozhat számunkra, például, ha rossz kezekbe kerül, vagy önfejlesztése rossz irányba vezető útra lép. Gondolhatunk például arra, hogy az AI kifejlesztői egyetlen országot, vagy egyetlen érdekcsoportot részesítenek a mesterséges intelligencia előnyeiből, vagy az AI vívmányait kizárólag egyetlen célterületre összpontosítják, mondjuk a hadiiparra. Másként fogalmazva: "az ősember a legelső kalapácsot használhatta házépítésre is és a többi ősember agyonverésére is". Az AI valójában egy eszköz, felhasználása vagy használata a létrehozók felelőssége.

Kétségtelen, hogy az elkövetkező évek, évtizedek történelmi jelentőségűek lesznek az emberiség tudományos fejlődése szempontjából. Ha 2045-re valóban megtörténik az áttörés és az AI megteremtése bekövetkezik, akkor a szingularitás gyökeresen átírja majd jelenleg ismert világunkat. A fő kérdés csupán az, hogy miként fogjuk ezt megélni 26 év múlva?

A téma feldolgozásához nyújtott építő jellegű tanácsokért és segítségért ezúton is köszönet a szingularitás blognak:

szingularit_rovidfelirat.jpg

Ha érdekesnek találtad a posztot, várunk Facebook oldalunkon is! 

pervenimus_2kocka.jpg

Pervenimus.blog.hu

2019.11.03.(16:30)

Szaúd-Arábia és Irán proxyháborúja [52.]

saudi-arabi_iraq.jpg

A Közel-Kelet forrong: a Hormuzi-szorosban Irán sorra megtámadja az oda érkező tankereket, Törökország harckocsikkal nyomul be a határaihoz közeli kurd területekre Szíriában, Szaúd-Arábiában pedig olajfinomítók ellen zajlanak dróntámadások ismeretlen indítóhelyekről. Ha a különböző térségbeli híreket összerakjuk, egy kétpólusú konfliktusrendszert láthatunk, melyben mindkét oldalon nagyhatalmakat találunk.  

Tovább

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás [51.]

Tizennyolc évvel ezelőtt, 2001 szeptember 11. reggelén a világ TV csatornái, hírújságjai és rádióadói szörnyű, szinte sokkoló üzenetekkel illetve képekkel árasztották el a médiát, amikor arról számoltak be, hogy New Yorkot súlyos terrortámadás érte. Ezen napon ugyanis 19 géprabló 4 utasszállító repülőgép térített el, melyek különböző célpontokba csapódva 3 ezer embert öltek meg (egészen pontosan a géprablókkal együtt 2996-ot). 

911.jpg 

Tovább

A történelem 5 legnagyobb hatású csatája [50.]

A világtörténelem tele van fontos és nagy volumenű csatákkal, melyek gyakran új korszakokat nyitottak meg vagy éppen országok, birodalmak sorsát döntötték el hosszú időre. Ezeket az összecsapásokat több szempont alapján lehet vizsgálni, így például a megütköző erők nagysága, a halálos áldozatok száma vagy új fegyverek, stratégiák megjelenése alapján. Az említettek szerint a legnagyobb csatáknak minősített ütközetek közt különleges helyet foglalnak el azok a fegyveres konfliktusok, melyek komoly hatást gyakoroltak a történelem menetére és alapvetően befolyásolták a későbbi évtizedek, évszázadok eseményeit, tendenciáit.

aacsata.jpg 

Tovább

Az USA - Irán közti konfliktus 7 fordulópontja és egy háború esélye [49.]

Az Amerikai Egyesült Államok és Irán között már 1979 április elseje óta nagyon rossz a viszony, amikor az iráni forradalom révén megszületett a nyugat- és főképp Amerika-ellenes Iráni Iszlám Köztársaság. Az új perzsa vezetés Homeini ajatollah irányítása alatt teokratikus rendszert teremtett az ázsiai országban, ahol egyházi irányítás alá került a törvényhozás, a végrehajtó hatalom és szinte minden hivatal (a teljes államigazgatási és közigazgatási apparátussal együtt). Az azóta eltelt kerek 40 esztendő szinte semmit nem változtatott ezen, bár Homeini 1989-ben elhunyt, egy másik vallási vezető vette át helyét, aki ma is uralja Iránt, a neve: Ali Hámenei.

iran_usa.jpg

Tovább

A csernobili atomkatasztrófa kérdőjelei [48.]

/A 33 évvel ezelőtti események rekonstruálása/

A HBO csatornán jelenleg futó öt részes minisorozat, melynek címe "Chernobyl" óriási népszerűségnek örvend és újra fókusz alá helyezi a csernobili atomkatasztrófa részleteit. Úgy tűnik az emberek érdeklődése ma sem csökkent az 1986-ban történt tragédiát illetően. A filmsorozat, melyről a Kritikus blog elemzést készített, most újra felidézi a hajdanán történteket.

Az esemény olyan katasztrófa volt annak idején, melyre egy bizonyos életkor felett szinte mindenki emlékszik. Én magam épp 13 éves voltam akkoriban és az atomerőműben történt robbanás napján iskolámmal együtt egy honvédelmi napon vettem részt (vagyis reggeltől késő délutánig a szabadban tartózkodtam) ami miatt később szüleim hosszú évekig aggodalmaskodtak (a hazánk légterébe is eljutó sugárszennyezésre gondolva). A Szovjetunió vezetői napokig tagadni próbálták a tragédiát és csak bizonyos országok (pl. a svédek) számonkérő nyilatkozatai és sugárzás-mérései hatására ismerték el a katasztrófa tényét. De nézzük a tényeket, mi is történt pontosan a csernobili erőműben?

csernobil1.jpg

Tovább

Ki volt az igazi Shakespeare? [47.]

Szerző: Harmat Árpád Péter

William Shakespeare neve mindenhol ismert, ahol emberi civilizáció létezik, hiszen a világirodalom egyik legnagyobb alakjaként és az angol nyelvű dráma-írás illetve költészet legkiemelkedőbb művészeként tekint rá az utókor. Híres drámáit mindenhol játsszák a világ nagy színházai, műveit pedig mindenhol tanítják a fiataloknak. Tragédiái közül például a Hamlet, a Rómeó és Júlia, a Lear király és a Macbeth, vígjátékai közül többek közt A makrancos hölgy, a Sok hűhó semmiért és a Vízkereszt, királydrámái közül pedig például a III. Richárd és a VIII. Henrik (mely élete utolsó műve volt) méltán lett a világirodalom legismertebb alkotása.

shakespeare1.jpg

Tovább

A világ 20 legveszélyesebb városa [46.]

Napjainkra Földünk veszélyes övezetekkel, településekkel teli hellyé változott, hiszen számtalan országban zajlik ma is polgárháború (pl. Líbia, Afganisztán, Szíria, Szudán), több állam közt háborús konfliktus feszül (pl.: Jemen - Szaúd-Arábia) és rengeteg helyen egy-egy szervezet tartja fenn a gyilkosságokkal teli rémuralmat (lásd: a világ legveszélyesebb szervezete). Az ENSZ és a "Citizens' Council for Public Security and Criminal Justice" felmérése alapján, mely elsősorban a 100 ezer lakosra eső gyilkosságok számát veszi alapul, évente alakul ki lista a Föld legveszélyesebb városairól. A lista első 20 helyezettjéből a 12 legrosszabb mutatókkal bíró város Latin-amerikai országban helyezkedik el és a felsorolás folytatásában is csupán két település akad, mely nem tartozik az említett területhez (egy Egyesült Államokban lévő és egy Dél-afrikai település: St. Louis és Cape Town).

aveszelyes_varosok3.jpg

Tovább

Nagyhatalmak ütközőzónája lett Venezuela [45.]

Latin-Amerika hatodik legjelentősebb országa, Venezuela, 14 éven keresztül állt a szocialista Hugo Chavez irányítása alatt, aki 2013 március 5-én bekövetkezett haláláig gyakorlatilag tönkretette az egykoron virágzó olaj-ország gazdaságát. Bár Chavez sikeresen küzdött meg az USA -val, a rák végül legyőzte, ám azzal a megnyugtató érzéssel távozhatott az élők sorából, hogy alelnöke, Nicolás Maduro folytatja majd az általa megkezdett utat. Ám Maduro - az egykori caracasi buszsofőr - közel sem bizonyult olyan ügyes politikusnak, mint mestere hitte. Venezuela 2013-tól egyre nagyobb válságba került: óriásira nőtt az infláció, visszazuhant az olajkitermelés, minden korábbinál magasabb arányúvá vált a bűnözés iés mélypontra zuhant az lakosság életszínvonala.

venezuela.JPG

Tovább

Mars utazás és Mars-kolónia 15 éven belül? [44.]

Váltakozó intenzitással, de évek óta esik szó folyamatosan a világmédiában egy "élő-emberes" Mars-utazásról, mely végre nem csak műszereket, szondákat vagy Mars-járó járműveket, hanem élő, hús-vér embereket is eljuttatna a vörös bolygóra. Most, hogy az InSight űrszonda nagy hírértékű felfedezésekről küld jelentéseket a Földre (szeizmikus aktivitásokról), érdemes áttekintenünk az egész elképzelés esélyeit.

mars1.jpg

Tovább