Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

A Merkava harckocsi

2020. március 01. - Pervenimus

Szerző: Harmat Árpád

A világ legütőképesebb és legmodernebb hadseregeiben számtalan harckocsitípus szolgál, melyek közt hatékonyságban csak kis különbségek fedezhetőek fel: az orosz T-90, a francia Leclerc, a Dél-koreai Black Panther, a német Leopard 2A7, az amerikai M1A2 Abrams, a brit Challenger 2 és a japán TK-X hasonló színvonalon bevethető felső-kategóriás harckocsi. Ám személyes kedvencem mégis az izraeli Merkava.

merkava_f.jpg

A Merkava kifejezés eredeti, héberről fordított jelentése: harci szekér, mely arra a korszakra utal, a Krisztus előtti 2. századból, amikor Izrael népe a Makkabeusok irányítása alatt (Kr.e165 -ben) fellázadt a szíriai görög elnyomás ellen és visszafoglalta Jeruzsálemet. (Ez a Hanuka ünnep alapja is.) A háborúban harci szekereket is bevetettek a felek, melyek elé a lovak egymás mellé (és nem egymás mögé) voltak befogva, míg a platformon egy vagy két harcos állt.

A modern, XX. századi Merkava harckocsik megálmodója Israel Tal tábornok volt (élt 1924 - 2010), aki az 1973-as jom kippuri háborút követően (melyben Egyiptom és Szíria egyszerre támadt Izraelre) bejelentette egy saját, Izraelben fejlesztett, tervezett és gyártott nemzeti harckocsiprogram elindítását (mégpedig Merkava néven).

all_merkava.jpg

A Merkava I -es típus legelső legyártott példányai 1978-ban álltak hadrendben és rögtön pozitív visszajelzésekkel igazolták az IDF (Israel Defense Forces) felé a típus létjogosultságát. Mivel a dízelmotor szokatlan módon a harckocsitest elejébe került, nagyobb védettséget kapott a kezelőszemélyzet és nagyobbá vált a küzdőtér is hátul. A Merkavák a legelső harctéri, éles próbáknak 1982-ben lettek kitéve, amikor Libanonban vetették be őket. Jól vizsgáztak a Merkava I-esek 105 mm-es M68 típusjelzésű harckocsiágyúi is, melyekkel az izraeliek a Golan fennsíkon több összecsapásban is a T-72 -esek fölé kerekedtek. Később a típust továbbfejlesztették: 1983-ban megjelentek a Merkava II -esek, melyeknek rögtön 4 alváltozata is lett: 2A, 2B, 2C, 2D. Alig 7 évvel később, 1990-ben állt hadrendbe a Markava III., melynek szintén lett két altípusa, a Merkava 3B (Bet) és a Merkava 3 (BAZ).

merkava2_3.jpg

merkava_a.jpg

Komoly minőségi ugrást a Merkava IV. megjelenése jelentett, melyet az amerikai National Interest magazin 2018-ban a világ legjobb harckocsijának nevezett. Fejlesztése 2001-ben fejeződött be, 2002-ben lekerültek a gyártó-szalagokról az első példányok, az IDF pedig 2004-ben állította hadrendbe, mint az Izraeli hadsereg legütőképesebb páncélosát. A Merkava 4 a korábbi 1200 lóerős dízelmotor helyett (Mk.3) már 1500 lovas meghajtással készült (amivel műúton 60 km/h -ra képes, 500 km-es hatósugárban), erősebb páncélzatot kapott, 65 tonnás tömeggel került gyártásra és egy 120 mm -es harckocsiágyúval látták el. Az elsődleges fegyverhez francia, német és amerikai NATO lövedékek is kompatibilisek. A másodlagos fegyverek: 3db 7,62 mm-es géppuska és egy 60 mm-es gránátvető. A javadalmazás (muníció): 48 db 120 mm-es lövedék és 1000 db 7,62 mm-es lőszer. Ami a személyzetet illeti: csak 4 fő szükséges a kezeléshez (parancsnok, vezető, irányzó, töltő), de a Merkava IV. szállítani képes a küzdőtérben 6 katonát még pluszban (sebesülteket, lövészeket, bárkit). Méretek: hossz: 9,04 m, szélesség: 3,7 m, magasság: 2,66 m.

merkava_b.jpg

A Merkava IV. különlegessége a Trophy Aktív Védelmi Rendszer (APS), mely hatásos aktív védelmet biztosít a harckocsinak az ellene kilőtt, irányított páncéltörő rakétákkal szemben. A harckocsi 4 radart kapott, melyek azonnal érzékelik a közeledő rakétákat és így a tank képes ellen-lövedékek kilövésével elhárítani a becsapódásokat. A harckocsi-parancsnok taktikai sisakjába egyébként egy speciális kijelző van építve, mely összeköttetésben áll a harckocsi környezetét 360 fokban pásztázó kamerával, így a kezelőszemélyzet mindig tudja, ha a járművet bármi (vagy bárki) megközelíti. Ez különösen az Izraelben gyakori városi harcban fontos. Jelenleg a zsidó állam rendelkezik a nyolcadik legtöbb harckocsival a Földön és a közel 3 ezer izeaeli tank túlmyomó része Merkava. Az ország védelmét tökéletesen biztosítják.

A Merkava IV. egy modern, nagy tűzerejű, jól páncélozott, korszerű fegyverrendszerekkel ellátott és XXI. századi elektronikával felszerelt kimagaslóan jól teljesítő elhárítórendszerrel rendelkező harckocsi. Posztom végén hozzáteszem: szerintem jelenleg a legjobb a világon, vagy legalábbis az egyik legjobb. De mindenképp személyes kedvencem, különleges megjelenése, nagy tűzereje, méretes küzdőtere, elektronikája illetve védelme miatt. Nézzük a képeken (forrás):

merkava_c.jpg

merkava_d.jpg

merkava_e.jpg

merkava_g.jpg

merkava_belso.jpg

merkava_rajz.jpg

merkava_type.jpg

 Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad a posztot, várunk Facebook oldalunkon is! 

pervenimus_2kocka.jpg

Pervenimus.blog.hu

2020.03.01.21:02

Az elmúlt háborúk nagy mesterlövészei és az USA történetének legjobbja [58.]

A történelemben számtalan híres és sikeres mesterlövész tevékenykedett, hősies tetteket, hihetetlen eredményeket és meghökkentő áldozatszámokat elérve. Rendszerint mozdulatlanul megbújva, jól kiválasztott rejtekhelyekről tüzeltek ellenségeikre és gyakran egy - két kilométer távolságból likvidálták a másik fél tisztjeit, kiválasztott célszemélyeit. Minden háborúnak megvoltak a maga sikeres mesterlövészei, akik többnyire valóságos legendákká váltak harcostársaik körében. Jelen poszt a legjobbakról szól és kiemelten az USA történetének legsikeresebb precíziós mesterlövészéről.

mesterlovesz.jpg

Első helyen említeném a híres "Fehér halált" (oroszul: belaja szmerty), polgári nevén Simo Häyhä -t (1905-2002), aki a második világháború alatt, a szovjet-finn téli háborúban Moszin-Nagant belsőtáras ismétlőkarabélyával 705 szovjet tisztet és közkatonát lőtt le. Bár igazolt és bizonyított találatainak száma (melyekről hivatalos jelentés is készült) "csak" 505, így is máig minden idők legeredményesebb mesterlövészének tekinthető. Második helyen említeném az oroszok legjobbját (a második világháborúban), akinek történetéről film is készült (Ellenség a kapuknál), ő Vaszilij Zajcev (1915-1991). A századosi rendfokozatig jutó orosz katona a sztálingrádi csata alatt (1942 novembere és 1943 januárja között) pontosan 225 német katonát ölt meg (legalábbis szovjet források szerint). Ugyancsak kiemelendő német oldalon (szintén a második világháború alatt) Matthäus Hetzenauer (1924-2004), aki Mauser Karabiner 98 Kurz típusú ismétlőpuskájával a keleti fronton 345 orosz tisztet és közkatonát likvidált (többnyire fejlövéssel). A Tirolban született és nevelkedett, osztrák származású katona, vadász-famíliában töltötte ifjúkorát, ahol mindennapos volt a precíziós lövések gyakorlása. Később, mikor katona lett, ehhez az erős "alaphoz" mesterlövész-képzés társult, így végeredményben a második világháború legjobb mesterlövészévé vált (osztozva a címen az említett "Fehér halállal")

sniperek.jpg

A II. világháború három legjobbja: a Fehér Halál, Hetzenauer és Zajcev

Az említett három második világháborús mesterlövész-legenda mellett a későbbi korokból is ismertek rendkívüli lövész-tehetségek, például a vietnámi háborúból Carlos N. Hathcock tüzérőrmester (93 igazolt találattal) és Adalbert Waldron törzsőrmester (staff sergeant), aki Dél-Vietnamban, a Mekong-delta övezetében 109 igazolt halálos találatot tudott felmutatni 1968/69-ben. Ha a még későbbi háborúkat nézzük: az afganisztáni harcokból a "Csendes Orvgyilkos" néven ismert Craig Harrison is megemlítendő, aki a brit hadsereg legjobbjaként L115A3 típusú lőfegyverével egy alkalommal (2009 novemberében) 2475 méter távolságból "szedett le" két ellenséges tálib harcost. Ezzel egyébként jelenleg ő tartja a harci övezetekben véghez vitt sikeres precíziós lövések távolsági rekordját a világon.

A felsorolt mesterlövészek mellett az USA történetének legjobbja az iraki háborúban hírnevet szerzett, "Legenda ként" és "Ramadi Ördögeként" is emlegetett, 1999 és 2009 közt aktív szolgálatot teljesítő Navy SEALs altiszt Chris Kyle (chief petty officier) volt. A főtörzsőrmesteri rendokozatnak megfelelő rangot elérő haditengerész az iraki háború alatt - leginkább Fallujah ostrománál és Ramadiban szolgálva - 255 találatot ért el, melyből 160-at a Pentagon is hivatalosan elismert. A négy missziót teljesítő altiszt pályafutását és eredményeit 2009-re már szinte az egész amerikai hadsereg ismerte, akárcsak rekordját, mely egy 1920 méterről "bevitt" lövés volt Sadr városában. Az amerikai hadvezetés és kormány elhalmozta kitüntetésekkel (megkapta például a Silver Start és a Bronz csillagot), az irakiak pedig 80 ezer dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére.

chris_kyle1.jpg

Chris Kyle (1974-2013) élettörténetét részint a saját maga által írt könyvéből ismerhetjük meg (mely 2012-ben jelent meg), részint Clint Eastwood 2014-es világhírű filmjéből az "American Sniper" -ből, melyben Bradley Cooper alakította. A film végigkíséri és bemutatja nekünk a férfi ifjúkorát, haditengerésszé válását, majd iraki bevetéseit (mind a 4 misszióját) egészen visszavonulásáig. Kyle életrajza a Navy SEALs mesterlövészek tipizált sortörténete is lehetne.

Kyle egy texasi kisvárosban látta meg a napvilágot és egy meglehetősen konzervatív felfogású, szigorú és tekintélyelvű édesapa mellett nőtt fel. Wayne Kenneth Kyle már 8 évesen lőni tanította fiát (ekkor vette meg neki élete első puskáját), majd rendszeresen vadászni vitte Texas elhagyott vidékeire. A kis Kyle három dolgot azonnal megtanult: pontosan lőni, lovakat megülni és harcolni (önmagát megvédeni). Később, tanulmányai befejezése után mindháromnak hasznát vette: előbb ugyanis rodeo-cowboy lett belőle (vadlovakat tört be és rodeókon szerepelt), majd haditengerésszé vált. Döntését, mely az amerikai fegyveres erőkhöz irányította, valószínűleg hazaszeretete miatt hozta meg, és mert hazáját több terrortámadás is érte akkoriban, például az 1993-as első WTC elleni támadás, az 1998-as robbantás a kenyai amerikai nagykövetségen, majd a 2001-es második WTC repülőgépes terrortámadás. Az ezekről a tragédiákról érkező hírek nagy hatást gyakoroltak Kyle -ra és úgy érezte neki is tennie kell valamit a terrorizmus ellen. Haláláig hitte: bevetéseivel, egyedülálló mesterlövész küldetéseivel és 255 találatával hazáját, nemzetét és családját szolgálta.

sniper.jpg

Chris Kyle -t tehát személyes küldetés-tudat vezette a hadsereghez, bár ez a bizonyos misszió elég nehezen indult. Ugyan erőteljes testalkatú és 188 centi magas volt, a haditengerészet nehezen vette fel soraiba (1999-ben), mert egy korábbi rodeo balesete miatt szegecsek voltak karjában. Végül mégis felvették komoly testi ereje és szemmel látható eltökéltsége miatt. Kyle katonai karrierje - kiváló lőeredményeinek köszönhetően - a haditengerészet speciális csoportjánál, a Navy SEAL -nél folyatódott, ahol kommandós kiképzést kapott. Szinte rögtön Irakba vezényelték, ahol többnyire azt a feladatot kapta, hogy segítőjével messziről biztosítsa a tengerészgyalogosok bevetéseit, melynek során azok házakat, utcákat kutattak át, terroristákat, vagy Al-Kaida tagokat keresve.

Kyle számtalan tragédiát előzött meg távoli, precíziós lövéseivel, melyekkel megakadályozta, hogy az iraki terroristák lesből végezzenek az utcákon járőröző, vagy különböző bevetéseket teljesítő amerikai tengerészgyalogosokkal. Egy idő után azok az egységek, melyeket Kyle védett, legyőzhetetlennek érezték magukat és nyugodtabban indultak küldetéseikre is. Ezekből az időkből származott Kyle elnevezése, a "Legenda" is. A 2004-es második falludzsai csatában 40 iraki terroristát ölt meg, majdnem mindet egyetlen pozícióból. A felkelők vagy tucatnyi arab mesterlövésszel próbálták likvidálni a Legendát, de Kyle őket is sorra megölte.

chris_kyle_csaladjaval.jpg

Ami Kyle magánéletét illeti: 2002-ben nősült meg (Taya Renae Studebakert vette el), majd családot alapított (két gyermeke született), ám az állandó távollét, két sebesülése és legfőképp a folyamatos lelki megterhelés, ami iraki bevetései közben érte megrontották házasságát. Mélyen gyökerező vallásossága és higgadt, kiegyensúlyozott természete ellenére az állandó harc és a több száz élet kioltása (melyeket egy távcső célkeresztjében nézett végig) kikezdte idegrendszerét. Ugyan nem rejtette véka alá, hogy megveti a terroristákat, amiért ártatlanokat készek ölni - és úgy vélte, hogy halálos lövéseivel hazáját és a világbékét szolgálja - a 10 évnyi harc és gyilkolás azért őt is megviselte.

Tíz évnyi katonai szolgálat, számtalan sikeres bevetés, 4 misszió, több kitüntetés és előléptetés illetve több száz tengerészgyalogos életének megmentése után, 38 évesen a visszavonulás mellett döntött. Pihenésre, nyugalomra vágyott és rendezni akarta magánéletét és kapcsolatát is családjával. Jól döntött: megmentette házasságát és sokkal több időt lehetett gyermekeivel is.

chris_kyle_felesegevel.jpg

Kyle a leszerelése után saját biztonsági cégében dolgozott és poszttraumás stresszben szenvedő, leszerelt katonatársain próbált meg segíteni. Hitte, hogy a traumákon átesett katonák számára a lőgyakorlatok nyugtató hatásúak lehetnek. Ám egyik kezeltje, Eddy Ray Routh 2013 február váratlanul ellene fordul és egy lőgyakorlaton ismeretlen okból megölte. Halálával a XX. század egyik legjobb mesterlövésze távozott az élők sorából.

Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad a posztot, várunk Facebook oldalunkon is! 

pervenimus_2kocka.jpg

Pervenimus.blog.hu

2020.02.29.20:17

A konyhás, akiről egy egész repülőgép-hordozót neveztek el [57.]

Szokatlan és különleges történetek mindig is színesítették a háborúk krónikáját, ám az egyik ilyen sztori a második világháború óta foglalkoztatja az Egyesült Államok hadseregét (mi több: még filmen is megjelent). Az amerikaiak annyira nagy becsben tartják ezt a történetet és annak hősét, hogy az USA hadvezetése a most épülő, legújabb és legmodernebb, Ford osztályú repülőgép-hordozóját erről a személyről nevezte el. A 100 ezer tonnás, 337 méter hosszú, 90 harci repülő szállítására alkalmas USS Doris Miller (CVN 81) - melynek építése már 2023-ban gőzerővel zajlik majd, így 2030-ban sor kerülhet hadrendbe állására is - egy színes bőrű konyhásról kapta nevét. (Ezt jelentette be a haditengerészet nemrégiben.) Doris Miller ugyanis a második világháború alatt, Pearl Harbor megtámadásakor, 1941 december 7-én, a japán bombázás alatt kivételes hősiességről tett tanúbizonyságot, mégpedig a USS West Virginia csatahajó egyik Browning légvédelmi géppuskájánál, majd több sebesült kimentésekor. uss_doris_miller.jpg

Az akkoriban alig 22 éves matróz, egyszerű konyhásként dolgozott a hatalmas csatahajón, mely 1941 decemberében az ominózus napon épp Pearl Harbor kikötőjében ringatózott horgonyláncán. Nem számított támadásra sem ő, sem a Virginia legénysége, sem a többi hajó matróza vagy tengerésztisztje. Doris - aki sajátos női keresztnevét egyébként születésekor kapta, amikor a bába lánygyermeket jósolt a szülőknek - a támadás reggelén épp a fedélközben dolgozott, ahol a szennyes egyenruhák mosására volt beosztva. Az 1930-as és 40-es évek Amerikájában a színes bőrű katonák még nem nagyon számíthattak komoly beosztásokra (vagy pláne tiszti rendfokozatra, melyre akadt ugyan példa, de csak nagyon elvétve), sőt a feketéket rendszerint kifejezetten csak alantas munkákra osztották be a flottánál - például konyhai kisegítésre, takarításra vagy mosásra. Pedig Doris Miller többre lett volna képes: kis híján két méter magas termetével, hatalmas izomzatával kiemelkedő eredményeket ért el a középiskola futball csapatában, majd később a flottánál is mint bokszoló ragyogó győzelmeket ért el (a Virginia csatahajón ő volt bajnok). Ám nem lehetett belőle igazi matróz, helyette naphosszat csak tányérokat, edényeket mosogatott, takarított, vagy a többiek szennyesét mosta. Pedig benne is munkált a hazaszeretet, ő is harcolni akart a japánok ellen. Azon a bizonyos napon aztán bizonyította bátorságát: aznapi hősies tetteiért az amerikai flotta főparancsnoka személyesen tüntette ki, a haditengerészet keresztjével.

doris_miller.jpg

Ő volt az első színes bőrű katona, aki megkapta ezt a hatalmas elismerést az amerikai flottánál. De hogyan is kezdődött az a bizonyos támadás és mit tett Doris Miller a japán támadás alatt?

Japán 1931 -től folytatott agresszív, terjeszkedő politikát Ázsiában: ebben az évben szerezte meg Észak-Kínát (Mandzsúriát), majd 1937-től egész Kína ellen indított háborút, végül 1940 -ben Indokína és az indonéz szigetvilág megszerzése következett. A terjeszkedés közben a japánok szövetségre léptek a náci Németországgal és Olaszországgal (Háromhatalmi egyezmény aláírása 1940 szeptember 27 -én), így már európai szövetségesek támogatásával készülhettek a Csendes-óceáni szigetvilág meghódítására. Miközben Hitler arra buzdította Japánt, hogy a gazdag malajziai angol gyarmat, Szingapúr bevételére induljon, Jamamoto admirális (a japán flotta parancsnoka) jobban tartott attól, hogy Hawaira áttelepült amerikai flotta esetleg fenyegetni fogja a frissen kialakuló japán birodalmat. A döntés tehát Tokioban az lett, hogy a japán flotta következő célpontja Hawai és Pearl Harbor legyen.

A japán hadihajók 1941 december 7-én hadüzenet nélkül, váratlanul támadták meg az USA Csendes-óceáni flotta-bázisát, Pearl Harbort. Bár a japán flotta 440 km-el a szigetcsoport előtt megállt, repülőgép-hordozóikról 183 bombázó és vadászgép szállt fel, hogy megsemmisítsék a kikötőben állomásozó, védtelen amerikai hadihajókat.

pearl_harbor.jpg

Aznap reggel 7:55 -kor bombatámadás ért négy amerikai csatahajót, két rombolót, három cirkálót és egy aknarakót, melyek közül a cirkálók kivételével mindegyik hajó el is süllyedt. Súlyos károk keletkeztek Pearl Harbor civilek lakta részeiben is, több száz polgári áldozattal, amellett mintegy 188 amerikai repülőt még a földön semmisítettek meg a japánok. A majdnem egész délelőtt tartó brutális támadásban összesen 2403 amerikai halt meg.

Doris Miller az első japán gépek közeledtére reggel 8 -kor a fedélközben lett figyelmes, miközben épp a szennyeseket válogatta. A bombázók hallatára, majd a felzúgó riadójelre azonnal a légvédelmi ágyúkhoz sietett, hogy segítse azok lőszerrel történő ellátását, ám a matrózok, tüzérek sehol nem voltak. Így inkább a sebesülteknél segített és vagy tucatnyi társát helyezte biztonságba. Minimum 8-10 ember köszönhette neki az életét. Közben karjai közt halt meg a hajó parancsnoka, Mervyn Bennion kapitány is (akinek annyira súlyos volt sebesülése, hogy Doris már nem tudta megmenteni). Később úrrá lett rajta a visszavágás (bosszú) iránti harci vágy és az egyik 12,7 milliméteres (50 kaliberes) légvédelmi géppuskához sietett, mellyel percekig tüzelt a támadó japán gépekre. Teljesen egyedül kezelte (a hevedereket normális esetben egy kisegítő szokta igazítani a lövész keze alá dolgozva), ráadásul még kiképzést sem kapott a fegyver használatára. (Néhány szavas gyors-segítséget azért kapott a géppuska kezeléséről az egyik tüzértől.) Doris Miller egészen az utolsó japán gépek visszavonásáig harcolt és mentette a sebesülteket. Sőt kivette a részét a támadás utáni kármentésben is.

miller_kituntetes.jpg

A támadás után Chester Nimitz tengernagy és flottaparancsnok maga tüntette ki Millert, bátor helytállásáért és életeket mentő hősies fellépéséért. Ünnepélyes ceremónián vehette át a haditengerészet nagykeresztjét, a "Navy Crosst", mely a "Medal of Honor" mellett a másik legnagyobb elismerés a harctéri bátorságért. (Amellett kapott két hónap rendkívüli szabadságot is).

Sajnos Doris Miller nem érhette meg a háború végét: 1943 november 24-én, nem sokkal 24. születésnapja után, a Liscoma Bay nevű kísérő-hordozón érte a halál, amikor hajóját a Makin-szigetek mellett torpedó-találat érte és elsüllyedt. Egy egész nemzet siratta meg, ám meg is őrizte emlékét.

dorismiller_anyahajo.jpg

kép forrása: defencetalk.com

Doris Miller alakja máig a hős katona szimbóluma az amerikai haditengerészetnél, amellett pedig a feltörekvő "kisemberek", karrierre esélytelenek példaképe is. Jelenleg az amerikaiak 12 repülőgép hordozójának legtöbbje korábbi elnökökről van elnevezve. (Kivételek is akadnak, mint a USS Carl Vinson, mely egy georgiai képviselőről kapta nevét, aki a második világháború alatt az anyahajó-építés legfőbb támogatója volt). Viszont olyan repülőgép-hordozó eddig nem létezett, mely egy matrózról kapta volna nevét. Ez változott meg most, amikor néhány éve megszületett a döntés arról, hogy a legújabb amerikai hordozó névadója Doris Miller legyen. /A lehető legjobb döntést hozták./

Harmat Árpád

Ha érdekesnek találtad a posztot, várunk Facebook oldalunkon is! 

pervenimus_2kocka.jpg

Pervenimus.blog.hu

2020.02.15.(11:34) 

Kultúra e történelmi filmeket nézni? És főző-, illetve talkshow műsorokat? [56.]

Mindenki máshoz köti az úgynevezett "kulturáltság" mibenlétét: egyesek a költészet és irodalom ismeretét, mások a komolyzenei műveltséget, megint mások pedig a világra nyitott sokoldalúságot tekintik a kulturáltság indikátorának, melybe beletartozik, hogy valaki a legtöbb művészeti és tudományos területet folyamatosan nyomon-követi, ismeri és viselkedésében, gondolkodásában is ezek tiszteletét "közvetíti" (természetesen a hagyományos értékek, erkölcs, udvariasság, jólneveltség megtartása mellett). 

Tovább

Az orosz haditengerészet múltja és jelene [55.]

Jelenleg a világ legnagyobb haditengerészeti flottáinak listáján az Egyesült Államok és Kína után az orosz flotta következik, mely leginkább Vlagyimir Putyin utóbbi években mutatott haderő-fejlesztési politikájának köszönhető. Napjainkban az orosz haditengerészet legütőképesebb egységeit 1 repülőgép-hordozó (Kuznyecov), 2 csata-cirkáló (Kirov osztály), 11 cirkáló, 4 fregatt és 12 atom-tengeralattjáró alkotja. A Nagy Péter csata-cirkáló illetve a felújítás alatt álló Nahimov Admirális a világ legjelentősebb méretű hadihajói közé tartoznak (mindkettő 23-24 ezer tonnás óriás) és rögtön a repülőgép-hordozó fegyvernem után következnek.

orosz_flotta_0.jpg

Tovább

A Manson-banda véres mészárlása és az új Tarantino film [54.]

Quentin Tarantino 2019-es dráma-thrillere a Volt egyszer egy Hollywood komoly és kiemelt jelenetet szán az 1969-es Sharon Tate mészárlásnak, mely épp 50 éve borzasztja el Amerika és a világ közvéleményét. De mi is történt azon a bizonyos napon, 1969 augusztus 9-én?

tate_manson.jpg

Tovább

A szingularitás hamarosan új korszakot hozhat az emberiség történetében [53.]

A "technológiai szingularitás" (angolul: Singularity) egyike a legnehezebben megérthető és legkevésbé átlátható tudományos fogalmaknak, lévén, hogy összetett és jelenleg még nem ismert hatású folyamatokból tevődik össze. A szó a latin "singularis" azaz egyedülálló vagy különleges jelzőkből származik és ilyen értelmű használatában egy olyan jövőbeni eseményt és/vagy időszakot jelöl, mely a mesterséges, emberfeletti intelligencia létrehozásával a mai kor embere számára felfoghatatlan változásokat hoz, teljesen átalakítva napjaink társadalmát. [Pontos fogalommeghatározás.] Ezek a bizonyos változások megjósolhatatlanok, de szinte bizonyosan kiterjednek majd a gazdaság, a társadalom és a közgondolkodás területeire is, átfogóan felforgatva világunkat. Gyökeres fordulatról van tehát szó, olyan áttörésről, mint amit az emberiség történetében például a tűz első, tudatos használata, a kerék feltalálása vagy a gőzgép kifejlesztése okozott az ipari forradalom elindításával. Az emberiség történetének új periódusát nyithatja meg, miként 527 évvel ezelőtt az újkor hajnala, Amerika felfedezésével.

singularity_konf.jpg

Tovább

Szaúd-Arábia és Irán proxyháborúja [52.]

saudi-arabi_iraq.jpg

A Közel-Kelet forrong: a Hormuzi-szorosban Irán sorra megtámadja az oda érkező tankereket, Törökország harckocsikkal nyomul be a határaihoz közeli kurd területekre Szíriában, Szaúd-Arábiában pedig olajfinomítók ellen zajlanak dróntámadások ismeretlen indítóhelyekről. Ha a különböző térségbeli híreket összerakjuk, egy kétpólusú konfliktusrendszert láthatunk, melyben mindkét oldalon nagyhatalmakat találunk.  

Tovább

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás [51.]

Tizennyolc évvel ezelőtt, 2001 szeptember 11. reggelén a világ TV csatornái, hírújságjai és rádióadói szörnyű, szinte sokkoló üzenetekkel illetve képekkel árasztották el a médiát, amikor arról számoltak be, hogy New Yorkot súlyos terrortámadás érte. Ezen napon ugyanis 19 géprabló 4 utasszállító repülőgép térített el, melyek különböző célpontokba csapódva 3 ezer embert öltek meg (egészen pontosan a géprablókkal együtt 2996-ot). 

911.jpg 

Tovább

A történelem 5 legnagyobb hatású csatája [50.]

A világtörténelem tele van fontos és nagy volumenű csatákkal, melyek gyakran új korszakokat nyitottak meg vagy éppen országok, birodalmak sorsát döntötték el hosszú időre. Ezeket az összecsapásokat több szempont alapján lehet vizsgálni, így például a megütköző erők nagysága, a halálos áldozatok száma vagy új fegyverek, stratégiák megjelenése alapján. Az említettek szerint a legnagyobb csatáknak minősített ütközetek közt különleges helyet foglalnak el azok a fegyveres konfliktusok, melyek komoly hatást gyakoroltak a történelem menetére és alapvetően befolyásolták a későbbi évtizedek, évszázadok eseményeit, tendenciáit.

aacsata.jpg 

Tovább