Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

A világ 10 legerősebb hadserege

2019. április 23. - Pervenimus

Bár idődről időre előkerül a világmédiában a legerősebb és legnagyobb hadseregek kérdése, valójában állandó változást mutat a helyzet, hiszen az egyes nagyhatalmak különböző mértékben fejlesztik vagy éppen hanyagolják el katonai potenciáljaikat. A sorrend tehát mindig változik, még a legelső 10-15 ország tekintetében is. A 2019-es legfrissebb helyzet szerint például a legelső 4 hadsereg nem változott ugyan, de utána módosulások történtek. A lista első 10 helyezettje között egyébként akad a világbékét leginkább veszélyeztető országok közül is néhány.

tankok.jpgKérdés azonban: milyen tényezők döntik el, hogy mennyire erős és ütőképes egy hadsereg? Nos, a legtöbb katonai elemző-portál, például a globalfirepower szerint 4 tényező mindenképp fontos: a katonai eszközállomány minősége és mennyisége, a bevethető élőerő nagysága (és persze a teljes lakosságszám), a katonai költségvetés (budget) mérete, illetve az adott ország gazdasági teljesítménye (GDP). Ezek figyelembevételével jelenleg a következő sorrend határozható meg [forrás]:

10. Németország

Németország a 4 említett tényező mindegyikében kiemelkedő potenciállal bír, így akár az első 5 ország közé is bekerülhetne, ha a Berlini biztonságpolitikai célkitűzései között nagyobb hangsúlyt kapna a hadsereg ügye. Németországban jelenleg 83 millióan élnek, így a világ 200 országa közül a 17. legnépesebb (Európában pedig a második, Oroszország után). Katonai eszközállománya magas műszaki színvonalú. Nemrégiben a magyar honvéd-vezérkar 56 db élvonalbeli, Leopard 2 A7 harckocsit vehetett át Németországtól (ebből 12 db -ot kiképzésre)  és további 24 db PzH 2000 önjáró löveget állított hadrendbe. Mivel Németország GDP terén a negyedik leggazdagabb, a német hadsereg bármikor a NATO második legnagyobb katonai potenciáljává fejleszthető.

leopard.jpg

9. Törökország

Európa negyedik legnagyobb hadseregét a törökök tudhatják magukénak, hiszen csak az oroszok, franciák és britek tudják meghaladni a törökök fegyveres állományát (eszközök és létszám terén). Ugyanakkor az első 10 legnagyobb haderő sorában övék a legkisebb katonai budget (alig 9 milliárd dollár), ami erősen korlátozza az innovativitást. Ugyanakkor a török hadsereg Szíriában és Irakban bevetve komoly harci tapasztalatokat szerzett.

8. Egyesült királyság

A világ ötödik legnagyobb nominális GDP -jével rendelkező Egyesült Királyság egykor az ötödik helyen állt, ám idén visszaesett a 8. helyre, mégpedig gazdasági problémák miatt. Pedig tavaly hadrendbe állt a 80-as évek óta nélkülözött fegyvernem a repülőgép-hordozók első példánya, a 65 ezer tonnás HMS Queen Elizabeth (2018 augusztus 18-án futott ki Portsmouth -ból) és idén elkészül testvérhajója is, a HMS Prince of Wales. Kérdés azonban, hogy a brit gazdaság a Brexit után képes lesz e fenntartani ezeket a méregdrága, 3 milliárd fontból megépített monstrumokat. Mindenesetre az angol hadsereg így is a világ nyolcadik legerősebbje. [A képen a HMS Queen Elizabeth]

hms_queen_elisabeth.jpg

7. Dél-Korea

Az Észak-koreai kommunista rezsim állandó fenyegetésében élő Dél-koreaiak, 1953-óta -- amikor lezárult háborújuk az északiakkal (fegyverszünettel, de békekötés nélkül) -- folyamatosan sokat költenek hadseregük fejlesztésére (majdnem annyit, mint a Nyugat-európai nagyhatalmak). Számukra valóban élet-halál kérdése, hogy meg tudják e védeni magukat az időközben aláirt béke ellenére is. Előkelő hetedik helyezésük nagyrészt ennek köszönhető. [A képen észak-koreai katonák felvonulása látható.]

katonak.jpg

6. Japán

Japán a Föld egyik legfejlettebb ipari országa, mely a harmadik legmagasabb GDP -t állítja elő (az USA és Kína után). Hadseregét a második világháborút követően sokáig egyáltalán nem fejlesztette, ám Észak-Korea állandó fenyegetései miatt végül az ázsiai császárság is belátta, hogy áldoznia kell védelmére. A japán hadsereg mára a Föld hatodik legütőképesebbje. 

5. Franciaország

A második világháború óta a nyugati szövetségi rendszer egyik legerősebb hadseregét Franciaország birtokolja, versenyben az Egyesült Királysággal. Bár a franciák nem kezdtek olyan mértékű flotta-fejlesztésbe, mint a szomszédos szigetország, a francia hadsereg szinte minden fegyvernemben élvonalbelinek számít. Ma biztosan őrzi ötödik helyét a világ legerősebb hadseregeinek listáján. [A képen az egyetlen francia anyahajó, az R91 Charles de Gaulle]

dagaulle_anyahajo.jpg

4. India

Hatalmas lakossága és óriási gazdasága mellett India az állandó fenyegetettség miatt is sokat áldoz hadseregére, hiszen 1949 óta folyamatos viszályban van legnagyobb riválisával a szomszédos Pakisztánnal. A területi és másodsorban egyéb vonatkozásokban is megnyilvánuló (pl. vallási eredetű) viszály mindkét országban középpontba állította a hadsereg ügyét. Mindkét állam atomhatalom lett, de India minden területen jelentős haderőfejlesztéseket hajt végre, nagyrészt orosz megrendelésekre építve.

hadseregek_tablazat.jpg

3. Kína

A világ legnépesebb országa egyben az egyik leggazdagabb is, hiszen GDP terén csak az USA tudja beelőzni. Ma Kína szinte mindenben világelső, ráadásul expanzív külpolitikát is folytat. Céljai közé tartozik ugyanis Észak-Korea köldökzsinóron tartása mellett a Dél-kínai tenger birtoklása is (mesterséges szigetek létrehozásával és flottája odavezénylésével). Jelenleg Kína évi 224 milliárd dollárt lépes évente hadseregére fordítani, aminek megfelelően övé a világ második legnagyobb légiereje és második legnagyobb katonai költségvetése.

katonak2.jpg

2. Oroszország

A világ második legnagyobb hadseregét Oroszország és 19 éve hatalmon lévő elnöke, Vlagyimir Putyin birtokolja. Jelenleg az orosz gazdaság gyengülőben van, így a katonai jellegű kiadásokra is "csak" évi 44 milliárd dollárt tudnak fordítani, ami a Föld országainak sorában csupán a 8. legnagyobb katonai budget. Ennek dacára az orosz hadsereg folyamatosan hajt végre fejlesztéseket: legnagyobb erősségét az atomfegyverek, tengeralattjárók és hagyományos fegyverek jelentik. Az orosz flotta és vadászgép-állomány viszont egyelőre lemaradásban van az amerikai és kínai riválisaiktól.

orosz_hadsereg.jpg

1. USA

Földünk jelenleg legerősebb katonai nagyhatalma egyértelműen az Egyesült Államok, mely egyedül képes arra, hogy évi 716 milliárd dollárt fordítson hatalmas hadseregére. (16-szor többet, mint az oroszok.) Mintegy 11 csapásmérő anyahajós egysége tartózkodik a világ tengerein és 2362 vadászgépe áll hadrendben. Az USA szövetségi rendszere a NATO jelenleg a legnagyobb katonai haderő a bolygón. Riválisként csak Kína és Oroszország említhető meg számára. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2019.04.23.(17:00)

A 17 éves amerikai jelenlét vége Afganisztánban

Érdekes és fontos évforduló kötődik az idei januárhoz a világpolitikában, melyről csak néhány sajtóorgánum tett említést világszerte: az USA afganisztáni háborújának hossza túllépte a vietnami háborúét és ezzel az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborújává nőtte ki magát. Az amerikaiak 2001 október 7-én támadták meg Afganisztánt a Tartós Szabadság Hadművelet keretében, így idén februárban már 17 éve és 4 hónapja harcolnak az országban. Donald Trump, amerikai elnök tavaly decemberben tett nyilatkozata alapján azonban idén megkezdik kivonásukat Afganisztánból. Ezzel szemben a vietnami háborúban 1955 novembere és 1973 januárja közt vettek részt az amerikaiak, ami 2 hónappal kevesebb. 

afgan_usa.jpg

Kép forrása: tophdimgs.com

Az alkalomból érdemes áttekinteni az afganisztáni helyzetet, a konfliktus kialakulását és a különleges ország múltját. Afganisztán XX. századi történelme fordulatokban gazdag módon alakult. Utolsó uralkodója, Mohammed Zahír király 1933 és 1973 közt ült az ország trónján, majd egy felkelés megfosztotta hatalmától és Afganisztánt köztársasággá változtatta. Ekkor öt esztendőre (1978-ig) Mohammed Daoud Khan került az elnöki székbe, aki modernizálni próbálta Afganisztánt. Nem volt könnyű dolga: a hatalmas hegyekkel borított, világtól elzárt és szinte csak hágókon megközelíthető (Irán és India közé ékelődött) 7 Magyarországnyi terület középkori viszonyokat mutatott. A nők helyzete kétségbeejtő volt (még ma is az) és a modern világ vívmányai messze elkerülték a 100%-ban muszlim vallású, teljesen elmaradott országot. Ráadásul az etnikailag teljesen heterogén állam számtalan partikuláris érdek mentén volt megosztott, a 4 legnagyobb népcsoport: pastu (44%), tadzsik (27%), hazara (9%), üzbég (9%) több évszázados viszálya mellett.

afgan2_world.jpg

Ekkor, 1978-ban egy kommunista puccs borította fel a rendet és a szovjetekkel baráti viszonyt ápoló (a szovjetek bábjaként is felfogható) Nur Muhammad Taraki kaparintotta meg a hatalmat. A hidegháború éveiben Moszkva terjeszkedésének célpontja Közép-Ázsia lett és miként az amerikaiak Vietnamot, úgy az oroszok Afganisztánt szerették volna befolyásuk alá vonni. A szovjet expanzió azonban hamar veszélybe került, mégpedig Hafizullah Amin miatt, aki a helyi iszlamisták vezéreként egy muszlim fordulatra készült és a kommunisták elűzésére. Leonyid Iljics Brezsnyev nem hagyhatta a szovjet érdekek csorbulását és 1979 december 25-én Afganisztán katonai megszállására adott parancsot. A világ akkori legnagyobb szárazföldi hadereje 40 ezer fővel foglalta el az ország legfontosabb városait és legjelentősebb pontjait, elsősorban Kabult és környékét. 

A szovjet megszállás ellen hamar kialakult az afgán ellenállás: a mudzsáhidok (muszlim felkelők "isten harcosai") az ország szinte minden pontján szembeszálltak az idegenekkel. A küzdelembe idővel az USA is beavatkozott és fegyverekkel, pénzzel kezdte támogatni az afgán lázadókat. A támogatottak közt volt a gazdag szaúdi milliárdos, Oszama bin Laden fegyveres csoportja is. A helyi lakosság megszenvedte a harcokat, sokan -- mintegy 4 millióan --  a szomszédos Pakisztánba menekültek. A szovjetek azonban nem boldogultak a felkelőkkel, a kezdeti 40 ezres haderejüket 1985-re 120 ezerre voltak kénytelenek növelni, ám így is nagy veszteségeket szenvedtek, például a Pandzsír-völgyben. 1988-ra a nagyhatalomnak számító Szovjetunió már csak az afgán főváros, Kabul környékét tudta biztonsággal megtartani, miközben 9 évnyi küzdelem után 16 ezer fős veszteséget könyvelhettek el (1,5 millió afgán áldozat mellett). Végül 1989-ben Mihail Gorbacsov úgy döntött elrendeli a szovjet csapatkivonást. Az utolsó orosz katonák 1989 februárjában hagyták el Afganisztánt.

soviet_in_afganistan.jpgKivonuló szovjet katonák (1988) 

A szovjet csapatkivonás után kezdett megerősödni a Tálib mozgalom (Talibán), mely Omár molla (Mohammed Omár) vezetésével 1996-ban foglalta el Kabult és vette át az ország 70% -a feletti uralmat. A szunnita iszlámot  és saria szokásjogot mindenek felé helyező, nyugat-gyűlölő és a középkori viszonyokat visszaállító Tálib-rendszer hamar jó kapcsolatokat épített ki az Oszama bin Láden által 1988-ban alapított Al-Káida nevű terrorszervezettel. A 2001 szeptember 11-én New Yorkban a WTC tornyok ellen elkövetett terrortámadás -- mely az Al-Kaida legmagasabb szintjén lett megtervezve, és amely 3031 ember-életet követelt -- az USA figyelmét az Al-Kaida vezér bin Láden és az afganisztáni Tálib-mozgalomra irányította. Bin Ládent 10 évnyi nyomozás után, 2011 május 11-én ölték meg Pakisztánban (egy amerikai NavySEAL egység bevetése során), a Tálibok ellen pedig már 2001 őszén felléptek.

taliban1.jpg

Tálib harcosok 2018 szeptemberében (forrás: newindianexpress.com / AP)

A Pentagon 2001 október 7-én indította meg Afganisztán ellen az "Operation Enduring Freedom" támadást, mely nagy arányú bombázásokkal, majd szárazföldi csapatok bevetésével kezdte meg az afganisztáni Al-Kaida erők felszámolását. Az későbbi években folyamatosan nőtt az afganisztáni amerikai és NATO csapatok létszáma, 2010-ben érte el a csúcspontot, amikor a muszlimok által "kereszteseknek" nevezett NATO haderő létszáma épp 100 ezer fő lett. Innentől azonban csökkenés következett: 2014-re már csak 33 ezren szolgáltak a közép-ázsiai országban, egy évvel később pedig, 2015-re 10 ezer amerikai és 5 ezer más országból származó katona harcolt Afganisztánban. Erre az időre az amerikai társadalom kezdte már megelégelni az értelmetlennek látszó háborút. A küzdelem valóban hiábavalónak látszódott: tálib mozgalmat nem sikerült felszámolni, sőt az ország szinte minden részében megmaradtak az aktív csoportok.

trump_afgan.jpg

Ashraf Ghani és Donald Trump 2017 szeptemberében New Yorkban (forrás: abcnews.go.com / AFP)

A helyi kormányerők (az Afgán Iszlám Köztársaság Kormánya, azaz Government of the Islamic Republic of Afghanistan) melynek vezetője 2002 és 2014 közt Hamid Karzai, majd 2014-től Asraf Gáni volt, kevésnek bizonyultak a Talibán legyőzésére, az amerikai csapatok pedig képtelenek voltak mindenhol jelen lenni, a hatalmas országban. 

A jelenlegi afganisztáni helyzet

Donald Trump 2016-os kampányában már egyértelmű ígéretet tett az amerikai választóknak arra, hogy ha hatalomra kerül, hazahívja Afganisztánból az amerikai katonákat. Ekkor már 900 milliárdra rúgott az afganisztáni háború költsége és 2300 -ra az amerikai halottak száma. (Vietnamban egyébként a csúcsidőszakban 543 ezren szolgáltak egyszerre és a háború 17 éve alatt 58 ezer amerikai esett el az indokínai országban.) A csapatkivonás azonban nem indult meg Trump elnökségének első évében (2017-ben), sőt kis mértékben még növelték is az Afganisztánban harcoló amerikaiak számát. Aztán 2018 december 20-án Trump konkrét ígéretet tett a nyilvánosságnak: kihirdette, hogy 18 hónapon belül minden Afganisztánban szolgáló amerikait hazaszállítanak.

Jelenleg még mindig nem indultak meg a nagyarányú amerikai csapatkivonások Afganisztánból, viszont az USA tárgyalásokat kezdett a tálib vezetőkkel, ami teljesen új jelenség. Amerika garanciákat kér arra vonatkozóanl, hogy katonáinak távozása után Afganisztán nem lesz a nemzetközi dzsihadisták fellegvára és kiképzőterepe. Közben a közvetlen tálib - amerikai párbeszédet rossz szemmel nézi a kabuli kormány (és annak feje Asraf Gáni), ellenezve a kikerülésüket. Mellőzésük azonban úgy tűnik elkerülhetetlen, lévén, hogy Afganisztán-szerte népszerűtlenek, korrupciós ügyeik miatt. 

afganistan_map.jpg

Jelen állapot szerint körülbelül 20-30 ezer tálib fegyveres tartja kézben stabilan Afganisztán területének 13%-át, lakosságának pedig 9%-át. Velük szemben a nyugatbarát afgán kormány 36% -nyi területet és 48% -nyi lakosságot ural. A többi terület -- az ország 50% -a, lakosságának 43% -a -- harci övezetnek tekinthető. A tálibokat sem a helyi erők, sem az amerikaiak nem tudják kisebb területekre szorítani, ha pedig az amerikaiak távoznak az országból, a Talibán újra átveszi egész Afganisztán irányítását. Csupán egyetlen fejlemény tekinthető biztatónak: az amerikai - tálib tárgyalások egyik lehetséges végkimenetele szerint a Talibán ígéretet tehet arra, hogy távol tartja majd az országtól a nemzetközi dzsihadizmust, bár, hogy erre milyen garanciát tudnak adni, kérdéses. 

Jelen pillanat szerint az amerikai katonai erők kivonása előkészület alatt áll, de a kabuli kormányzat még megkapja az évi 5,2 milliárd dolláros katonai segélyt a tálibok elleni harchoz. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2019.02.19.(22:33)

A halálbüntetés kérdése és a kivégzések gyakorisága földünkön [41.]

Ha a halálbüntetés kérdése kerül szóba -- bármilyen fórumon is történjen -- legtöbbször nagyon vegyes reakciókra számíthatunk: a harcias pártolástól egészen a merev elutasításig. A halálbüntetést támogatók, vagyis az utilitaristák úgy gondolják, hogy a halálbüntetésnek van visszatartó ereje a bűnelkövetéskor és azt vallják, hogy a becsületes emberek adójából ne tartsanak el évtizedekig gyilkosokat a börtönökben. A halálbüntetést ellenzők, vagyis az abolicionisták ellenben úgy gondolják, hogy az élet elvétele (a hatóságok által) nem befolyásolja a bűnelkövetést és a hosszú évtizedekig történő reménytelen raboskodás nagyobb büntetés a gonosztevők számára mint a gyors halál; amellett a bűnesetek néhány százalékában, ha téves az ítélet, van lehetőség annak helyrehozására (míg egy tévesen végrehajtott kivégzést már semmi sem fordíthat vissza). Jelen poszt nem szándékozik állást foglalni sem pro sem kontra, csupán a jelenlegi helyzetre kíván rávilágítani. (Ami az érveket illeti, EZT a tanulmányt ajánljuk.) Jelen cikk csupán arra szeretne kitérni, hogy földünkön mennyire elterjedt a halálbüntetés és a tényleges kivégzések rendszere. 

Előtte azonban egy érdekes adat: 2014-ben az amerikai egyetemi tanárok és professzorok 30 év joggyakorlatát vették vizsgálat alá az USA -ban -- az 1973 és 2004 közti időszakot górcső alá véve -- és egy tanulmányt készítettek, mely megdöbbentő eredménnyel zárult. Vizsgálatuk szerint az említett időszakban 340 esetben hoztak téves ítéletet az amerikai bíróságok és ítéltek halálra ártatlan embereket (ezeknek az elítélteknek egy részét már ki is végezték). Az adott évek halálos ítéleteinek 4,1% -a volt téves, ami azóta is sokakat gondolkodtat el. 

Jelenleg a Föld 200 országa közül 74-ben szabnak ki rendszeresen halálos ítéleteket és ezek közül 23-ban végre is hajtják azokat. A demokratikus berendezkedésű államok közül az USA -ban és Japánban lehetséges a halálbüntetés, az európai országok közül egyedül Fehéroroszországban. (Oroszországban elvben kiszabható halálos ítélet, de gyakorlatban nem hajtanak végre kivégzéseket.) Az USA 50 tagállamából egyébként 33-ban lehetséges "csupán" tényleges kivégzés, 17-ben nem szabható ki ilyen büntetés. Az USA -ban 2018-ban 25 kivégzés zajlott (ebből 13 Texasban).

kivegzes_terkep.jpg

Ami a végrehajtásra kerülő kivégzések globális számát illeti: az Amnesty International szerint 2015-ben 1634 db foganatosított kivégzés történt földünkön, 2016-ban ez a szám 1032 volt, 2017-ben pedig "csak" 993. (De kiemelendő, hogy a közölt adatokhoz hozzá kellene adni az ismeretlen számú kínai kivégzéseket is.) A kivégzések minden évben 23 országban zajlottak, bár 53 államban hoztak halálos ítéletet, szám szerint 2591-et. A különbség abból adódik, hogy 1598 esetben noha volt érvényes halálos ítélet, végül nem került végrehajtásra.

A legtöbb kivégzést végrehajtó országok (2017):

  • 1. Kína - ismeretlen (ezer felett lehet)
  • 2. Irán - min 507
  • 3. Szaúd-Arábia - 146
  • 4. Irak - 125
  • 5. Pakisztán - 60
  • 6. Egyiptom - 35
  • 7. USA - 23

A lista azonban nem tökéletes, mert akadnak olyan államok, melyek teljes titoktartással kezelik kivégzéseiket, ilyen Kína mellett Vietnam és Malajzia is. Kína esetében csak közvetett adatok alapján kalkulálnak bizonyos számokat az elemzők; teljes bizonyosság nincs a kérdésben. Vietnam (ami egy másik kommunista diktatúra) szintén nagy talány, bár több nemzetközi megfigyelő is úgy véli: a harmadik legnagyobb számban kivégzéseket végrehajtó ország a Földön és megelőzi még Szaúd-Arábiát is.  

A kivégzések okai közt a gyilkosság, kábítószer-kereskedelem, nemi erőszak, emberrablás, hazaárulás és egyéb vétségek mellett több országban vallási ok is előfordul, ilyen például Irak, Irán, Szaúd-Arábia (és több muszlim ország). Ha a kivégzési módokat vizsgáljuk, akkor a négy leggyakoribbnak az akasztás, a villamosszék, a méreginjekció és az agyonlövés tekinthető. A kivégzések túlnyomó többsége a nyilvánosság kizárásával történik, de előfordulnak nyilvános kivégzések is, például Iránban, Szaúd-Arábiában és Észak-Koreában. A lefejezés egyre ritkább és ma már inkább csak az afrikai-ázsiai régiókban fordul elő (bár a szaúdiak ma is ezt a módszert preferálják és a 2018-ban kivégzett 149 elitéltjüknél is mind fejlevágással oltották ki a bűnöseik életét). Iránban az akasztás a jellemző, Kínában pedig a golyó általi kivégzés, az utóbbi években pedig egyre inkább a méreginjekció.

Ugyanakkor érdekességként megemlíthető, hogy alig több, mint négy évtizeddel ezelőtt, 1977-ben még Franciaországban  is végeztek lefejezést, mégpedig guillotinnal. (Az ominózus esetre 1977 szeptember 10-én került sor Marseillesben.) Még meglepőbb talán, hogy ugyancsak Franciaországban, 1939-ben még létezett nyilvános lefejezés is. Egy bizonyos Eugene Weidmannt fejeztek le az utcán (a versailles-i Szent Péter börtön előtt) gyilkosságért és emberrablásért 1939 június 17-én. Franciaország egyébként 1981-ben törölte el hivatalosan a halálbüntetést. 

lefejezes.jpg

Eugene Weidmann nyilvános lefejezése (1939 június 17.)

Sajátosságnak tekinthető, hogy az USA három tagállamában (Utah, Mississippi, Oklahoma) még napjainkban is hajtanak végre sortűz általi (azaz kivégzőosztag közreműködésével zajló) kivégzéseket (legutoljára 2010-ben Utahban volt ilyenre példa). Egyébként ma már a három méreggel (nátrium-pentotál, pancuronium bromid, kálium-klorid) történő halálos injekció a legelterjedtebb kivégzési mód az USA -ban.

Ha a leginkább nevezetes kivégzéseket vizsgáljuk, három sorozatgyilkos kivégzése mindenképp említést érdemel:  közülük kettő amerikai, egy pedig orosz. Ők hárman kétségtelenül rászolgáltak a halálra. Egyikük Andrej Csikatilo 52 ember megöléséért került bíróság elé, melynek ítélete nyomán 1994 február 14-én golyó által végezték ki Roszov közelében, Novocserkasszk börtönében (fejlövéssel). John Wayne Gacy -t összesen 33 férfi meggyilkolásáért ítélték halálra az USA -ban, majd 1994 március 17-én méreginjekcióval végeztek ki Chicagoban. Végül itt van Ted Bundy, aki 30 nő megöléséért került villamosszékbe 1989 január 24-én a floridai Bradford börtönében. 

Amerikában csak az elmúlt évtizedekben több sikertelen kivégzés is előfordult Az egyik legismertebb eset 2009 szeptember 15-én történt az akkoriban 53 éves Romell Broom, színesbőrű elkövetővel, aki 1984-ben egy alig 14 éves kislány megerőszakolásáért és megöléséért került bíróság elé. A férfit 2009-ben méreginjekcióval próbálták meg kivégezni, de két órán keresztül nem találtak nála olyan vénát, mely alkalmas lenne a méreg beadására. Kivégzését végül elhalasztották. Az új időpontot tavaly tette közzé az Ohio -i Legfelsőbb Bíróság, mégpedig 2020 június 17-ét megjelölve.

Ami Magyarországot illeti: nálunk 1988 július 14-én került sor az utolsó kivégzésre (akasztás által). Az elítélt egy bizonyos Vadász Ernő volt, akit gyilkosságért ítéltek halálra. Két évvel később, 1990-ben Magyarország is eltörölte ezt a büntetési módot, mégpedig azért, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Jelenleg az Európai Unió összes tagállama számára tiltja a halálbüntetés bevezetését és alkalmazását, mégpedig az Alapjogi Chartára hivatkozva. Mivel hazánk is tagja az EU -nak, így nem dönthet a halálbüntetés visszaállításáról (ehhez ki kellene lépnünk az Európai Unióból).

Ami a szélsőséges kivégzési módokat illeti: a Közel-keleti térségben, ahol eleve a legmagasabb a kivégzések száma (Kína után) egészen extrém esetek is előfordulnak: így a Saria alapján megkövezés (kövekkel halálra dobálás), vagy magasból mélybe lökés. Bár ezek többsége inkább az Iszlám Állam uralta térségekben fordult elő. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2019.01.31.(18:15)  

A magyar honvédség ereje és a most megvásárolt új német harckocsik [40.]

Sajnálatos módon nem kapott nagy hangsúlyt és megfelelő publicitást a magyar médiában az a különleges hír, mely szerint a magyar honvédség vezetése december 19 -én szerdán egy nagyon fontos szerződést írt alá egy német vállalatcsoporttal, mégpedig 68 db korszerű harci-jármű megvásárlásáról. A rendkívül jelentős megállapodás, mely óriási mértékben növeli honvédségünk ütőerejét és amely az utóbbi évek legnagyobb katonai beruházása, 44 db Leopard 2 A7 harckocsi és 24 db PzH2000 önjáró löveg beszerzéséről szól. (Kiegészítésként érkezik még 6 db műszaki mentő jármű és 12 db kiképzésre használható Leopard 2 A4 -es harckocsi is). A német vállalatcsoport neve: Krauss-Maffei Wegmann, az aláírók pedig: magyar részről Fodor Péter (a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának főigazgatója), német részről pedig Ralf Ketzel ágazati igazgató és Holger Lenz kereskedelmi igazgató.

A magyar honvédség megerősítésére már nagyon nagy szükség volt, mert hazánk fegyveres ereje a kontinens leggyengébb országai közé sorolt bennünket. A Global Fire Power az említett szerződést megelőző állapot szerint a világ hadseregeinek sorában a nem túl előkelő 57. helyre helyezte honvédségünket. Megelőz bennünket a legnagyobb európai hatalmak (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) után még további 13 ország, köztük Lengyelország, Csehország és Románia is. (És akkor nem számoltuk az európai országok közé Oroszországot és Törökországot, melyekkel együtt, ha ide vennénk őket, már 18 állam hadserege előzne be bennünket csak Európában.)

Jelenleg haderőnk gerincét és leginkább ütőképes részét a honvédségünk által 2001 óta hadrendben tartott 14 db Gripen vadászgép és 15 db helikopter alkotja, amit eddig 32 db harckocsi egészített ki (ha a legfőbb fegyvernemeket nézzük). Most viszont az elavult, orosz gyártmányú, T-72 harckocsi-állomány korszerű német Leopárd tankokkal lesz kiegészítve (vagy lecserélve). 

leopard_harckocsi.jpg

A haderő-növelés legfőbb tételét jelentő Leopard 2 A7 harckocsik a világ legjobb tankjai közé tartoznak, főbb műszaki adataik a következők:

  • méretek (hossz, szélesség, magasság): 7,7 X 3,7 X 3 m
  • tömeg: 67,5 tonna
  • elsődleges fegyverzet: 120 mm Rheinmetal L/55
  • sebesség: 70 km/h
  • hatótáv: 550 km
  • motor: 1500 LE (dízel)

Kiemelkedő tűzgyorsaság, tűzerő és páncélvédettség jellemzi. A típus minden szempontból megfelel a modern szárazföldi hadviselés követelményeinek, sőt a legtöbb katonai szakértő szerint a Leopard 2 A7 több paraméterében is a világ legjobb harckocsijának tekinthető. A nélmetek - akik mindig is ragadozó nagymacskákról nevezték el tankjaikat - a II. világháború óta bizonyítják, hogy nagyon értenek a harckocsi készítéshez (lásd Párduc és Tigris tankok a háború idején.) [Bővebben erről: a Wehrmacht páncélosai.]

leopard_pzh2000.jpg

A szerdán megkötött szerződés másik tétele, a PzH 2000 önjáró lövegek a szinte alig létező magyar tüzérséget támasztják fel tetszhalott állapotából.  Az önjáró lövegek ellentétben a harckocsikkal, a tüzérségi fegyvernembe tartoznak. A most megvásárolt 24 db Panzerhaubitze (önjáró páncélos tarack) 155 mm -es ágyúi, 8,06 méteres csőhosszal és L/52  -es űrmérethosszal nagyon komoly tűzerőt biztosítanak hadseregünk számára. Műszaki paramétereik:

  • méretek: 11,67 X 3,6 X 3,1 m 
  • tömeg: 55,3 tonna
  • elsődleges fegyver: 155 mm Reinmetall L/52
  • sebesség: 60 km/h
  • hatótáv: 420 km
  • motor: 986 LE (dízel)

Ami a magyar honvédség összevetését illeti a világ többi országának haderejével: még az új fejlesztésekkel is nagyságrendbeli különbségek vannak. A harckocsikra és vadászgépekre koncentrálva néhány érdekes adat:

Legtöbb vadászgéppel jelenleg az USA rendelkezik, nekik jelenleg 1962 db vadászuk áll hadrendben (legkorszerűbb, az F-35 Lightning II.) A második helyezett kínaiaknak 1125 db, a bronzérmes oroszoknak 818 db, Franciaországnak 299 db, Angliának 103 db, Lengyelországnak 99 db, Romániának 34 db vadászgépe van. (Nekünk, mint említettük: 14 db). [forrás] A harckocsik terén: legtöbb az oroszoknak van (20 300 db), majd következnek a kínaiak (7716 db), amerikaiak (5884 db), valamint kicsit lemaradva tőlük Izrael (2760 db), illetve például Lengyelország (1065 db), Románia (827 db), Németország (432 db), Franciaország (406 db), Csehország (123 db), Svédország (120 db). [forrás] Az új beszerzésekkel - ha azt hozzáadjuk a jelenlegi 32 db T-72 -es harckocsiállományhoz - már 76 db tank áll rendelkezésünkre. (Bár a 32 db orosz harckocsi alighanem kivonásra kell hogy kerüljön hamarosan.)

Az összes fegyvernemet figyelembe véve, a GFP szerint a világ jelenlegi 20 legerősebb hadseregével rendelkező országa a következő (csökkenő sorrendben): USA, Oroszország, Kína, India, Franciaország, Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán, Törökország, Németország, Olaszország, Egyiptom, Irán, Brazília, Indonézia, Izrael, Pakisztán, Észak-Korea, Spanyolország és Vietnam. [forrás] A felsorolt 20 ország közül 10 atomfegyverrel is rendelkezik: USA, Oroszország, Kína, India, Nagy-Britannia, Franciaország, Izrael, Pakisztán, Észak-Korea és vélhetően Irán.

Visszatérve a hazai "vizekre": a magyar honvédség néhány éve megkezdődött megerősítése és fejlesztése mindenképpen üdvözlendő folyamat, mely az elkövetkező években sem szakad meg (következik a helikopter állomány megerősítése). Bár óriási költségeket emészt fel, de így eleget tudunk tenni NATO kötelezettségeinknek és növelni tudjuk országunk érdekérvényesítő képességét és biztonságát is. Mindez nem kis részben Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter érdeme is, aki a rendszerváltás óta az első, aki aktív állományban lévő katonaként kapta meg a miniszteri széket. (Korábban, 1990 -től kezdődően mindig civil személy volt a magyar honvédelmi miniszter.)

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.12.19.(22:03) 

A Föld utolsóként létrejött 5 országa [39.]

Bolygónkon jelenleg 193 db nemzetközileg elismert, független állam létezik. Az 1933 -as Montevideói Egyezmény alapján akkor tekinthető egy ország függetlennek, ha 4 tényező biztosítottnak vehető vele kapcsolatban; ezek a következők: állandó terület, állandó népesség, saját kormány és végül képesség arra, hogy az adott entitás kapcsolatba lépjen a nemzetközi jog más alanyaival. A montevideói kritériumokhoz jön még egy ötödik fontos elem is: az ENSZ tagság, azaz a szuverenitás feltétele az is, hogy a kérdéses államot a nemzetközi közösség államainak többsége elismerje. Itt kiemelendő például Koszovo esete (mely szerepel jelen listánkban is), hiszen az ENSZ államok közel 60% -a elismeri (111 ország, köztük hazánk is), így kerülhetett a mi listánkra is (bár vitatható jogállása).

uj_orszagok.jpg

Sok ország van hasonló helyzetben, többek közt például Tajvan, Észak-Ciprus, Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi-Karabah, Puntföld és a Dnyeszter Menti Köztársaság, bár tegyük hozzá ezek egyikére sem igaz, ami Koszovóra, vagyis, hogy a nemzetközi közösség nagyobbik része elismerné "őket". És sok olyan állam is létezik, mely jelenleg is küzd a teljes függetlenségért (vagy legalábbis lakosságának egy tekintélyes része vágyik erre) mint például Baszkföld, Kurdisztán, Palesztina, Katalónia, Skócia, Grönland ... stb. Külön csoportot alkotnak az önálló, de "miniállamként" vagy törpeállamként meghatározott országok, pl.: Monaco (1,95 km2), Nauru szigete (21 km2), Tuvalu-szigetek (26 km2), San Marino (61 km2), Lichtenstein (160 km2), Málta (308 km2), Andorra (468 km2), Luxemburg (2586 km2). Most pedig nézzük a címben szereplő államokat, vagyis azokat, amelyek Földünkön utolsók közt jöttek létre:

5. Eritrea (1993)

eretria.jpgA Kelet-Afrikában fekvő (Afrika szarvához közeli), Vörös-tenger partján elterülő, hazánknál alig nagyobb (121 300 km2 -es), 6 millió lakosú Eretria, közel 30 éves harcot követően, 1993 -ban tudott elszakadni Etiópiától. Fővárosa a 700 ezres Aszmara, legmagasabb pontja: 2989 méter. A lakosság 80% -a a tigrinya és tigre etnikumba tartozik és a népesség fele muszlim, fele keresztény vallású. Eritrea a Föld egyik legszegényebb országa: 2004 -ben az egy főre jutó GDP alig 900 dollár volt (Magyarországon ugyanebben az évben ez a szám elérte a 9500 dollárt). Az ország jórészt a kezdetleges mezőgazdaságból, hajójavításból és turizmusból él (noha Eritrea kihasználatlan réz és ezüst lelőhelyekkel is rendelkezik).

4. Palau (1994)

palau.jpgA Csendes-Óceánon, a Fülöp-szigetek közelében fekvő, Budapest nagyságú területen, 12 lakott és további 229 lakatlan szigeten elterülő Palau  Köztársaság, az USA birtokolta Csendes-óceáni szigetvilágból szakadt ki. A különválással nem csatlakozott Mikronéziához, hanem 1994 -ben kikiáltotta függetlenségét. Lakóinak száma 20 901 fő (2013), fővárosa, a legkisebb főváros: Ngerulmud (hivatalosan nem ismert lakosságszámmal). A legnagyobb település: Koror (11 346 fő), mely 1677 km  -re fekszik Manilától (alig 2,5 óra repülővel). Palau egy gyönyörű, trópusi éghajlatú szigetcsoport, jelentős idegenforgalommal és búvár-turizmussal. Legmagasabb pontja 242 méter. A Föld egyik legkisebb állama (alig 458 km2).

3. Kelet-Timor (2002)

kelet_timor.jpgAz alig fél Dunántúlnyi, 14 874 km2 -es Kelet-Timor, mintegy 1,2 millió ember hazája, az indonéz szigetvilág egyik kisebb szigetének keleti részén. A terület a XVI. században lett portugál gyarmat, miközben a környező szigetvilág a hollandok kezére került. A portugál-holland harcoknak 1859 -ben a lisszaboni szerződés vetett véget, mely Kelet-Timort a portugáloknak adta. Később, 1945 -ben Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, ám Kelet-Timor nem tudott elszakadni Portugáliától. Harminc esztendővel később, 1975-ben ugyan ez végül sikerült, szinte azonnal Indonézia szállta meg. Valódi függetlenségét csak 2002 -ben nyerte el. Fővárosa a 150 ezer lakosú Dili. Népességének 90%-a katolikus vallású maláj. Legmagasabb pontja a közel 3 ezer méteres Mount Ramelau.

2. Koszovo (2008)

koszovo.jpgA történelmi nevén Rigómezőként ismert, Koszovo az egykori Jugoszlávia egyik tartománya volt. Ám 1989 -ben erős önállósodási mozgalom indult területén, amikor megalakult a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. Alig 10 évvel később, 1999 -ben Milosevics, jugoszláv elnök rendőri-katonai akciókat indított a többségi albán lázongások kapcsán. Válaszul ENSZ csapatok vonultak be a tartományba (melyhez Milosevics is hozzájárult). Koszovo 2008 -ban adta ki függetlenségi nyilatkozatát, melyet 111 állam elismert. Területe: 10 887 km2, lakóinak száma: 1,9 millió. Legmagasabb pontja: 2656 méter, fővárosa: Pristina (0,5 millió fő), lakóinak 90% -a albán nemzetiségű és muszlim vallású. 2018 óta vámunióban áll Albániával.

1. Dél-Szudán (2011)

del_szudan.jpgFöldünk legújabban létrejött szuverén állama 2011 nyarán szakadt el a hatalmas területű Szudántól, mely Afrika keleti részén terül el. Felszíne (eltérően Szudán túlnyomóan sivatagos részeitől) esőerdős, füves növényvilágú. Lakossága nagyobb részt (61% -ban) keresztény és változatos etnikai összetételű, szemben Szudánnal, ahol a népesség háromnegyede arab és 97% -ban muszlim (szunnita). Dél-Szudánban 1955 -ban kezdődtek a belső harcok az önállóságért, melyek eredményeként 2005 -ben lett autonóm terület. Hat évvel később népszavazással lett teljesen önálló. Ám a sok etnikum, mely Dél-Szudánt lakja a függetlenség után harcokba kezdett egymással. Ma a 619 ezer km2 -es és 12 millió lakosú országot elmaradottság és belső bizonytalanság jellemzi. 

 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.12.16.(22:42)

Az orosz - ukrán viszony 3 legfontosabb eleme [38.]

Mióta a nemzetközi média megtelt az ukrajnai hadiállapot november 28 -án történt bevezetéséről és az orosz - ukrán kapcsolatok mélypontra zuhanásáról (ukrán hadihajók Krím közelében történt orosz feltartóztatása miatt), sokan gondolkodnak el azon, vajon hogyan is kezdődhetett az egész? A válasz nagyjából 3 fontos pontban foglalható össze.

ukraine.jpg

1. Az orosz - ukrán viszony történelme

Ukrajna több, mint fél millió négyzetkilométeres, hatalmas területe a középkorban még litván és lengyel uralom alatt állt. Ebben a korszakban a Lengyel Királyság még Európa hatalmas részét uralta keleten. A lengyel uralom a XIV. századtól egészen 1667 -ig tartott Ukrajnában, amikor egy 13 éven át tartó lengyel - orosz háborút követően keleti részeit (Dnyeperen túli vidékeit) bekebelezte az erősödő Orosz Birodalom. (Ezt az Andruszovói béke rögzítette.) A főváros, Kijev is ekkor került orosz fennhatóság alá. (Véglegesen 1686 -tól.)

ukrajna2.jpg

ukrajna_16szazad.jpg

Alig több, mint egy évszázaddal később (1795 -ben) a maradék területek is az oroszokhoz kerültek, főleg Nagy Katalin terjeszkedő politikájának köszönhetően. Ukrajna első önállósodási sikerét (legalábbis az újkorban) az 1917 -es esztendő hozta el, amikor 3 évre megalakulhatott végre a független Ukrajna. Ám 1920 -ban a polgárháborús Szovjet-Orosz Államban a kommunisták kerültek fölénybe, így a Vörös Hadsereg megszállta a területet. Ukrajna hosszú időre újra orosz elnyomás alá került és egészen 1991 augusztus 24 -ig lett a Szovjetunió része. Az említett napon viszont kikiálthatta függetlenségét. Az ország viszontagságai azonban 22 évvel később folytatódtak: 2013 novemberében Viktor Janukovics elnök váratlanul felfüggesztette az Európai Unióval zajló csatlakozási tárgyalásokat és inkább a Putyinnal való összefogást választotta. Az ukrán nép fellázadt és 2013 decemberére a kijevi Majdan tér lett a tiltakozások középpontja. Két hónappal később, 2014 februárjára a Majdanon már fegyvert ragadtak a felkelők és szabályos utcai harcok alakultak ki.

majdan_ter.jpg

Február 21 -re Janukovics feladta a küzdelmet és Putyinhoz menekült Oroszországba. A kijevi főteret ekkorra már 100 holtest borította. Ukrajnában a parlament kezébe került a hatalom, új választásokat írtak ki és az elnöki széket Petro Porosenko foglalta el. Megkezdődött az a küzdelem, ami ma is zajlik, vagyis az Oroszország és EU közti "manőverezés" időszaka. Néhány napja, 2018 november 25 -én (vasárnap) orosz határvédő FSZB hajók ukrán hadihajókra támadtak, mégpedig a Kercsi szorosnál, ahol szerintük engedély nélkül hajóztak át. Összesen 23 ukrán tengerész került orosz fogságba. Porosenko 2018 november 29 -én kijelentette a világnak: "Vlagyimir Putyin el akarja foglalni Ukrajnát", majd országában azonnali hadiállapotot vezetett be.

oroszorszag.jpg

A fenti térkép Oroszország európai területeit mutatja. Ezek között szerepel a déli és a kaukázusi szövetségi terület is, melyek együttesen 618 300 km2 nagyságúak (26 millió lakossal). Ennek az övezetnek része ma a Krím is.

2. Oroszország és Putyin doktrinája

A jelenleg 66 éves Vlagyimir Putyin 18 éve áll Oroszország élén. Közel két évtizedes korszakát sokan vizsgálták már, de a legtöbb elemző három tényezőt mindig kiemel politikájával kapcsolatban: az első, hogy az alapvetően jó adottságokkal rendelkező Oroszország gazdasági felvirágoztatását elpuskázta (noha erre történelmi lehetősége lett volna többször is elnöksége alatt); a második, hogy az általa teremtett belpolitikai rendszer erősen autokrata és szabadságkorlátozó; a harmadik pedig, hogy óriási mennyiségű energiát, pénzt és időt áldoz arra, hogy Oroszországot katonai szuperhatalommá tegye, vagy legalább elismertesse a világgal országa különleges státuszát és kiemelt helyét a világ nagyhatalmai között. A három törekvés együtt jelölte ki Oroszország egyik legfontosabb külpolitikai és biztonságpolitikai doktrináját is, nevezetesen, hogy mindenáron őrizze határait ütközőállamok és hozzá lojális országok fenntartásával, illetve a NATO számára rivális hadserege megerősítésével.

putin_terjeszkedes.jpg

A doktrina szellemében zajlott Grúzia 2008 -as kettészakítása (az orosz hadsereg megszállta a Grúziához tartozó Abháziát és Dél-Oszétiát), a doktrina miatt avatkozott be Moszkva 2011 -ben (és azóta is) Szíriában, illetve a doktrina sarkallta Putyint arra, hogy elrendelje az Ukrajnához tartozó Krím félsziget és két Kelet-ukrajnai megye (Luhansk és Donetsk) megszállását is 2014 március elsején (utóbbi megyéket helyi szeparatisták támogatásával tudták orosz érdekszférává tenni). Ezekkel a lépésekkel Oroszország destabilizálni tudta Ukrajnát, így hosszú időre (talán örökre) megakadályozva, hogy az ország a nyugati államokhoz, az Európai Unióhoz és a NATO -hoz csatlakozzon.

ukrajna1.jpg

3. A Krím félsziget jelentősége és múltja

A Krím az ókor óta a Fekete-tenger legfontosabb központi területe volt. A középkorban (1441-ben) a tatárok birtokába került, majd az újkor évszázadaiban a Török Birodalom hűbéres területe lett. Az Orosz Cárság 1783 -ban tette kezét a félszigetre. Később, 1853 - 1856 között, az orosz - török Krími háború során angol - francia csapatok is harcoltak területén. (A háborút Oroszország vesztette el.) A Lenin vezette bolsevik puccsot követően, az orosz polgárháború alatt (1917 - 1922) komoly harcok színterévé vált, mert a cárt támogató csapatok (fehérek) birtokolták (a vörösök csak 1921 -ben tudták bevenni véglegesen). A Szovjetunió fennállásának időszakában 1954 -ig tartozott Oroszországhoz, majd az ukrán születésű Hruscsov 1954 február 19 -én Ukrajnának "adta". Lakossága ugyanakkor 60% -ban orosz maradt (és ma is kb ennyi az oroszok aránya). A Dunántúl háromnegyedével azonos nagyságú Krím-félsziget a Szovjetunió 1991 -es felbomlását követően, egészen 2014-ig háborítatlanul tartozott Ukrajnához. Ám 2014 március elsején Vlagyimir Putyin parancsára az orosz hadsereg megszállta (mely lépését később egy helyi népszavazással próbálta meg legitimálni). A törvényesítési kísérlet dacára az Európai Unió máig nem ismeri el Oroszország jogát a Krím felett. A megszállás után megkezdődött egy híd építése Oroszország és a félsziget között, hogy közvetlen, szárazföldi kapcsolat épüljön ki a két terület között.

ukrajna_krimi_hid.jpg

A hidat, mely Európa leghosszabbja lett (18,1 km -es hosszúságával) 2018 május 15 -én adták át, ünnepélyesen. Innentől sajátos helyzet alakult ki, hiszen a hidat birtokló oroszok ellenőrizhették a mögöttes Azovi tengerre - és az ottani ukrán partokra - befutó és onnan kiinduló hajók forgalmát. (A híd alatt, csak egy kijelölt részen tudnak áthaladni hajók.) Így jöhetett létre a november 25 -i incidens is, amikor 6 ukrán hajó próbált engedély nélkül behajózni a szorosba, a hídhoz (legalábbis orosz információk szerint). 

ukrajna_kerch_hid.jpg

Az elkövetkező hónapokban sőt években folyamatos feszültségforrássá válhat a krími híd, mivel az ukrán kikötővárosokat is elzárja és azok megközelítését orosz ellenőrzésűvé teszi. 

oroszo_ukrajna.jpg

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

Csongrád megye legjobb középiskolái, gimnáziumai (az első 40 iskola) [37.]

Ha az ország 1318 db gimnáziumát, szakgimnáziumát vizsgáljuk a kompetencia mérések, érettségi- és továbbtanulási eredmények alapján, egy sorrendet kapunk, mely megmutatja, hogy megyénkben melyek a legjobb eredményekkel büszkélkedő középiskolák. A legelső 5 helyen nem meglepő módon 4 szegedi gimnázium áll és holtversenyben két hódmezővásárhelyi gimi:

  1. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, 6 osztályos képzésben országos: 6. hely, 4. osztályosban: 19. hely
  2. SZTE Gyakorló Gimnázium (régi nevén: Ságvári) 4 osztályos képzésben országos 66. hely
  3. Szegedi Deák Ferenc Gimnázium, 4 osztályos képzésben: 182. hely 
  4. Szegedi Tömörkény István 4 osztályos képzésben: 226. hely, szakgimnáziumként: 233. hely 
  5. Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium 6 osztályosban: 256. helyen, 4 osztályosban: 282. helyen; illetve Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium 4 osztályos képzésben: 271. helyen, 8 osztályos képzésben: 267. helyen 

A vásárhelyi Németh László és Bethlen azért állnak egymással holtversenyben, mert míg a 4 osztályos képzésben a Bethlen áll előkelőbb helyen (271. helyezett, míg a hódtói suli csak a 282.), addig a Németh László 6 osztályos képzése megelőzi a Bethlen 8 osztályos képzését (256. míg a református suli a 267.). Ezek a számok talán sokak számára lemaradónak tűnnek, de ha meggondoljuk: rengeteg fővárosi gimi osztozik az első 100 - 200 helyen és a két vásárhelyi gimnázium az ország első 20 százalékába tartozik (ami azért nem olyan rossz eredmény).

A gimnáziumok rangsorában a következő 10 iskola közt 7 szegedit egy makóit egy csongrádit és egy szentesit találunk:

  • 6. -- Szegedi Karolina Gimnázium, 8 osztályos képzésben: 321., 6 osztályosban: 342.
  • 7. -- Szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium, 6 osztályosban: 346., 4. oszt.ban: 378
  • 8. -- Szentesi Horváth Mihály Gimnázium, 353. hely
  • 9. -- Makói József Attila Gimnázium, 373. hely
  • 10.- Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Szakgimnáziu, 400. hely
  • 11.- Szegedi SZC Déri Miksa Szakgimnázium, 469. hely
  • 12.- Csongrádi Batsányi János Szakgimnázium, 8. osztályosban: 563. hely, 4 osztályosban: 572. hely
  • 13.- Szegedi SZC Vasvári Pál Szakgimnázium 578. hely
  • 14.- Szegedi Waldorf Általános Iskola és Szakgimnázium, 604. hely
  • 15.- Szegedi Vántus István Szakgimnázium, 641. hely

A folytatásban továbbra is a szegedi iskolák vannak többségben, de ebben a "középmezőnynek" tekinthető részben is akadnak nagyon jó kisvárosi iskolák is.

  • 16.- Orosházi Székács József Evangélikus Gimnázium, 687. hely
  • 17.- Makói (Hódmezővásárhelyi) SZC Návay Lajos Szakgimnázium, 701. hely
  • 18.- Szentesi (Hódmezővásárhelyi( SZC Boros Sámuel Szakgimnázium, 720. hely
  • 19.- Szentesi (Hódmezővásárhelyi) SZC Pollak Antal Szakgimnázium, 762. hely
  • 20.- Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium, 777. hely
  • 21.- Szegedi SZC Gábor Dénes Szakgimnázium, 778. hely
  • 22.- Szegedi SZC Vedres István Szakgimnázium, 790. hely
  • 23.- Szegedi Premier Művészeti Szakgimnázium, 831. hely
  • 24.- Hódmezővásárhelyi SZC Eötvös József Szakgimnázium, 876. hely
  • 25.- Szegedi Wesley János Gimnázium (4 osztályos) 885. hely
  • 26.- Szegedi SZC Kossuth Zsuzsanna Szakgimnázium, 890. hely
  • 27.- Szegedi SZC Csonka János Szakgimnázium, 904. hely
  • 28.- Csongrádi (Hódmezővásárhelyi) SZC Sághy Mihály Szakgimnázium, 920. hely
  • 29.- Hódmezővásárhelyi Gregus Máté Szakgimnázium, 932. hely
  • 30.- Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakgimnázium, 933. hely
  • 31.-  Szentesi Bartha János Kertészeti Szakgimnázium, 1007. hely
  • 32.- Csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakgimnázium, 1045. hely
  • 33.- Hódmezővásárhelyi Corvin Mátyás Szakgimnázium, 1052. hely
  • 34.- Szegedi Krúdy Gyula Kereskedelmi Szakgimnázium, 1099. hely
  • 35.- Szegedi SZC Móraváros Szakgimnázium, 1124. hely
  • 36.- Makói Juhász Gyula Református Szakgimnázium, 1134. hely
  • 37.- Szegedi Szent Benedek Szakgimnázium, 1145. hely
  • 38.- Makói Galamb József Szakgimnázium, 1165. hely
  • 39.- Szegedi Hansági Ferenc Szakgimnázium, 1222. hely
  • 40.- Szentesi (Hódmezővásárhelyi) SZC Zsoldos Ferenc Szakgimnázium, 1267. hely

Az iskolák értékelése a kompetencia eredmények, érettségik, továbbtanulási adatok alapján történt, viszont sok olyan egyéb tulajdonság is fontos, melyeket nagyon nehéz numerikusan bemutatni, mint az iskola hangulata, tanulóbarát környezet, tanárok kapcsolata a diákokkal, stb. Ha ezeket is figyelembe vennénk, akkor sok olyan iskola helyezne előkelőbb helyet a listán, mely most a lista végéhez van közel. 

A listaadatok forrása: legjobbiskola.hu

pervenimus_2kocka.jpg

 

Az első Holdra szállás és az erről szóló film: Az első ember (2018) [36.]

Damien Chazelle rendező idén elkészített filmje, "Az első ember" (First Man) hamarosan a hazai mozikba kerül, hogy megismerjük belőle azokat az 1969 -es eseményeket, melyek az emberiség legelső Holdra szállását előzték meg. Azon a bizonyos, 49 évvel ezelőtti napon ugyanis, 1969 július 20 -án Neil Armstrong és Edwin Aldrin amerikai űrhajósok a Hold felszínére léptek, az Apollo-11 program keretében. (A harmadik űrhajós: Michael Collins nem lépett az égitestre, ő az Apollo űrhajó parancsnoki- és szervizmoduljában maradt.) Az eseményt az egész világ figyelemmel kísérte akkoriban. Korabeli adatok szerint  a világon 600 millió TV néző szemlélte (a Föld minden pontján) a floridai Kennedy Űrközpontból érkező felszállási képeket. A több napos küldetés emlékezetes része volt, amikor Armstrong bal lába először érintette a Holdfelszínt, az emlékezetes mondata kíséretében: 

One small step for (a) man, one giant leap for mankind. / Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.

apollo11_1.jpg

A két asztronauta összesen 22 kg Holdkőzetet gyűjtött, majd visszatért a Földre. Későbbi ugyan további 5 Holdra szállás következett 1969 novembere és 1972 decembere között, ez a legelső volt az, amit a média és közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel kísért és amelyet a legtöbb vita is övezett.

Hét évvel ugyanis az említett nagy eseményt követően (1976-ban) egy bizonyos Bill Kaysing megdöbbentő könyvet jelentetett meg Armstrongék tettéről, Soha nem jártunk a Holdon: Amerika harminc milliárd dolláros svindlije címmel. Ezzel kezdetét vette a máig tartó összeesküvés-gyártás arról, hogy a NASA valójában csak megrendezte annak idején (egy Földön kialakított különleges stúdióban) az egész Holdra szállási procedúrát és a valóságban nem is történt meg (legalábbis nem 1969 július 20-án). Később, 2001-ben Kaysing még egy dokumentumfilmet is készített Conspiracy Theory: Did We Land on the Moon? címmel, melyben még azt is hozzátette elméletéhez, hogy annak idején az asztronauták a 8 napos küldetésük alatt végig Föld körüli pályán keringtek, majd visszatértek a Földre. 

apollo11_2.jpg

A kifogások közt hangzottak el a következők: Hold felszínén készített felvételeken lobog az amerikai zászló (holott a Holdon nincs is légkör, tehát szél sem lehet), aztán, hogy nem látszódnak csillagok (pedig kellene), illetve hogy gyanúsak a Hold homokjában lévő lábnyomok (mintha nedves lenne a homok), végül pedig, hogy felvételeken több irányban látszódnak az árnyékok, miközben a Nap az egyetlen fényforrás a Hold felületén (vagyis csak egy irányba lehetnének az árnyékok). A tudományos orgánumok, kutatók azóta többször is igazolták a 69-es Holdra szállás megtörténtét és sorra reagáltak a kifogásokra is, a kételyek és conspiracy theory -k napjainkig megmaradtak. 

A téma tehát aktuális és mindenkit érdeklő maradt még 2018 -ban is. Alighanem erre érzett rá az Universal Pictures, mikor lehetővé tette egy nagyszerű film elkészítését Armstrongék küldetéséről, "Az első ember címmel". Ami Neil Armstrong sorsát illeti: az 1969 -ben 8 napot, 13 órát és 59 percet világűrben töltő repülőmérnök, vadászpilóta és asztronauta a Cincinnati Egyetem professzora lett (1971-1979), majd farmján gazdálkodott és egyszerű életet élt (közben egy aszteroidát, egy Hold-krátert és egy ásványt neveztek el róla). 2012 nyarán hunyt el, 82 éves korában.  

apollo11_0.jpg

Ami a már említett filmet illeti: az alig 33 éves Damien Chazelle - aki már most Oscar díjjal büszkélkedhet a 2016 -os Kaliforniai álom (La La Land) megrendezéséért - készítette el az alkotást, melyhez főszereplőnek Ryan Goslingot kérte fel. (Párosuk és a közös munka jól működött a La La Landnál is). A film minden felesleges pátosztól és heroikus túlzástól mentesen, egyszerű, átélhető formában mutatja be az Apollo-11 program nehézségeit, sikereit és Armstrongék utazását. 

Armstrong visszafogott, zárkózott jellemét, nagyszerűen jeleníti meg Gosling, amiben alighanem szerepe van annak is, hogy a munkában ugyanolyan lelkesen megszállott és magánéletében ugyanolyan mérsékelt (magánéletét féltő) típus, mint maga Armstrong. Egyesek szerint még külsejében is hasonlít az egykori pilótára. (Ennek eldöntését a lenti kép alapján, olvasóinkra bízzuk.)

apollo11_3.jpg

Erős hatást kelt a film látványvilága, melybe eredeti, 1969 -es archiv képek is szerepet kapnak és kulcskarakter Armstrong felesége, Janet (Claire Foy), akinek alakja meghatározza a film hangulatát (a főszereplő és az említett látványvilág mellett). Fontos tényező a zene is, mely időnként szinte elvarázsolja a nézőt. 

Érdekesség, hogy az USA történetének (és tegyük hozzá: az emberiség krónikájának) egyik legfontosabb mérföldkövéről máig nem készült egész estés "nagyjátékfilm" csupán néhány TV- és dokumentumfilm. Chazelle műve egyszerre életrajzi alkotás, dráma és történelmi film, melyben láthatjuk Armstrong magánéleti problémáit, vívódásait és a küldetésen dolgozó 400 ezer ember (!) már-már hősies erőfeszítéseit is, a Kennedy elnök által kitűzött célért: a Hold meghódításáért. A First Man október 18-tól kerül a magyar mozikba.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.10.14.(14:41)

Milyen elnök Donald Trump? [35.]

A kereken 20 hónapja (2017 januárja óta) hivatalban lévő Donald Trump elnöki tevékenységét ennyi idő elteltével már objektíven is meg lehet ítélni, hisz nem lehet hivatkozni a "kezdeti nehézségekre" és az elődtől "megörökölt" problémák szándékos túlértékelése (vagy a kudarcok okaiként való feltüntetése) sem túl hiteles ennyi idő után.

Már Trump megválasztása sem ment zökkenőmentesen, hisz abszolút számokat nézve (vagyis a leadott állampolgári voksok menyiségét vizsgálva) valójában vetélytársa, (a demokrata párti) Hillary Clinton nyert, csupán a sajátos, amerikai választási szabályok miatt (melyek az egyes jelöltek tagállamonkénti győzelmét vagy vereségét preferálják) jöhetett ki Trump győztesként (ami kormányzati pozícióba hozta a Barack Obama 8 éves időszakát tűkön ülve kiváró republikánusokat). Aztán ott van a két másik kínos körülmény is: egyrészt megvádolták azzal, hogy választási diadalában orosz beavatkozás is szerepet játszott, illetve, hogy megsértette a kampányfinanszírozási törvényt. Ez utóbbi vád mostanában nagyon komoly fejfájást okozhat a már 72. évét is betöltő Trumpnak, hiszen a bíróság is foglalkozik a kérdéssel és volt ügyvédje is elismerte: "... ezeknek a pénzeknek a kifizetésére közvetlenül Donald Trumptól kapott utasítást". 

Ha túl is lépünk a választási csalások gyanúján: Trump eddigi ténykedését akkor is nagyon nehéz pozitívan értékelni. Sokan elismerő eredményének tartják, hogy jól sikerült júniusi találkozója Észak-Korea kommunista diktátorával, Kim Dzsongun elnökkel. Tény, hogy a világot (de leginkább szomszédait) folyamatosan atomtámadásokkal fenyegető koreai rezsim, a találkozó után kevésbé agresszív külpolitikába kezdett. 

trump_kimdzsongun.jpg

Nagyon vegyes Trump Szíriára vonatkozó döntéseinek megítélése is, amit úgy érdemes vizsgálni, hogy javult e vagy inkább romlott beiktatása óta a Közel-keleti válság. Nos, javulást nem látni, ellenben Oroszország még agresszívebben van jelen a térségben és a Szíria diktátora is visszaszerezte hatalmát a polgárháború sújtotta országban. (Friss hír, hogy az oroszok komoly rakétaelhárító rendszereket telepítenek Szíria területére.) A helyzet ma pattanásig feszült és a válság is eszkalálódott: Izrael is jobban lett érintve, illetve a török - orosz - amerikai háromszögben is több lett a feszültség. (Törökország NATO tag, mégis Putyin felé közeledik.)  

Kifejezetten romboló és kártékony Donald Trump NATO -ra vonatkozó megnyilvánulásainak sokasága, melyek közt az USA kilépése is meg lett lebegtetve a meggondolatlan amerikai elnök részéről. Nem jött ez jókor senkinek sem, aki komolyan gondolja a nyugati államok és a demokrácia globális védelmét az egyre erősödő terrorizmus, orosz agresszió és migrációs válság kellős közepén. 

Szintén visszás Trump azon törekvése, hogy visszavonassa az Obamacare -t, mely kifejezetten a szegényebb sorsú és szerény anyagi helyzetű amerikaiaknak kedvez, hiszen 20 millió lakossal bővíti a betegbiztosításba bevontak körét. Kiváltképp úgy tűnhet ellenszenvesnek lépése, hogy többnyire afféle "nép fia" szerepben tetszeleg, aki népéért küzd és az amerikaiakért dolgozik. Barack Obama 8 éves hivatali ideje sok kritikát kapott ugyan, de érdemeinek egy részét ma már szinte mindenki elismeri.

Sokan Trump legnagyobb bűnének a rövidlátó környezet- és klíma védelmi politikáját tartják, hiszen 2017 júniusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a nemzetközi klímavédelmi egyezményből (mely a kiotói egyezményt felváltva jött létre a világ 159 országának összefogásában) és az USA nem támogatja tovább egyetlen dollárral sem a globális klímavédelem ügyét. Nehéz ezt a lépést felelősségteljes döntésnek beállítani és valószínűleg mindenki, aki józan gondolkodású és gyermekei illetve unokái jövőjét fontosnak érzi, értetlenül áll a dolog előtt. Trump rövidtávú gazdasági érdekek miatt gyakorlatilag lenullázta a bolygó jövőjét. Szintén érthetetlen a kisebbségek, bevándorlók elleni már-már hisztérikus kirohanásainak sora, melyek viszont jól illeszkednek a protestáns-fehér-konzervatív-nacionalista amerikaiak "védelmének" politikájába, deklaráltan megcélozva ezen rétegek populista "szolgálatát". 

Az ingatlanokból, szállodákból milliárdossá vált Trump dinasztia sarja napjainkra nagyon megosztó személyiséggé vált: elnöksége kezdetén, az akkoriban megjelent amerikai közvélemény-kutatási adatok szerint népszerűsége alig 45% volt, míg elődjének (Obamának) hivatalba lépésekor 67% -ot mértek. Később, 2017 folyamán és 2018 első hónapjaiban Trump elismertsége még lejjebb zuhant és csak 2018 márciusában mutatott némi emelkedést (újra 40% fölé ment). 

Trump megítélése még sokat változhat, de jelenleg saját hazájában és a legtöbb objektívnak tekinthető elemző véleménye szerint nem tekinthető sikeres vezetőnek. Az USA legjobb és legrosszabb elnökei közt egyelőre az utóbbiak közé sorolódik. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.10.02.(8:48)

A világ legjobb vadászgépe [34.]

A világ legjobb vadászgépe címért ma több, negyedik és ötödik generációs vadász-típus is verseng, melyek közt a különböző szakértők más-más sorrendet alakítanak ki. Az élvonalban amerikai, orosz, francia és kínai gyártmányú gépek is akadnak. A vadászgépek napjainkban a legfontosabb harci-eszközökké váltak, a stratégiai nukleáris rendszerek után - melyeket senki nem meri bevetni (tegyük hozzá: hál'istennek) - a vadászgépek lettek minden hadsereg legütőképesebb védekező és támadó fegyverei. Az USA közel 2 ezer db, Kína 1125 db, Oroszország pedig 818 db vadászgéppel rendelkezik. A vadászok számát illetően előkelő helyen áll még India (590 db), Észak és Dél Korea (458, 406 db), Pakisztán (320 db) Egyiptom (309 db), Franciaország (299 db) illetve Izrael (252 db) is. Ám a leggyorsabb, legjobban manőverező, legnagyobb tűzerejű, legsokoldalúbb és legkevésbé észlelhető típusok közt nagy a versengés napjainkban.

f35_vadasz7.jpg

Itt van például az orosz hadiipar legfrissebb büszkesége, a Szu-57 (PAK-FA) melynek képességeiről ugyan legendák keringenek, mégsem tekinthető teljesen befejezettnek a fejlesztése (és a gyártással is vannak gondok). Aztán világszerte elismerésnek örvend a szintén ötödik generációs, 2005 -ben hadrendbe állított F-22 (Raptor) amerikai vadászgép, mely tűzerejével, manőverező képességével, fegyverzet-rendszerével, kimagasló szinvonalú harcászati elektronikájával és egyéb haditechnikai adottságaival már 10 éve sorolódik a vadászgép-gyártás élvonalába. (Végsebessége - 1,5 mach, 1620 km/h, ami bőven a hangsebesség felett van.)  Harmadikként vetélkedhet a "legjobb vadászgép" címért az oroszok évek óta bevált vadászgép-típusa, az első változatában már 1988 -ban hadrendbe állt Szuhoj Szu-35. A NATO nevén Flanker -ként emlegetett, 4. generációs típus sokak szerint a Raptorral azonos harcértékű, főleg a manőverező képessége és a "rádiózavaró rendszere" terén (bár tűzerőben elmarad tőle). Végül akad még három amerikai egy francia és egy kínai típus, melyek említést érdemelnek, ha az élvonalbeli gépeket vizsgáljuk; ezek az amerikai F-16F-18, F/A-18 Hornet, a francia Dassault Rafale és a kínai J-20. A világ legnagyobb hadseregei ezekből a típusokból is rengeteget tartanak hadrendben.

Ha azonban az igazi number one érdekel bennünket, akkor az nem más, mint az amerikai F-35 Lightning II., ötödik generációs, egy hajtóműves, alacsony észlelhetőségű, lopakodó vadászgép. Bár érte kritika is - például Pierre Sprey részéről (F-16 társtervezője), aki szerint az "egyszerre vadászgép, csatarepülő és bombázó F-35 valójában egyik műfajban sem tökéletes" - ez a típus jelenti ma a vadászgép-gyártás csúcsszínvonalát. Érdemes tehát az F-35 -tel közelebbről is megismerkedni.

f35_vadasz1.jpg

Az F-35 a lopakodó és felderítő hadviselés jelenlegi legjobbja (legalábbis amíg a Szu-57 gyártási problémáit ki nem küszöbölik). David Goldfein tábornok szerint (aki az USA légierejének jelenlegi parancsnoka és vezérkari főnöke) az F-35 a hatékonyság, túlélés és alkalmazkodóképesség legjobb kombinációját hozta a vadászgép-gyártás történetébe. Használható földi és légi célpontok ellen is, tekintve, hogy bombákkal, rakétákkal és gépágyúval is fel van szerelve, legfőbb anyaga pedig a kompozit. Fő fegyverzetét: AMRAAM rakéták, 900 kg -os bombák (a  két bombakamrában) és 25 mm -es gépágyú jelenti. Legnagyobb sebessége 1,6 Mach.

f35_vadasz2.jpg

Nézzük a részleteket:

  • -- Hadrendbe állítás: 2016 augusztus 2. (F-35A)
  • -- Típusok: A, B, C variánsok, melyek közül az "A" hagyományos fel és leszállással, az amerikai légierő számára készül, a "B" a brit és amerikai tengerészgyalogságnak van szánva, helyből felszálló képességgel, a "C" pedig repülőgép hordozókra van kifejlesztve (szintén hagyományos fel és leszállással).
  • -- Fejlesztő: Lockheed Martin, Washington közelében (Észak-Bethesda) fekvő repülőgép-ipari nagyvállalata.
  • -- Az F-35 elnevezése: a második világháborús P-38 Lightningja és a hidegháborús English Electric Lighting után történt.
  • -- A gyártás helyszíne: Fort Worth, Texas, USA
  • -- Legyártott mennyiség: a 2016 -os évben 41 db, 2017 -ben 66 db, 2018 -ban pedig (eddig) 193 db készült el, így összesen jelenleg (2018 őszén) 300 db F-35 -ös van szolgálatban. Az elkészültek közül 197 db "A" típusú, 75 db a "B" 28 db pedig a "C" variánsba tartozik. Az előállítás tempója növekedni fog, 2023 -tól az amerikaiak már évi 160 db -ot terveznek legyártani. 
  • -- Előállítási költség: az "A" típus 89 millió dolláros áron, a "C" típus 108 millió dolláros költséggel, a "B" pedig 116 millióért gördül le a gyártószalagról. Ugyanakkor a Pentagon a későbbiekre átlagosan 80 milliós darabonkénti bekerülési költséget céloz meg (az elkövetkező évtizedekben legyártandó, több mint 3 ezer F-35 esetében). Az F-35 projekt, a világ legnagyobb szabású és legdrágább haderő-fejlesztési programja, hiszen az elkövetkező években (a további Pentagon megrendelésekkel együtt) 391 milliárd dollárra kerekedik a Lightning II. budget.
  • -- Fegyverzet: négycsövű, 25 mm -es gépágyú (3300 lövés/perc), két irányított, 900 kg -os bomba (GBU-31 JDAM, két légiharc-rakéta (AIM-120 AMRAAM) és mindezeken túl a szárnyak alatt felfüggeszthető fegyverek (két-két felfüggesztési ponton) melyek több variációban kialakíthatóak, de mennyiségül csökkenti a lopakodó-képességet és hatótávolságot.
  • -- Egyéb műszaki adatok: hossz: 15,67 m, fesztáv: 10,7 m, magasság: 4,33 m, üres tömeg: 13 300 kg, hajtómű: egy darab Pratt & Whitney F135-PW-100 utánégetős, kétáramú, gázturbinás sugárhajtómű, hatósugár: 1080 km. Ha a fő rivális Szu-35 -tel vetjük össze, annak hossza: 22,2 m, fesztávja: 15,16 m, magassága: 6,36 m, üres tömege: 18 400 kg (vagyis az orosz gép sokkal nagyobb). Az F-35 méretében és tömegében is kisebb a Szu-30 -as gépeknél, az F-22 -es Raptoroknál és az F-18 -nál is. 
  • -- Első éles bevetések: 2018 tavaszán (májusban) Izrael vetett be először éles harci helyzetben F-35 -ös vadászgépeket, mégpedig Szíriában, ahol iráni támaszpontokat támadtak (sikerrel). Az USA 2018 szeptemberében Afganisztánban használt először ilyen gépeket, a tálibok állásai ellen.
  • -- Erősség: lopakodó képesség, kompatibilis gyárthatóság három fegyvernem számára is (légierő, tengerészgyalogság, haditengerészet), fejlett felderítő - hirszerzési kapacitás (izraeli pilóták beszámolói alapján).
  • -- Kritika: magas előállítási költség (egyelőre), lopakodó képesség tökéletlensége, közepes aerodinamikai mutatók.

f35_vadasz3.jpg

f35_vadasz4.jpg

f35_f18.jpg

f35_vadasz5.jpg

Fenti kép: Szu-35, orosz vadászgép, az amerikai típusok fő vetélytársa

f35_f22.jpg

f35_vadasz6.jpg

f-35_vadaszok.jpg

Ajánlott linkek:

F-22 specifikációk (Lockheed), F-35 specifikációk (Lockheed), F-22 (harcirepulo.hu), Szu-35 (harcirepulo.hu), vadászgépek száma (globalfirepower), a világ legnagyobb hadseregei (vilagesemenyek blog), F-35 (aerotech.hu), F-35 a legdrágább (origo), képek-vadászgépek (militaryimages.net), vadászok (gripen4canada), vadászadatok (harcirepulo.hu), F-18 (Index), F-35 adatok (defenceaviation)

 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2018.09.30.(20:06)