A "technológiai szingularitás" (angolul: Singularity) egyike a legnehezebben megérthető és legkevésbé átlátható tudományos fogalmaknak, lévén, hogy összetett és jelenleg még nem ismert hatású folyamatokból tevődik össze. A szó a latin "singularis" azaz egyedülálló vagy különleges jelzőkből származik és ilyen értelmű használatában egy olyan jövőbeni eseményt és/vagy időszakot jelöl, mely a mesterséges, emberfeletti intelligencia létrehozásával a mai kor embere számára felfoghatatlan változásokat hoz, teljesen átalakítva napjaink társadalmát. [Pontos fogalommeghatározás.] Ezek a bizonyos változások megjósolhatatlanok, de szinte bizonyosan kiterjednek majd a gazdaság, a társadalom és a közgondolkodás területeire is, átfogóan felforgatva világunkat. Gyökeres fordulatról van tehát szó, olyan áttörésről, mint amit az emberiség történetében például a tűz első, tudatos használata, a kerék feltalálása vagy a gőzgép kifejlesztése okozott az ipari forradalom elindításával. Az emberiség történetének új periódusát nyithatja meg, miként 527 évvel ezelőtt az újkor hajnala, Amerika felfedezésével.

Szingularitás konferencia (2019 szeptember)

A mesterséges intelligencia kutatása napjainkban az áttörés küszöbén áll, legalábbis a napokban megtartott SinfulartityU Dél-afrikai konferenciáján (Singularity South Africa Summit) erről beszéltek 2000 résztvevő előtt a szervezet vezetői: Shayne Manne és Mann Made. Véleményük szerint akár már 2045-ben bekövetkezhet az AI (Artifical Intelligence = mesterséges intelligencia) felfedezése, létrehozása. Szintén közeli időpontot jósol Ray Kurzweil is, "A szingularitás közel van" című 2005 -ös könyvében.

Mielőtt az AI hatásairól ejtenénk szót, előbb magáról a mesterséges intelligenciáról pár gondolat. A mesterséges intelligencia bizonyos formában már jelenleg is rendelkezésünkre áll, különböző területeken (pl a közlekedésben robotpilóták révén, a hírközlésben okos alkalmazások képében és az orvostudományban elemző szoftverek egyéb orvosi eszközök megjelenésében) ám ez a szint jelenleg még nem haladja meg komplexitásában a humán intelligenciát és nem képes exponenciális önfejlesztésre sem. Pontosítva: bizonyos dolgokban meghaladja az emberi intelligenciát, de komplexitásában még nem és az önjavítás, öntanítás, önfejlesztés sem megoldott. Ez a helyzet napjainkban, de a konferencia előadói és a kutatók többségi álláspontja szerint 26 éven belül lehetséges az áttörés. És most nézzük, milyen változásokat hozta az AI megjelenése?

Kezdjük a pozitív várakozásokkal: az emberiség öt kiemelt és további több száz kisebb-nagyobb probléma megoldásában vallott eddig kudarcot, melyek megoldását egy emberi intelligenciánál fejlettebb gondolkodás-forma talán véghez viheti. Az 5 kiemelt terület:

• - a rák gyógyításának problémája
• - a klímakatasztrófa elkerülése
• - a világűr meghódítása, több billió kilométeres távolságok megtétele
• - az emberi agy néhány százalékos kihasználtsága helyett 100% -os használata
• - a globális válságok megoldása (túlnépesedés, éhezés, migráció, globalizáció, ivóvízhiány ... stb)

Mivel rengeteg egyéb válságtényező is megoldásra szorul és ezerszám találunk megoldásra váró problémákat, (mégpedig rengeteg területen, például a közlekedés, az építészet, az informatika, a gépészet, az orvostudomány ... stb ágazataiban) az AI "munkába állítása" óriási várakozással tölti el a szakembereket.

Ha az emberiség használni, alkalmazni kezd problémái orvoslásában egy magasabb szintű intelligenciát, akkor a különböző válságok megoldása egy teljesen új világot eredményezhet. Ha ezen gondolati úton tovább haladunk, felmerülhet bennünk, hogy az AI esetleg megoldást találhat például a rákra (mely ma még milliók halálát okozza), áttörést hozhat a világűr-kutatásban (új hajtóművek, tér-görbület, féreglyuk kutatás ... stb) segíthet az emberi élettartam kitolásában és például az emberi agy tökéletesebb kihasználásában. Mivel pedig az AI önfejlesztő, - ami ráadásul exponenciális növekedést is jelent képességei és tudása maximalizálásában - a fejlődésben a határ magasan jelenlegi felfogóképességünk szintje felett lehet. A változások pedig összeadódva egy teljesen új világot szülhetnek. Egy világot, melyben a betegségek gyógyíthatóak, az emberi életkor elérheti a 120-130 évet (genetikailag állítólag ennyi időtartamra vagyunk "programozva") és a globális problémák mind megoldásra találnak. EZ a valódi szingularitás, egy olyan új világ, mely jelenlegi elménkkel még szinte felfoghatatlan, mert dominó-elv szerűen szüli az egyik változás a másikat.

És most nézzük a negatívumokat: egy magasabb szintű mesterséges intelligencia, az emberi elmét meghaladó szellemi kapacitás akár válságokat is hozhat számunkra, például, ha rossz kezekbe kerül, vagy önfejlesztése rossz irányba vezető útra lép. Gondolhatunk például arra, hogy az AI kifejlesztői egyetlen országot, vagy egyetlen érdekcsoportot részesítenek a mesterséges intelligencia előnyeiből, vagy az AI vívmányait kizárólag egyetlen célterületre összpontosítják, mondjuk a hadiiparra. Másként fogalmazva: "az ősember a legelső kalapácsot használhatta házépítésre is és a többi ősember agyonverésére is". Az AI valójában egy eszköz, felhasználása vagy használata a létrehozók felelőssége.

Kétségtelen, hogy az elkövetkező évek, évtizedek történelmi jelentőségűek lesznek az emberiség tudományos fejlődése szempontjából. Ha 2045-re valóban megtörténik az áttörés és az AI megteremtése bekövetkezik, akkor a szingularitás gyökeresen átírja majd jelenleg ismert világunkat. A fő kérdés csupán az, hogy miként fogjuk ezt megélni 26 év múlva?

A téma feldolgozásához nyújtott építő jellegű tanácsokért és segítségért ezúton is köszönet a szingularitás blognak:

Ha érdekesnek találtad a posztot, várunk Facebook oldalunkon is!