Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

Pervenimus

Mars utazás és Mars-kolónia 15 éven belül? [44.]

2019. április 27. - Pervenimus

Váltakozó intenzitással, de évek óta esik szó folyamatosan a világmédiában egy "élő-emberes" Mars-utazásról, mely végre nem csak műszereket, szondákat vagy Mars-járó járműveket, hanem élő, hús-vér embereket is eljuttatna a vörös bolygóra. Most, hogy az InSight űrszonda nagy hírértékű felfedezésekről küld jelentéseket a Földre (szeizmikus aktivitásokról), érdemes áttekintenünk az egész elképzelés esélyeit.

mars1.jpg

Az első ember készítette szerkezet egyébként 1971. november 27-én érte el a Marsot, ez volt a szovjet Marsz–2, melynek landolása azonban sikertelen lett. Ám hat nappal később a Marsz–3 már elérte a felszínt, ám alig fél perccel később el is némult. Az amerikaiak 1976 július 20 -án tettek először műszeres leszállóegységet a bolygóra (ezek voltak a Viking-szondák). Később 1997 július 4-én a szintén amerikai Pathfinder, 2008 -ban pedig a Phoenix űrszonda szállt a Mars felszínére. Újabb 4 évvel később, 2012 augusztus 6 -án a Curiosity érkezett a Marsra, és talaj illetve szikla mintákat tudott venni (önjáró berendezésével). Legutoljára, 2018 november 26-án szállt le a Marson egy szonda, az InSight. A közel 1 milliárd dolláros küldetés célja a Mars belső szerkezetének tanulmányozása szeizmométeres vizsgálatokkal.

De miért olyan érdekes számunkra Mars, hogy annyira szeretnénk meghódítani? Egyáltalán mit tudunk róla? Ha adatait nézzük, érdemes azokat összevetnünk a Földével és a Naprendszer többi kőzetbolygójával. [A táblázat forrása: jegyzettár blog] A távolsági adatok forrása: LINK

mars_bolygoadatok.jpg

A Mars egy Földünkkel szomszédos kőzetbolygó, mely nevét a római had-isternről kapta. Méretét tekintve kisebb, mint a Föld, hiszen átmérője a fele, felszíne a negyede, tömege pedig a nyolcada bolygónkénak. Átlagos sűrűsége a Földénél 30% -kal alacsonyabb (a Holdéhoz hasonló), nincs belső fémes magja.  Helyzetét illetően a világűr léptékét használva hozzánk közelinek számít, hiszen a Nap körül keringő kőzetbolygók sorában a negyedik helyen szerepel: először (a Naphoz legközelebb) a Merkúr kering, majd következik a Vénusz, utána a Föld, végül a Mars. Tőlünk mért távolságát nem lehet állandó értékben meghatározni, lévén, hogy a Mars és a Föld is állandó mozgásban vannak. Legközelebbi helyzetében 56-58 millió kilométerre van tőlünk, legtávolabbi pozíciójában pedig 402 millió kilométer köztünk a távolság.

mars9.jpg

mars0.jpg

Ha mégis egy konkrét számadatot kellene mondanunk, akkor 225 millió kilométer a legjellemzőbb távolság. Ennek irdatlan mértékét csak akkor látjuk, ha belegondolunk abba, hogy a Hold (mely az egyetlen égitest, ahol eddig ember járt) épp 384 400 km -re van tőlünk. Ennek 585 szöröse a Föld-Mars távolság. Megtétele a mai technológiákkal 9 hónap lenne. (Ha Vác városa, mely légvonalban 32 km -re van Budapesttől a Hold, akkor a Föld túloldalán lévő Új-Zéland fővárosa, Wellington lenne a Mars.) [Adatok a Marsról]

mars2.jpg

Ami a Mars egyéb jellemzői illeti: egy vörös színű, hideg és óriási hegyekkel, kráterekkel, kanyonokkal, illetve vulkánokkal teli bolygóról van szó. Felszínének vörös árnyalatát a rengeteg vas-oxid adja, mely a mindent beborító felszíni por legfőbb összetevője. A bolygó átlag-hőmérséklete -50C fok, a legmagasabb hőértéket a Mars egyenlítőjén mérték, nyáron +20C fokot, a leghidegebbet pedig télen, az egyenlítőtől legtávolabb -140C fokot. (Ne felejtsük: sok-sok millió kilométerrel van messzebb az élet melegét sugárzó Naptól, mint mi.) A napi hőingás is óriási, elérheti a 100 fokot is (nappal 0 fok, este pedig -100 C fok.)

mars111.jpg

Felmerülhet a kérdés: miért nincs akkor jeges, havas táj a bolygófelszínen, hiszen a klíma teljesen olyan, mint az Antarktiszon. A válasz: mert a Marsnak szinte nincs légköre, ami kevéske akad, az százszor ritkább, mint a Földé. Légkörének 95% -a szén-dioxid, illetve két-két százalékban argon és nitrogén alkotja (de nyomokban oxigén, nitrogén-oxid, neon és kripton is található benne). A légköri nyomás alig 7,5 millibar, szemben a Földön lévő 1013 millibarral. A marsi "levegő" tehát nagyon száraz, nem tud havas, jeges tájat biztosítani. Az északi jégsapka közelében fekvő kráterekben azért előfordul jeges táj, például a Koroljov-kráterben.

mars3.jpg

A gravitáció alig 37% -a a földinek, bár a Holdon még ennél is sokkal kisebb, alig 17%-a annak, mint amit itt megszoktunk. Az alacsony gravitáció természetesen a Mars kisebb méretéből fakad. A felszínen, ahogyan már említettük rengeteg a hegyvidék: az Olympus Mons például 27 ezer méter magas (több, mint háromszor magasabb, mint a Mount Everest). Ugyanakkor a Valles Marineis szakadék 7 km mély és 200 km széles. (Emlékeztetőül: a Grand Canyon legmélyebb pontját is "csak" 1,8 km mélységű, szélessége pedig maximum a 29 km-t éri el.) Érdekesség, hogy a Mars körül két hold is kering, a Phobosz (félelem) és a Deimosz (rettegés).

mars7.jpg

Mars-kolónia

Ami a legnagyobb problémát illeti a Mars lakhatóságát vagy legalábbis emberi ott tartózkodását illetően, az az emberre halálos mértékű kozmikus sugárzás és napsugárzás. Ez épp negyven-szerese a földinek, vagyis az emberre nézve végzetes volumenű. A dolog hátterében az áll, hogy a Marsnak egyáltalán nincs mágneses tere, mely megvédené felszínét a világűrből érkező sugárzástól. Ráadásul a rendkívül ritka légkörben a kozmoszból érkező meteoritok sem tudnak elégni, így azok állandó becsapódásai is fenyegetnek bármit, ami a Mars felszínén található (emberek, épületek). Ugyancsak gond a fogyasztható víz hiánya. Víz ugyanis csak kis mennyiségben és a felszín alatt, jég formájában található.

mars4.jpg

Ami egy esetleges Mars-kolónia létrehozásának esélyeit illeti: Dr. Sárneczky Krisztián, az MTA munkatársa szerint erre csak megfelelően átalakított barlangokban lehet mód, melyek védelmet nyújthatnak a sugárzással és a meteorit becsapódásokkal szemben is. De természetesen a kolónia lakóinak élelemmel, vízzel és levegővel való folyamatos ellátása még akkor is gondot jelentene, nem beszélve az alacsony gravitáció egyelőre nem ismert káros hatásairól.

mars6.jpg

Ami pedig a Marsra történő eljutást illeti: a szakértők szerint az emberiség technológiai fejlettsége elvben már elegendő az út megtételéhez (bár nyilván vannak megoldandó kérdések is az utazással kapcsolatban, mint a 9 hónapos utazási idő lerövidítése, a landolás és visszatérés problematikája), mégis a politika, a finanszírozás, a költségek biztosítása és a háttér-érdekek teszik leginkább kérdésessé az első "élő-emberes" Mars-misszió időpontját.

Ma azonban az optimista felfogású kutatók, elemzők és hozzáértők úgy vélik: 15 éven belül igenis megvalósulhat. Bár az is igaz, hogy már legalább 30 éve halljuk, hogy 5-10-15 éven belül elindul a Mars-expedíció. Ami tény: utoljára 47 éve, 1972-ben lépett ember másik égitestre, mégpedig a Holdra, a hatodik Apollo küldetés alkalmával. Éppen itt lenne már az ideje, egy újabb nagy tudományos ugrásnak (még ha ennek a bizonyos ugrásnak ezúttal 225 millió kilométeresnek kellene is lennie).

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2019.04.21.(19:58)

A bejegyzés trackback címe:

https://pervenimus.blog.hu/api/trackback/id/tr5814789282

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Recensens 2019.04.27. 21:01:20

Nagy kérdés, hogy a kínaiak, oroszok, vagy amerikaiak lesznek e az elsők, akik embert juttatnak a Marsra. Sőt szóba jöhet akár egy olyan magánember is, aki milliárdosként (mint Elon Musk) kifizeti az egész projektet. Akármelyik verzió következik is be, le kell rövidíteni a 9 hónapos utazási időt 1 hónapra, majd ki kell dolgozni a landolást és megtervezni az első felszíni bázis kialakítását. Gondolom a legelső bázis készen lesz odaszállítva és a landoló-egységből kirakva a Mars felszínre. Később majd bővítik és barlangba helyezik feltételezhetően.

Pervenimus 2019.04.27. 21:30:13

@Inceptio: Egy lengyelországi (gdansk -i) egyetem készített látványtervet egy Marson létesítendő telepről. Ez figyelembe veszi azt, amit a posztban is említettünk (Sárneczky Krisztián véleményénél), nevezetesen, hogy a leendő Mars telepnek legjobb lenne egy barlang által védett helyen kiépülnie. A lengyel terv képét helyeztük el a posztban (utolsó előtti ábra).

calen 2019.04.28. 20:31:47

A felszíni légnyomás adaton kissé fennakadtam. Ilyen légnyomáson közvetlenül az űrbe látunk ki, tehát nappal is fekete az égbolt és látszanak a csillagok (lásd: sztratoszféra repülések). Az elvileg a Marson készült fotókon viszont normál nappali égbolt látható. Akkor most a képek hamisak, vagy a légnyomás adat?

maintenator 2019.04.28. 20:32:44

A jelenlegi technológia szintjén a visszaút megvalósíthatatlan, az egész űrhajózás az orosz rulettre emlékezetet, szerencsés, aki élve megússza. Így van ez az űrhajózás kezdete óta, de így lesz 100 év múlva is! Talán automatákkal lenne némi esély, az emberes utazás az ürhajósnak óriási és felesleges kockázat!

Világít a torony 2019.04.28. 21:23:29

Én nagy Mars utazás támogató vagyok, de realista is. Egyelőre maga a jármű sem létezik mely biztonságosan elviszi az utasait a Marsig. A 9 hónapos utazás pszichikai hatásait sem tudja senki felmérni, hiába a hosszú magány kísérletek tucatjai. Azok mégis csak a Földön, vagy közeli pályán történtek, ahol "közel" van a segítség. Egy pint sörbe merek fogadni, hogy az emberes Mars küldetés belátható távon nem fog bekövetkezni, az értelmetlensége miatt. Azt sem vágom, miért a bolygón kellene rögtön építkezni, miért nem bolygó körüli pályán kellene előbb egy fogadó állomást építeni.
Azzal semmire se menne a világ, ha pár ember elérné a Mars felszínét, aztán valahogyan megpróbálnának életben maradni a visszajutás esélye nélkül. Erre a feladatra csupán öngyilkosjelöltek jöhetnének számításba.

Pervenimus 2019.04.28. 21:54:01

@calen: A Mars felszíni nyomásadata helyes a posztban. A két link közül az egyik millibar -ban, a másik (amerikai oldalra vezető hivatkozás) kPa -ban mutatja.

people.inf.elte.hu/vatsabi/webfejl/mars.html
www.digipac.ca/chemical/mtom/contents/chapter1/marsfacts.htm

7,5 millibar
0,7 kPa

calen 2019.04.28. 22:53:19

@Pervenimus:
Ezt értem. Engem az érdekel, hogy hamis-e. Mert vagy az adatok helyesek és akkor a képek nem készülhettek a Marson, vagy valódiak a képek, de akkor a légnyomás adat hamis.

calen 2019.04.28. 22:56:24

@calen:
Mármint a NASA által megadott adatokba kötöttem bele a fentebb írt okból. Nem a posztoddal van bajom.

Khonsu 2019.04.28. 23:01:30

@calen:

A légkörben lebegő nagyon finom szemcséjű por szórja a fényt.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.28. 23:11:21

@calen:

"Az elvileg a Marson készült fotókon viszont normál nappali égbolt látható."

Nem egészen. Nem normál égboltot látsz, hanem leginkább a borult földi égboltra hasonlítót. A Mars légköre ugyanis tele van lebegő-szálló porral, ami szétszórja a napsugárzást, a szórt fény pedig elnyomja ill. eltakarja a csillagokat, és a világűr feketesége helyett a szórt fényt látni. Nagy ritkán, amikor kitisztul a marsi légkör, kékes-feketés színű az égbolt. Kékes a Rayleigh scattering miatt, és feketés a ritka légkör miatt.

A Földön ugyanezt a "szerepet" a légkör játssza el, csak nálunk nem a porszemek, hanem a levegő molekulái szórják a fényt, főleg a kéket (Rayleigh scattering). A borult földi égbolt pedig azért szürkéskék, mert a felhőkben lévő vízpára molekulái nagyobbak, ezért a hosszabb hullámhosszú komponenseket is erősebben szórják, így kevésbé prominens a kék szín. Mellesleg épp azért látjuk a Napot sárgásnak, mert a légkör szétszórja belőle a kék komponens egy részét, ami pedig eljut a szemünkbe, az ezen okból a kék hiányában sárgásabb lesz.

A marsi égbolt színét erősen befolyásolja az, hogy a por vasoxidban gazdag, és hogy ez adott esetben szórja (kékes szín) vagy elnyeli (vöröses szín) a napfény kék komponensét.

"Akkor most a képek hamisak, vagy a légnyomás adat?"

Bizonyos szempontból a marsi fotók hamisak, ui. azok többsége ún. hamisszínes kép. Ennek oka az, hogy vagy infravörösben készültek (amikor is utólag színezik ki őket), vagy monokróm képek, egymás után különféle színszűrőkkel készítve. Esetleg az eleve színes képen fehéregyensúlyt állítottak, ami szintén hamisítja a színeket.

Khonsu 2019.04.28. 23:14:21

@Pervenimus:

Ez már nagyobb léptékű projekt, de nekem tetszik a módszer. Úgy oldanák meg a sugárzás és a nyomás kérdését, hogy víz alá építkeznének. A víz leárnyékolja a káros sugárzást de elegendő természetes fényt enged át. Így elkerülhető lenne a barlanglakás.

Elon Musk pedig úgy olvastam az alagútfúró robotjait küldené előre, és az azokkal fúrt alagutakba költöznének be a telepesek.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.28. 23:21:32

Vagyis a Holdról vagy a világűrből nézve a Nap fehérebbnek látszik, mint a Föld felszínéről.

Periodista. 2019.04.28. 23:24:35

A kozmikus sugárzás magas szintje és a bármikor becsapódó űrtörmelék veszélyének hála, szinte teljesen kizárt egy "normál" felszíni bázis kialakítása (mint amilyeneket a filmekben látunk). Nem élnék túl ugyanis ilyenekben, nem csupán az előbb említett két tényező, de a felszíni viharok miatt sem. Érdekes kérdés, hogy ha minimális a légkör, akkor hogyan lehetnek viharok (erről más fórumokon órákig tartó vitákat olvastam a komment szekciókban) mégis az a helyzet hogy vannak viharok a Marson, melyek minden technikát tönkretehetnek.

calen 2019.04.28. 23:30:04

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Köszönöm a választ, így már érthető. Gondolom a Mars gyenge gravitációja lehet a válasz arra, hogy miért lebeghet annyi por a "légkörben".

zolee001 2019.04.28. 23:34:39

Jelenleg a holdra sem tud eljutni az emberiség mivel (már) nem létezik a "technologia",az usa az amugy is alacsonypályás ürsiklói kivonása óta szoszerint stoppolva jut el az ISS-re,az oroszok is hadilábon állnak mert az utobbi 10 évben hol elszállt a francba a rakéta vagy felrobbant helyben avagy grisa furt egy lyukat ahova nem kellett volna.
A franciák arianne startjai elég látványosak mert vagy még a földön robban vagy pár km magasan
Talán ha felismernék,hogy nem országok vagy manapság cégek egyesével versenyéznének hanem összefognának a nemzetek pl egy emberes mars expedició kivitelezésére

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.28. 23:37:56

@calen:

Nem igazán, mert a gyengébb gravitációt több mint kompenzálja a sokkal ritkább légkör. A valódi ok az, hogy a marsi légkörben lebegő porszemcsék sokkal kisebbek, mint a földiek, mivel a ritka légkör nagyon száraz, így a porszemcsék nem tudnak nagyobb (mármint viszonylag nagyobb) szemcsékké összeállni, mint a Földön.

Khonsu 2019.04.28. 23:44:13

@zolee001:

Nem a technológia hiányzik, hanem a pénz. Most szerencsére úgy látszik újra beindulóban van valami űrversenyféleség.

szepipiktor 2019.04.29. 00:52:26

Láthatóan félreértelmeztétek a "távolságokat", hiszen a legtávolabbi önmagában értelmetlen, nem fogunk a Nap irányába utazni, míg a "átlagoshoz" egy apróságot meg kellett volna említeni: a kép bolygó lehetséges indítási ablakjának idejét. Azt az időpontot (időpontokat) amikor egyáltalán érdemes belevágni az útba. Ez az az időpont, amikor a két bolygó "közelít" egymáshoz, és az útvonal ezt optimálisan kihasználhatja.
Hány évente is van ilyen?
.
A technikai lehetőség adott, de abszurd abban gondolkodni, hogy egy ilyen küldetés a mai hajtóművekkel egyetlen űrhajóval megvalósítható (meg, de minek), azaz itt lép szinre az MI, elküldhető előre egy automata teherűrhajó, ami nem visz embereket, így kisebb feltételeknek kell megfelelnie (de lehet egy másik teljes értékű is, odafelé embereknélkül), nem kell az emberek számára hósszú időre biztosítani az életfeltételeket, nem kell a gyorsulás, fékezés során szigurú paramétereket betartani, az MI alapú robottechnika pályáraállíthaná a nélkülözhetetlen navigációs műholdakat stb.
Majd az emberes küldetésnek is csak az egyik irányba kell magával vinnie a hajtóanyagot és a logisztikai dolgokat.
Visszafelé meg "áttankolnak" vay átülnek és usgyi haz.
De ez is 2-3 ürhajó, hatalmas - még nem létező - eszközigény, és borzalmas hosszú utazási idő, azaz nem lehet 2-3 űrhajósban gondolkodni.
Szóval megoldható, de még nagyon messze bagyunk ettől, az emberes utazás oda még csak propaganagnda és reklámérték, mert minden elvégezhető ma már automatákkal is.
(és ilyen távolságra értelmetléen pár napra menni, így további logisztika, eszközök, üzemanyag, épületek stb. odajuttatása is szükséges lesz.)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.29. 03:50:33

@Periodista.:

"Érdekes kérdés, hogy ha minimális a légkör, akkor hogyan lehetnek viharok"

A válasz igen egyszerű, bármennyit vitáznak is rajta egyes fórumokon. A Marson is vannak hőmérsékleti különbségek, ezért a légkörben áramlások lépnek fel.

"vannak viharok a Marson, melyek minden technikát tönkretehetnek."

Sok helyen eltúlozzák a marsi viharok erejét. Ez azért is történik, mert a marsi kisebb porszemcséket könnyebben felkavarja a szél, így egy porvihar szemre erősebbnek tűnik a földi viharokhoz szokott szemnek. Valójában a marsi viharokban a szél sebessége nem nagyobb, mint a Földön, viszont a sokkal kisebb légnyomás (vagyis a légkör kisebb sűrűsége) miatt ezek a viharok nemigen tudnának kárt tenni a technikákban.

Hány marsjáró napelemeit tépte eddig le egy marsi vihar? Hányat döntött fel?

clemens 2019.04.29. 06:11:48

Már a holdutazás is csak egy különösebb értelem nélküli orosz-amerikai versengés volt, bizonyítja ezt hogy az amik sem tartották fontosnak annak megismétlését, és az oroszoknak sem volt már érdekes a második hely.
Nagyjából ez az értelem nélküliség jellemzi az ember Marsra juttatását is, talán Kína bepróbálkozik vele, bizonyítandó hogy már ő is "nagyfiú", bár ezt enélkül is tudhatjuk.
Musk, és egyéb magánemberek viszont kisfiúk ehhez a feladathoz.
A világűrbéli kolóniák, meg az űrbányászat nagyon jól hangzott a sci-fi könyvekben, de még nagyon sokáig ott is marad. Az ehhez szükséges pénzből a földön kellene élhető környezetet teremteni.

Periodista. 2019.04.29. 06:20:12

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az olyan finomságú por, mint ami a Marson van, nagy ellensége a komolyabb technikának. Na most, komolyabb technika egyelőre nincs a Marson. Pár Marsjáró épségéből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ha majd épületek, komolyabb méretű berendezések lesznek odafent, akkor derül ki, hogy miként bírják a port es a viharokat. Szóval nyugtával a napot. (Vagy Marsot.)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.29. 09:07:54

@Periodista.:

Attól függ, mit tekintesz "komolyabb technikának". Szerintem a marsjárók elég komoly technikát képviselnek, ha képesek hónapokig, sőt évekig hibátlanul működni. Azt meg nem kell részleteznem, milyen (fimom)mechanikai színvonalat képviselnek.

Az épületek és a komolyabb méretű berendezések robusztusabbra építhetők meg, mint a marsjárók, ahol súlyos szempont volt a kis méret és tömeg.

"Pár Marsjáró épségéből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni."

Ebben nem értünk egyet.

gaszton42 2019.04.29. 09:42:40

Ami zavar az a Merkúr és a Vénusz sugárterhelése, ez gondolom a felszínre vonatkozik, a Vénusznak a földhoz képest 90x nagyobb nyomású légköre gyakorlatilag minden sugárzést elszigetel, kb. 500 méter vastag betonfaléval egyenértékú, még a nap fényének is csak 1-2 % ami lejuthat a felszínre, a kozmikus sugárzásból csak a neutrín´k jutnak át ilyen vastag rétegen. A 2x adat a Földhöz képest csak akkor reális ha az itteninél nagyobb a felszíni közetek radioaktivitása, ez viszont elképzelhető.

viszont a merkúrnak nincs számontartható légköre, a mágneses tere is csak kb. 1%-a a földinek, itt az a 6x érték szerintem eléggé alábecsült, a Napból származó nagyenergiájú sugárzás a Naptólvaló kissebb távolság miatt lényegesen erősebb, egy napkitörés energiáját nincs ami megállítsa.

Periodista. 2019.04.29. 11:02:38

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ja, a marsjáró az emberi technológia csúcsa. :))))))

steery 2019.04.29. 11:30:11

Nincs értelme Mars expedícióban (és a Naprendszerbe szétköltözésben) gondolkodni, amíg fel nem adjuk a rakéta meghajtás használatát és át nem térünk valami sokkal hatékonyabb módszerre, például az antigravitációra. A sebesség, manőverezőképesség, tolóerő, üzemenergia fogyasztás döntő tényezők a közlekedésben.

Viszont addig is van értelme kutatni és fejleszteni a technológia többi részét: a víz, levegő és élelem recirkulálást, a tárgynyomtatást, a hulladékok 100%-os újrahasznosítását, a sugárzásvédelmet és a mesterséges gravitációt. Plusz az azonnali távközlést (késedelmi idő nélkül) és a strapabíró számítástechnikát, ami kibírja a gyorsulást, rázkódást, sugárzást és sosem fagy le, illetve működés közben is (puszta kézzel, spéci szerszámok nélkül) szétszedhető és szerelhető.

Az űrutazásnál döntő jelentőségű a redundáns rendszerek használata: mindenből több kell, amik egymástól függetlenül működnek, hogy ha bármelyik elromlik, megsemmisül vagy szerelni kell, a többi átvehesse a szerepét. Ennek megfelelően nincs értelme egyetlen űrhajót küldeni, hanem egyszerre legalább 2-3 vagy 4 űrhajót kell konvojban küldeni, amik mindegyikén van elég üres hely, hogy átvehessék a másik hajó személyzetét, ha azt valamiért el kéne hagyni.

További fontos dolog lenne az elkerülhetetlen veszteségek, kudarcok és halálesetek tudatosítása. Az ilyen expedíciók sok esetben pusztulással fognak járni az első évszázadokban (és később is). De bárhányan haljanak is meg, bármilyen okból, bárhol, a munkát akkor is folytatni kell, költségeket és életeket nem kímélve. Vagyis fontos a társadalom veszteségekkel szembeni tűrőképessége: hogy ne hisztizzen a média által megbolondított lakosság meg a gyenge jellemű politikusok csak azért, mert már megint odaveszett néhány űrhajó, meg mindenki meghalt a Marsbázison valami hiba miatt és kezdhetjük elölről az egészet.

Khonsu 2019.04.29. 12:49:07

@Periodista.:

A marsi por nem a "komolyabb technikára" jelenti a legnagyobb veszélyt, azt viszonylag könnyen el lehet szigetelni, mert csak egyszer kell megoldani, hogy ne tudjon belemenni a por. Nagy problémát az emberes expedícióknak okozhat, mert ott egyrészt nyomás alatt kell tartani a lakóteret, űrruhákat, melyekből ki-be járkálnak, fel-le veszik és ott rontja a tömítést a leülepedő por. Néhány nyitás/csere után már nem zár tökéletesen a cucc. Másrészt nem csak vasoxid van a porban. Nem tudni, milyen egészségkárosító hatásai vannak, ha bekerül az ember szervezetébe, és be fog kerülni, mert behurcolják magukkal az űrhajósok a lakótérbe is.

Khonsu 2019.04.29. 13:09:23

@steery:

Az antigravitációra nincs tudományos bizonyíték, szóval arra nem alapozhatunk. Legközelebb a "sötét energia" állhat hozzá, ami az univerzum tágulását gyorsítja, de arról sem tudjuk, hogy micsoda. Hajtóművek terén az "EM drive" ígértetésnek látszott, de arról sem tudják, hogy pontosan hogyan működik, vagy működik e egyáltalán, mert nem egyértelmű, hogy valóban generál tolóerőt, vagy csak mérési hiba.

Szóval marad a jó öreg rakétaelv, de azon még bőven lehetne fejleszteni, és az is megoldaná a problémát. Pl. nukleáris hajtóművekkel.

Nem a számítástechnika strapabírása a gond, az simán kibírja az igénybevételt, az ember nem bírja ki.

A közvélemény puhítása már elkezdődött. Elon Musk például többször is beszélt arról, hogy az első mars utazók nagy valószínűséggel nem élik túl.

Periodista. 2019.04.29. 13:28:54

@Khonsu: Amit le írsz az is technika! Minden, ami az emberes küldetéseknél az asztronauták biztonságát veszélyezteti, a technika tárgykörében az a marsi finomszemcsés porral összefüggésben állhat. A por óhatatlan belélegzésétől kezdve (ha a telepre belépnek és kibújnak szkafandereikből, valamennyi mikroszemcsés por akkor is bejut) egészen a műszerekre gyakorolt hatásig rengeteg gondot fog okozni.

Khonsu 2019.04.29. 13:39:05

@Periodista.:

Gondot fog okozni, de számolnak vele.

Phoenicurus 2019.04.29. 14:03:10

Csak egy dologról hallgat mindenki, Elon Musk-al az élen: honnan lesz a kolóniához (de akár egy sima oda-vissza úthoz is) elegendő (villamos) ENERGIA? A napelem egyszer már megbukott a Marson, a tüzelőanyag-cellákhoz hidrogént (vagy metánt) és oxigént kellene odacipelni, na meg letenni a felszínre. Atomenergia? A Curiosity plutónium cellái pár 100 W -ot tudnak, az életben tartó rendszereknek meg sok-sok kW kell. Állítólag a NASA már dolgoztat egy 100 kW nagyságrendű mini erőművön, de a nehézségek óriásiak lehetnek. (Hibátlanul, és átrakás nélkül működni évekig-évtizedekig, mikro- és marsi/holdi gravitációban, kibírva előzőleg startot; megoldani a hűtést és a sugárvédelmet; szabályozni a teljesítményt; mindezt minimális tömeg mellett; hát...) Szóval nem holnap lesz az az utazás.

"Marsi finomszemcsés por": ez gyakorlatilag regolit. A már előttem leírtakon túl azt is tudni kell, hogy ez borotvaéles és nagyon apró szemcséket jelent, amik a tüdőbe jutva, a jól ismert szilikózishoz hasonló, csak durvább megbetegedésekhez vezetnek. Az Apolló expedíciók űrhajósai keveset kaptak belőle, de a Marson eltöltendő hetek-hónapok halásosak lehetnek. Ezt is meg kell oldani, megnyugtató módon.

Khonsu 2019.04.29. 14:24:36

@Phoenicurus:

A napelemek előtt mini atomreaktorokat is használtak az űrben, szóval ez megoldott.

A holdpor durvább. A Marson a szél mozgatja, így az évmilliárdok alatt lecsiszolódhatott. Inkább az a gond (azon túl, hogy rontja a tömítést), hogy tele van perklorátokkal, ami nem túl egészséges.

Tuschinger elvtárs vagyok 2019.04.29. 14:32:56

@calen: Természetesen a képek ÉS a légnyomás adatok is hamisak, a sorosista gyíkemberek ezekkel a hazugságokkal próbálják letagadni a marsi migránskolónia létét.

Phoenicurus 2019.04.29. 14:40:40

@Khonsu: Megoldott, pár 100 W-ig. (Curiosity, Voyager, stb.) De ez messze nem elég, egy-két nagyságrenddel több kell!

Fortress_ 2019.04.29. 14:42:42

Ha lesz valaha kolónia vagy legalább egy telep a Marson, akkor annak teljesen önellátónak és önfejlesztőnek kell lennie: vagyis saját levegőelőállitó rendszer, vízelőállító berendezés, élelemtermelés (marsi üvegházakban) és saját energiaforrás (atomreaktor) kell hozzá, ráadásul javitási - karbantartási lehetőségekkel.

Négyes_ 2019.04.29. 14:48:07

@Jericho 1: Ezeket az emberiség a jelenlegi műszaki fejlettségi szintjén elvben meg tudja oldani. Pénz és politikai akarat kérdése csupán.

Khonsu 2019.04.29. 15:06:55

@Jericho 1:

Amúgy szerintem emberi kolonizációra a Vénusz légköre alkalmasabb. Egy bizonyos magasságban a nyomás és a hőmérséklet is megfelelő, árnyékolja a sugárzást és a meteoritokat, a gravitáció pedig alig gyengébb a földinél. Napfény is van bőven, a szükséges gázok és víz közvetlenül kinyerhető a légkörből. A lakótér lebegtetéséhez pedig felhajtóerőt biztosít, ha földi összetételű levegővel töltik meg. Laborban már működik olyan technológia is, ami a felszívi körülményeket is kibírja, így a légkörből nem kivonható nyersanyagok robotokkal való felszíni bányászata sem tűnik megoldhatatlannak.

A másik lehetséges alternatíva "O'Neill cilinderek" építése az űrben, melyekben szintén biztosíthatók a földi viszonyok. Szóval, mivel vannak jobb alternatívák, valószínűnek tartom, hogy a Marsot és a kisbolygókat/holdakat nem fogjuk kolonizálni, legfeljebb kutatóexpedíciók mennek oda, illetve robotok és automatizált üzemek, nyersanyagokat kitermelni.

Aztán persze majd meglátjuk.

Fortress_ 2019.04.29. 16:10:14

@Khonsu: Ismerem ezt az elképzelést. A Vénusz felületén majd 500 foknyi fooróság van, de 50 ezer méterre a felszínétől már "csak" 70 celsius a hő. Ebben a rétegben a NASA elképzelhetőnek tartana léghajókat kialakítani (héliummal töltött lebegő testek tartanák az emberek lakta kabinrendszereket).

Sok előnye lenne, az egyik, hogy ötöd-akkora távolságra van tőlünk, 225 millió km helyett csak 40 millió kilométerre.

Hátránya viszont, az örök veszélyhelyzet a lezuhanásra és a bővülés korlátozottsága. A MARS talajában szinte bármekkora barlangrendszer kialakítható és a felszínen is van hely bőven. De egy héliummal töltött lebegő városban olyan az élet, mintha egy bombán ücsörögnél. Egy műszaki hiba és robban az egész.

Khonsu 2019.04.29. 16:43:02

@Jericho 1:

A hélium nem robban (nemesgáz), a Vénusz légkörében még a hidrogén sem, mert nincs hozzá oxigén. Leesés ellen be lehet biztosítani, hogy még egy esetleges lyuk keletkezése esetén se szökjön el gyorsan a hélium, illetve biztonsági, tartalék ballonokat, mentőkabinos léghajókat is használhatnak. Nagyobb városok és könnyű szerkezetű építkezés (pl. a légkörből kivont szén felhasználásával) esetén pedig már akkora térfogatú lakótér érhető el, ahol a lebegéshez nagyrészt elegendő a földi összetételű levegő vénuszinál alacsonyabb fajsúlya, legfeljebb némi rásegítés kell. A külső és belső nyomás egyezősége miatt pedig van idő a szivárgás elhárítására, mert nem szökik el azonnal a levegő illetve, nem árasztja el a lakóteret rögtön a kinti.

Ezzel ellentétben, ha a Marson valahol műszaki hiba vagy emberi mulasztás miatt kinyílik egy zsilipkapu, vagy egyéb lék keletkezik, akkor azonnal elszökik a levegő és mindenki halott.

Fortress_ 2019.04.29. 16:50:50

@Khonsu: Akkor is labilis egy lebegő telep, mert bármikor lezuhanhat. Ellenben egy Marson kialakított felszín alatti telep, szekciókra osztható. Ha bárhol történne egy zsilipkapu-hiba, akkor csak egy-egy szekció kerülne veszélybe, mert rögtön lezárható lenne a sérült rész. Így biztonságossá tehető egy egész teleprendszer. A kulcs a "szentháromság" kérdése, vagyis:

- víz
- levegő
- energia

Az élelem megoldottnak tekinthető, üvegházakban történő termesztésekkel.

Khonsu 2019.04.29. 17:16:54

@Jericho 1:

Szekciókra osztható a lakótér, de ez egy lebegő városban is megoldható, illetve a ballonok is állhatnak rekeszekből. De még egy szekciókra osztott lakótérnél sem mindegy, hogy csak lassan keveredik a külső és belső levegő, mert a nyomásuk megegyezik, így van idő a hibaelhárításra/menekülésre, vagy azonnal vákuum keletkezik egy szekcióban.

A Marson az élelemtermelés, energiaellátás, illetve a "komfort" fenntartása is problémásabb, mert a barlanglakásban el vagy vágva a természetes napfénytől. Üvegházban ugyanis a növényt is károsítja a sugárzás, az élelmet is lámpafénynél kellene termelni.

Ha ragaszkodunk a Mars kolonizálásához, akkor ezért tartom jobb ötletnek a barlanglakásnál, ha víz alá építkeznénk, egy elárasztott gödör vagy kráter aljára. Persze a víz elpárolgását megakadályozandó azt is be kellene fedni mondjuk egy üvegkupolával, vagy üvegréteggel, de a lakóteret megvédené a sugárzástól és a hirtelen nyomásvesztés kockázatától is, miközben a természetes fényt is átengedné.

Akárhogy is lesz, nem szívesen lennék az első Mars utazók között, akiknek a saját bőrükön kell majd kitapasztalni, hogy hogy is lenne jobb.

Fortress_ 2019.04.29. 17:26:42

@Khonsu: Az élelemtermelés is a Mars mellett szól. Ott megfelelő sugarzás-szűrő üveg alatt komplett kertészetek, burgonya termesztő mezők alakíthatóak ki. Egy héliumos lebegő űrállomason ez azért problémásabb.

Összességében én egy önfenntartó Mars-város kialakitását kivitelezhetőnek tartom ahogyan a Mars terraformálását is.

steery 2019.04.29. 17:36:49

@Khonsu: Rengeteg antigravitációval kapcsolatos szabadalom létezik, bejegyezve a különféle országok hivatalaiban. És folynak ilyen irányú kutatások több helyen, szóval előbb vagy utóbb bekövetkezik a hirtelen, nagy áttörés és egyszer csak megjelennek ezek a berendezések, megállíthatatlanul elterjednek és totálisan megváltoztatják a technológiánkat, a lehetőségeinket és a jövőképünket is. Ma még szinte minden sci-fiben rakéta űrhajókat mutogatnak: hátul világít a színes lámpa az űrhajón és ettől megy. Szóval nem a jövőt, a korszerűt mutogatják, hanem a régmúlt elavult ötleteit. Ami szintén nem segíti a technikai fejlődést, mert mindenki fejébe beprogramozzák a gondolatot, hogy ez van és nincs más.

A számítástechnika fejlesztése azért fontos, mert az emberi biotesteket földi körülményekre találták ki. Mi viszont fejleszthetünk űri körülményekre kitalált biotesteket, GMO űrhajósemberfajt, illetve elhagyva a biológia korlátait, átköltöztethetjük az énünket géptestekbe, hogy robotemberfajként lakjuk be az űrt. Ez szerintem sokkal valószínűbb, minthogy a jelenlegi, kényes biotestekben váljunk űrlakó civilizációvá.

Fortress_ 2019.04.29. 17:42:20

@steery: Ha az antigravitációs gépek kifjlesztésére várunk akkor már a teleportálásra is várhatnánk. Kábé ugyanannyi az esélye.

Khonsu 2019.04.29. 17:44:55

@Jericho 1:

Ha elég lenne a sugárzásszűrő üveg, akkor az embereknek sem kellene alagutakban lakniuk. A tápoldatos növénytermesztés nem mai találmány, nem okozna gondot lebegő űrállomáson sem. Au UV sugárzás kiszűrésére pedig ott tényleg elég a védőüveg.

Az önfenntartó Mars-város szerintem leginkább attól fog függeni, hogy lesznek-e még más olyan elszánt Mars-gyarmatosító magánemberek, mint Elon Musk, akik úgy is hajlandók csillió dollárokat beleönteni a projektekbe, hogy azok talán csak évszázadok múlva térülnek meg, vagy soha. Államok ebbe biztosan nem fognak pénzt fektetni, a szokásos versengésen és 1-2 kutatóexpedíción túl, addig biztosan nem, amíg közvetlen katonai vagy gazdasági hasznuk nem származik belőle.

A Mars terraformálása a legutóbbi felfedezések fényében kivitelezhetetlennek látszik, nincs hozzá elegendő CO2 a bolygón, hogy megfelelő nyomású légkört hozhassunk létre. Azzal pedig lőttek az egész terraformálásnak. De amúgy nem is lenne hatékony egy komplett bolygófelszínt terraformálni, miközben úgyis csak a töredékét hasznosítanánk. Ha lesz is terraformálás, akkor valószínűleg csak részleges, mondjuk néhány kráterben.

steery 2019.04.29. 17:51:21

@Jericho 1: Ez elég pesszimista hozzáállás. Abból a feltevésből indulsz ki, hogy csak azért, mert a nagy szaktekintélyek azt állítják, hogy ez nem lehetséges, meg nem működik, akkor már igazuk is van. De a tudományos és technikai fejlődés elmúlt évszázadai világosan mutatják, hogy folyton felbukkannak nagy meglepetések, meg pofára esések. Amikor a telefont feltalálták, az emberek többsége nem értette a találmány jelentőségét, mondván, hogy minek ez, mikor már van távíró? De aki látta a benne rejlő lehetőségeket, örült neki. Egy fickó így lelkendezett "Már látom a jövőt, amikor majd Amerika minden nagyvárosában lesz egy telefonkészülék, hogy az emberek felhívhassák rajta keresztül a más városokban élő ismerőseiket, rokonaikat!" Ma már csak röhögünk ezen, mikor mindenkinek van vezetékes, meg több mobiltelefonja is, sőt létezik olyan, korábban elképzelhetetlen fantazmagória is, hogy internet. :-D

Khonsu 2019.04.29. 17:55:01

@steery:

Egy szabadalom bejegyzéséhez nem szükséges, hogy annak működőképességét, vagy akár csak tudományos megalapozottságát bizonyítsd, kb. akármit be lehet jegyeztetni, ha hajlandó vagy kifizetni a védettséget. A szabadalmi hivataloknak nem érdekük a szigorú szűrés, csak azt vizsgálják, hogy nincs-e még ugyanolyan szabadalom bejegyezve.

A második résszel viszont teljesen egyetértek, szerintem is sokkal hamarabb oldjuk meg, hogy a a tudatunkat digitalizálva robottestbe vagy virtuális világokba költözhessünk (szerintem még a mi életünkben sor kerül erre), mint a világűr kolonizálását. Az űrt így már valószínűleg robotemberek fogják benépesíteni, akiknek semmi szükségük nem lesz a földi körülmények biztosítására, egy levegőtlen, csupasz kőgolyón is megélnek.

Fortress_ 2019.04.29. 18:05:47

@Khonsu: A terraformálást ma a több csillagász is lehetségesnek tartja. Az én végzettségem nem csillagász és fizikus sem vagyok, de amit eddig a témában olvastam, az igenis kivitelezhetőenk tűnik. De nagyon hosszú idő és rengeteg pénz kell hozzá.

A sugárzás-szűrő üveg nem egy egész Mars-várost védene, hanem csak a növénytelepeket. A városnak barlangokban vagy a felszín alatt kellene lenniük és nem csak a folyamatos sugárzás, a hanem a világűrből érkező becsapódások (űrtörmelék) miatt is. A növénytelepeknél muszáj volna kockáztatni, de egy esetleges veszélyhelyzet esetén lezárható lehetne az a szekció.

@steery: Azért egy találmány megjelenését megelőzik az oda elvezető kisebb vívmányok. A telefon esetében Samuel Morse munkássága. Az antigravitációs humbuk terén nyoma sincs odavezető áttöréseknek, vagy csak hasonló vívmányoknak sem.

Khonsu 2019.04.29. 18:18:48

@Jericho 1:

www.astronomy.com/news/2018/07/terraforming-mars-is-a-no-go

Nincs elég CO2, elfújta a napszél az évmilliárdok alatt. Máshonnan odavinni a gázokat pedig elképzelhetetlenül költséges, bonyolult és időigényes lenne. Szóval a Mars terraformálásához nagyjából csoda kellene.

A sugárzásszűrő üveggel nem (csak) az a probléma, hogy mekkora területet fedsz le vele, hanem az, hogy nem elég sugárzásszűrő. Az UV sugárzást még kiszűrheti, de a kozmikus sugárzást nem szűri ki és a meteoritoktól sem véd. Szóval az üvegen átjutó sugárzás a növények szöveteit is károsítaná, nem csak az emberekét, hacsak nem fejlesztenek ki valami szuper GMO sugárzástűrő marsi növényeket.

Fortress_ 2019.04.29. 18:36:41

@Khonsu: A növénytelepek működhetnek mesterséges fényforrások alatt is. De abban nem vagyok biztos, hogy ne létezne olyan üveg, vagy átlátszó anyag, ami kiszűrné a kozmikus sugárzást.

Khonsu 2019.04.29. 18:41:29

@Jericho 1:

Ha létezne, vagy egyéb tulajdonságai nem zárnák ki az alkalmazását, akkor nem kellene alagutakba költözni.

Fortress_ 2019.04.29. 19:05:02

@Khonsu: Azért azt tisztázni érdemes, hogy egy lakható telepnek teljes védelemre van szüksége. Lakások, munka- és élőhelyek nem működhetnek üvegfelületek alatt. Túl veszélyes volna. Hatalmas üvegfelületek túl törékenyek. Viszont egy-egy növénytelep esetében a kockázat kisebb. Így megreszkírozható, hogy kisebb üvegtáblák alatt, megfelelő fényszűréssel életképes a gondolat. Vagy mondhatjuk úgy is: az emberek lakta részben 100% a biztonság a föld alatt, de ha egy-egy üveg alatti növénytelepnél betörik az üveg, max 100m2 burgonya bánja, nem 100 emberélet. Ez így már csak érthető nem?

Ami a terraformálást illeti: ehhez az emberiség jelenlegi tudása szerintem még kevés, bár én olvastam már érdekes tanulmányokat. Az egyik csillagász szerint (majd megkeresem a hivatkozást) hatalmas tükröket helyeznének el a Mars körüli pályán, hogy napfény jusson a bolygófelszínre és talaj melegedés kezdődjön. Ez akár eleinte csak bizonyos emberi telepekre fókuszálva is megoldható lenne. A talajmelegedés felszabadíthatna CO2 -t a felszínből is. Egy másik elképzelés szerint üvegházhatást keltő gázok előállítása kezdődhetne a felszínen.

A lényeg: ennek megoldása még jócskán hátravan. Mégis: a Mars az egyetlen esély arra, hogy egy másik bolygón telepeket, vagy városokat létesítsünk.

Ugyanakkor van egy személyes kedvencem: a tér-idő ugrás elve, mely szerint (Einstein után szabadon) léteznek a világűrben "átjárók" melyek a térgörbület más pontjaira vezethetnek. Ha léteznek ilyen átjárók, akkor kinyilnak a lehetőségek, hisz fényévekre lévő kőzetbolygók is elérhetőek lennének. De ez már majden science fiction sajnos.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.29. 23:13:52

@Khonsu:

"Amúgy szerintem emberi kolonizációra a Vénusz légköre alkalmasabb."

Nem tudom, vajon a marsi por vagy a Vénusz savas légköre és még savasabb felhői jelentenék a nagyobb gondot.

Ám ha már légkör kolonizációja, akkor van egy jobb ötletem: mit szólnál a Föld légkörének kolonizációjához? :) Sokkal barátságosabb a Vénuszénál, sokkal közelebb is van, sőt az összetétele is alkalmasabb. Pár km magasságban még a sugárzás sem túl erős ill. a kivédése sem nagy feladat.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.29. 23:15:58

@Jericho 1:

"De egy héliummal töltött lebegő városban olyan az élet, mintha egy bombán ücsörögnél. Egy műszaki hiba és robban az egész."

A hélium nem igazán szokott robbanni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.29. 23:21:36

@Jericho 1:

" Ha az antigravitációs gépek kifjlesztésére várunk akkor már a teleportálásra is várhatnánk. Kábé ugyanannyi az esélye."

A teleportálásnak szerintem nagyobb az esélye.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.29. 23:26:23

@steery:

"Amikor a telefont feltalálták, az emberek többsége nem értette a találmány jelentőségét, mondván, hogy minek ez, mikor már van távíró?"

A telefon nem mondott ellent a tudomány akkori állásának. Az antigravitáció igen.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.29. 23:34:09

@Khonsu:

"Máshonnan odavinni a gázokat pedig elképzelhetetlenül költséges, bonyolult és időigényes lenne. Szóval a Mars terraformálásához nagyjából csoda kellene."

Nem lenne sem drága, sem bonyolult. A Föld felszínén 1 bar a légnyomás, a világűrben kb. nulla. Csak egy hosszú csövet kell leereszteni a világűrből a Föld felszínére, és máris 1 bar nyomással megindul a gáz. Persze pazarlás lenne a Föld légkörét a világűrbe áramoltatni. Ám ha a csövet meghosszabbítjuk a Marsig, akkor az ottani 7.5millibar légnyomás szinte odaszippantja a gázokat a Földről.

Ugyanígy lehetne vizet is eljuttatni a Földről a Marsra.

;)))

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.29. 23:35:51

Persze praktikusabb lenne a Vénuszról odaszivattyúzni a széndioxidot, van ott bőven elég. Kicsit hosszabb csővezeték kellene, de megérné, mert kímélnénk a Föld légkörét.

;)))

Khonsu 2019.04.30. 00:02:18

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Mindkét bolygónak megvannak az előnyei és a hátrányai, de szerintem a Vénusz jobban jön ki az összesítésben. Amúgy valószínűleg ez néhány tucat felfedezőnél többet nem fog érinteni, mert szerintem hamarabb leszünk robotok, mint Mars vagy Vénuszlakók. A robot pedig jobban bírja a strapát.

"Ám ha már légkör kolonizációja, akkor van egy jobb ötletem: mit szólnál a Föld légkörének kolonizációjához? :)"

Mivel a Föld felszíne lakható, így nincs rá szükség, és nehezebb is lenne megoldani. Földi levegőösszetétel mellett sok hélium kellene a felhajtóerő előállításához, a hidrogén kiesik, mert veszélyes oxigéndús légkörben. A Vénuszon már nagyrészt az is elegendő felhajtóerőt generálhat, ha földi légösszetétellel töltik meg a lakóteret. Rögzíteni is kellene valahogy a lebegő településeket, mert anélkül átsodródnak másik ország légterébe. A Vénuszon nincs ilyen gond, a légtér nincs felosztva a szelek pedig körkörösen fújnak. Kb. 4 nap alatt szépen megkerülné a város a bolygót, így még a nappal-éjszaka ciklus is adott. Az sem mellékes, hogy a gravitáció alig gyengébb a földinél, így valószínűleg nem okozna komolyabb élettani elváltozásokat. Az odaút is rövidebb, így súlytalanságban, kozmikus sugárzásnak kitéve sem kell annyi időt eltölteni.

Ha a Föld "kolonizálásáról" van szó, akkor inkább úszó városokat volna érdemes építeni nemzetközi vizeken. Bár az ilyesminél azért lenne jobb inkább más bolygókat is kolonizálni, mert most, ha mondjuk valamelyik atomhatalom vezetője egy szép napon úgy ébred ébred, hogy jó ötletnek tűnik neki az atomháború, vagy jön egy nagy meteor, akkor a civilizációnak lőttek. Ha vannak más bolygókon is önfenntartó közösségek, akkor jobbak a civilizáció túlélési esélyei. :)

Khonsu 2019.04.30. 00:04:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

"Kozmikus Áramlat" gázvezeték? :D

Khonsu 2019.04.30. 00:22:23

@Jericho 1:

"Ez így már csak érthető nem? "

Te nem érted, hogy a sugárzástól a növény is elpusztul nem csak az ember.

"A talajmelegedés felszabadíthatna CO2 -t a felszínből is."

Pont az a gond, hogy nincs elegendő felszabadítható CO2. A felszíni légnyomás most 0.7%-a a földinek. Ha a sarki jégsapkákból és a talajból felszabadítják a CO2-t, akkor sem valószínű, hogy úgy 2-3 szorosánál többre lehet növelni a nyomást, ami még mindíg nagyon kevés.

"Mégis: a Mars az egyetlen esély arra, hogy egy másik bolygón telepeket, vagy városokat létesítsünk."

Tévedés, csak a Mars a legnépszerűbb, de egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb cél. Nekem mondjuk mindegy, csak indulnának már el valamerre. :)

"Ha léteznek ilyen átjárók, akkor kinyilnak a lehetőségek, hisz fényévekre lévő kőzetbolygók is elérhetőek lennének. De ez már majden science fiction sajnos. "

Ennél valószínűbb forgatókönyvnek tartom, hogy ezt a problémát is az ember robotizálása oldja majd meg, nem a féregjáratok, vagy a "hiperhajtómű" (amin amúgy tényleg dolgoznak). Ha potenciálisan évmilliókig vagy évmilliárdokig élhetünk, akkor nem kell sietnünk. Kényelmes tempóban bejárhatjuk akár az egész galaxist.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.30. 08:28:39

@Khonsu:

"Mivel a Föld felszíne lakható, így nincs rá szükség..."

Mi lenne egy ilyen kolonizáció célja? Ha nincs elég élettér a Föld felszínén, akkor a Földi légkör közelebb van. Ha van elég élettér a Földön, akkor meg nincs szükség a Vénuszéra.

"A Vénuszon nincs ilyen gond, a légtér nincs felosztva..."

Mit gondolsz, meddig maradna ez így? Mikor jelentené be az egyik nagyhatalom, hogy a lebegő városai ALATT fekvő területre igényt tart?

"ha mondjuk valamelyik atomhatalom vezetője egy szép napon úgy ébred ébred, hogy jó ötletnek tűnik neki az atomháború, vagy jön egy nagy meteor, akkor a civilizációnak lőttek."

Ha más bolygókon létrejönnek települések, akkor szerintem az atomhatalmak első dolga az lesz, hogy atomfegyvereket telepítenek oda. Na jó, lehet, hogy csak a második dolguk lesz.

Lehet, bal lábbal keltem fel, mert mindenben kifogást keresek, pesszimista vagyok.

"ezt a problémát is az ember robotizálása oldja majd meg"

A genetika gyors léptekben fejlődik, remélem, inkább biológiai alapon maradva oldják meg a hosszú és egészséges életet. Én ezt könnyebben megoldhatónak és sokkal előnyösebbnek látom a robottá alakulásnál. Kár, hogy ezt mi már nem fogjuk megérni.

Fortress_ 2019.04.30. 09:05:38

@Khonsu:
" ... a sugárzástól a növény is elpusztul nem csak az ember" --> egyik sem pusztul el, ha létezik sugárzás-szűrő üveg, melyet az űrtörmelék veszélye miatt CSAK a növénytelepeknél alkalmaznának és nem az emberek lakta kolóniánál.

" ... nincs elegendő felszabadítható CO2"
Ezt nem tudják egyelőre a tudósok és nyilván te sem tudhatod. A MARS talajszerkezetét most vizsgálják épp, a tavaly novemberben indult in Isight misszió keretében.

Mars az egyetlen esély arra, hogy egy másik bolygón telepeket, vagy városokat létesítsünk. - tévedés ---> Nem, nem tévedés. Tényleg ez az egyetlen szóba jöhető. A Vénusz lebegő városai mögött nincs igazi realitás.

Ha potenciálisan évmilliókig vagy évmilliárdokig élhetünk, akkor nem kell sietnünk. ---> Ez jópofa. Ha meg szárnyunk lenne és hőálló bőrünk, meg nem kellene levegőt vennünk, akkor szabadon repkedhetnénk a világűrben :))))))))

steery 2019.04.30. 10:27:36

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az antigravitáció nem mond ellent a tudomány jelenlegi állásának, mivel attól függ, kinek, melyik tudományos véleményéről van szó. A természetnek ugyanis van egy olyan rossz szokása, hogy a saját törvényeinek engedelmeskedik, nem a tudományos elméleteknek. Az elég nagy fokú arroganciáról árulkodik a "tudomány" részéről, hogy folyton kijelenti, mi lehetséges és mi nem, amivel (helytelen hozzáállás) lényegében csak akadályozza a kutatásokat és a továbblépést abból a csődhelyzetből, amibe belemanőverezte magát. Úgy nem lehet megoldani a problémákat, ha azt mondogatják, hogy nem lehet megoldani a problémákat, senki ne is próbálkozzon vele, mert fölösleges.
@Jericho 1: Én számos antigravitációs kísérletről, fejlesztésről hallottam az elmúlt évtizedekben, itt Magyarországon is, nem csak külföldön, szóval a "nyoma sincs" véleményed szimpla tudatlanságról árulkodik. Talán nézz utána a részleteknek. Van egy ilyen internet nevű találmány, az segíthet ebben.

Józsi bácsi, a frappáns visszavágások nagymestere 2019.04.30. 10:54:56

@Jericho 1: értem én, hogy felmelegítjük a bolygó felszínét, és felszabadul a sok CO2, de attól még nem lesz mágneses védőmezeje a Marsnak, és az első napszél elfújja az egészet a francba

Khonsu 2019.04.30. 12:52:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

"Mi lenne egy ilyen kolonizáció célja?"

Más bolygók esetében szerintem elsősorban a szupergazdagok játszadozásáról fog szólni, legalábbis az elején. Tech-milliárdosoktól az arabokig.

"Mit gondolsz, meddig maradna ez így? Mikor jelentené be az egyik nagyhatalom, hogy a lebegő városai ALATT fekvő területre igényt tart? "

Ahhoz előbb rögzítenie kellene a várost. Persze a komolyabb ásványkincsek lelőhelyeit valószínűleg felosztanák, amikor már sokan élnek ott, így komolyabb gazdaság is kiépül, de nem hiszem, hogy ezt a nagyhatalmak tennék meg. Inkább az előbbi szupergazdagok és cégeik/kolóniáik, de ki tudja. Lehet, hogy az egész kolonizációbol se lesz semmi, hanem marad mindenki a Földön.

"Ha más bolygókon létrejönnek települések, akkor szerintem az atomhatalmak első dolga az lesz, hogy atomfegyvereket telepítenek oda."

Azon kívül, hogy nemzetközi egyezmények tiltják, értelme sem sok lenne. Az eleve sérülékeny kolóniák ellen a hagyományos fegyverek is éppoly hatékonyak, a tömegpusztításhoz pedig először tömeg kell.

"A genetika gyors léptekben fejlődik, remélem, inkább biológiai alapon maradva oldják meg a hosszú és egészséges életet."

Szerintem az elektronika lesz a befutó. A "biológiai megoldást" zsákutcának gondolom, mivel az a már felnőtt egyedeken nem segít, legfeljebb az utódokon, illetve lehetőségeit a biológiai test korlátai továbbra is nagyon behatárolnák. Valamennyivel tovább élne, kicsit erősebb lenne az immunrendszere, kicsit okosabb lenne, de ugyanolyan törékeny emberi testbe lenne zárva, mint mi. Ezzel ellentétben az "elektronikai megoldás" lehetővé teheti a már felnőtt egyedek tudatának a számítógépre mentését is, ami a ma élőket valószínűleg jobban motiválná, és a géptest is jobban bírja a strapát, mint akármilyen biológiai.

Nem olyan látványosan, mint a genetika, de ez az irány is halad. A legnagyobb áttörést amin sokan dolgoznak az hozhatná el, ha kifejlesztenének egy jó agy-számítógép interfészt. A többi onnantól már szinte "magától" menne. Én úgy gondolom, hogy erre és a "tudatfeltöltésre" 20 éven belül sor kerülhet. És ezt is úgy, hogy a technológia szerintem 10 éven belül meglesz hozzá, a többi idő az emberkísérletek engedélyezésével és egyéb jogi-etikai kötélhúzással fog elmenni.

Mondjuk erre is jók lehetnének adott esetben a kolóniák. Ott nem látják mit csinálsz, így nem tudnak beleszólni. :)

okleveles naiv 2019.04.30. 22:55:25

A víz hogyan szűri meg a sugárzást? Mennyire szűri meg? Milyen vastag vízréteg kell hozzá, és az a vastagságú vízréteg mennyire csökkenti a beeső fényt, azaz oké, megvédtük a növényeket a sugaraktól, de jut nekik elég fény?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.04.30. 23:22:11

@okleveles naiv:

A víz a látható fény tartományában nyeli el a legkisebb mértékben az elektromágneses hullámokat. Ezen belül is a zöld fényt a legkevésbé.

arturdent 2019.05.02. 20:15:52

Szerintem nem szabadna, hogy egy ilyen projektet nemzetek valósítsanak meg. Ehhez egy világméretű összefogásra lenne szükség. De előtte a holdat kéne kolonizálni. Legalábbis olyan szinten, hogy űrhajókat lehessen onnan indítani. A holdon szintén a föld alá kellene költözni, és önellátóvá tenni. Ha ott kialakul a technológia akkor már sokkal jobb esély lenne egy ugyan ilyet alkalmazni a marsi expedíciókon. A távolabbi jövőben pedig a Jupiter holdjai is kinálhatnak esélyt kolonizációra, bár nem tudom ott milyen sugárzási értékekkel kell számolni.
süti beállítások módosítása