Dubitando ad veritatem pervenimus

Pervenimus

A halálbüntetés kérdése és a kivégzések gyakorisága földünkön [41.]

2019. január 31. - Pervenimus

Ha a halálbüntetés kérdése kerül szóba -- bármilyen fórumon is történjen -- legtöbbször nagyon vegyes reakciókra számíthatunk: a harcias pártolástól egészen a merev elutasításig. A halálbüntetést támogatók, vagyis az utilitaristák úgy gondolják, hogy a halálbüntetésnek van visszatartó ereje a bűnelkövetéskor és azt vallják, hogy a becsületes emberek adójából ne tartsanak el évtizedekig gyilkosokat a börtönökben. A halálbüntetést ellenzők, vagyis az abolicionisták ellenben úgy gondolják, hogy az élet elvétele (a hatóságok által) nem befolyásolja a bűnelkövetést és a hosszú évtizedekig történő reménytelen raboskodás nagyobb büntetés a gonosztevők számára mint a gyors halál; amellett a bűnesetek néhány százalékában, ha téves az ítélet, van lehetőség annak helyrehozására (míg egy tévesen végrehajtott kivégzést már semmi sem fordíthat vissza). Jelen poszt nem szándékozik állást foglalni sem pro sem kontra, csupán a jelenlegi helyzetre kíván rávilágítani. (Ami az érveket illeti, EZT a tanulmányt ajánljuk.) Jelen cikk csupán arra szeretne kitérni, hogy földünkön mennyire elterjedt a halálbüntetés és a tényleges kivégzések rendszere. 

Előtte azonban egy érdekes adat: 2014-ben az amerikai egyetemi tanárok és professzorok 30 év joggyakorlatát vették vizsgálat alá az USA -ban -- az 1973 és 2004 közti időszakot górcső alá véve -- és egy tanulmányt készítettek, mely megdöbbentő eredménnyel zárult. Vizsgálatuk szerint az említett időszakban 340 esetben hoztak téves ítéletet az amerikai bíróságok és ítéltek halálra ártatlan embereket (ezeknek az elítélteknek egy részét már ki is végezték). Az adott évek halálos ítéleteinek 4,1% -a volt téves, ami azóta is sokakat gondolkodtat el. 

Jelenleg a Föld 200 országa közül 74-ben szabnak ki rendszeresen halálos ítéleteket és ezek közül 23-ban végre is hajtják azokat. A demokratikus berendezkedésű államok közül az USA -ban és Japánban lehetséges a halálbüntetés, az európai országok közül egyedül Fehéroroszországban. (Oroszországban elvben kiszabható halálos ítélet, de gyakorlatban nem hajtanak végre kivégzéseket.) Az USA 50 tagállamából egyébként 33-ban lehetséges "csupán" tényleges kivégzés, 17-ben nem szabható ki ilyen büntetés. Az USA -ban 2018-ban 25 kivégzés zajlott (ebből 13 Texasban).

kivegzes_terkep.jpg

Ami a végrehajtásra kerülő kivégzések globális számát illeti: az Amnesty International szerint 2015-ben 1634 db foganatosított kivégzés történt földünkön, 2016-ban ez a szám 1032 volt, 2017-ben pedig "csak" 993. (De kiemelendő, hogy a közölt adatokhoz hozzá kellene adni az ismeretlen számú kínai kivégzéseket is.) A kivégzések minden évben 23 országban zajlottak, bár 53 államban hoztak halálos ítéletet, szám szerint 2591-et. A különbség abból adódik, hogy 1598 esetben noha volt érvényes halálos ítélet, végül nem került végrehajtásra.

A legtöbb kivégzést végrehajtó országok (2017):

  • 1. Kína - ismeretlen (ezer felett lehet)
  • 2. Irán - min 507
  • 3. Szaúd-Arábia - 146
  • 4. Irak - 125
  • 5. Pakisztán - 60
  • 6. Egyiptom - 35
  • 7. USA - 23

A lista azonban nem tökéletes, mert akadnak olyan államok, melyek teljes titoktartással kezelik kivégzéseiket, ilyen Kína mellett Vietnam és Malajzia is. Kína esetében csak közvetett adatok alapján kalkulálnak bizonyos számokat az elemzők; teljes bizonyosság nincs a kérdésben. Vietnam (ami egy másik kommunista diktatúra) szintén nagy talány, bár több nemzetközi megfigyelő is úgy véli: a harmadik legnagyobb számban kivégzéseket végrehajtó ország a Földön és megelőzi még Szaúd-Arábiát is.  

A kivégzések okai közt a gyilkosság, kábítószer-kereskedelem, nemi erőszak, emberrablás, hazaárulás és egyéb vétségek mellett több országban vallási ok is előfordul, ilyen például Irak, Irán, Szaúd-Arábia (és több muszlim ország). Ha a kivégzési módokat vizsgáljuk, akkor a négy leggyakoribbnak az akasztás, a villamosszék, a méreginjekció és az agyonlövés tekinthető. A kivégzések túlnyomó többsége a nyilvánosság kizárásával történik, de előfordulnak nyilvános kivégzések is, például Iránban, Szaúd-Arábiában és Észak-Koreában. A lefejezés egyre ritkább és ma már inkább csak az afrikai-ázsiai régiókban fordul elő (bár a szaúdiak ma is ezt a módszert preferálják és a 2018-ban kivégzett 149 elitéltjüknél is mind fejlevágással oltották ki a bűnöseik életét). Iránban az akasztás a jellemző, Kínában pedig a golyó általi kivégzés, az utóbbi években pedig egyre inkább a méreginjekció.

Ugyanakkor érdekességként megemlíthető, hogy alig több, mint négy évtizeddel ezelőtt, 1977-ben még Franciaországban  is végeztek lefejezést, mégpedig guillotinnal. (Az ominózus esetre 1977 szeptember 10-én került sor Marseillesben.) Még meglepőbb talán, hogy ugyancsak Franciaországban, 1939-ben még létezett nyilvános lefejezés is. Egy bizonyos Eugene Weidmannt fejeztek le az utcán (a versailles-i Szent Péter börtön előtt) gyilkosságért és emberrablásért 1939 június 17-én. Franciaország egyébként 1981-ben törölte el hivatalosan a halálbüntetést. 

lefejezes.jpg

Eugene Weidmann nyilvános lefejezése (1939 június 17.)

Sajátosságnak tekinthető, hogy az USA három tagállamában (Utah, Mississippi, Oklahoma) még napjainkban is hajtanak végre sortűz általi (azaz kivégzőosztag közreműködésével zajló) kivégzéseket (legutoljára 2010-ben Utahban volt ilyenre példa). Egyébként ma már a három méreggel (nátrium-pentotál, pancuronium bromid, kálium-klorid) történő halálos injekció a legelterjedtebb kivégzési mód az USA -ban.

Ha a leginkább nevezetes kivégzéseket vizsgáljuk, három sorozatgyilkos kivégzése mindenképp említést érdemel:  közülük kettő amerikai, egy pedig orosz. Ők hárman kétségtelenül rászolgáltak a halálra. Egyikük Andrej Csikatilo 52 ember megöléséért került bíróság elé, melynek ítélete nyomán 1994 február 14-én golyó által végezték ki Roszov közelében, Novocserkasszk börtönében (fejlövéssel). John Wayne Gacy -t összesen 33 férfi meggyilkolásáért ítélték halálra az USA -ban, majd 1994 március 17-én méreginjekcióval végeztek ki Chicagoban. Végül itt van Ted Bundy, aki 30 nő megöléséért került villamosszékbe 1989 január 24-én a floridai Bradford börtönében. 

Amerikában csak az elmúlt évtizedekben több sikertelen kivégzés is előfordult Az egyik legismertebb eset 2009 szeptember 15-én történt az akkoriban 53 éves Romell Broom, színesbőrű elkövetővel, aki 1984-ben egy alig 14 éves kislány megerőszakolásáért és megöléséért került bíróság elé. A férfit 2009-ben méreginjekcióval próbálták meg kivégezni, de két órán keresztül nem találtak nála olyan vénát, mely alkalmas lenne a méreg beadására. Kivégzését végül elhalasztották. Az új időpontot tavaly tette közzé az Ohio -i Legfelsőbb Bíróság, mégpedig 2020 június 17-ét megjelölve.

Ami Magyarországot illeti: nálunk 1988 július 14-én került sor az utolsó kivégzésre (akasztás által). Az elítélt egy bizonyos Vadász Ernő volt, akit gyilkosságért ítéltek halálra. Két évvel később, 1990-ben Magyarország is eltörölte ezt a büntetési módot, mégpedig azért, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Jelenleg az Európai Unió összes tagállama számára tiltja a halálbüntetés bevezetését és alkalmazását, mégpedig az Alapjogi Chartára hivatkozva. Mivel hazánk is tagja az EU -nak, így nem dönthet a halálbüntetés visszaállításáról (ehhez ki kellene lépnünk az Európai Unióból).

Ami a szélsőséges kivégzési módokat illeti: a Közel-keleti térségben, ahol eleve a legmagasabb a kivégzések száma (Kína után) egészen extrém esetek is előfordulnak: így a Saria alapján megkövezés (kövekkel halálra dobálás), vagy magasból mélybe lökés. Bár ezek többsége inkább az Iszlám Állam uralta térségekben fordult elő. 

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!

pervenimus_2kocka.jpg

pervenimus.blog.hu

2019.01.31.(18:15)  

A bejegyzés trackback címe:

https://pervenimus.blog.hu/api/trackback/id/tr2814600722

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.hu/ 2019.02.01. 15:34:29

Máglya, karó, pallós, bitó...
Egy sem élethosszabbító.

Equalizer. 2019.02.01. 16:04:54

A 4,1% bírói tévedés nem is tűnik soknak egészen addig, amig nem vagy te is az 50 ártatlanul elitélt akasztásra váró egyike.

Wildhunt 2019.02.01. 16:18:45

@Equalizer.: A pontosság kedvéért: a bírói tévedés itt többnyire az ítéletre vonatkozik, nem arra, hogy a delikvens ártatlan. Pld. kiderül, hogy nem rablógyilkosság volt, "csak" hirtelen felindulásból elkövetett.

Equalizer. 2019.02.01. 16:25:06

@Wildhunt: Nem! Az eredeti tanulmány "ártatlan" elitéltekről szól!

hidegsegg 2019.02.01. 16:37:01

@Equalizer.: De, rendkívül soknak tűnik, függetlenül attól, hogy érintett vagyok-e. Nem tudom miért nem lehet olyan esetekre szűkíteni a halálbüntetést, amikor kizárt a tévedés. Például amikor az elkövető számos tanú előtt követi el a cselekedetét, közvetlen bizonyítékok sora és beismerő vallomás is rendelkezésre áll. Terrorcselekmények esetén, pl. Breiwick

mojoking77 2019.02.01. 16:37:24

@Wildhunt: A pontossag kedveert legyszives nezz utana a dolgoknak, mielott ideboffentesz valamit. Oriasi botrany volt talan ket eve kint, mikor kiderult, hogy a szent es serthetetlen FBI bizony a rabizott DNS vizsgalatok tobb mint a feleben talalomra adott valaszt, csak ezt elfelejettek kozolni a birosagokkal, akik keszpenznek tekintettek a "szakertoi" eredmenyt

bontottcsirke 2019.02.01. 16:38:35

@Equalizer.: Egytől egyik szarházi volt, max nem ő gyilkolt csak tartotta a kést. Sáros volt mind.

kirst 2019.02.01. 17:01:44

@hidegsegg: Breivik... ne is említsd. És még szívatja is a hatóságokat: hol nincs mikrója, hol magányos...Hihetetlen! És jót röhög. Amikor elkapták, miért nem tudta az egyik rendőr lepuffantani? Az okosok azt mondják: "nem szabad egy bűnözővel úgy bánni, ahogy Ő bánt az áldozattal, mert akkor az Ő szintjére süllyedünk" Értem én, de egy ilyen állatnak még sem kéne kin@alni a fenekét.

LúzerMan 2019.02.01. 17:20:31

Én úgy tudom, hogy 2000-ben, amikor valamely országban eltörlték a halálbüntetést, ennek tiszteletéből 48 órára kivilágították a Colosseumot. Nekem ez tetszik, nem tudom, hogy azóta folytatják-e ezt a gyakorlatot.

Wildhunt 2019.02.01. 17:34:18

@mojoking77: anekdotikus érvelés. Olvass mielőtt böfögsz.

Wildhunt 2019.02.01. 17:37:41

@Equalizer.: Igen. A felhozott vádpontok valamelyikében. Többnyire. Még volt olyan, aki teljesen, de ez 1% alatt jóval.

Brix 2019.02.01. 18:14:11

Nincs összefüggés, hiszen a Föld legbiztonságosabb országaiban sehol sincs halálbüntetés.. Ahol, van , pusztán csak vallási-ideológiai okokból tartották meg... Vajon, hány száz ártatlan embert végeztek ki az elmúlt évtizedekben, azokban az országokban, ahol nincs rendes büntetőeljárás, védőügyvéd, független ügyészség, bíróság... Egyszer egy megrázó videót láttam, egy szerencsétlen fülöp-szigeteki nőről, akinek a fejét egy közparkban , nézőközönség előtt mészárolták le , Szaudi-Arábiában... Szörnyű, hogy ilyen társadalmak léteznek a mai napig , és nincsenek nemzetközi szinten elszigetelve...
Amíg az USA és Kína nem adja fel ezt a barbár aktust, addig nem várható világszintű áttörés ebben sem...

midnightcoder2 2019.02.01. 19:50:59

Azért engem érdekelne a 4% mellett egy olyan lista is, hogy hány ártatlan embert végeztek ki azok a bûnözõk akik már egyszer gyilkoltak de utána vissza lettek engedve a társadalomba.

Csaba121 2019.02.01. 19:58:27

@Wildhunt: Nem egészen. A harapásnyom és a fogképlet összevetése volt valójában ez a nagy port felvert eset. Kiderült, hogy ez egy teljesen megbízhatatlan módszer és ma már legfeljebb kiegészítő bizonyítékként fogadják el az USA bíróságokon, ha egyáltalán. És éppen DNS vizsgálatokkal sikerült kideríteni, hogy az esetek jó részében tévesen azonosították, hogy kihez tartozik az áldozaton hagyott fognyom...

FogarasiArpi 2019.02.01. 21:06:29

@mojoking77: Vagy amikor felkérik a pszcihológust, hogy állapitsa meg az illetőről, hogy beszámitható-e és kiderül, hogy az.
A védő fellebbez és új szakértői vizsgálatot kérvényez. A kirendelt új szakértő megállapitja, hogy az illető nem beszámitható és igy nem is büntethető ezért a súlyosságtól függően vagy felmentik, vagy gyógykezelést irnak elő.

Akkor inkább jöjjön a nyaktiló és a társadalom szabaduljon meg tőlük egy életre, a 4.1%-os tévedési küszöbbel együtt.
Mert 95.6% még mindig elkövette azt, amivel vádolják és igy nézve már egészen pozitiv az összkép.

A sok vérzőszivűt meg azért zárják össze a 95%-al kivégzés elött, hátha valamelyik mégis ártatlan és legalabb együtt tud érezni vele, ha már az áldozatokkal képtelen....

Argus. 2019.02.01. 21:32:53

A halálbüntetésnek az égvilágon semmi hatása nincs az erőszakos bűncselekmények csökkentésére. Egyrészt a világ legbiztonságosabb országaiban NINCS halálbüntetés, mégis alig követnek el gyilkosságokat. Másodszor a hirtelen felindulásból vagy véletlen, esetleg gondatlanság miatt bekövetkező élet-kioltások nyilvánvalóan nem állnak összefüggésben a halálbüntetéssel. Harmadszor a kivégzésekben jeleskedő államok az USA kivételével mind muszlim rezsimek vagy kommunista diktatúrák.

efi 2019.02.01. 21:45:18

"A kivégzések okai közt a gyilkosság, kábítószer-kereskedelem, nemi erőszak, emberrablás, hazaárulás és egyéb vétségek mellett több országban vallási ok".
Az első (meg esetleg a 3.) kivételével a többi kategóriának semmi keresnivalója nem lenne itt. A gyilkosságnál viszont nagyon helyes.
Aki meg azon aggódik, hogy a halál "túl enyhe" a 25 év börtönhöz képest, azt mondom: gyakran igaza is van. Ezért javaslom, hogy a halálbüntetést minden esetben 25 év börtön után hajtsák végre. Így biztosan ki lesz maxolva a dolog. (mellékhatásként lesz idő kiderülnie, ha valami mégsem klappolt).

százados 2019.02.01. 22:16:00

A nagypofájú és harcias kivégzéspártiak mint telefosnák a gatyáikat, ha egyszer valami rosszakarójuk gyilkossággal vádolná meg őket es pont lenne halálbüntetés viszont egy árva mentő körülmény se. Volt már ilyen. Valahogy akkor nem mondogatják akkora mellénnyel, hogy milyen kurvajó a halálbüntetés.:-)))

exterminador 2019.02.01. 22:18:19

@Argus.: az USA és Japán. Egyébként igazad van.

efi 2019.02.01. 23:53:10

@százados:
Mondjuk a rosszakarójuk nem árt ha ehhez prezentál legalább egy hullát.

százados 2019.02.02. 00:13:57

@efi: Mindig akadnak balesetek, gondatlanságból, hirtelen felindulásból elkövetett esetek, melyek simán rákenhetőek másokra. Senki nincs ilyesmi ellen bebiztosítva.

darlacko 2019.02.02. 00:16:34

Az a legviccesebb, amikor a kivégzést pártolók vagy azok az államok, ahol a halálbüntetést fenntartják, nem ismerik el az emberek jogát az önvédelemhez.
Tehát a halálbüntetést (utólagos megtorlást) tekintik az egyetlen megoldásnak. Ami iszonyatosan buta hozzáállás. Amerikában legalább vannak olyan államok, ahol van castle doctrine, tehát az én házam az én váram elve, ha valaki rám rúgja az ajtót a lakásomban, akkor lelőhetem, nem kell arányossággal bíbelődni. Persze ehhez kell szabad fegyvertartás is. És ott nem hurcolják meg évekig az önvédelmet gyakorlót, a rendőrség eleve el se indítja a nyomozást, ha látszik, hogy önvédelem volt, de legkésőbb a vádolhatóság kérdésében döntő eldöntő grand jury ejti az ügyet.
A probléma inkább ott van, ahol nincsenek jogai a polgároknak, nem tarthatnak fegyvert, nincs elismerve az önvédelemhez való joguk és az állam elvárja a polgároktól, hogy engedelmes áldozatok legyenek, de majd utólag esetleg az állam kivégzi az elkövetőt.

fillérbaszó vadász 2019.02.02. 07:28:14

@százados: "egyszer valami rosszakarójuk gyilkossággal vádolná"

Aztán ez hogyan működne a gyakorlatban?
Bemegyek a rendőrségre:
- Jónapot! A Béla megölt valakit.
- Kit? Hol?
- Azt nem tudom, de végezzék ki.
- Jól van.

Vagy.
Ki akarok baszni a Báléval ezért megölöm a Józsit és rákenem a Bélára? Ez nem kockázatos egy kicsit?

százados 2019.02.02. 08:00:17

@fillérbaszó vadász: Ennyire egyszerű aggyal a Frédi és Bénit kéne nézned kispajtás!

midnightcoder2 2019.02.02. 08:55:24

@százados: Pedig alapvetõen ez a helyzet, legalábbis normális országokban. Most ne olyan diktatúrában gondolkozz, ahol azért is halálbüntetés jár ha leszedsz egy gyümölcsöt a fáról hogy megetesd az éhezõ gyereked, hanem normális országra. Ott azért ahhoz, hogy valaki halálbüntetést kapjon, elég megalapozott bizonyítékok kellenek, és nem elég egy rosszakaratú ember vádaskodása.

ascriptor · http://koznaplo.blog.hu/ 2019.02.02. 10:10:42

A kulturált hozzászólás kívánni valót hagy maga után! Én teljesen ledöbbentem, hogy ilyen sok országban még van kivégzés! Nagyon bízom benne, hogy Magyarországon nem lesz visszaállítva ez a büntetési mód.

Periodista. 2019.02.02. 10:18:54

@midnightcoder2: Azért ennyire ne legyél már naiv. A bíróságokon is emberek dolgoznak, rengeteg hibával (mint mindenhol). Ha rosszkor voltál rossz helyen és nincs alibid, könnyen vádlottá válhatsz. Ha pedig kivégeznek, akkor a sírgödörből már nem tudsz perújrafelvételt kérni. Ennyi.

midnightcoder2 2019.02.02. 11:46:51

@Periodista.: Persze. Ha pedig elindulsz az autóddal és beléd jön szembõl egy idióta akkor is meghalsz. Ugyanakkor egy rakás olyan eset van, hogy a börtönbõl kiengedett gyilkos újra ölt. Az a kérdés, hogy melyikbõl lenne több: ártatlanul kivégzett emberbõl, vagy az elengedett gyilkosok által megöltekbõl ? Feltételezve persze, hogy azért a halálbüntetést nem egy "közönséges" gyilkosság, hanem egészen nagy állatság után és valóban megalapozott bizonyítékok alapján lehet csak kapni.

kun andras 2019.02.02. 12:24:57

Szerintem ha tudnád, mit jelent az a szó, hogy "ominózus", akkor nem használtad volna.

paragrafus 2019.02.02. 12:50:01

1. Álláspontom minden bizonnyal meg fogja osztani a kommenttársakat. Még azt sem tartom kizártnak, hogy indulati vitákat gerjeszt. Nem tagadom, én ellenzem a halálbüntetést, és ezen álláspontom megvédésére szeretnék néhány érvet megosztani a közvéleménnyel. Viszont azt is szeretném nyomatékosan és határozottan leszögezni, hogy semmiképpen sem állok az elkövetők pártján. Pusztán ezen büntetési módozatot utasítom el, mint visszafordíthatatlan folyamatot. Valamint azért, mert az én megítélésem szerint a társadalmat a halálbüntetés alkalmazása nélkül is meg lehet védeni. A halálbüntetés visszaállítása nem lehet érzelmi kérdés. Hogy a különböző erőszakos bűncselekmények, gyilkosságok után újra és újra felmerül a társadalomban ez a lehetőség, emocionálisan érthető jelenség — ez azonban egyáltalán nem teszi szükségessé hogy újragondoljuk a halálbüntetés kérdését.
Álláspontom szerint az állam büntetőhatalma (sehol a világon) nem terjedhet ki az élet elvételére: Vannak olyan alapvető emberi jogok, amelyektől senki, még egy gyilkos sem fosztható meg, és ezek közé tartozik az élethez való jog is. És itt kell hivatkozom arra, hogy az állam már csak azért sem olthatja ki halálbüntetéssel egy bűnöző életét, mert az ugyanolyan emberölés lenne, mint a gyilkosé, és ezáltal az állam is (erkölcsileg) arra a szintre süllyedne, ahol a gyilkos van.
Általában az emberek egy-egy konkrét esetből vonnak le általános következtetéseket. Ezért is tartom veszélyesnek azt, hogy amikor éppen történik egy-egy erőszakos bűncselekmény, akkor ilyenkor minden alkalommal fellángol az indulat egyes társadalmi csoportoknál, és érzelmi alapon fennen követelik a büntetési tételek szigorítását, nota bene kiterjesztését. Viszont akkor ezen az alapon minden egyes közlekedési baleset esetében a KRESZ-t is állandóan módosítani, szigorítani, kiterjeszteni kellene.
A cél az elkövető ártalmatlanná tétele kell, hogy legyen. Mivel a megtörtént bűncselekményt nem tudjuk meg nem történtté tenni, ezért a fizikai megsemmisítést a magam részéről semmiképpen sem tartom megoldásnak. A bűnözőt ártalmatlanná kell tenni, ez a lényeg. Ehhez pedig semmiképpen sem szükséges a fizikai megsemmisítés. Azt, hogy egy bűncselekményt a tettes ismételten elkövessen, úgy is meg lehet akadályozni, hogy elzárjuk a társadalom többi tagjától.
Ez a helyzet a jogi neveléssel is, hiszen az élet elvétele után az elrettentő hatás (legalábbis a kivégzett személy vonatkozásában) szóba sem jöhet; egy halottat már nincs mitől elrettenteni.
A halálbüntetés hívei egy részének felfogása szerint a büntetés célja az igazságos megtorlás, vagyis az arisztotelészi ún. „osztóigazság”, a „szemet szemért, fogat fogért”-elv érvényesítése. Ennek értelmében a halálbüntetés alkalmazására azért van szükség, mert ez az egyetlen büntetés, amely arányos az elkövetett tettel, éppen ezért csak ez a szankciófajta képes a társadalom igazságérzetét kielégíteni. Az ellenzők — mint pl. én magam is — viszont tagadják azt, hogy egy ember (még ha ez az ember gyilkos is) életét csak azért kellene elvenni, mert az megnyugtatná az emberek többségének igazságérzetét. (Ez alapján például az adófizetési kötelezettséget is teljes egészében megszüntethetnénk, hiszen a társadalom tagjainak nagy része feltehetőleg egyetértene ezzel.)
Véleményem szerint a bűnözésnek legerősebb fékje nem a büntetések kegyetlensége, hanem azok elmaradhatatlansága (kell, hogy legyen). Egy mérsékeltebb, de biztos büntetés mindig nagyobb hatást fog kelteni, mint egy másik, félelmetesebb büntetéstől való rettegés, amelyhez a büntetlenség reménye társul. Nyilvánvaló, hogy minél jobb a bűncselekmények felderítési aránya, minél több bűnözőt kapnak el, annál kisebb lesz annak a valószínűsége, hogy a majdnem biztos büntetés tudatában is valaki bűncselekmény elkövetésére vállalkozzon, vagyis a hatékony bűnüldözői munka mindenhol nagyobb gátja a bűnözés terjedésének. Annál is inkább, mivel nincs minden kétséget kizáró és perdöntő bizonyíték arra, hogy bárkit is sikerült volna visszatartani a halálbüntetéssel való fenyegetés által olyan bűncselekmény elkövetésétől, amit egyébként halálbüntetés híján az illető megtett volna. A kivégzés ugyanis azt az üzenetet közvetíti a potenciális gyilkosoknak, hogy az erőszak megengedett, hiszen az állam is alkalmazza.
Ha valaki már gyilkolt és ezért cserébe — elfogása esetén — halálbüntetéssel kellene számolnia, nincs semmi olyan plusz visszatartó erő, ami eltántorítaná őt attól, hogy újra gyilkoljon. Így például nyugodt szívvel megölheti azt a szemtanút, aki őt lebuktathatná, azt a rendőrt, aki el akarja őt kapni, azt a börtönőrt, aki meg akarja akadályozni a szökését, hiszen így esélye van a megmenekülésre, de ha ez nem sikerülne neki, akkor sem kerülhet nehezebb helyzetbe, mintha a tanú, rendőr stb. életben hagyásával a szabadságát kockáztatta volna. Ha tehát egyetlen ember megöléséért is kivégzik — gondolhatja a bűnöző —, nem kockáztat semmit, ha másokat is megöl, csak nyerhet vele.
(folytatás)

paragrafus 2019.02.02. 12:52:12

2. (folytatás)
A halálbüntetés ellen szól az is, hogy ez a szankciófajta nem individualizálható. Míg a szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés kiszabása esetén a legmesszebbmenőkig figyelembe lehet venni a tett súlyát, körülményeit, az elkövető személyiségét, indítékát, célzatát, bűnössége fokát, a tettnek és elkövetőjének a társadalomra veszélyességét, addig a halálbüntetés esetében mindez lehetetlen. Halálbüntetésből nem lehet súlyosabbat vagy enyhébbet kiszabni, e szankció alkalmazásakor a bíró nem tud differenciálni, ugyanazt a büntetést kapja a „szimpla” gyilkos is, a sorozatgyilkos is és a gyerekgyilkos is egyaránt.

A halálbüntetés a társadalom egyik lényeges problémája. A halálbüntetés, mint büntetési tétel alkalmazhatósága rossz irányba terelheti a figyelmet, a társadalomban azt a látszatot kelti, hogy az életellenes bűnözés kérdése megfelelően kezelve van, ezáltal pedig a halálbüntetés éppen arról tereli el a figyelmet, hogy gondot fordítsunk a megelőzésre, a gyilkosságokhoz vezető feltételek (nevelés, oktatás, alkoholizmus, szegénység, tudatlanság stb.) felszámolására. A halálbüntetés elvonja a figyelmet a valódi okokról, arról, hogy sok bűncselekményért maga a társadalom is felelős: rossz mederbe tereli a társadalmi gondolatokat; nem a bűnözés, mint társadalmi betegség kiváltó okainak megszüntetésére, hanem csak a tünetek kezelésére ösztönöz. Sőt! A halálbüntetés azért sem hasznos, mert példát mutat az embereknek a kegyetlenségre.
Végezetül: egy ember élete pénzkérdés tárgya sem lehet. Életről vagy halálról dönteni pusztán gazdasági indokok alapján nem szabad, akár a halálbüntetésnek az életfogytig tartó szabadságvesztésnél olcsóbb, akár annál drágább mivolta igazolható ezáltal. Még ha azoknak is van igazuk, akik szerint egy gyilkos kivégzése olcsóbb, mint a haláláig történő tartása, őrzése, etetése stb., ez akkor sem lehet érv a halálbüntetés mellett. Ahogy a betegeket, rokkantakat, öregeket sem pusztítják el csak azért, mert életben tartásuk többe kerül a társadalomnak, mint ha meghalnának, úgy a bűnözők halállal való büntetésének megengedéséről vagy ennek tilalmáról szóló döntést sem hozhatjuk meg pusztán gazdaságossági megfontolások alapján.

(Álláspontomat jogelvi szinten fejtettem ki. Vonatkozik ez a véleményem a világ minden olyan államára egyaránt, ahol alkalmazzák még a halálbüntetést)

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2019.02.02. 16:08:42

@paragrafus: Ha megölök egy gyilkost ,nem leszek ugyanolyan.
Ha kiirtom a családját,akkor leszek olyan,vagy rosszabb,mint az a gyilkos.

Fikalnyik Eugén 2019.02.02. 16:20:57

Bár nem támogatom akár logikai akár vallási-lelki okokból a halálbüntetést, ráadásul nálunk nem változtatta érdemben pl. a gyilkosságok számát az eltörlése (inkább csökkent), érdemes lenne megkérdezni egy mexikóit vagy dél-afrikait, esetleg egy közép-amerikait (Kolumbia, Venezuela stb), hogy megköszönik-e a politikai elitjüknek, hogy eltörölték...

m.t. 2019.02.02. 16:47:01

@paragrafus:
Taps a hosszú komment begépelésére fordított munkáért, minden szavával egyetértek.

Makacs Folt 2019.02.02. 16:51:17

@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: De, ugyanolyan leszel. Sôt, ha azt gondolod, hogy a büntetés egyenlô a bosszúval, még tetézed is.

m.t. 2019.02.02. 16:59:15

@Fikalnyik Eugén:
Gyanítom hogy ezekben az országokban továbbra is létezik a halálbüntetés, csak illegálisan, fű alatt.
Konkrétan Brazília példáját ismerem csak, de elképzelhetőnek tartom hogy máshol is ugyanez a helyzet:
A rendőrök rendszeresen ad-hoc döntenek arról hogy inkább nem hagyják életben a bűnözőt aztán elkenik, a társadalom úgyse hullat krokodilkönnyeket egy bandatagért, a börtönig csak a pénzesebbek jutnak el akiknek a haverjai tejelni tudnak amíg bent van.

efi 2019.02.02. 17:41:41

@paragrafus:
"az állam már csak azért sem olthatja ki halálbüntetéssel egy bűnöző életét, mert az ugyanolyan emberölés lenne, mint a gyilkosé, és ezáltal az állam is (erkölcsileg) arra a szintre süllyedne, ahol a gyilkos van."
Nem ugyanaz. Az egyik adott esetben 800 Ft-ért öl, míg a másik azért, mert egy gyilkosról van szó.

paragrafus 2019.02.02. 18:17:19

@efi: ...."Nem ugyanaz. Az egyik adott esetben 800 Ft-ért öl, míg a másik azért, mert egy gyilkosról van szó.

De bizony ugyanaz. Jogi értelemben legalábbis pontosan ugyanaz. Ugyanis az a körülmény, hogy egy gyilkost ölnek meg, maximum a büntetés mértékét határozhatja meg, befolyásolhatja. De a tényállási minősítés tekintetében ennek a különbségnek jogi értelemben nincs relevanciája.

paragrafus 2019.02.02. 18:19:47

@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii:
...."Ha megölök egy gyilkost ,nem leszek ugyanolyan"....

Ha megölsz egy gyilkost, jogi értelemben ugyanúgy te is embert ölsz.

Ad Dio 2019.02.02. 18:52:13

Az élethez való jog felett nem kaphat hatalmat az állam. Ezért, illetve a tévedés lehetősége miatt ellenzem a halálbüntetést.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.02.02. 19:11:34

@Brix:

"Nincs összefüggés, hiszen a Föld legbiztonságosabb országaiban sehol sincs halálbüntetés."

Nem tudhatod, vajon pl. az USA-ban mennyivel nőne a gyilkosságok száma, ha eltörölnék a halálbüntetést. Másfelől mit értesz azon, hogy "legbiztonságosabb ország"? Az átlagember számára a biztonság nem annyira azt jelenti, hogy kevesebb gyilkosság történik, hanem az, hogy nem lopják, verik meg, rabolják ki. Az így értelmezett "biztonság" valóban független a halálbüntteéstől, ám ez nem jelenti azt, hogy a halálbüntetés nem tartana vissza egyes potenciális gyilkosokat.

@efi:

"Ezért javaslom, hogy a halálbüntetést minden esetben 25 év börtön után hajtsák végre. Így biztosan ki lesz maxolva a dolog"

Japánban ezt jobban csinálják. Az elítélt max. félórával az ítélet végrehajtása előtt tudja meg, hogy most pedig kivégzik. Vagyis nincs abban a biztos tudatban, hogy akár 10-20 évig is elvegetálhat a halalsoron, hanem minden órában rettegnie kell, mert bármikor jöhet a kivégzési parancs.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.02.02. 19:28:27

@darlacko:

"A probléma inkább ott van, ahol nincsenek jogai a polgároknak, nem tarthatnak fegyvert, nincs elismerve az önvédelemhez való joguk és az állam elvárja a polgároktól, hogy engedelmes áldozatok legyenek"

Pontosan ez van sajnos nálunk is. Bár a törvény jópár éve elég alaposan kitágította a jogos önvédelem fogalmát, sokra megyek vele, ha nem tarthatok fegyvert, amellyel megvédhetem magam.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.02.02. 19:39:14

@paragrafus:

"Valamint azért, mert az én megítélésem szerint a társadalmat a halálbüntetés alkalmazása nélkül is meg lehet védeni."

Főleg azért, mert az EU már a tényleges életfogytiglant is embertelennek tartja, és ki akarja követelni annak az eltörlését is. Azaz garantálja, hogy a gyilkost előbb-utóbb újra rászabadítja a társadalomra.

"az élet elvétele után az elrettentő hatás (legalábbis a kivégzett személy vonatkozásában) szóba sem jöhet; egy halottat már nincs mitől elrettenteni."

De a potenciális, jövőbeli gyilkosokat lehet.

"Halálbüntetésből nem lehet súlyosabbat vagy enyhébbet kiszabni, e szankció alkalmazásakor a bíró nem tud differenciálni, ugyanazt a büntetést kapja a „szimpla” gyilkos is, a sorozatgyilkos is és a gyerekgyilkos is egyaránt."

Ezzel implicite azt állítod, hogy ha a sorozat- vagy tömeggyilkos tényleges életfogytiglant kaphat (ami az EU-ban ugye max. 20 évet jelent vagy fog egyszer jelenteni, lásd pl. Breivik), akkor a "szimpla" gyilkos a differencálás jegyében megúszhatja mondjuk 10 évvel? - ami a gyakorlatban még 7 év sincs, mert a 2/3 letöltése után feltételesen szabadulhat. Mert hát így a "szimpla" gyilkos túl ólvcsón megússza, hamar rászabadul a társadalomra.

Brix 2019.02.02. 19:48:52

@Kovacs Nocraft Jozsefne: " ám ez nem jelenti azt, hogy a halálbüntetés nem tartana vissza egyes potenciális gyilkosokat. " Ha úgy lenne, hogy a halálbüntetés lehetősége visszatartana gyilkosokat tetteik elkövetésétől, akkor éppen ellenkező tendenciák uralkodnának...Viszont, azt látjuk hogy egyre kevesebb ország alkalmazza a halálbüntetést és egyre kevesebb számban... Néhány évtized, és a Föld összes országa eljuthat arra a szintre, hogy belátják: az államnak nincs joga senkinek az életét sem kioltani!
Ehhez persze fel kell minden országnak nőni társadalmilag az európai erkölcsi szintre... ( ez wishful thinking...)
Itt lehetne a kultúrák alsóbb- vagy felsőbbrendűségéről is beszélni, illetve arról, hogy genetikai hajlamosító tényezői lehetnek-e a gyilkosságra való hajlandóságnak...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.02.02. 20:09:44

@Brix:

"Ha úgy lenne, hogy a halálbüntetés lehetősége visszatartana gyilkosokat tetteik elkövetésétől, akkor éppen ellenkező tendenciák uralkodnának...Viszont, azt látjuk hogy egyre kevesebb ország alkalmazza a halálbüntetést és egyre kevesebb számban"

Ez nem bizonyíték.

"az államnak nincs joga senkinek az életét sem kioltani"

Ehhez csak a gyilkosoknak van joguk, ugye? Avagy mégsem?

Mellesleg sok dolog van, amihez az államnak van joga, az egyes embernek azonban nincs. Szóval ezt a kijelentésedet nem támasztja alá semmi.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.02.02. 20:12:21

@Brix:

"Itt lehetne a kultúrák alsóbb- vagy felsőbbrendűségéről is beszélni"

Te náci vagy. Tudhatnád, hogy minden kultúra egyenlő értékű. Ez liberális alaptézis.

"genetikai hajlamosító tényezői lehetnek-e a gyilkosságra való hajlandóságnak..."

Lehetnek. A dupla Y kromoszóma (XYY) bizonyítottan hajlamosít az erőszakra. Persze csak hajlamosít, nem tesz minden ilyen férfit kényszerűen erőszakossá.

Brix 2019.02.02. 20:41:52

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A gyilkosnak nincs "joga" kioltani az áldozat életét, de ebből nem következik az, hogy az államnak joga van kioltani a gyilkos életét, hiszen így az állam a gyilkosok szintjére süllyed... A megfelelő büntetés az életfogytiglan- amit lehetővé teszi újabb bizonyítékok felszínre kerülése esetén a büntetés módosítását, az esetleges rehabilitációt- és azt is, hogy a gyilkos megbűnhődjön a tetteiért, hiszen élete végéig gondolkodhat rajta , tényleges életfogytiglan esetén.. .
Az, hogy egye kevesebb országban alkalmazzák a halálbüntetést, nem véletlen ... Belátták, - hiszen eddig nem igazolta semmi- a bűnözés mértékét ez nem befolyásolja , viszont , ellentmond a humanizmus elveinek az állam által végrehajtott halálbüntetés...
Az emberiségnek meg kell szabadulni a társadalomfejlődés alacsonyabb fokán alkalmazott csökevényektől, és minden országnak át kell lépni a 21-ik századba a büntetésvégrehajtás területén is...

kvadrillio 2019.02.02. 20:44:30

NA, HAMAROSAN ELDŐL VENEZUELA SORSA...

Makrogazdaság
Megtört Maduro: előrehozott választásokat akar Venezuelában
MTI
2019. február 2. 19:50
nyomtatás

Előrehozott parlamenti választásokra tett javaslatot szombaton Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök a híveihez intézett egyik beszédében. Az országban jövőre esedékesek a parlamenti választások, amelyeket Maduro javaslata értelmében az idén tartanának meg.

Az államfő közlése szerint az alkotmányozó nemzetgyűlés vitatja meg javaslatát az előrehozott választásokról az - ellenzéki többségű - országgyűlés számára, amelyet Maduro "burzsoának" nevezett.

Választásokat akarnak? Mi megtartjuk a parlamenti választásokat
- mondta Maduro, akinek beszédét élőben közvetítették a Twitteren.

A Reuters hírügynökség szerint a hivatalban lévő elnök így próbál fellépni a parlament vezetője, Juan Guaidó által jelentett fenyegetéssel szemben, aki a múlt szerdán Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát egy tüntetésen.

Gyorsan jobb belátásra tért

A bejelentésre azt követően került sor, hogy fontos videóüzenetet tett közzé egy venezuelai légierőparancsnok szombaton a készülő tüntetések előtt. Ebben Esteban Yanez Rodriguez parancsnok az USA által is támogatott ellenzéki Juan Guaidót támogatta, nem pedig a regnáló Nicolas Madurót.

Kijelentésének még fontosabb része, hogy a parancsnok szerint a fegyveres erők 90%-a nem Madurót támogatja.

Mindez arra utal, hogy Nicolas Madura támogatottsága a hadsereg részéről megcsappant, ez pedig kritikusan fontos lehet épp akkor, amikor hatalmas tüntetés készülődik ellene.

2019.02.01 21:34 Holnap robbanhat a puskaporos hordó az összeomló Venezuelában

Yanez azt is mondta, hogy Maduro elnök rendelkezésére két repülőgép áll és sürgette, hogy használja valamelyiket annak érdekében, hogy elhagyja az országot.

A venezuelai válság hátteréről részletesen itt írtunk:

2019.01.26 15:20 Teljes a káosz a világ legcsóróbb országában - Hogyan jutottak ilyen mélyre?

Címlapkép forrása: MTI/AP/Ariana Cubillos
Címkék: maduro, makrogazdaság, venezuela

MADURÓNAK DRUKKOLOK .

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.02.02. 21:04:50

@Brix:

"így az állam a gyilkosok szintjére süllyed"

Ez max. akor lenne igaz, ha a bűnöst pontosan úgy végeznék ki, ahogyan ő meggyilkolta az áldozatát.

"...a büntetés módosítását, az esetleges rehabilitációt..."

Hogyan rehabilitálsz valakit, aki mondjuk 20 évet ült ártatlanul börtönben? Nem is olyan rég volt egy ilyen hír az USA-ból. (A szabadságvesztés lényegében részleges kivégzés, hiszen elvesznek az elítélt életéből x évet.) A már leült éveket nem lehet visszaadni, azok ugyanúgy visszavonhatatlanok, mint a halálbüntetés. Semmilyen pénzbeli kárpótlás nem adja vissza az életedből elvett éveket.

Szóval ezen az alapon a szabadságvesztés sem humánus büntetési forma, hiszen az elítélt életéből x évet elvesz. A te érvelésed ugyanúgy alkalmazható a szabadságvesztésre is.

kvadrillio 2019.02.02. 21:34:58

EZ TÉLLLEG JÓÓÓ ! :o)))
Morvai egymaga leoltotta a teljes brüsszeli elitet – Videó

Gyorgy007 2019.02.02. 22:14:23

@paragrafus: Én nem olvastam el, mert túl sok a betű.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.02.03. 11:44:17

A mai büntetőjog a súlyosabb bűncselekményekre egyetlen büntetést ismer, a szabadságvesztést. Ha pl. valaki megvakít egy embert, akkor az élete végéig fogja elszenvedni a veszteségét, miközben a bűnös pár év múlva röhögve szabadul és éli világát.

Miért érdemelne humánus bánásmódot az, aki a másik emberrel nem így bánt? Miért lenne embertelen egy olyan büntetés, amely adott esetben ugyanazt a sérülést okozza a bűnösnek, mint amilyet ő okozott a sértettnek? Miért lenne embertelen a szemet szemért, fogat fogért elv? Miért lenne embertelen, hogy a bűnösnek ugyanazokat a szenvedéseket kelljen elszenvednie, mint amilyeneket ő okozott a sértettnek?

"Kultúremberként" finnyáskodunk, viszolygunk a kegyetlen büntetésektől, miközben ugyanezen kegyetlenségeket eltűrjük a bűnözőktől, hiszen azok tudják, hogy max. szabadságvesztést kaphatnak, amelynek 2/3-a után szabadulhatnak. ENNEK nincs visszatartó ereje. Egy élet elvételéért nem lehet elegendő büntetés a szabadságvesztés, mert a büntetés nem áll arányban a bűnnel. Egy életre szóló nyomorékság okozásáért sem lehet elegendő büntetés a szabadságvesztés.

Ezzel szemben óriási visszatartó ereje lenne annak, ha az áldozatát x számú késszúrással meggyilkoló bűnöst x számú késszúrással végeznék ki. Az áldozatot megvakító tettest ugyanúgy megvakítanák. A mai jog ezt embertelennek tartja, na de nem embertelenebb-e ennél a mai gyakorlat, hogy a büntetés letöltése után a tettest újra rászabadítják a társadalomra.

Természetesen paragrafus barátunknak igaza van abban, hogy a minél jobb felderítési ráta is visszatartó erejű. De ez nem elég akkor, ha a várható büntetés nem áll arányban az elkövetett bűnnel.

A szabadságvesztés sok bűnözőnek azért sem komoly büntetés, mert ezek általában (persze nem mind) elég primitív lekivilágúak, a börtönéletbe hamar belerázódnak, betagozódnak az ottani hierarchiába és kiélik hajlamaikat. Lásd pl. a cellatársaikat kínzó rabokat.

fillérbaszó vadász 2019.02.05. 21:44:07

@százados: Te írtál egy méretes faszságot, te húgyagyú. :)

százados 2019.02.10. 16:45:00

@fillérbaszó vadász: Idióta! Először tedd le az érettségi te kis majom, aztán okoskodj!