Damien Chazelle rendező idén elkészített filmje, "Az első ember" (First Man) hamarosan a hazai mozikba kerül, hogy megismerjük belőle azokat az 1969 -es eseményeket, melyek az emberiség legelső Holdra szállását előzték meg. Azon a bizonyos, 49 évvel ezelőtti napon ugyanis, 1969 július 20 -án Neil Armstrong és Edwin Aldrin amerikai űrhajósok a Hold felszínére léptek, az Apollo-11 program keretében. (A harmadik űrhajós: Michael Collins nem lépett az égitestre, ő az Apollo űrhajó parancsnoki- és szervizmoduljában maradt.) Az eseményt az egész világ figyelemmel kísérte akkoriban. Korabeli adatok szerint  a világon 600 millió TV néző szemlélte (a Föld minden pontján) a floridai Kennedy Űrközpontból érkező felszállási képeket. A több napos küldetés emlékezetes része volt, amikor Armstrong bal lába először érintette a Holdfelszínt, az emlékezetes mondata kíséretében: 

One small step for (a) man, one giant leap for mankind. / Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.

A két asztronauta összesen 22 kg Holdkőzetet gyűjtött, majd visszatért a Földre. Későbbi ugyan további 5 Holdra szállás következett 1969 novembere és 1972 decembere között, ez a legelső volt az, amit a média és közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel kísért és amelyet a legtöbb vita is övezett.

Hét évvel ugyanis az említett nagy eseményt követően (1976-ban) egy bizonyos Bill Kaysing megdöbbentő könyvet jelentetett meg Armstrongék tettéről, Soha nem jártunk a Holdon: Amerika harminc milliárd dolláros svindlije címmel. Ezzel kezdetét vette a máig tartó összeesküvés-gyártás arról, hogy a NASA valójában csak megrendezte annak idején (egy Földön kialakított különleges stúdióban) az egész Holdra szállási procedúrát és a valóságban nem is történt meg (legalábbis nem 1969 július 20-án). Később, 2001-ben Kaysing még egy dokumentumfilmet is készített Conspiracy Theory: Did We Land on the Moon? címmel, melyben még azt is hozzátette elméletéhez, hogy annak idején az asztronauták a 8 napos küldetésük alatt végig Föld körüli pályán keringtek, majd visszatértek a Földre. 

A kifogások közt hangzottak el a következők: Hold felszínén készített felvételeken lobog az amerikai zászló (holott a Holdon nincs is légkör, tehát szél sem lehet), aztán, hogy nem látszódnak csillagok (pedig kellene), illetve hogy gyanúsak a Hold homokjában lévő lábnyomok (mintha nedves lenne a homok), végül pedig, hogy felvételeken több irányban látszódnak az árnyékok, miközben a Nap az egyetlen fényforrás a Hold felületén (vagyis csak egy irányba lehetnének az árnyékok). A tudományos orgánumok, kutatók azóta többször is igazolták a 69-es Holdra szállás megtörténtét és sorra reagáltak a kifogásokra is, a kételyek és conspiracy theory -k napjainkig megmaradtak. 

A téma tehát aktuális és mindenkit érdeklő maradt még 2018 -ban is. Alighanem erre érzett rá az Universal Pictures, mikor lehetővé tette egy nagyszerű film elkészítését Armstrongék küldetéséről, "Az első ember címmel". Ami Neil Armstrong sorsát illeti: az 1969 -ben 8 napot, 13 órát és 59 percet világűrben töltő repülőmérnök, vadászpilóta és asztronauta a Cincinnati Egyetem professzora lett (1971-1979), majd farmján gazdálkodott és egyszerű életet élt (közben egy aszteroidát, egy Hold-krátert és egy ásványt neveztek el róla). 2012 nyarán hunyt el, 82 éves korában.  

Ami a már említett filmet illeti: az alig 33 éves Damien Chazelle - aki már most Oscar díjjal büszkélkedhet a 2016 -os Kaliforniai álom (La La Land) megrendezéséért - készítette el az alkotást, melyhez főszereplőnek Ryan Goslingot kérte fel. (Párosuk és a közös munka jól működött a La La Landnál is). A film minden felesleges pátosztól és heroikus túlzástól mentesen, egyszerű, átélhető formában mutatja be az Apollo-11 program nehézségeit, sikereit és Armstrongék utazását. 

Armstrong visszafogott, zárkózott jellemét, nagyszerűen jeleníti meg Gosling, amiben alighanem szerepe van annak is, hogy a munkában ugyanolyan lelkesen megszállott és magánéletében ugyanolyan mérsékelt (magánéletét féltő) típus, mint maga Armstrong. Egyesek szerint még külsejében is hasonlít az egykori pilótára. (Ennek eldöntését a lenti kép alapján, olvasóinkra bízzuk.)

Erős hatást kelt a film látványvilága, melybe eredeti, 1969 -es archiv képek is szerepet kapnak és kulcskarakter Armstrong felesége, Janet (Claire Foy), akinek alakja meghatározza a film hangulatát (a főszereplő és az említett látványvilág mellett). Fontos tényező a zene is, mely időnként szinte elvarázsolja a nézőt. 

Érdekesség, hogy az USA történetének (és tegyük hozzá: az emberiség krónikájának) egyik legfontosabb mérföldkövéről máig nem készült egész estés "nagyjátékfilm" csupán néhány TV- és dokumentumfilm. Chazelle műve egyszerre életrajzi alkotás, dráma és történelmi film, melyben láthatjuk Armstrong magánéleti problémáit, vívódásait és a küldetésen dolgozó 400 ezer ember (!) már-már hősies erőfeszítéseit is, a Kennedy elnök által kitűzött célért: a Hold meghódításáért. A First Man október 18-tól kerül a magyar mozikba.

Ha érdekesnek találtad, várunk Facebook oldalunkon is!