Argumentum ad veritatem

Pervenimus

Amerika 5 legjobb és legrosszabb elnöke

2016. november 16. - Pervenimus

Az amerikai választások és Donald Trump november kilencedikei meglepő győzelme után sokan gondolkodnak el azon, hogy a legelső, 1789-es elnöki beiktatás óta – mely George Washingtonhoz kötődik – vajon kik voltak a 45 eddigi amerikai vezető közül a legjobbak és kik a legrosszabbak. Természetesen jelentős szubjektivitás van a dologban három ponton is: egyrészt a rangsorolókat befolyásolhatja a politikai irányultság (demokrata vagy republikánus kötődés), másodszor kérdéses, hogy ki mit tekint sikernek és kudarcnak (mi a prioritás a gazdaság, külpolitika, belpolitika közül), harmadszor pedig a személyes szimpátia kérdése csökkentheti az egész rangsorolás objektivitását. Mindenesetre a Siena Research Institute 2010-ben végzett egy meglehetősen alapos felmérést, - több amerikai szakértő, történész, politológus, gazdasági szakember bevonásával - melynek végeredményeként készült egy lista a legjobb és legrosszabb eddigi elnökökről.

Ez alapján az öt legjobb amerikai elnök: Franklin Delano Roosevelt, Theodore Roosevelt, Abraham Lincoln, George Washington és Thomas Jefferson.

Az öt legrosszabb vezető pedig: Andrew Jackson, James Buchanan, Warren G. Harding, Franklin Pierce és George W. Bush

A listákat nem akarjuk bírálni, de a Pervenimus blog némileg eltérő véleményt fogalmazott meg, főleg a legrosszabb elnököket illetően. Saját listánk alapos mérlegelés után született. Szerintünk a legjobb amerikai elnökök, akik közül szándékosan kihagytuk az alapító atyákat (hiszen nyilvánvaló a történelemben játszott pozitív szerepük) így néz ki:

Az 5 legjobb amerikai elnök

elnokok_legjobbak.jpg

1.Első: Franklin D. Roosevelt (elnök: 1933-1945) aki főleg a New Deal miatt kapott tőlünk „aranyérmet”, hiszen a programcsomag jól működő intézkedések során át nagyban hozzájárult a gazdasági világválság felszámolásához. Szintén első helyezését indokolja az USA második világháborúba történő beléptetése (a fasiszta és náci hatalmak legyőzése), illetve az amerikai munkásság jogainak védelméért tett erőfeszítései. (Külön posztunk Rooseveltről.) Érdemes még azt is kiemelni, hogy az egyetlen amerikai elnök volt, aki négy választást is megnyert, a Demokrata Párt színeiben. (Hivatali ideje után vezették be, hogy csak két ciklus tölthető ki az elnöki székben.)

2.Abraham Lincoln (1861-1865) Az ügyvédből a polgárháború republikánus elnökévé előlépett Lincoln, elsősorban a rabszolgaság felszámolásáért érdemelte ki listánk második helyezését. Elnöki időszaka alatt megőrizte az USA egységét, megerősítette országát és végrehajtotta a jogegyenlőséget, feketék és fehérek között (Emancipációs kiáltvány). Merénylet áldozata lett ugyan, de az amerikaiak máig szeretik és szinte minden közvélemény-kutatás a 3 legsikeresebb elnök közé teszi.

3.Theodore Roosevelt (1901-1909) A republikánus William McKinley alelnöke volt, de mivel őt meggyilkolták, a helyére léphetett. A legfiatalabban lett vezető (még 43 sem volt beiktatásakor). A századforduló utáni évek elnökeként, felszámolta a vadkapitalizmus népsanyargató rendszerét (visszaszorította a mindent bekebelező "mindenható" trösztöket) és kiharcolta az USA nagyhatalommá válását. Megreformálta Amerikát, melynek eredményeként az USA a jóléti társadalmak útjára léphetett.

4.Woodrow Wilson (elnök: 1913-1921) A történelemtanárból és a híres Princeton Egyetem vezetőjéből lett demokrata elnök biztos kézzel vezette Amerikát az első világháború alatt, majd megteremtette a Népszövetséget (noha később hazáját távol tartotta tőle, az európai győztesekkel való vitája miatt), reformokat vezetett be és Nobel-békedíjat kapott. Bár az alkoholtilalom elrendelés zsákutca lett, híres 14 pontja (1918) máig a pacifizmus, a nemzetközi jog és demokrácia egyik leghaladóbb dokumentuma.

5.Bill Clinton (1993-2001) A Yale -en jogi diplomát szerzett Clinton (eredeti nevén: William Blythe) megosztó személyiségként és máig vitatott sikerű vezetőként töltötte ki két elnöki ciklusát (mint demokrata elnök). Ha azonban eltekintünk magánéleti botrányától (Lewinsky-ügy), sikeres elnöknek tartható. A The Wall Street Journal tavalyi felmérése szerint például az amerikaiak több mint fele ma is őt tekinti a XX. század legjobb elnökének. Hivatali ideje alatt az USA erős volt és gazdaságilag is jól működő, a demokratikus intézményrendszer pedig be tudta tölteni szerepét.

Az 5 legrosszabb amerikai elnök

elnokok_rosszak.jpg

1.A legrosszabb: Richard Nixon (elnök: 1969-1974). A jogászból és katonatisztből lett republikánus politikus többször is harcba szállt az elnöki székért. Bár 1960-ban Kennedy még legyőzte, az 1968-as kampányban már Nixon is nyerni tudott. Egyébként az 1960-as választás volt az első, amelyben televíziós vita is zajlott a jelöltek közt (1976 óta ez elmaradhatatlan szokássá vált az USA -ban). Nixon - akit a "Tricky Dicky" gúnynéven is emlegettek - elsősorban a vietnami háborúhoz kötődő bűnei, élénk maffia kapcsolatai és a Watergate botrány során napvilágra került, elnökhöz nem méltó tettei miatt tekinthető minden idők legrosszabb elnökének. Ugyanakkor a Nixon-kabinet külpolitikájáról (Vietnámot leszámítva) számtalan pozitívumot is el lehet mondani, ami viszont nem Tricky Dickynek, hanem a korszak legnagyobb formátumú külpolitikai szakértőjének, Henry Kissingernek volt köszönhető.

2.Második legrosszabb: George W. Bush Az olajbizniszből vagyonossá váló Bush család fiatalabbik tagja, a korábban szintén elnök George H. W. Bush fia főleg a 2001 és 2008 közt kialakított Közel-Kelet politikája miatt "érdemelte ki" a második legrosszabb elnök címet. Meggondolatlan és átlátszó agressziója (Irak és Afganisztán megtámadása, hazudozás és melléfogások Szaddám Huszein állítólagos tömegpusztító fegyvereiről) és egyéb külpolitikai manőverei illetve kicsinyes politikája miatt máig az egyik legkevesebbre tartott amerikai elnök. (Népszerűtlenségét jelzi, a "double u" helyetti "double null" ragadványneve is.)

3.Dwight D. Eisenhower (elnök: 1953-1961) A világéletében katonaként tevékenykedő Eisenhower a második világháborúban a szövetségesek európai főparancsnoka volt, majd a legnépszerűbb katonai vezetővé vált. Igazi hősként, Hitler legyőzőjeként lépett politikai pályára. Ám elnökként a hidegháború kudarcait erősítette. Óriási botrányt okozott például az ő időszakában megtervezett (de Kennedy idejére átnyúló) kubai partraszállási kísérlet 1961-ben (Disznó-öbölbeli invázió). Magyarországot 1956-ban hagyta cserben, korábbi ígéreteit megszegve.

4.Harry Truman (1945-1953) A rövidáru kiskereskedőből lett demokrata politikus Roosevelt alelnökeként (annak halála után) lett az USA első embere. Ledobott két atombombát (Hirosimára és Nagaszakira) és nagyban bűnös volt az 1950 utáni amerikai hisztéria-keltésben (Mccartizmus), melynek során boldog-boldogtalant szovjet, vagy Kelet-európai kémnek néztek (és büntettek meg). Truman alatt vette kezdetét a hidegháború a szovjetekkel és lett pattanásig feszült a nemzetközi helyzet.

5.Andrew Johnson (elnök: 1865-1869) A lehető legalacsonyabb társadalmi helyzetből felemelkedő (írástudatlan szülők gyermekeként nevelkedő), segédmunkásból lett demokrata elnök, a  polgárháború utáni Amerika gondjaival kellett, hogy szembenézzen. Ám Johnson nem országa sebeit gyógyította, hanem tovább élezte az akkoriban kettéosztott USA feszültségeit. Nehezen megbocsátható módon az egyébként is legyőzött és megalázott déli államokat minden lehetséges módon sanyargatni próbálta.  

Kimaradtak listánkból az USA legelső elnökei (alapító atyák) a már említett okokból és például az a Ronald Reagan is, akit személyes jellemzői alapján a legkevésbé felkészült elnökök közé szoktak sorolni, de akinek hivatali időszakában az USA sikeres ország tudott maradni. (Emiatt gyakran egyszerre sorolják a legjobb és legrosszabb 5 elnök közé.) A legjobb elnökök listájáról éppen csak lemaradt John F. Kennedy is (őt a 6. helyre tennénk), elsősorban azért, mert 1962-ben elhárította a kubai rakétaválságot és ezzel Földünk megúszta a 3. világháború veszélyét is. Kimaradt még számtalan érdekes vezető, akikről a hozzászólásokban szívesen olvasunk véleményeket!

usa_elnokei.JPG

Pervenimus

2016.11.15. (23:59)

pervenimus_2kocka.jpg

A Trump vezette Amerika

Lezárult az amerikai elnökválasztás és Donald Trump győzelmét hozta. A kérdés már "csak" annyi: milyen Amerika és milyen világ következik a demokratákat váltó, új, republikánus rendszerben, melynek irányítása most egy politikában újoncnak számító, 70 éves ingatlan milliárdoskezébe került.

Tovább

A népszavazás intézménye és az érvényesség [18]

A népszavazás az egyik legfontosabb demokratikus alapjog szerte a világon. Ha történelmi szempontból nézzük: a XX. század során az úgynevezett "régi demokráciákban" alakult ki először a nép közvetlen megkérdezésének szokása (elsősorban a nagyobb horderejű kérdéseket illetően). Nálunk, Magyarországon a Rákosi-, majd Kádár korszak egypárti rendszereiben, 1949 és 1989 közt nyilván fel sem merülhetett a népszavazás lehetősége, hiszen a véleménynyilvánítás szabadsága nem fért össze a központ akarat és szovjethatalom ideológiáival. Később, a rendszerváltás során a népszavazás aztán bekerült az Alaptörvénybe

Tovább

Kinek szimpatikus Donald Trump? [17]

Nagy erőkkel dübörög az amerikai elnökválasztási kampány, hiszen a jelenlegi president, Barack Obama nem választható már újra így az USA –nak januártól új elnökre van szüksége. A kérdés már csak az, hogy a republikánus Donald Trump, vagy a demokrata Hillary Clinton lesz e a világ első számú, legfontosabb vezetője?

trump.jpg

Tovább

Ki számít ma értelmiséginek? [16]

Sokszor szóba kerülő fogalom és gyakran emlegetett kifejezés mind a szociológia, mind a politika, mind pedig a hétköznapi élet területein az „értelmiségi” maghatározás. Néhányan kifejezetten a diplomával rendelkezőket értik alatta, ám ez a megközelítés alighanem pontatlan (és téves is). Vannak ugyanis szép számmal olyanok, akik diploma nélkül látnak el fontos szellemi feladatokat, vagy végeznek napi 8-10 órában kimagasló szellemi tevékenységet, miközben számtalan diplomás dolgozik fizikai munkakörben, a legminimálisabb elméleti tevékenységet is nélkülözve.

Tovább

Három gond a fiatalok gondolkodásával - viselkedésével [15]

Alig 40 felettiként talán furcsán hangzik az ember szájából, hogy „a mai fiatalok”, de tanárként és a tizenéves korosztályok tagjai közt gyakran mozgó középkorú értelmiségiként, illetve korábbi munkahelyi vezetőként talán mégis megengedhető ennyi fraternizálás, ha valamiféle általános megállapításra készül az ember. Mert tény, hogy egyre többen veszik észre – idősebbek, középkorúak, vezetők, szociológusok – hogy a mai tizen-, huszonévesek több tekintetben problémásabbak a korábbi generációknál.

Tovább

Az ISIS legvégső célja [14]

5_91isis.jpgAz elmúlt évek híradásaiban megjelenő számtalan merénylet, kegyetlenség, terror-akció és tömeggyilkosság hallatán az emberben felmerül a kérdés: mit akar elérni valójában az ISIS? Mire megy ki ez az egész? Pontosan tudni lehet, hogy a 2000 óta lezajlott 10 legnagyobb európai terror-akció (melyekben egyébként közel ezren vesztették életüket) a két legnagyobb iszlamista terrorszervezethez köthető (így vagy úgy). Ezek pedig az Al-Kaida és az Iszlám Állam. Ők kezdeményezték, tervezték vagy támogatták ezeket a gyilkosságokat Európában és ma is az ő embereiktől retteg a kontinens. Mi az tehát, amit a szervezet Közel-keleti és Észak-afrikai központjaiban el akarnak érni?

Tovább

A 3 legismertebb konteó migráns ügyben [13]

Mindig voltak és mindig is lesznek olyanok, akik csak összeesküvés elméletekben akarnak és tudnak gondolkodni, történjen bármi is a világban. Ha hirtelen felszökik a cukor ára, akkor tutira a CIA áll a dolog mögött, (hogy ezzel tegyen bennünket tönkre). Ha váratlanul nagy viharok érik országunkat, biztosan Putyin tudományos csoportja csinálja, hogy ezzel gyengítse Európát és fejlett időjárás-befolyásoló gépeivel rombolja mezőgazdaságunkat. A repülők titokzatos vegyi anyagokat szórnak ránk, az izraeliek éjjeli berepülésekkel figyelnek bennünket, a telefonokat, email fiókokat nyugati titkosszolgálatok lesik. A migránsokat pedig természetesen rejtélyes hatalmak "küldik ránk"!

Tovább

Merényletek, robbantások, Európa jövője [12]

Egyre több a merénylet Európa-szerte. Ha csak a 2000 utáni európai terror akciókat nézzük is, ezerhez közelít az áldozatok száma. (Részletesebben: „Terrorizmus az elmúlt évtizedekben.”) Két kérdés merülhet fel bennünk: 1 Hová fajulhatnak még a dolgok, vagyis még hány és mennyire súlyos terrortámadás vár kontinensünkre? 2 Milyen módon, hogy fog az Európai Unió 510 milliós lakossága reagálni az eseményekre?

Tovább