Argumentum ad veritatem

Pervenimus

Ki számít ma értelmiséginek?

2016. augusztus 23. - Pervenimus

Sokszor szóba kerülő fogalom és gyakran emlegetett kifejezés mind a szociológia, mind a politika, mind pedig a hétköznapi élet területein az „értelmiségi” maghatározás. Néhányan kifejezetten a diplomával rendelkezőket értik alatta, ám ez a megközelítés alighanem pontatlan (és téves is). Vannak ugyanis szép számmal olyanok, akik diploma nélkül látnak el fontos szellemi feladatokat, vagy végeznek napi 8-10 órában kimagasló szellemi tevékenységet, miközben számtalan diplomás dolgozik fizikai munkakörben, a legminimálisabb elméleti tevékenységet is nélkülözve. Ugyancsak akadnak, akik az érettségihez kötik az értelmiségi „meghatározást” ez azonban még messzebb visz bennünket a dolog lényegétől.

Ha reálisan akarjuk meghatározni, hogy ma ki számít értelmiséginek, akkor nem szabad leragadnunk az iskolai végzettségnél. Álláspontunk szerint az az ember tekinthető értelmiséginek, akik életmódjában és gondolkodásában három kitételnek is megfelel. Ezek pedig a következők:

  1. ideje legnagyobb részében valamiféle szellemi tevékenységet végez, vagyis munkája megköveteli a gondolkodást, a kognitív jellegű feladatok végrehajtását
  2. tájékozott a tágabb (és szűkebb) környezete, a világ, Európa, Magyarország, illetve városa aktuális viszonyaival, ami mellett rendelkezik egy általános műveltséggel (szerzett tudással) is, mely felöleli a legtöbb tudományterület bizonyos szintű ismeretanyagát - pl. történelem, irodalom, zene, művészetek, reál diszciplinák, műszaki tudományok … stb - és amelyet a kritikai gondolkodás jegyében tud bővíteni.
  3. aktivitással éli életét olyan értelemben, hogy tevékeny részese a körülötte zajló eseményeknek illetve folyamatoknak, él politikai jogaival, végez bizonyos társadalmi tevékenységet, folyamatosan képezi, műveli magát, olvas, tájékozódik, azonosulni tud a mindenkit- vagy a többséget érintő ügyek megoldásaival, a helyi társadalom és a világ fő problémáival és van véleménye a hazai közélet kérdéseiről, amit szűkebb vagy tágabb körében meg is oszt másokkal.

Talán az első két pont nem szorul különösebb magyarázatra, viszont a harmadik meglepetés lehet sokak számára. Ugyanakkor ez az, ami miatt posztunk íródott, ez az, ami lényegessé teszi a téma megvitatását. Nem lehet ugyanis értelmiséginek nevezni magunkat, ha teljes passzivitásban, a világ elől elzárkózva éljük életünket, saját világunkba zárkózva. Sajnos ez a bizonyos harmadik pont szűkíti le ma leginkább a magyar értelmiségiek körét. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy a diplomával rendelkező felnőtt lakosság nagyjából 20-22% -ot tesz ki (KSH adat), melynek túlnyomó része szellemi munkát is végez. Ehhez jönnek a már említett diploma nélküli értelmiségiek (talán 10-12% becsléssel) ám az egészből kivonódnak a harmadik ponttal hadilábon állók. Így a végső egyenleg alig lehet több az eredeti 20% -nál. Ez pedig elszomorító adat szerintünk.

A biztató azonban ott van, hogy Magyarország is változik. Jól teljesítünk számtalan területen és az olvasottság ugyan a nyomtatott könyveket illetően csökkent valamelyest, ám az internetes – digitális felületekkel együtt inkább bővülni látszik. (Az persze kérdés, hogy mennyire szerencsés a kettő arányának ilyen irányú és mértékű eltolódása.) A passzivitás terén ugyanakkor még mindig sok a probléma Magyarországon. Ami fontos: szembe kell néznünk azzal, hogy a többség által annyira áhított, sőt evidensnek tartott „értelmiségi lét” nem olyasmi, amit készen kapunk egy bizonyítvány átvételekor, hanem olyasmi, amiért mindig tennünk kell valamit, ami egy alapvető felfogásrendszert, gondolkodásmódot, erkölcsiséget és viselkedés-kultúrát is hordoz, éppen az említett három szempont mentén.

És tegyük hozzá még a felelősség mindennél előbbre való jelentőségét is; a felelősséget gyermekeinkért, felelősséget a világért és felelősséget a jövőért is, mely elsősorban rajtunk, értelmiségieken múlik. Na, ez az amiben nem ártana fejlődnünk!

Pervenimus

Facebook oldalunk

2016.08.23.12:20

Három gond a fiatalok gondolkodásával - viselkedésével [15]

Alig 40 felettiként talán furcsán hangzik az ember szájából, hogy „a mai fiatalok”, de tanárként és a tizenéves korosztályok tagjai közt gyakran mozgó középkorú értelmiségiként, illetve korábbi munkahelyi vezetőként talán mégis megengedhető ennyi fraternizálás, ha valamiféle általános megállapításra készül az ember. Mert tény, hogy egyre többen veszik észre – idősebbek, középkorúak, vezetők, szociológusok – hogy a mai tizen-, huszonévesek több tekintetben problémásabbak a korábbi generációknál.

Tovább

Az ISIS legvégső célja [14]

5_91isis.jpgAz elmúlt évek híradásaiban megjelenő számtalan merénylet, kegyetlenség, terror-akció és tömeggyilkosság hallatán az emberben felmerül a kérdés: mit akar elérni valójában az ISIS? Mire megy ki ez az egész? Pontosan tudni lehet, hogy a 2000 óta lezajlott 10 legnagyobb európai terror-akció (melyekben egyébként közel ezren vesztették életüket) a két legnagyobb iszlamista terrorszervezethez köthető (így vagy úgy). Ezek pedig az Al-Kaida és az Iszlám Állam. Ők kezdeményezték, tervezték vagy támogatták ezeket a gyilkosságokat Európában és ma is az ő embereiktől retteg a kontinens. Mi az tehát, amit a szervezet Közel-keleti és Észak-afrikai központjaiban el akarnak érni?

Tovább

A 3 legismertebb konteó migráns ügyben [13]

Mindig voltak és mindig is lesznek olyanok, akik csak összeesküvés elméletekben akarnak és tudnak gondolkodni, történjen bármi is a világban. Ha hirtelen felszökik a cukor ára, akkor tutira a CIA áll a dolog mögött, (hogy ezzel tegyen bennünket tönkre). Ha váratlanul nagy viharok érik országunkat, biztosan Putyin tudományos csoportja csinálja, hogy ezzel gyengítse Európát és fejlett időjárás-befolyásoló gépeivel rombolja mezőgazdaságunkat. A repülők titokzatos vegyi anyagokat szórnak ránk, az izraeliek éjjeli berepülésekkel figyelnek bennünket, a telefonokat, email fiókokat nyugati titkosszolgálatok lesik. A migránsokat pedig természetesen rejtélyes hatalmak "küldik ránk"!

Tovább

Merényletek, robbantások, Európa jövője [12]

Egyre több a merénylet Európa-szerte. Ha csak a 2000 utáni európai terror akciókat nézzük is, ezerhez közelít az áldozatok száma. (Részletesebben: „Terrorizmus az elmúlt évtizedekben.”) Két kérdés merülhet fel bennünk: 1 Hová fajulhatnak még a dolgok, vagyis még hány és mennyire súlyos terrortámadás vár kontinensünkre? 2 Milyen módon, hogy fog az Európai Unió 510 milliós lakossága reagálni az eseményekre?

Tovább

Erdogan csinálta? [10]

erdogan.jpgNapról napra többet tudunk a július 15 –én este lezajlott török puccskísérletről és mára egyértelművé vált: Recep Tayyip Erdoğan győztesen került ki az egészből. A puccs-kísérletben egyébként a 600 ezres török haderőnek alig néhány százaléka vett csupán részt, néhány vezérkari tiszt (ezredes és tábornok) vezetésével. A lázadás péntek este 22 óra körül kezdődött, és mindössze 8 óra alatt, szombat reggel 6 órára el is bukott. A rendőrség hatékonyan szállt szembe a felkelő katonai egységekkel, és Erdogan felhívására is olajozottan lepték el az utcákat, hidakat, köztereket az elnökhöz hű civilek. Eközben a hadsereg nagyobbik fele passzívan várta a fejleményeket. Aztán szombat reggelre a lázadók megadták magukat és Erdogan diadalittas magabiztossággal nyilatkozott a médiában

Tovább

Puccs Törökországban, ahol bármi megtörténhet [9]

Éppen csak felocsúdtunk a nizzai tömeggyilkosság katasztrófájából, máris itt az újabb tragédia: Törökország a káosz szélére került. Péntek este 10 után sorra jelentek meg a különböző hírportálok cikkei: "puccskísérlet zajlik Törökországban". Éjfél körül annyit lehetett tudni, hogy a világ egyik legerősebb és a NATO második legnagyobb létszámú hadseregének egy része (egy bizonyos Muharrem Köse nevű ezredes vezetésével) saját kezébe vette az irányítást és megszállta a két legfontosabb török város: Ankara és Isztambul stratégiai pontjait. Így a puccsista tisztek kezébe kerültek a fontosabb repterek, hidak és középületek. A korábbi vezetőket, így például a vezérkari főnököt fogságba vetették. Erdogan elnökről éjféltájt még nem voltak megbízható hírek.

torok.jpg

Tovább

Döbbenetes tragédia Nizzában. Nincs és nem is lehet magyarázat [8]

Döbbenetes tragédia történt Nizzában, amire nincs és nem is lehet ép ésszel magyarázatot találni. Egy 31 éves tunéziai férfi egy bérelt teherautóval (hűtőkocsival) a francia nemzeti ünnep alkalmából rendezett tüzijáték békés nézői közé hajtott. Összesen két kilométeren keresztül haladt nagy sebességgel a tömegben (cikk-cakkban), hogy minél több embert tudjon elgázolni. Közben még lövéseket is leadott a szerencsétlen áldozatokra. A Promenade des Anglais valóságos mészárszékké változott, mert az emberek nem tudtak azonnal elmenekülni. Mivel egyik oldalon a tenger volt, a másikon pedig a parti házak sora, a legtöbben egymást taposva próbáltak elfutni. Teljes lehetett a káosz. 

nizzai_merenylet.jpg

Tovább

Európa vagy Ázsia? [7]

A magyar néplélek éppúgy kettős, mint a Kárpát-medencei származástudat. A hazai lakosság egyik fele ázsiai mentalitású: őseit türk, iráni (szkíta), mongol vagy hun népekből valónak szeretné hinni és az erőskezű vezetőket szereti, az ázsiai mintákat követő „bölcs cár”, sztyeppei kagán, nomád nagyfejedelem ősi tiszteletére épülő tekintélyuralmat pártolva. Ugyanakkor a magyar lakosság másik fele nyitott gondolkodású európai, aki a haladás és a közös döntések elvét szeretné követni. Megosztottak vagyunk, de úgy tűnik, az ázsiai mentalitás valamivel nagyobb arányt képvisel a magyarok közt. Különleges aktualitása van mindennek, az Európai Unióval kapcsolatos legújabb hírek és az október másodikai népszavazás tükrében.

Tovább