Argumentum ad veritatem

Pervenimus

A népszavazás intézménye és az érvényesség [18]

2016. október 02. - Pervenimus

A népszavazás az egyik legfontosabb demokratikus alapjog szerte a világon. Ha történelmi szempontból nézzük: a XX. század során az úgynevezett "régi demokráciákban" alakult ki először a nép közvetlen megkérdezésének szokása (elsősorban a nagyobb horderejű kérdéseket illetően). Nálunk, Magyarországon a Rákosi-, majd Kádár korszak egypárti rendszereiben, 1949 és 1989 közt nyilván fel sem merülhetett a népszavazás lehetősége, hiszen a véleménynyilvánítás szabadsága nem fért össze a központ akarat és szovjethatalom ideológiáival. Később, a rendszerváltás során a népszavazás aztán bekerült az Alaptörvénybe (mégpedig a 8. cikkbe), majd külön törvény is szabályozta a részleteit (2013. évi CCXXXVIII. tv.) Az elmúlt 27 évben eddig összesen 6 alkalommal tartottak  népszavazást Magyarországon: 

  • 1989 november 26 - "négyigenes népszavazás" - 58%-os részvétellel, 2,15 millió szavazat döntött (államfőt választás, pártszervek a munkahelyeken, MSZMP vagyon, Munkásőrség)
  • 1990 július 29 - az államfőválasztás rendjéről, módjáról - 14% -os részvétellel, 0,92 millió szavazat döntött (de érvénytelen lett a népszavazás)
  • 1997 november 16-án - a NATO csatlakozásunkról - 49% -os részvétellel, 3,34 millió szavazat döntött. Eredményeként hazánk tagja lett a NATO -nak.
  • 2003 április 12 - az EU csatlakozásunkról - 45,6% -os részvétellel, 3,06 millió szavazat döntött. Eredményeként hazánk tagja lett az EU -nak.
  • 2004 december 5 - a határon-túli magyarokról és a kórházakról - 37,5% -os részvétellel, 1,92 millió szavazat döntött. Eredményeként a  kórházprivatizáció meghiúsult, a kettős állampolgárság terén pedig nem lépett életbe új szabályozás. A népszavazást eredménytelennek nyilvánították az alacsony részvétel miatt.
  • 2008 március 9 - a hazai egészségügyről - 50,4% -os részvétellel, 3,3 millió szavazat döntött. Eredményeként megszüntették a vizitdíjra, képzési hozzájárulásra és kórházi napidíjra vonatkozó korábbi szabályozást (díjfizetési kötelezettséget)

Ahogyan a korábbi népszavazások adataiból jól látszik: mindig nagyon fontos körülmény volt a részvétel kérdése. A legnagyobb passzivitás az 1990-es népszavazást övezte (14%), a legnagyobb részvételi arány pedig a legelső, 1989-es népszavazást kísérte, amikor a szavazásra jogosultak 58% -a nyilvánított véleményt. A többi négy népszavazás részvételi átlaga 45,6% ot ér el. Ezt azt jelenti, hogy Magyarországon a népszavazásokon az 50% környékén, de inkább az alatt jellemző az aktivitás.

Ha egy kérdésben 3 millió szavazat egységes véleményt fejez ki, akkor már egyértelmű és meggyőző állásfoglalásként értelmezhetjük a voksolást. EZ lehet a jelenlegi, hetedik népszavazásnál is a "kiindulópont". Ezúttal a migrációs-válság "kezelése" és az ehhez kapcsolódó Európai Uniós politika megítélése, véleményezése a kérdés:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A végeredményt illető prognózisokkal kísérletezők véleménye megoszlott: például a Závecz Research 54% -os, a Publicus 46% -os részvételt jósolt, bár mindenki elsöprő arányban a "nem -ek" fölényét valószínűsítette (legalább 90% feletti arányban). Végül a szavazás napjának estéjén úgy tűnik, hogy 43% körül lesz a részvétel végeredménye és eléri majd a 3 milliót a "nem" voksok száma (56 ezer igen mellett). Az biztosnak látszik, hogy a kormányoldal a "nem" -ek kiemelkedő mennyiségével, míg az ellenzék az 50% -tól messze elmaradó részvétel tényével és a 6% -ot elérő (200 ezer) érvénytelen szavazat relatíve magas arányával fogja majd kommentálni a legvégső eredményt.

Facebook közösség

A bejegyzés trackback címe:

http://pervenimus.blog.hu/api/trackback/id/tr6611759625

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Chris Kyle 2016.10.02. 12:35:23

A népszavazás valóban egy demokratikus jog. Fontos és lényeges lehetőség arra, hogy maga a nép döntsön sorsfordító kérdésekben. Diktatúrákban nem létezik, így biztosan nincs Észak-Koreában, Kubában, Vietnamban, Fehéroroszországban, Kínában (ahol még ma is egypárt rendszer van a plurális gazdaság dacára) és szintén nincs Iránban vagy Szaúd-Arábiában sem. Nálunk működik ez az intézmény, melynek soha nem szabad eltűnnie.

Korifeus 2016.10.02. 12:43:31

A 2004 -es népszavazást a kettős állampolgárság kérdésében a jobboldal pártolta és a baloldal tudta "megfúrni", míg a 2008 -as népszavazás esetében fordítva történt: a baloldali kormány intézkedéseit tudta hatályon kívül helyeztetni a jobbos ellenzék a népszavazás "megnyerésével".

Vagyis az utolsó két esetben a népszavazás pártpolitikai harcok mentén zajlott, míg a megelőző 4 esetben stratégiai döntések születtek (pl. EU és NATO tagságról, alkotmányos kérdésekről).