Ma történelmi harcot fog vívni foci válogatottunk az izlandiakkal. Ha nyerünk, megtörik egy fél évszázados átok, és végre továbbjutunk az EB –n. Nagy tehát a tét! De kik is ezek az izlandiak? Miféle népről és miféle országról van szó?

Izland egy sziget (micsoda meglepetés) … mely az Atlanti-óceán távoli, északi részén fekszik, a Brit-szigetektől északra, közel a jeges Grönland partjaihoz. Gyakorlatilag az északi sarkkört érinti partvonala. Időjárása mégsem annyira szörnyű, mert a Golf-áramlat (és annak részeként az Irminger-áramlat) jelentősen enyhítik az időjárást. Télen nem sokkal van hidegebb, mint nálunk, ám az izlandi nyarakat inkább tavasznak mondanánk, mert még július-augusztusban sincs többnyire melegebb 11-14 foknál. (Bár rekordként mértek már egyszer 30 fokot is egy alkalommal, mégpedig 1939-ben.) A fővárosban pedig előfordul júliusban akár 24-25 fok is. (Ritkán.) Azért jellemzően hűvös szigetecskéről van szó, ahol a tél közepén csak néhány órára jön fel a nap, cserébe viszont nyár közepén nem sötétedik be.

Izland szigete területének nagyságát nézve hasonló Magyarországhoz (103 ezer km2), de összesen csak 300 ezren lakják, mégpedig a part-menti városokban. A maroknyi népességnek is fele, egyetlen metropolisban él, a sziget délnyugati részén fekvő Reykjavikban. A főváros hihetetlenül tiszta és elegáns. Az izlandiak gyűlölik a szemetelés és jellemzően tisztaság-mániásak. Reykjavik jelentése: füstös öböl, mely a hévízforrásokból feltörő gőzre utal. A város egyszer, 1987-ben a történelem középpontjába került, amikor a hidegháború végén amerikai-szovjet csúcstalálkozó színtere lett (Gorbacsov Reagan) . A sziget belseje szinte lakatlan, kihalt, kopár és több mint 140 vulkán alkotja.(A legnagyobb, a Hekla majd 1500 méter magas.) Rengeteg a gleccser, gejzír, zuhatag.

Izlandot skandinávok és kelta leszármazottak lakják, akik a viking időkben vándoroltak svéd, norvég és dán területekről a szigetre.  Izland első telepese, Ingólfur Arnarson 874-ben (amikor kábé a mi őseink is éppen a honfoglalásra készülődtek) a mai Reykjavíknak helyet adó félszigeten hozta létre gazdaságát. Történetét az izlandiak első könyve, a Landnámabók írja le. Izlandon nagy megbecsülésnek örvendenek az úgynevezett sagák melyek ősi - 9-14. század közt írt történetek - ősi izlandi nemzettségekről, norvég királyokról és viking hősökről 

Körülbelül 100 év kellett ahhoz, hogy a különböző skandináv betelepülők: vikingek, írek, skótok keveredjenek egymással, és megszülessen egy új északi nép, az izlandi. Kb. 930-ban jött létre az első izlandi parlament, az Alþingi. Következett a kereszténység felvétele (1000 körül), majd a norvég, később pedig a dán uralom. Közben a reformáció is elérte és a lakosság átvette a luteránus (evangélikus) hitet. A legnagyobb természeti csapás 1783-ban jött, amikor kitört a Lakagigar.

Az önállósodásban fordulópontot hozott 1918, amikor Izland perszonálunióba került Dániával. Ügyeit a hadügy és a külügy kivételével maga intézte. Az Izlandi Köztársaságot végül 1944 június 17-én kiáltották ki.

Izland modern, fiatalos ország, mely ugyan nem tagja az EU –nak, de a NATO –nak és az ENSZ –nek igen. Lakói barátságos, életszerető emberek. A férfiak nagydarabok és szakállasak, a nők mosolygósak. A hölgyek tökéletesen egyenrangúak a férfiakkal, még férjeik nevét sem veszik fel. Az izlandiak teljesen megbíznak egymásban, híresen jó a közbiztonság nincsenek rablások (pláne gyilkosságok), az életszínvonal pedig háromszor magasabb, mint nálunk. A lakók hisznek a manókban, trollokban, tündékben és nagyon szeretik szigetüket. Ma megmérkőzünk az izlandiakkal, de akárhogyan is alakul, a jó viszony megmarad.

Harmat Árpád Péter

--------------------

A magyar-izlandi mérkőzése végeredménye 2016 június 18-án,

19:45-kor, Marseillesben, 1 : 1 -es döntetlen lett